Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

1978. december 10.

0

C S AILIAIDMCITITIH C N

^0

„Rák’* jeligére. Tapasztalataink szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma növekszik. Ezt részben az okozza, hogy magasabb lett az emberek átlagéletkora, így többen érik meg az idősebb kort, melyben a daganatos betegségek gyakrabban fordulnak elő. Másrészt jelenleg több olyan műszer, vizsgálati módszer áll rendelkezésünkre, melyek segítségével a daganatokat biztosan lehet kórismézni.

Hazánkban évente 100 000 férfi lakosra 220, 100 000 nőre 228 új daganatos megbetegedés jut. Megyénkben ezer körül van az évente diagnosztizált rosszindulatú daganatos megbetegedések száma. A szív- és keringési betegségek után, másodikként rosszindulatú daganatos betegségben halnak meg legtöbben hazánkban.

Férfiak közt a gyomorrák fordult elő leggyakrabban az elmúlt 20 évben Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében, ezt követte — a bőrrákot nem számítva — a tüdő-, ajak-, dülmi- rigy- és végbélrák. Nők körében — a bőrrákot szintén nem számítva — az emlőrák volt a leggyakoribb, majd a méhnyak-, gyomor-, méh-, test- és a petefészekrák. Nem egyforma a daganatok veszélyessége, a kezelés eredményessége, és a túlélés esélye. Legkedvezőbb a helyzet a bőrráknál, jó az ajaké, a méh testráké, sokat javult az emlő- és méhnyakráké, míg sokkal kedvezőtlenebb a helyzet a gyomor-, tüdő- és heredaganattal.

Mivel az előrehaladt, vagy elhanyagolt daganatos betegségek kezelésében sok esetben még nem tudtunk kielégítő eredményt elérni, ezért legfőbb fegyverünk a küzdelemben a megelőzés, a korai szakban történő felismerés és kezelés.

Míg a daganatsejtek oszlással fél, egy centiméteres nagyságot elérnek, s ki lehet őket mutatni, addig 4—6—8 év is eltelik. Ez idő alatt kell beavatkozni.

Az egyik lehetőség: a szűrő- vizsgálatok. 23 éve végeznek ha-r zánkban rákszűréseket 30 éven felüli nők részére, melyeken a nemi szerveken kívül megvizsgálják az emlőket és a látható nyálkahártyákat. Néhány helyen van gyomorszürés, sőt újabban a tüdőszűrést is felhasználják a tüdődaganatok felismerésére.

Másik lehetőség: a rákelőző

állapotok kezelése. Ilyen elváltozás az ajak, méhszáj, külső női nemi szervek hámjának kóros elváltozása a méhszájban, a gyomor-bélrendszerben levő po- lypok, az emlő mastopathiának nevezett elváltozása, a festékes anyajegyek és így tovább. Ha valakinek ilyen elváltozása van. forduljon orvoshoz, kezeltesse és ellenőriztesse magát.

Harmadik út: az egészségnevelés.

Szükséges, hogy lakosságunk minél többet tudjon a daganatokról, és azok megelőzéséről. Meg kell tanítani például a nőket emlőjük rendszeres önvizsgálatára. Sokszor a betegek nem törődnek panaszaikkal. Egy közelmúltban zárult felmérés során kiderült, hogy gyomorrákos betegeink 43 százaléka nem fordult orvoshoz, panaszainak fokozódása miatt ment el végül is kezelésre. A lehetőségek mindenki számára rendelkezésre állnak, élni lehet velük.

Végezetül fel kell hívni a figyelmet azokra a tünetekre, panaszokra, melyek észlelése esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Ezek: a hosszú ideje nem gyógyuló sebek, növekedésnek indult szemölcs vagy anyajegy, csomók a bőrben vagy az emlőben, szokatlan időben vagy helyről történő vérzés, váladékozás, folyás, \ tartós rekedtség, köhögés, nyelési zavarok, emésztési zavarok, rendellenes, vagy véres széklet.

Ne felejtsék el: az idejekorán

felfedezett rákos betegség gyógyítható !

Legyen olcsó, tartós, divatos

A munkásasszony ruhatára

— A havi, nem egészen háromezer forintos fizetésem mellett nekem aztán mondhatják a divatlapok: ki kell cserélnem a ruhatáramat ahhoz, hogy abban a legdivatosabb darabok legyenek. Ez teljesen képtelenség lenne — vélekedik Szűcs Pálné a gabonaforgalmi és malomipari vállalat nyíregyházi üzemében.

— Talán még havi tízezer forintból sem lehetne mindig elég ruhát vásárolni magunknak — folytatja Babos Antálné. — De azt hiszem, a pénz mellett sokkal lényegesebb az, hogy milyen ízléssel válogatjuk össze az egyes darabokat. Amelyek jól illenek össze, csinosan szabottak. kényelmesebben érzem magam bennük. Egyszerű, olcsó anyagból is lehet nagyon divatosan öltözni.

A malom zsákos csomagoló- jában dolgozó munkásasszonyok nevetve mesélik, hogy az öltözködésben mindig el- kél egy-egy jó ötlet. A városban gyakran „ellesnek” motívumokat, mintákat a járókelők öltözékén.

— Ez szinte mindig hasznosabb, mint a divatlapok forgatása — teszi hozzá Asztalos Jánosné. — A divatlapok elsősorban a fiatalokra gondolnak, a legtöbb modellt csak különleges alkalmakra vehetném fel, azok viszont •ritkán adódnak a 8 órás műszak után — néz a többiekre Asztalosné.

— S az sem mindegy, hogy mi legyen a régebbi, gyakran éppen csak megunt ruhadarabokkal — kapcsolódik a beszélgetésbe Hajdú Istvánná. — Ha az ócskapiacra kivinnénk, tíz forintot adnának egyért, s a buszjegy lassan többe kerülne. Én a régebbi darabokat megpróbálom összekombinálni, hiszen most úgyis divatos a többféle anyagból készült ruhadarab.

— A húgom vékonyabb, mint én, így neki adom az átalakítható ruhaneműket — mondja Babosné.

— Én gyakran előveszem a tűt, cérnát, ollót és magam szabom-varrom a szoknyát, blúzt, ruhát. így sokkal kevesebbe kerül és nem kell alkalmazkodnom a szabóhoz sem — teszi hozzá Asztalosné.

Ha valaki egy-egy új darabot vesz fel, alaposan megnézik, esetleg kritizálják is. A munkatársak szinte jobban megbeszélnek egy vásárlást egymást közt, mint otthon a férjükkel, családjukkal. Nem is véletlen ez, hiszen a férfiak türelmetlenek, idegesek a vásárlásnál, válogatásnál, még saját magukra sincs elég türelmük egy-egy darabot megnézni.

— Pedig nem ritkán a türelem forintot terem, alakíthatnánk át a mondást — így Hajduné —, mert ugyanazt az árut kevesebb pénzért is meg lehet kapni egy másik boltban. Csak a nyakunkba kell venni a várost...

— A legfontosabb szempont egy új darab kiválasztásánál, hogy olcsó legyen, tartson sokáig és lehetőleg kövesse a legújabb divatot — összegez Szücsné. — Ha mindezt sikerült megvalósítani, már nem járkáltam hiába a vásárlásnál ...

Tóth Kornélia

FABULON — CSECSEMŐKNEK. A Kőbányai Gyógyszerárú Gyár Fa- bulon családja csecsemőknek szánt kozmetikai cikkekkel bővült. Négyféle termék — babatej, baba olaj, sampon és az úgynevezett fürdető nagyüzemi gyártását kezdték meg. (MTI fotó)

Bébiegyüttes

KABÁTOK

Szeretnénk megismertetni kedves olvasóinkat az 1978— 79-es kabátformákkal, miután elég nagy változásoknak örvend ez a fontos ruhadarab. Semmi baj nincs, mert több régebbi forma lett újból divatos, a konfekcióipar pedig az új stílus jegyeit viselőket gyártotta és a szaküzletekben ezek kaphatók. Csak a választás megkönnyítése a célunk ezúttal.

Az úgynevezett „fiús” kabát elővehető a régi ruhatárból, valamint a „redingot” vonalú iß. Ezek mindegyike testre szabott, válltömésekkel készült, így az erősebb csípőjűeknek is előnyös. Az ingkabát és a rövid, combközépig érő sportos jellegű kabátok továbbra is divatosak. A bő vonalú kabátok, sok szellemes húzással, rakással szabottak, ezek a testtől el- állóak. Divat a pelerin is, még a kabát tetején is — azonos anyagból —, amely viszont egyenes, úgynevezett tubus vonalú.

Rajzainkon néhány újdonságot figyeljenek meg:

1. Tweedből vagy velúr szövetből igen csinos fiúkabát, amelyet dísztűzésekkel tehetünk mutatóssá.

2. Vállhajtásokkal készült, kissé trapéz vonalú, „flaush” kabát. A gallérja és kézelője sűrű tűzésekkel. Az álló nyak alatt egy keskeny pánttal záródik.

3. Egyenes vonalú kabát, legombolható pelerinnel. A gallérja kis formátumú, ferdén bevágott zsebei vannak.

4. Béleletlen kivitelben készült kabát, mélyített ragián ujjakkal, amely keskeny kézelőbe fogott. Bőr övvel vagy szabadon, öv nélkül is viselhető. Anyaga lehet kordbársony, velúr vagy teveszőr jellegű szövet.

N. V.

Tanácsok lemezjátszó-tulajdonosoknak

Az elektromágneses hangszedő

(kb. 2 éves részére)

Hozzávalók: 10 dkg világosbar- na, 8 dkg középkék, 2 dkg drapp Vénusz fonal (2 szál összefogásával dolgozunk), 5-ös kötőtű, 4-es horgolótű, 6 db szívgomb.

Kötésminta: Lustakötés: mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Bordás: 1. sor: kezdőszem, 1 sima, xl fordított, 3 sima, x- től ismételni. Sor végén 1 fordított, 1 sima, szélszem, 2. sor: kezdőszem, x 3 sima, 1 fordított. Sor végén 3 sima, szélszem.

Munkamenet

Felsőrész: világosbarna fonalból, az eleje középnyúlvány alsó szélen 22 szemre kezdjük. Lustakötéssel dolgozunk. Egyenesen haladó oldalszélekkel 60 sort kötünk (30 borda). Mindkét oldalszélen felveszünk 10 szemet (42). Ezután 8 sort (4 borda) kötünk, majd az ujjak részére, mindkét oldalon felveszünk 25 szemet (92). A nyakkivágás részére középen, a következő sorban 2 szemet lefogyasztunk, a munkát a két oldal, ujjarészen, azonos sorszámmal külön kötjük. Az ujjkiszaporítástól számított 18 sor (9 borda) elérése után középen, a nyakszélen lefogyasztunk 6, majd minden 2. sorban 2x1 szemet, az ujj kiszaporítástól számított 30 sor (15 borda) elérése után a két oldalrész 37 szemét, középen kiegészítjük 16 új szemmel, s a kötőtűn lévő 90 szemmel folytatjuk a kötést. Az ujj kiszaporítástól számított 28 borda elérése után mindkét oldalszélen lefogyasztunk 25 szemet. A középen maradó 40 szemmel 8 sort (4 borda) kötünk, majd a szemeket lazán lefogyasztjuk.

Oldalrész: középkék fonalból

33 szemre kezdjük, bordás mintával kötjük. Kezdéstől számított 46 cm = 120 sor elérése után a szemeket lefogyasztjuk.

összeállítás: a felsőrész ujja,

kar alatti részét szem- és sortalálkozás szerint összevarrjuk. A kék oldalrészt drapp fonallal l rövidpálcasorral körbehorgol- juk, majd azonos színű fonallal a felsőrész eleje közép, háta szélrészhez varrjuk. Az eleje betét oldalrészére tarka színű szivgom- bokat varrunk.

Szoknya: (28 cm hosszú), a

munkát az alsó szélen 5-ös körkötőtűvel 80 szemre kezdjük, világosbarna fonalból. Körbe haladó sorokkal, sima szemeket kötünk, 4 sima sor után a munka színén buktatósort kötünk (1 fordított sor), 3 sima sor után: 1 sima, a munka belső oldalára hajtjuk a kezdőrészt, a bal tűn lévő következő szembe beszúrjuk a kötőtűt, majd a kezdősor első szemébe, s a két szálat egyszerre simán lekötjük. A bal tűn lévő minden 2. szemhez hozzákötjük a kezdősor 2. szemét, a lekötendő szem alapszemét. A visszahajtott, buktató sortól számított 6. sor elérése után, a munkát 2 kék, 2 barna sor váltakozásával, sima sorokkal kötjük. A szoknya teljes hossza 28 cm. A felső derékrészére gumiházat készítünk. 1 sor: 2 sima, a következő 2 szemet simán összekötjük. A kötőtűn lévő 60 szemmel 4 sima sort kötünk, 5. sor: fordított, 6—7—8. sor: sima. A következő sorban 3 szemet lefogyasztunk (bebújó nyílás), majd a soron következő szemeket le- fogyasztás nélkül, a belső oldalon, szemenként az 1. sor azonos szeméhez varrjuk. Az így kialakított nyílásba 50 cm hosz- szú gumiszalagot fűzünk.

Prósz Veronika

A lemezjátszó hangszedő tűje letapogatja a barázda finom változásait, amelyek a hangszedőben elektromos jellé alakulnak, s ezek a jelek működtetik — felerősítés után — a hangszórókat. A feladatra kétféle megoldás alakult ki: készítenek kristály (vagy kerámikus), illetve elektromágneses hangszedőket.

A kristály hangszedőket az általános igényeket kielégítő lemezjátszókba építik be, mert gyártásuk egyszerűbb, olcsóbb. Jellegzetességük, hogy a tűt (amely rendszerint zafírból készül) háromhét grammnyi súlyerő tartja a barázdában. A tönkrement hangszedőt kizárólag csak azonos típus másik példányával lehet pótolni, más gyártó hangszedőjét nem lehet a lemezjátszóba beszerelni.

Az elektromágneses hangszedő sokkal bonyolultabb, ám lényegesen jobb hangminőséget ad. Ilyen hangszedővel — ha az jó minőségű, és a lemezjátszó többi alkatrésze, valamint az erősítő és a hangsugárzók is kifogástalanok — el lehet érni a „Hi FI” hangminőséget, azaz a természethű hangátvitelt. Valamennyi technikai jellemző tekintetében, amelyekkel egy hangszedő minőségét le lehet írni (például: a frekvenciaátvitel egyenletessége, a torzítások mértéke, sztereóban a jobb és bal csatorna jó elkülönítése, a hanglemez igénybevétele, a szélsőséges zenei effektusok visszaadása stb.), az elektromágneses hangszedö jobb eredményeket ad, mint a kristályos rendszerű. A tű, amely gyémántból készül, csupán egy- három gramm erővel nyomódik a lemez barázdáiba, tehát kíméli azt.

A hangszedő ára a lemezjátszóénak egyharmada. fele is lehet, s mert az elektromágneses rendszer önmagában még nem garantálja a kiváló minőséget — ehhez a jó konstrukció és az igen gondos gyártás is elengedhetetlen —, a különböző gyártmányok között érdemes válogatni.

A Nagyító novemberi számában közli az elektromágneses hangszedők tesztjét. A minőségvizsgálatban azok a típusok szerepelnek, amelyeket a szaküzletek a forgalomban lévő lemezjátszókhoz tartalék alkatrészként, vagy önálló típusként árulnak. Tíz hangszedő kapott minősítést, de szó esik néhány olyan típusról is, amelyek már, vagy még nem kaphatók.

Kiválónak a Shure V 15/III. (7800 Ft) bizonyult, s ettől alig marad le, bár jó minősítést kapott a Shure M 91 ED (3180 Ft) típus. A két Shure-típus jellemzőinél valamivel kedvezőbbnek bizonyultak a Japan Piezo Co. Ltd. cég YM 113 típusjelű hangszedőjének adatai, de ez az 1630 Ft-os termék körülbelül 2 grammos tűerőnél működik jól, míg a Shure hangszedők csupán 1—1,2 grammal terhelik a hanglemezt.

A minőségi sorban közepes minősítéssel az YM ,108 következik (szintén Piezo- gyártmány, ára 571 Ft), majd az Excel ES—70 F típus (732 Ft), bár ennek egyik példánya nem bizonyult megfelelőnek.

Közepest kapott a 3—3 grammal működő Lenco M 100 (560 Ft) és a Piezo YM 118 (480 Ft), valamint két drága hangszedő: a Supraphon VM 2101 (1580 Ft) és a Philips GP 400 Super M (2640 Ft) is.

A némelyik Akai lemezjátszókba beépített Andiv-tech- nica APC—5 hangszedő (696 Ft) nem megfelelő minőségű, mert a lemez magasabb hangjait nem képes visszaadni.

Látható, hogy az elektromágneses hangszedő kényes termék, abban az értelemben is. hogy kíméletes, finom bánásmódot igényel, de abban is, hogy az ár nem mindig szolgálhat iránymutatóul a minőség megítélésében — a drágább nem minden esetben jobb.

RiP

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET