Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 3. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Fukuda japán miniszterelnök lemondott, utóda Ohira Maszajosi lett — Brezsnyev beszéde az SZKP Központi Bizottságának ülésén a szovjet népgazdaság eredményei, ről — Mengisztu etióp államfő tárgyalásai Berlinben KEDD: Pekingben faliújságokon támadni kezdik már Mao Ce- tungot is — Giscard d'Estaing francia elnök segítséget, többek közt fegyverszállítást ígért Szarkisz libanoni elnöknek, aki Párizsban tárgyalt SZERDA: Az etióp csapatok felszabadították a szakadárok kezén volt utolsó nagyobb eritreai várost is — Bonnban aláírtak az NDK és az NSZK határát pontosan kijelölő jegyzőkönyvet — Mengisztu etióp államfő Csehszlovákiába érkezett CSÜTÖRTÖK: Üj szocialista javaslatot terjesztettek elő Bécs- ben a haderő-csökkentési értekezleten — A palesztin néppel való szolidaritás napján ülést rendeztek az ENSZ- ben — Carter sajtóértekezletén csalódottnak mutatkozott az egyiptomi—izraeli alkudozások elhúzódása miatt PÉNTEK: Befejeződtek a legmagasabb szintű magyar—szíriai tárgyalások Budapesten — Begin izraeli kormányfő nyilatkozata szerint még hetekig elhúzódhatna*k a különbé- ke-megállapodásra vonatkozó tárgyalások — ismét nagy tüntetés volt Teheránban, a sah ellenfelei megütköztek a hadsereg egységeivel SZOMBAT: Jablonskl lengyel államfő Angolában tárgyal Ne- to elnökkel Somoza, a nicaraguai diktátor kijelentette, hogy még egy népszavazási vereség esetén sem hajlandó távozni — Khalil egyiptomi miniszterelnök Washingtonban tárgyai Szadat üzenetéről Aczél György Moszkvába utazott A magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XV. ülésére Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar tagozat elnökének vezetésével szombaton delegáció utazott Moszkvába. A delegáció tagjai: Korni- desz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Ró(Folytatás ai 1. oldalról) szerítő erőt találnunk arra, hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világnak. E nagyszabású békemunka két döntő tényezője a Szovjetunió és a szocialista országok tekintélye, ereje, valamint a szocialista eszme vonzásának növekedése. Mellette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gondolkodó polgári erők jelentik, amelyek ugyan nyilvánvalóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis készek voltak a Szovjetunióval és velünk együttműködni az enyhülésért. Az enyhülés e három erőforrására tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegyverkezés megállításának, majd olyan megállapodások kikényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt megtartják ugyan, de egy alacsonyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. A mai korszak kevesebb egyéni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás De azt változatlanul megkívánja a társadalmi fejlődés, hogy kellő számban legyenek olyan emberek, akik abban a szellemben élnek, dolgoznak, amely a közösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek közé tartoznak önök, a békekongresz- szus küldöttei is. Ezért tekinthetünk bizakodóan a közeli és a távolabbi jövő elébe — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Benke Valéria. Felszólalt még Szakonyi János, egyetemi adjunktus, Palotay Sándor, a Szabad- egyházak Tanácsának elnöke. Apáti Zoltánná, a Dombóvári Kesztyűgyár munkása, Simái Mihály akadéminai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, Knopp András oktatási miniszterhelyettes és Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, a magyar tagozat titkára. A küldöttség búcsúztatásán a Keleti pályaudvaron megjelent Feliksz Petrovics Bogdanov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. kus, Horváth József, a Csepeli Szerszámgépgyár lakatosa, Zsebők Zoltán egyetemi tanár, Szlobodnik Endre, Komárom megyei küldött, Berencsy György budapesti kutatóorvos, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. Ezután a vitát lezárták, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára összegezte az elhangzottakat, az 51 felszólalás gondolatait. Sebestyén Nándorné válasza után a kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Béketanács jelentését. Darvasi István, a szerkesztő bizottság vezetője ismertette a IX magyar békekongresszus állásfoglalás-tervezetével kapcsolatban elhangzott észrevételeket. Hantos Jánosnak, a jelölő bizottság vezetőjének indoklása után a kongresszus küldöttei megválasztották az új 287 tagú Országos Béketanácsot. Az ezt követő szünet ideje alatt megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács, s megválasztotta tisztségviselőit. Az OBT egyhangú szavazással Sebestyén Nándornét, a Béke-világtanács elnökségének tagát választotta új elnökévé. Elnökhelyettesek: Boldizsár Iván Állami díjas író, a BVT tagja, Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgató főorvosa, Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet igazgatója. Főtitkár: Kovács Béla, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda- osztályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. A IX. magyar békekongresszus tegnap befejezte munkáját. I hét 3 kérdése O Hogyan alakult a Szovjetunió idei gazdálkodása, milyen lesz a jövő évi terve? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka méltán vonta magára a világ figyelmét. A szocialista nagyhatalom jövő évi állami terve, költségvetése szerepelt az ülés napirendjén, egyben azt is áttekintették a képviselők, hogy az idei eredmények hogyan alakulnak. A nyugati polgári sajtó a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének minapi, moszkvai ülése után sokat foglalkozott a szocialista országok fegyverkezésének kérdéseivel. Ezért kísérte különös figyelem a jövő évi szovjet költségvetés honvédelmi előirányzatát is: nos, Garbuzov pénzügyminiszter honvédelmi célokra 17,2 milliárd rubelt javasolt, ugyanannyit, mint 1978-ban. Ez százalékban kifejezve a szovjet állami költségvetés 6,4 százaléka! összehasonlításul: a szovjet iparfejlesztés finanszírozására 146,8 milliárd rubelt szánnak, csaknem 9 százalékkal többet, mint a most véget érő esztendőben. Jelentősen növelik a könnyűipar, az élelmiszergyártás, a hús- és a tejipar, a helyiipar, valamint a lakosság részére nyújtott szolgáltatások fejlesztésére szánt összegeket, mindezekre a célokra 26,6 milliárd rubelt irányoztak elő, s ez 18,6 százalékkal több, mint 1978-ban. A szovjet költségvetés számai a békés fejlődést biztosító adatok, bizonyítékai annak, hogy nagy céljait a szovjet állam a nép életszínvonalának emelésével, a termelés fokozásával, a hatalmas ország gazdasági erejének növelésével kívánja elérni. Figyelemre méltó számokat lehetett hallani a Legfelsőbb Tanács ülésén az idei eredményekről. A mezőgazdaság a Szovjetunió történetének eddigi legnagyobb gabonatermését takaríthatta be, 235 millió tonnát. Hangsúlyt kapott az a megállapítás is, hogy az állattenyésztés még elmaradt a várakozástól. 8,3 millió tonna gyapotot szüreteltek le, ez az eredmény kevesebb a tavalyinál (akkor 8,7 millió volt, ez is csúcseredményként vonult be a mezőgazdasági krónikákba), viszont jobb, mint az 1976-ban volt 8,2 millió tonna. A Legfelsőbb Tanács ülését megelőzően az SZKP Központi Bizottsága tartott ülést, s ott a beruházásokat illetően bírálatok is elhangzottak. A beruházási területeken jövőre 132 milliárd rubelre nő az összes beruházás értéke, az emelkedés aránya 4,5 százalék. O Mit jelent a francia segítség Libanonnak? Franciaországot Libanonhoz a politikai, gazdasági és társadalmi kötelékek mellett még érzelmi szálak is fűzik. Hatvan esztendeje, az első világháború végén a másik győztes hatalommal, Nagy- Britanniával együtt közösen szállta meg Franciaország az addig török uralom alatt állott Libanont. 1920-ban a frissen megalakult Népszövetség megbízást — úgynevezett mandátumot — adott Franciaországnak, hogy irányítsa a török uralom alól felszabadított terület életét. 1946-ban távoztak az utolsó francia katonák az akkorra már teljesen függetlenné vált Libanon földjéről. A negyedszázadnyi idő alatt azonban a kapcsolatok igen szorossá váltak Párizs és Bejrut között. Mi sem jellemzőbb, mint hogy Libanon lakosságának nagyobbik fele beszél franciául! Szárkisz, libanoni elnök első alkalommal látogatott el Párizsba. (Korábbi külföldi útjai a Vatikánba, az Araböböl országaiba és Irakba, a Szilárdság Frontjának bagdadi csúcsértekezletére vezették.) A bejrúti vendég Párizsban országa tragédiájára kívánta felhívni a figyelmet: egymillió libanoni menekült lett kénytelen a harcok miatt elhagyni otthonát, 60 000 lakóépület dőlt romba, a libanoni ipar 70 százaléka nem termel a háborús károk miatt. A halottak száma 40 000, de az áldozatok jelentős része palesztin menekült... A francia segítség nem volt jelentéktelen eddig sem, persze, a háború torz logikája szerint például a Párizsból érkezett autóbuszokat vagy mentőautókká kellett átalakítani, — vagy barikádok emeléséhez használták fel! S az is a háborús körülmények következménye, hogy most Franciaország elsősorban hadiszállítmányokkal igyekszik a bejrúti központi kormány katonai tekintélyét helyreállítani. A meglévő Mirage harci repülőgépeken kívül F ejlődés és béke összefüggését nálunk aligha kell bárkinek is magyarázni. Ekesszóló bizonyíték rá mai valóságunk, az az út, amelyet a felszabadulás óta eltelt 33 év — Európa eddigi történetének leghosz- szabb békeidőszaka — alatt megtettünk. Egyetlen békés" esztendőre sem telne azonban, ha összeadnánk azokat a napokat, amelyeken e több, mint három évtized során a világon mindenhol hallgattak a fegyverek. És a második világháború utáni helyi háborúk szinte kivétel nélkül földünk olyan részein zajlottak és zajlanak, amelyeket összefoglaló néven fejlődő világnak nevezünk. A függő helyzetben levő területek népeinek elidegeníthetetlen — és ENSZ-hatá- rozatba foglalt — joga, hogy természeti kincseiket az érdekeiknek leginkább megfelelő módon használják fel. Azok a mozgalmak tehát, amelyek ezt a célt tűzték maguk elé, jogosan folyamodnak a fegyveres harchoz, ha nincs más választásuk. Ugyanígy jogos, hogy azok a népek, amelyek megszüntették politikai függőségüket, akár fegyverrel is megvédelmezzék vívmányaikat bármilyen külső agresszióval szemben. A kényszerű harc jogos volta azonban nem csökkenti a pusztítást. A fejlődő országok politiAMX harckocsikat, 155 milliméteres lövegeket, valamint kisebb rakétákat szállítanak a franciák. O Mi a jelentősége a magyar—szír kapcsolatok elmélyülésének? A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva támogatta az arab néKai függetlenségének kivívása azonban nem jár együtt automatikusan a gazdasági függőség megszűnésével. Az önálló állami lét önmagában nem garantálja a fejlődés egyik lényeges előfeltételét, a saját természeti kincsek feletti közvetlen rendelkezést. Jó példa erre a nemzetközi monopóliumok gazdasági hatalma: a tőkés világpiacon hat nagy cég ellenőrzi a búza kereskedelmét, tíz a rézét, s egyetlen cég kezében összpontosul a nikkeltermelés 50 százaléka feletti ellenőrzés. S a példákat hosz- szan lehetne folytatni. Ugyanakkor a tőkés segély- és hitelpolitika — amelyet nemegyszer előszeretettel öltöztetnek „szolidáris”, „humanitárius” köntösbe — jobbára csak a figyelemelterelést szolgálja, vagy a nyugati fogyasztó lelkiismeretének megnyugtatását. Az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékének alig fél százalékát fordítja a fejlődő országok gazdasági támogatására, s ezt is — a propagandacélokon túl — politikai feltételekkel. Ugyanakkor az USA a fejlődő orszápek küzdelmét a társadalmi haladásért, az imperialista elnyomás alól való felszabadulásért, a békéért. A Szíriai Arab Köztársaság úgynevezett „frontállam”, olyan ország, amely a legkíméletlenebb ellenséges csapásokat volt kénytelen elszenvedni, amely 1967-ben fontos területet veszített el (a Golan- fennsíkot), s amely ma — az amerikai—egyiptomi- izraeli összejátszás nyomán — ismét ki van téve annak, hogy az események kedvezőtlen alakulása támadás célpontjává' formálja. De Szíria olyan állam is, amelynek diplomáciája ma mindent elkövet a közel-keleti átfogó rendezés érdekében: a damaszkuszi államférfiak és diplomaták vezető szerepet játszanak a haladó arab országokat tömörítő Szilárdság Frontja tevékenységében. Szíria viszonozza a szocialista országoknak azt a törekvését, hogy szoros, baráti viszony alakuljon ki az arab népek és az európai szocialista közösség között. Az igazságos és a tartós rendezés a Közel-Keleten csak a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségével, közreműködésével valósulhat meg. Most, a budapesti tárgyalásokon is ez jutott kifejezésre. De a világpolitikai jelentősége mellett a legmagasabb szintű magyar—szír találkozó azzal is bevonul a két nép történelmébe, hogy a sokoldalú kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést is elmélyítette. Ez pedig mindkét fél érdeke. gok első számú fegyverszállítója, s a fegyverüzlet, a politikai hasznon túl, tetemes profitot biztosít az amerikai hadiipari köröknek. E piac biztosítását, s a függetlenné vált országok szocialista irányú fejlődésének megakadályozását egyaránt szolgálja az az imperialista politika, amely kiélezi, szítja a fejlődő világban amúgy is bőséges törzsi, nemzetiségi, faji ellentéteket, területi viszályokat. A távozó gyarmatosítók nemegyszer eleve későbbi „neokolonialista visz- szatérésükre” gondolva vonták meg a fiatal országok határait, osztották fel, csatolták egyik vagy másik államhoz területüket. A kreált ellentéteket meglovagolva azután egymás ellen fordítanak fejlődő országokat, népeik valóságos érdekei ellenére. A fejlődő országok közötti fegyveres konfliktusok — azon túl, hogy emberéletek ezreit követelik — súlyos károkat okoznak a többnyire amúgy is szegényes erőforrásokban. A pekingi vezetés, amely előszeretettel igyekezett a fejlődő országok igazi védelmezője és szószólójaként feltüntetni magát, az utóbbi időben teljesen nyíltan ennek az imperialista politikának az útjára lépett, szovjetellenes, hegemonista céljainak szolgálatába állította. A fejlődő országok megosztása érdekében hangoztatja azt az elméletet, amely a szocialista országokat, mint iparilag fejletteket, egy sorba állítja a tőkés országokkal, mit sem törődve azzal, hogy a szocialista országok nem felelősek a fejlődő világnak a gyarmati rendszer és a neo- kolonializmus nyomán kialakult helyzetéért. Éppen ellenkezőleg, maguk is nemegyszer a fejlődő országok mostani gondjaihoz hasonlókkal megküzdve szilárdították meg gazdasági erejüket. Világpolitikai súlyuk önmagában is nagymértékben hozzájárult a gyarmati népek felszabadító harcainak sikeréhez, a fejlődő országok nemzetközi szerepének megnövekedéséhez. És — mint számos példa mutatja — aktívan, gazdaságilag, politikailag, katonailag is támogatták és támogatják a politikai függetlenségre, a nemzeti önállóságra irányuló törekvéseiket csakúgy, mint a fejlődő országoknak a tényleges gazdasági függetlenségük érdekében tett erőfeszítéseit. Vagyis azoknak a feltételeknek a kialakulását, amelyek között a béke ezeknek az országoknak a számára több lehet, mint fegyver- nyugvás. A világ egyéves fegyverkezési költségeivel meg lehetne szüntetni a számos fejlődő országban mindennaposnak számító éhhalált. A fegyverek tehát ilyen értelemben akkor is pusztítanak, ha nem használják őket, a raktárakban nyugszanak. A szocialista közösség ezért is a fejlődő országok természetes szövetségese, amikor az enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért lép fel. Ez a természetes szövetség objektív, lényegbevágó érdekazonosságon alapul. Jól illusztrálja ezt a most lezajlott IX. magyar békekonferencia előkészítő^ér- tekezletén elhangzott főtitkári beszámoló egyik megállapítása is: amennyiben a leszerelés nem mozdul ki a holtpontról és az USA megkezdi új fegyverrendszerek gyártását, valamennyi szocialista országnak növelnie kell honvédelmi kiadásait, ami törvényszerűen kihat az életszínvonalra is. A békemozgalomnak éppen ezért meg kell értetnie mindenkivel, hogy a leszerelésért folyó nemzetközi küzdelem egyben nemzeti ügy, Magyar- ország fejlődésének, békéjének és biztonságának feltétele. H. I. Pálfy József Világszerte megemlékeztek a palesztin néppel való szolidaritás napjáról. Az ENSZ tagállamainak képviseld! ez alkalomból külön ülést tartottak. A fejlődő országokkal 1TJ I fiTH 1 rí - JaI őT#, ■ M I r A V __L*lXJLjl_1_jÍlJI.--JL. .A
