Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

Épül a művelődési központ Ezüst és arany A z esztendőben két olyan vasárnap van, amikor a boltok, áruházak tágra nyitják ka­puikat és várják a vevő­ket. A karácsony előtti időszak ez, melyet körül­leng a jó és rossz reklá­mok számos versikéje, ké­pe, dísze, kirakata. A rohamok vasárnap az ezüst és arany jelzőket kapta. Gondolhatnók, az elnevezés egyik oka, le­gyen aranya, de legalább csengő ezüstje, ki vágyait ki akarja elégíteni. Mert ilyenkor lényegesen könyebben nyílnak a pénz­tárcák, s piros, kék hasú bankók változnak aján­dékká. Nagyvonalúak leszünk, mutatjuk: van miből, s lelkesedünk, ha van mit. De vajon az arany és ezüst vásárlási bódulatá­ban eljutunk-e legalább egyszer oda, hogy pén­zünk, s az áru mellett mérlegre tesszük ajándé­kozási szándékunkat, az ajándékban megnyilvá­nuló szeretetünket is? Tolongva és tusakodva, kis és nagy csomagokkal cipekedve, kasszák előtt kígyózva töltjük a két va­sárnap délelőttöt, bizton remélve abban, hogy si­kerül örömet szerezni az­zal, amit vettünk. Talán ebberr van az arany és ezüst varázsa, az adás örömében rejlik a nyüzsgés titka. Jó lenne, ha mindenki­vel így történne. Ha az áruházba siető előre vé­giggondolná : nem kény­nyerű kötelességet tudok le, nem saját anyagi hely­zetemet akarom csodálat tárgyává tenni, hanem őszinte szeretetem foglal­tatik abban, amit veszek. Bizony, érdemes ezt latol­gatni, hiszen a közelgő ünnep lényege éppen az lenne, hogy az emberi kapcsolatok melegségét megtámogassuk a tárgyak jelképeivel. Jelképről beszélek, s nem véletlenül. Az ünne­pi ajándékozás' tárgyai so­sem pótolhatják az embe­ri őszinteséget, mélegsé- get, szeretetet. Nem lehet jóvátenni egy esztendő ha­nyagságát ezreseket érő csomaggal. Se gyermek, se szülő nem tud őszintén örülni, ha csupán az alka­lom kötelességszerű egy- szeriségét tapasztalja. A rany- és ezüstvasár­nap az előkészület 1 két fontos napja. Aranyat és ezüstöt érő pénzünk számolgatása és költése közben gondoljunk arra is, e nemesfémek nemcsak az értékcserét szolgálják. Színük, ragyo­gásuk aranyozhatja, ezüs- tözheti emberi kapcsolata­inkat is. Bürget Lajos Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány XXII. pragrafusának (2) be­kezdése alapján az ország- gyűlést 1978. december 20- án, szerda délelőtt 11,00 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Ma­gyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. 44 európai tagszervezet részvételével Megnyilt Budapesten a DÍVSZ konzultatív tanácskozása Szombaton a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség bu­dapesti székházában megkez­dődött a DÍVSZ 44 európai tagszervezetének kétnapos konzultációja. Célja kettős: megvonni az ez évi munka mérlegét, s meghatározni a jövő év legfontosabb felada­tait. Az 1978-ban végzett mun­káról a résztvevők megálla­pították, hogy a DÍVSZ feb­ruárban Berliniben tartott X. közgyűlésének határozatai­ban foglaltakat — az eredeti terveknek megfelelően — végrehajtották. Ami a DÍVSZ európai tag- szervezetének 1979. évi mun­kaprogramját illeti, jövőre is központi feladat a béke és biztonság megőrzéséért, a le­szerelés elősegítéséért foly­tatott akciók továbbvitele. A konzultáció résztvevői támo­gatásukról biztosították azt a javaslatot, amely szorgalmaz­za: 1979-ben kerüljön sor a leszerelés és a béke aktuális kérdéseivel foglalkozó ifjúsá­gi világkonferenciára. A konzultáció ma folytatja munkáját. Jövőre 900 millió a MEZŐGÉP-nél A szocialista brigádvezetők év végi tanácskozását decem­ber 9-én, szombaton délután tartották meg a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat központ­jában. A vállalat 8 gyáregy­ségében és a központban dol­gozó 95 szocialista brigád ve­zetői mellett meghívták a gyáregységek igazgatóit és szakszervezeti titkárait is. A résztvevők megvitatták a vál­lalat várhatóan 900 milliós értéket meghaladó 1979. évi termelési feladatait, amelyek­ről előzetesen Nagy Sándor, a vállalat igazgatója adott tá­jékoztatást. JÉGTAKARÓ A FOLYÓKON Hidegrekord Szabolcs-Szatmárban Az ország leghidegebb sar­ka napok óta Szabolcs-Szat- már megye, a hőmérő hi­ganyszála Nyíregyházán még tegnap reggel is mínusz 11 Celsius-fokot mutatott. A szokatlanul hideg időjárás következtében megyénkben több helyütt jég borítja a fo­lyók vizét. A szombat reggeli helyzet szerint a Tiszán Ti- szabecs és Vásárosnamény között erős jégzajlást figyel­tek meg, helyenként állójég­gel. Vásárosnamény és Tisza- bercel között nem összefüg­gő állójég alakult ki, ezzel szemben Tiszaberceltől To­kajig 5—6 centiméteres ösz- szefüggő jégtakaró alakult ki a folyón. A Szamoson Csen- ger és Tunyogmatolcs között erős jégzajlást figyeltek meg, míg Tunyogmatolcs és a tor­kolat között nem összefüggő álló jég keletkezett. Nagyjá­ból hasonló a helyzet a Tú­ron. Garbóiétól Sonkádig szórványos jégzajlás alakult ki, Sonkádtól a torkolatig pedig összefüggő, 2—3 centi­méter vastagságú jégtakaró. A Krasznát nem összefüggő állójég borítja, vastagsága helyenként 6—10 centiméter! A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei sze­rint várhatóan a Kraszna egész hosszán, a Tiszán pe­dig Vásárosnlaményig befagy a folyó. Állványerdők között formálódik az új megyei művelődési központ épülete Nyíregyházán, a Lenin téren. Megkezdődött a téli gépjavítás Harminchatezer hektáron metszik a fákat A több napja tartó hideg megállította a gépeket a föl­deken. Kifagytak az ekék, a szervestrágya-szórók, hiszen a talaj néhol több tíz cen­timéteres mélységben fa­gyott át. Törik mint a csont, nem bír­ja forgatni az ekevas. így kényszerpihenőre térnek a munkagépek, van idő az át­vizsgálásukra, a téli nagyja­vításokra. Ezt a munkát — az erő- és munkagépek téli javítását — minden mezőgaz­dasági nagyüzemben nagy intenzitással végzik. Sok múlik majd a következő gaz­dasági évben a gépek kar- bsítartottságán. A szántóföldeken már csak a kukorica vár betakarításra, az is kis területen. Ebben az időben is jó ütemben halad­nak a kombájnok, vágják, morzsolják a takarmánynö­vényt. Minden mezőgazdasági nagyüzemben jól halad­nak a gyümölcsfák met­szésével. Különösen a téli alma kíván­ja a rendszeres, évenkénti metszést. Nem elhanyagolan­dó ez a munka növényvédel­mi szempontból sem. Na­gyon sok kártevőt és kóroko­zót lehet így, mechanikusan elpusztítani, ami megköny- nyíti a jövő évi védekezést. Különben a hideg, fagyos idő is gyéríti, pusztítja a víruso­kat, baktériumokat, más nö­vényi kórokozókat és állati kártevőket. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 36 ezer hektáron kell elvégezni a metszést, különös gonddal a 29 ezer hektár területű télialma-ül- tetvényben. Ez óriási munkát jelent a gazdaságoknak. Ép­pen ezért a gyümölcstermesz­tőkön kívül a metszési mun­kákban legtöbb helyen részt vesznek a traktorosok, az építőbrigádok tagjai és más, télen eredeti helyükön nem foglalkoztatható dolgozók. Az új telepítésű gyümöl­csösökben — ahol még nem kerítették be a terü­letet — megkezdték a nyulak elleni védekezést: műanyag vagy papírbo­rítással látják el a fiatal fák törzsét. így megóvják a nyulak rágá­sától. Alma már kevés ta­lálható a nagyüzemekben, csak az ipari minőséget hagy­ták meg. Most ennek a há­mozását végzik, s adják át a konzervgyárnak. Főzik a cef­rét is a pálinkafőzdékben. Téli holt szezonról már nem lehet beszélni a mezőgaz­daságban. Ha kevesebb is a munka, de legalább olyan fontos, mint a más időszak­ban végzett. Ilyenkor kell felkészülni, megalapozni a következő gazdasági évet. Ké­szülnek a szövetkezetek a jö­vő évi tervek és készülnek az 1978-as számadásra is. (sb) Több baromfihús belföldre, exportra Új létesítményt épít a HUHNIACOOP Ajakon Ezernégyszázötven vagon élő baromfit dolgoz fel év végéig várhatóan a HUNNIA- COOP Szabolcsi Baromfi-fel­dolgozó és Értékesítő Kö­zös Vállalat kisvárdai üze­me. Bár ez a mennyiség csak közel kétszáz vagonnal több mint a tavalyi, a készletezés miatti gondokról egyre több szó esik a gyárban. Az értékesítésnél ugyanis prob­lémák vannak: sem a belföl­di, sem az exportigény nem tart lépést a termelés felfu­tásával. A belföldi igény alapján év végéig várhatóan 350 vagon lesz a teljesítés, jelenleg már háromszáznál tartanak. Az átmeneti értékesítési gondok ellenére is — a többi baromfi-feldolgozókhoz vi­szonyítva — jól állnak: a majdnem 1 milliárd forint árbevétel mellett, a tervezett nyereséggel zárják az évet. A probléma inkább az, hogy nincs kellően kihasználva a kapacitás. A baromfi-feldol­gozó vonal ugyanis évi 1500— 1600 vagon élő állat feldolgo­zására lenne képes, ha állan­dóan két műszakban termel­hetne. Tekintettel arra, hogy a termelési háttér a vállalatnak is lét, illetve gazdaságossági kérdés, olyan megoldást ke­resnek, amely ezt a problé­mát hosszú távon megszün­tetné. Az elképzelés az, hogy a közös vállalat égisze alatt egy nagy kapacitású baromfi- telepet építenek. Ez három­szorosan is kedvező lenne. Egyrészt olcsóbb alapanyagot biztosítana, megteremtené a folyamatos két műszak felté­teleit és csökkenne a szállí­tási költség is. A közös vál- lalkozású „baromfigyár” he­lyét a feldolgozó üzemtől két kilométérre, Ajak határában jelölték ki. T. Ä. Befejezték Mátészalkán a tejporgyár bővítését. A KEMÉV séggel. Az épületben a technológiai szerelések után indul felvétele) egy új túróüzemet épített mintegy 37 millió forintos költ- meg a szatmári részen termelt tej feldolgozása. (Elek Emil |jl KeleS I IBagyararszág I XXXV. évfolyam, 291. szám ÁRA: 1 FORINT 1978. december 10., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom