Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

yKelet^B I Magyarország ^^________ XXXV. évfolyam, 307. szám ÁRA: 1 FORINT 1978. december 31., vasárnap MA Sokáig élő Szabolcs \ 9 pipatoriuma (27 oldal) (8. oldal) Ismeretlen Hírességek ismerőseink nyíregyházi cr. oidai) névrokonai (9. oldal) EREDHENYES UJ ESZTENDŐT! írta: Dr. Tar Imre a megyei pártbizottság első titkára A z óesztendő múlása, az új év jövetele mindig számve­tésre késztet egyént és közösséget. A most mögöt­tünk hagyott év nem egy volt a sok közül. Fontos­ságát és jelentőségét növelte, hogy mérlegre tettük a több, mint hároméves munkánkat. Megvizsgáltuk, hogyan hajt­juk végre a XI. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet ha­tározatait. A mérleg pozitív. Szabolcs-Szatmár megye szorgal­mas népe a nehezebb körülmények között is teljesítette az ötödik ötéves tervben erre az időszakra meghatározott célokat. Milyen is volt, mit hozott az 1978-as esztendő? Hozott szép eredményeket, sok örömet, de osztogatott gondokat is. Az új év küszöbén elmondhatjuk: az ötödik ötéves terv haimadik évében megyénk dolgozóinak szorgalmas munkája nyomán újra gazdagabbak lettünk. A pontos statisztika még ezután készül, de már bizton megállapíthatjuk: becsülettel teljesítettük az 1978. évi társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális céljainkat, megfelelő alapot képeztünk további fej­lődésünkhöz. Növekedett a termelés, vele párhuzamosan a dolgozók életszínvonala, szocialista tudata és műveltsége. Me­gyénkben tovább erősödtek a szocialista társadalom gazdasági alapjai. Iparunk az új kapacitások belépésével, a piaci keres­letekhez jobban alkalmazkodó termékszerkezet korszerűsíté­sével, az áruk minőségének javításával az előző évihez képest 12 százalékkal növelte termelését. A vállalatok termékeiket döntő részben értékesíteni tudták. A megye 70 ezer főt szám­láló munkássága több mint 20 milliárd forint értéket állított elő. Az exportlistán elsősorban olyan vállalatok nevei szere­pelnek, mint a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, a nyírbátori növényolajipari vállalat, a Taurus gumigyár és a cipészszövetkezetek. Az itt dolgozó munkások, vezetők voltak a megalapozói, hogy exportunkat 12—14 százalékkal növel­hettük. Az éves tervek teljesítéséért elismerés illeti korukat és gyári múltjukat tekintve is fiatal munkásságunkat, amely ma már meghatározó szerepet tölt be megyénk életében. Ebben az esztendőben a szocialista brigádok hármas jelszava is mind teljesebben valósult meg gazdálkodó egységeinkben. A munkás-paraszt szövetség gazdasági tartalma az a szo­ros együttműködés, amely a szocialista ipar és a nagyüzemi mezőgazdaság között kialakult. Nagy ütemben fejlődik a me­zőgazdaság. Annak ellenére, hogy 1978-ban az időjárás nem kényeztette el az állami gazdaságok, a szövetkezetek dolgo­zóit, a háztájiban tevékenykedőket, mégis 3,5 százalékkal nö­vekedett a mezőgazdaság hozama. Több búzát, burgonyát, ku­koricát és cukorrépát termeltünk, mint korábban bármikor. A fagyos tavasz, a sok csapadék, a nyári napfényhiány kedve­zőtlenül hatott az alma- és a dohánytermelésre. E növények­ből nem tudtuk céljainkat elérni. Az alma jobb minősége, ex­porthányada azonban mérsékelte a bevételek csökkenését. Az állattenyésztés fejlődése, valamint az állati termékek növekvő értékesítése szintén hozzájárult a szántóföldi árukiesés, a be­vételhiány csökkentéséhez. Számban és minőségben is tovább növekedett a nagyüzemek állatállománya, különösen biztató a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlődése. Tovább korszerűsödött a mezőgazdaság szerkezetileg és technikailag is. A termelőszövetkezetek üzemi méretei ma már átlagban meghaladják a 3 ezer hektárt. Lényegében befejező­dött a szakszövetkezetek átszervezése. A termelési rendszerek­be, társulásokba vont terület megközelíti a százezer hektárt. A 45 szakosított állattenyésztési telep, a 130 ezer tonna kapa­citású hűtőtároló, az egyre több növény termesztésének komp­lex gépesítése mezőgazdaságunk gyors ütemű korszerűsödését példázza. A jelentős eredmények ellenére a kedvezőtlen időjárásnak, de a szervezési és vezetési hibáknak is következménye, hogy a termelőszövetkezetek egy részénél az idei eredmény alatta marad a tervezettnek. Előreláthatóan a szövetkezetek 12—13 százalékában veszteség és alaphiány lesz. Az állami gazdasá­gok a tervezett 158 millió forint nyereség helyett 120 milliót érnek el. Kedvező viszont a jövőre nézve, hogy mezőgazdasági üzemeink ez év őszén jól alapozták meg az 1979. évi terme­lést: idejében, a tervezett területen vetették el a kalászosokat és jól készítették elő a talajt a tavasziak alá. Munkánk eredményeként nőtt a lakosság pénzbevétele, az idén is tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Mindent; összevetve: eredményes volt az 1978-as esztendő. Tanulságként azonban levonhatjuk: a korszerű gazdaságszer­vezés még gyenge pontja munkánknak. Nem mindenütt hasz­nálják ki a rendelkezésre álló munkaidőalapot, emiatt maga­sak a veszteségidők. A gazdaságtalan termelés megszüntetése állandó feladatunk. A mezőgazdasági üzemek egy részében több figyelmet kell fordítani a tápanyag-utánpótlásra, a nö­vényvédelemre, a veszteségmentes betakarításra, a piac igé­nyeire. Az 1978-as esztendő eredményei és a levont tanulságok bir­tokában a ránk váró nehezebb közgazdasági környezetben is helyt kell állnunk az új esztendő feladatainak megvalósításá­ban. Pártunk Központi Bizottsága december 6-i határozata alapján a megyei pártbizottság az elmúlt napokban határozta meg az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokat. A termelés fej­lődésének mennyiségi üteme mérsékeltebb lesz, mint eddig. A hangsúly a minőségen, a jövedelmezőségen, az importpótló, az exportnövelő és a belső igényeket jobban szolgáló termelésen van. Több éves erőfeszítéssel nagy eredményeket értünk el a termékszerkezet javítása területén is, de még mindig jelentő­sek a tennivalók. Jobb szervezési munkával, a gazdasági sza­bályzók módosításával el akarjuk érni, hogy a haladás e terü­leten is meggyorsuljon. Fontos, hogy minden szinten kapjon nagyobb szerepet és elismerést a jobb munka, hogy erre irá­nyuljanak az anyagi és erkölcsi ösztönzők. Az ipari termelés, a beruházások mérsékeltebb üteme nem vonatkozik a piacképes, gazdaságos export termelésére, a la­kossági szükségletek kielégítésére. A tervezett lakások me­gyénkben is megépülnek, a közfogyasztási cikkek termelését minőségben és mennyiségben is javítani kívánjuk. Növelni szükséges az új esztendőben a szolgáltatások mennyiségét és színvonalát is. Határozott törekvésünk, hogy a becsületes mun­kával megkeresett bér arányában javuljon az egyes kollektí­vák, emberek életszínvonala. A bérezésben differenciálni kell a nagyobb értéket teremtő, illetve a társadalmilag kevésbé hasznos munka között. Nyíltan meg kell mondanunk: ahol job­ban dolgoznak, ott jobban is élnek 1979-ben. Ha terveinket tel­jesítjük, a lakosság életszínvonala — ha lassúbb tempóban is, mint korábban — 1979-ben tovább emelkedik. Jövő évi terveink nagyobb erőfeszítésre késztetnek minden­kit. A megszabott ütemhez azonban a feltételek a nehezebb körülmények között is adottak. Bőven vannak tartalékaink. Ezek a munka- és üzemszervezés javítása, az exporthányad növelése, a jobb piackutatás, a fokozott takarékosság anyag­gal, energiával és nem utolsósorban az élőmunkával. Az új esztendő elején, az ünnepet követő munkanapokon minden üzemben, szövetkezetben számvetést készítene^, mér­legre teszik az 1978-as munkát. Valamennyi gazdasági vezető beszámol a kollektíva előtt az éves terv teljesítéséről, a mun­kahelyi pártszervek is elemzik a saját munkájukat. A helyi ta­pasztalatok hasznosításával, a központi irányelvek alapján a munkahelyeken meghatározzák az 1979-es feladatokat. Min­den tervben, minden munkaprogramban vezérfonal a népgaz­dasági érdek elsődlegessége! Ezt szükséges megfelelően egyez­tetni az üzemi, szövetkezeti kollektíva javaslataival, verseny­vállalásaival. Jóváhagyás után az üzemi tervek váljanak az ott dolgozók törvényévé. Ettől kezdve az .igazgatónak, a párt- szervezetnek, a szakszervezetnek egy nyelven kell beszélnie, cselekednie. Tapasztalatból tudjuk, ez nem megy magától, nem megy csupán az egyszeri ismertetéstől. Újra és újra győzzenek meg minden egyes embert, váljék minden dolgozó tudatos vég­rehajtójává az 1979. évi terveknek. A feladatok megkövetelik a termelőüzemekben és az irá­nyításban folyó pártmunka tartalmának és módszeré­nek fejlesztését. A gazdaságpolitikai agitációnak, álta­lában a politikai munkánknak a jövőben jobban kell szolgálnia a gazdasági célok megvalósulását. Elsősorban a kommunistákra vár a feladat, hogy példamutatásukkal, a hatá­rozatok következetesebb végrehajtásával, a termelés pártel­lenőrzésével, a demokratikus fórumok jobb működtetésével segítsék terveink valóra váltását. Terveink, céljaink — mint mindig — most is az embert szolgálják, de végrehajtani is nekünk kell és ezt magunkért tesszük. Amikor azt mondjuk, egy kicsivel dolgozzunk jobban — egyik-másik helyen többet is — akkor nem csak a közvetlen termelésben foglalkoztatottakra, hanem az irányítókra, a veze­tőkre, a tudomány, a kultúra területén dolgozókra is gondo­lunk. A szabolcsi-szatmári emberek szeretik szülőföldjüket. Sokszor, a mainál nehezebb körülmények között is bizonyítot­ták már, milyen tettekre képesek. A jövő esztendőben is szá­mítunk minden tenni tudó és akaró ember munkájára. Szép megyénk — vele hazánk — felvirágoztatása, gazda­gítása érdekében mindnyájunk boldogulásáért kívánok ered­ményekben gazdag, sok örömet hozó új esztendőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom