Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-31 / 307. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 31, ISKOLAMAKETT. Ez az impozáns, nyolc tantermes általános iskola a hozzá tartozó szolgálati lakással, tornateremmel, konyhával, tizenkilencmilliós költséggel épül Ibrányban. A tervek szerint az új iskolát 1980-ban adja át a gávavencsellői költségvetési üzem építőbrigádja. Sokáig élő Szabolcs Magas szaporulat, kevés halálozás — és egyéb érdekességek Egyéves feldolgozó, elemző munka alapján adta közre a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága a megye legfontosabb adatait tartalmazó évkönyvét. Az adatok természetesen az 1977-es évre vonatkoznak, de ez a legfrissebb összesítő arról, mennyivel szaporodtunk, hány forintot költöttünk, mennyit fürödtünk, szemeteltünk ... A megye állandó népessége 627 ezer, amelynek 17,4 százaléka él a megyeszékhelyen, 8 százaléka a többi városban, míg a többség, — 74,6 százalék — ma is a községek lakója. Szabolcs-Szatmár továbbra is tartja országosan az élvonalban jegyzett népességszaporulatát: országosan az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 5,0 százalék, a megyében ez 8,2* Százalékot1 — •i.mrmri '.'•9 Érdekes megfigyelni^ hogy a legmagasabb a természetes szaporodás a megye fiatal városaiban, ahol a beköltöz- ködések gyorsuló üteme is hozzájárul a népesség gyarapodásához. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás Nyíregyházán 10,6 százalék, a többi városban 41,5, a községekben 7,3 százalék. Jól alakultak az élveszüle- tések is, melyek a javuló szociális, egészségügyi és egyéb feltételekre is utalnak. A megyében 19,7 százalékos az élveszületések aránya, országosan ez 17,5 százalék. Ebben is az első helyet foglalja el Szabolcs. Az sem lebecsülendő, hogy az ezer lakosra jutó halálozási szám is kevesebb az országos átlagnál. Országosan 12,5,, a megyében 11,5 százalék. Szabolcs-Szatmár ezek szerint a közé a három megye közé tartozik, ahol a legkevesebb a lakosság arányához viszonyított halálozás. • Milyenek a megye lakóinak életkörülményei, lakás- helyzete, a gépkocsiellátottság és egyéb szolgáltatások? Az ezer lakosra jutó legtöbb megépített lakás a gyorsuló városiasodás ellenére a községekben volt, az összlaká- sok 60,4 százaléka épült itt, 27,9 százaléka a megyeszékhelyen, 11,7 százaléka pedig a többi városban. A lakások 46,6 százaléka két, 43,6 százaléka pedig három és ennél több szobás. Az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos áram- fogyasztásban is kezdjük utolérni az országos átlagot, amely 91 kilowattóra, a megyei pedig 67. Kevesen tudják, hogy a vízcsőhálózat hossza a megyében meghaladja az ezer kilométert, a vezetékes gázcső hossza a 70,5 kilométert. Huszonkét fürdőmedence van a megyében, a tisztasági és gyógyfürdőnkben 175 ezer, a strandokon és uszodákban 649 ezer vendég fordult meg. S ha néha sokalljuk a személygépkocsik tömegét az utcán, gondoljunk arra, mi lesz, ha elérjük majd az országos átlagot. Az országban 10 ezer lakosra jelenleg 616 személygépkocsi jut, Szabolcsban pedig „csak" 426. A szemét is sokszor szemet szúr, még a város központjában is, pedig naponta, vagy hetenként két alkalommal 187 ezer köbméter szemetet szállítottak el a kocsik és ugyanennyit „ártalmatlanítottak.” S amivel a fejlődés ellenére sem lehetünk elégedettek: egy szabolcsi lakosra mindössze 2 négyzet- méter parkfelület jut. Ez kevés, csakúgy, mint a megye 55 játszótere, amelyeknek átlagos területe mindössze 1582 négyzetméter ... (P) Két új város • Változás Nagylcállóban • Hová tartóz-1 nak a megszűnt járás községei ? Egyesített települések Az ipartelepítés és -fejlesztés, a tsz-ek egyesülése, az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódítása jelentős változásokat hozott megyénk gazdasági szerkezetében, s ez indokolttá tette a köz- igazgatás átszervezését, a megváltozott körülményekhez igazítását is. Amióta a Központi Bizottság és a kormány határozatot hozott a tanácshálózat korszerűsítésére, Szabolcs-Szatmár megyében várossá szervezték Mátészalkát, Kisvárdát és Nyírbátort, megszűnt a tiszalöki, a bak- talórántházi és a csengeri járás, nagyközségek, közös községi tanácsok alakultak, néhány települést városkörnyéki községgé szerveztek. 1979. január elsejétől újabb korszerűsítésre, átszervezésre kerül -sor. Legjelentősebb ezek közül, hogy az Elnöki Tanács városi címet adományozott Vasárosnaménynak és Fehérgyarmatnak, s ezzel egy időben - megszűnik a nagykállói járás. A korábban ide tartozó községek közül Nagykálló, Biri, Bököny, Geszteréd és Érpatak a nyíregyházi járáshoz, Kállósem- jén, Balkány és Szakoly a nyírbátori járáshoz tartozik majd. Az Elnöki Tanács elrendelte Oros községnek Nyíregyháza várossal Nyíregyháza néven, Nagyvarsány és Gyüre községeknek Varsánygyüre néven, Tfszaszalka és Tiszavid községeknek Tiszaszalka néven történő egyesítését. Január elsejétől közös tanácsba szervezik Lónyát és Tiszakerecsenyt, Nagykállót és Birit, Tiszabecset és Ti- szakóródot, Üjfehértót és Érpatakot, Varsánygyürét és Kisvarsányt, valamint Vaját és Nyírparasznyát. Ezzel egyidejűleg Ópályiban, Ján- don és Olcsván önálló községi tanácsot szerveznek, .amelyek egyúttal városkörnyéki községek lesznek. Öpályi Mátészalka tanácsával, Jánd és Olcsva Vásárosnamény tanácsával működik együtt. AGANCSPÁFRÁNY ÉS FLAMINGÓVIRÁG Izzasztóban az orchidea Üvegházi látnivalók a főiskolán 362 ezer forintos sikkasztás Hasznosította a véletlent Jelentős mennyiségű táp hiányzott a raktárból a múlt évi leltározáskor a nyirteleki Dózsa Tsz-ben. A belső ellenőrök nekiláttak a hiány okának kiderítéséhez és rövid idő alatt nagy meglepetés érte őket. Olyan okmányokra bukkantak, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Pár nap alatt 15 ezer forint el- sikkasztására derült fény, s bár a pénztáros — Zajácz Istvánná 47 éves nyíregyházi lakos — befizette a hiányzó összeget, a termelőszövetkezet feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás befejezésekor 362 ezer forint hiányzott a tsz pénztárából. A kezdetről így beszélt Za- jáezné a kihallgatáson: — 1974 elején egyik nap nem dolgoztam és a pénztárbizonylatokat elzártam. Amikor másnap bementem, pénz volt az asztalomon. Az történt, hogy távollétem alatt is fizettek be pénzt a tagok, munkatársaim pedig kivettek egy új tömböt a szekrényből és abba vezették be a befizetést. Záráskor 5000 forint többletem volt. Két hónapig nem mertem hozzányúlni, de mivel sehonnan sem hiányzott, elköltöttem. A véletlen nem maradt kihasználatlanul: Zajáczné rájött, hogy ha egy új tömböt nyit, azzal igazolni tudja, hogy a tsz- tag befizette a pénzt a tápért, vagy a pálinkafőzésért, a pénzt meg senki sem keresi, ha a pénztárbevételi bizonylatot megsemmisíti. Tömböt könnyű volt szerezni, egyszerűen megvásárolták a papírboltban, s mivel ezek bevételezése, nyilvántartása ismeretlen volt Nyírteleken, a pénztáros annyit használt fel, amennyit éppen akart. Egy pálinkafőzető vallomásából : — Én kérem elvittem a cefrét a szeszfőzdébe. Amikor kifőtt a pálinka, a vezető kiállította a pálinkaszármazási igazolványt, én elmentem az irodába és befizettem, amennyi rá volt írva. A pénztáros egyik példányt elvette, adott egy nyugtát, visszavittem a szeszfőzdébe és megkaptam a pálinkát. A nyugta, vagyis a pénztárbizonylat Zajáczné maszek tömbjeiből származott, így a pénzt zsebre vághatta, s minthogy sem 1974-ben, sem később nem fedezték fel a hiányt, egyre több pálinkafőző kapott a pénztáros tömbjeiből. És kaptak a táp-, vagy kukoricavásárlók is. A tsz-ben az volt a gyakorlat, hogy ha valaki tápot, vágy kukoricát akart vásárolni, bement a pénztárba, kifizette egy bizonyos mennyiségű takarmány árát, megkapta róla a bizonylatot, a raktáros pedig kiadta a megfelelő mennyiséget. Zajáczné itt is saját tömbjeibe vezette a tagok által befizetett összeget, s négy év alatt csaknem 200 ezer forint volt ebből a bevétele. A nyomozás befejezésére 362 ezer forint sikkasztásra derült fény, amelyet a pénztáros megtérített. A bíróság Zajácznét je- ’entős érték tekintetében, folytatólagosan, magánokirat-hamisi- táősal elkövetett sikkasztásért 3 év börtönre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. be rajta az első szem termés: különleges aromájú, mézédes gyümölcs. Ritkaság a plafonig nyújtózó kaktusz. Másfél éve alig volt félméteres, ma pedig már a plafont ostromolja. Akár a szobafenyő, melyről pár hónapja azt gondoltuk: hamarosan elpusztul. Az üvegház legféltettebb kincse: a két orchidea. Idén tavasszal hozták Szombathelyről az érzékeny növényeket. Különleges izzasztószekrényt készítettek számukra, ahol az egyik rrtár virágzik, de bontogatja szirmait a másik is. Érdekes színfolt az agancspáfrány, a füge. Egy ládában törékeny, alig 2 centis oszlopos tuják sorakoznak. Nehéz elképzelni, hogy pár év múlva több méter magas fákká cseperednek a csöpp növények. A cserepek szomszédságában már készítik a helyet a különféle zöldség- és virágpalántáknak. Elsőként a primőr paradicsom, paprika magvai kerülnek földbe még decemberben. Kora ta- vászal, áprilisban érlelik majd be első termésüket. A kerti virágokat később, márciusban vetik el. Amint a palánták megerősödnek, szabad földön kerülnek végleges helyükre. Dr. Szegedi János panaszolja: — Az üvegházat kinőttük. A bővítés milliókba kerül, hiszen melegház, hajtatóház, tároló üvegház egyaránt kellene. De építésre itt nincs lehetőség. Készülünk egy kertbarát bemutatókert és találkozóhely létesítésére, melyhez szükségünk van a Hazafias Népfront segítségére is. Terv szerint jövőre megvalósul. (házi) Á gondoskodás újabb bizonyítéka Holnaptól: magasabb nyugdíjak Kinek mennyivel emelik a járandóságát? Holnaptól 55 ezer sza- bolcs-szatmári nyugdíjasnak kézbesít nagyobb összegű nyugdíjat a postás. Az 1979. január elsején életbe lépő új nyugdíj határok a megye «közel 90 ezer nyugdíjasának több mint a felét, pontosan 60 százalékát érintik. Havonta körülbelül 11 millió forinttal növekszik a nyugdíjak, a rendszeres szociális segélyek, az öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékok és a házastársi pótlékok ösz- szege. A nyugdíjak emelésénél aZ volt az elsődleges szempont, hogy a nyugellátások legkisebb összegét, az úgynevezett minimum nyugdíjakat jobban közelítsék a később megállapított, magasabb összegekhez. Az 1954. október 1-e előtt megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forinttal növelik. Az említett időpont és 1958. december 31-e között meghatározott nyugdíjakat 300 forinttal emelik. Száz forinttal többet kaphatnak azok a nyugdíjasok, akik 1959. január 1-e és 1971 között hagyták abba a munkát, és nyugdíjuk nem érte el az 1800 forintot. A hozzátartozóknak folyó, sított nyugellátások is növekednek, a fent említett időpontok által megjelölt kategóriákban, a legkorábbi ellátás ösz- szege 100 forinttal, az 1971 előttiek 80 forinttal és az úgynevezett minimum hozzátartozói nyugdíjak száz forinttal. A mezőgazdasági szövetkezeti nyugellátások emelése sok embert érint megyénkben. Az 1967. január 1-e előtt megállapított nyugdíjak — összegükre váló tekintet nélkül — havi 300 forinttal nőnek. A hozzátartozói nyugellátások az ipari üzemekből nyugdíjazottak járandóságához hasonlóan emelkednek. A nyugdíjak rendezésénél figyelembe vették a kisiparosok és a magán-kiskereske- dők havi járandóságát is. Havi száz forint emelést azok kapnak, akiknek 1971 előtt állapították meg a nyugdíját vagy pedig 1800 forintnál kevesebbet kaptak havonta. A kisiparosok és a magán-kiske. reskedők hozzátartozóinak havi rendszeres nyugellátását is növelik. Jelentősen növekszik az az összeghatár, amely a házastársi pótlékokat meghatározza. Az eddig érvényes havi 360 forinttal szemben 500 forintra nő a házastársi pótlék összege. A nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék együttesen eddig 1790 forint, január 1-től 2 ezer forint lesz. Gondoskodtak azokról a nyugdíjasokról is, akiket házastársuk halála után özvegyi nyugdíj is megillet (a saját nyugdíjuk mellett). Eddig együttesen legfeljebb 1430 forint lehetett, most pedig 1600 forintra nőtt ez az összeg. A nyugdíjasoknak nem kell kérniük az új nyugdíjak folyósítását, január második felében már a magasabb ösz- szeggel kopogtat be valamennyiükhöz a postás. X. K. Mint áttetsző igazgyöngyök, úgy gördülnek alá a vízcsep- pek a nyíregyházi tanárképző főiskola üvegházában a falon. A lángvörös .szirmú flamingóvirág, a fokföldi ibolya, a datolyapálma láthatóan jól érzi magát e környezetben. A mezőgazdasági tanszék 4 és fél hektáros „birodalmában” sok más érdekesség is látható. Az üvegház mellett van itt kisállattenyésztő telep, gyümölcsös, zöldség- és dísznövénykertészet, szőlőskert, méhes, sőt oltványiskola is. Dr. Szegedi János tanszék- vezető docens kalauzol végig a területen. Ö táiékoztat. hogy a tanárképző hallgatói mellett a gyakorlóiskola növendékei is rendszeresen járnak ide gyakorlatra. Március végétől októberig környezetismeret óra keretében megfordul itt a város csaknem valamennyi alsó tagozatos általános iskolása és óvodása is. Ilyenkor télen azonban az üvegház kínálja a legtöbb látnivalót. A növények avatott kezű gondozója: Kormány Ferencné szinte lépésenként mutat újabb és újabb ritkaságokat a zsebkendőnyi épületben. — Büszkeségünk a narancsfa. Magról szaporítottuk. Idén augusztusban érett
