Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
MA Nem elosztani — kereskedni (2. oldal) Olimpiai termékek Szabolcsból (3. oldal) I B népgazdaság 1979. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács értékelte a népgazdaság 1978. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1978. évi fejlődése A kormány megállapította, hogy a népgazdaság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978-ban is dinamikusan fejlődött. Gyarapodtak a népgazdaság termelőeszközei, emelkedett a lakosság életszínvonala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális létesítmények hálózata. Fejlődtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok: mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szemben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények teljesítésében azonban elmaradás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a'nemzeti jövedelem lassabban, 4— 4,5 százalékkal nő. A növekedés teljes egészében az élőmunka termelékenységének emelkedéséből származik. Az eszközök kihasználása azonban romlott, az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan emelkednek. A belföldi végső felhasználás a tervezettnél, sőt a nemzeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhalmozás, amely a' tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruházások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fogyasztása a tervezett ütemben nő. A belföldi felhasználás terven felüli növekedésének számottevő szerepe van abban, hogy a behozatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirányzott. Az ipari termelés a tervezett mértékben, 5,5—6 százalékkal emelkedik. Nem kielégítő azonban az ipari termelés hatékonyságának javulása. A korábbi évekkel ellentétben, az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelésnél lassabban nő. Eltérnek a tervezettől az értékesítés arányai: a belföldi értékesítés a tervezettnél lényegesen gyorsabban, a rubel elszámolású kivitel a tervezett mértékben, míg a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál jóval lassabban emelkedik. Az építési-szerelési teljesítmény a tervezett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége valamelyest elmarad a tervezettől. A növénytermesztés és az állattenyésztés közel azonos mértékben — 3 százalékkal — fejlődik. A főbb növények terméseredményei általában kedvezőek. A búza átlagtermése a tervezett 40 q/ha helyett 42,8 q/ha volt. A tervezettnél valamelyest nagyobb a kukorica átlagtermése is, a termés mennyisége azonban — a kisebb vetés- terület miatt — kevesehb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümölcsök és a szőlő terménymennyisége az érési idő elhúzódása és a kora őszi hideg időjárás következtében kisebb a tavalyinál. A vágóállatok és az állati termékek termelése tervszerűen fejlődik. Az év végi állatállomány várhatóan valamelyest magasabb lesz az elmúlt évinél. Nem kielégítő a takarmányfelhasználás gazdaságossága. A közlekedés az áruszállítási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól eltekintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben továbbfejlődtek. A személygépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A főváros közlekedési gondjait enyhítette a Margit-híd felújítása és a Mártírok útjának korszerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emelkednek, kismértékben meghaladják a számítottat. Ezen belül a bérek növekedése nagyobb a tervezettnél. Befejeződött a műszakpótlék rendezése. Áprilisban a területi ügyészségek és a bíróságok dolgozóinak bére, októberben az egészségügy területén dolgozó orvosok, egyes szakdolgozók és ügyviteli alkalmazottak fizetése emelkedett. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó lakossági jövedelmek és a pénzben! juttatások a tervezettnek megfelelően nőnek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 4,6 százalék. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezettnél némileg gyorsabban, 3,2—3,5 százalékkal emelkedik. A munkások és alkalmazottak reálbére az előirányzott 2,8—3 százalék helyett 3,2—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett ütemben, összehasonlító áron 4—4,5 százalékkal emelkedik. Az áruellátás összességében kielégítő. Az iparcikkekből az ellátás színvonala az előző évihez hasonló volt. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta viszont a zöldség- és gyümölcsfélék kínálatát. Ez évben várhatóan a tervezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az állami erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz. A fővárosban nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakásépítési feladatot. A tervezettnél több lesz a gyógyintézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirányzottnál több általános iskolai osztályterem és óvodai hely épül. A szakmunkásképző intézetekben viszont a tervezettnél kisebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és diákot+^oni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. A szociális a szektor beruházásainak csökkentésére tett intézkedések nerr bizonyultak elegendőnek az előirányzat betartásához. A b-ruházásokra fordított összeg 8—9 százalékkal, a mennyiségi teljesítmény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az állami beruházásokra a tervezettet megközelítő összeget fordítanak. A nagyberuházások kivitelezésének ütemessége javult, de az előkészítési, szervezési hiányosságok továbbra is akadályozzák a terv szerinti megvalósítást. Az 1978. évi befejezésre előirányzott tíz nagyberuházásból nyolc teljesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül már ez évben megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-gyára. A vállalati beruházások nagysága az átlagosnál nagyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lényegesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a készletek állománya a termelésnél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forgalom a tervezettől eltérően alakul. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel eléri, a behozatal pedig megközelíti a tervezettet. A nem rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel a. tervezettnél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Az 1979. évi terv fő céljai és előirányzatai 1979-ben a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a hatékonyság, a minőség, a munkatermelékenység javítása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütemben, de 1979-ben is tovább emelkedik. A beruházások az 1978. évi szinten maradnak, a készlet- felhalmozás az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően az előző évinél kisebb mértékű lesz. A belföldi fel- használásban csökken a felhalmozás, növekszik a fogyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági feladatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazdaságpolitikai céljaival, azok elérését szolgálják. Ennek megfelelően módosul a gazdasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait megalapozó, gazdaságirányítási intézkedéseket hoznak. AZ 1979. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI: A nemzeti jövedelem növekedése Az ipari termelés növekedése Az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése A szocialista szektor beruházásai összesen Az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése Az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos átlagban A fogyasztói árszínvonal növekedése Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése Az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növekedése A lakosság fogyasztásának növekedése Az összes lakásépítés Ebből állami lakás 3—4 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd Ft 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1—1,5 százalék 2,5—3 százalék 90 ezer 31 ezer Ipar A terv szerint az ipari termelésben erőteljes szerkezeti változást kell elérni. A vállalatok, szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, az államközi kötelezettségekkel összhangban fokozzák a szocialista kivitelt és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos kivitelt. Meg kell javítani a belföldi kooperációs kapcsolatokat. Növelni szükséges a gazdaságosan előállítható féltermékek', (Folytatás a 4. oldalon) Hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodást Ülést tartott a megyei tanács A megyei tanács dr. Pénzes János elnökletével december 22-én tartotta ez évi utolsó ülését, amelyen többek között meghatározták a megyei tanács és a helyi tanácsok 1979. évi költségvetési és fejlesztési alapjának összegét. Az írásban kiadott előterjesztéshez László András a megyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Megyénk tanácsai 1979-ben kétmilliárd 552 millió forint költségvetési és egymilliárd 572 millió forint fejlesztési alappal, összesen négymilli- árd 124 millió forintal gazdálkodnak. Ez az összeg magasabb, mint az 1978. évi gazdálkodási alap* de az 1979. évre eredetileg tervezett ösz- szegnél kevesebb. A megyei tanács az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve a költségvetés növekedési ütemét a korábban tervezettnél 2,3 százalékkal alacsonyabban állapította meg. Ez 55 millió forint csökkentést jelent. A tervezettnél ■ 129 millió forinttal mérsékeltebb a fejlesztési összeg is. Az 1979. évi terv kialakításánál újra rangsorolták a beruházásokat: a középtávú tervben szereplő fontosabb célok megvalósulnak, a kisebb jelentőségű, illetve többletfeladatok megvalósítására csak ezt követően kerülhet sor. A kialakult helyzetben a feladatok jobb teljesítése érdekében alaposabb előkészítésre, pontosabb koordinációs munkára van szükség a tervezőkkel, kivitelezőkkel. A kivitelezésben hatékonyabb munkára, az eszközök takarékosabb felhasználására és rugalmasabb gazdálkodásra kell törekedni minden szinten. Az irányító szerveknél és a helyi tanácsoknál egyaránt növelni kell a fegyelmezettséget és a felelősséget. A költségvetési mérséklés a gazdasági és kommunális feladatok terén is jelentkezik. A korábban tervezettnél kevesebb összeg jut a,tanácsi utak, hidak fenntartására és felújítására. A szociális és egészségügyi ágazat költség- vetési kiadása mintegy 63 millió forinttal több, mint az előző évi eredeti előirányzat. A növekedési ütem mérséklése mellett is 60 millió forinttal fordítanak többet a kulturális célok megvalósítására, mint a múlt esztendőben. A beruházási célra rendelkezésre álló forrásokból 1979- ben többek között 805 célcsoportos lakás építését hagyta jóvá a megyei tanács. Ez a lakásszám megegyezik a középtávú terv ütemével. Kapcsolódó beruházásként megépül egy 40 személyes bölcsőde és 1400 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltató létesítmény. A célcsoportos állami hozzájárulás 1979-ben a tervezettnél 50 millióval kevesebb, ez a csökkenés azonban nem érinti a jövő évben átadásra kerülő lakásszámot, viszont a kapcsolódó beruházás nem éri el a tervezett szintet, illetve kevesebbet fordítanak az áthúzódó lakásépítések előkészítésére. GENF: Gromiko—Vance tárgyalásai Szabó Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Pénteken Genfben folytatódtak Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélései a hadászati támadófegyverzet korlátozásáról megkötendő újabb szovjet—amerikai megállapodásról. A két küldöttség 2. és egynegyed óráig tartó délelőtti ülésén továbbra is a SALT-téma- körrel összefüggő, eddig megoldatlan kérdések szerepeltek. Lehetséges, hogy a külügyminiszteri tárgyalások szombaton is folytatódnak. A két küldöttségvezető a tanácskozások menetét konstruktívnak minősítette, de éreztették, hogy még sok munka van hátra az egyezmény végleges kidolgozásáig. A víz- és csatornahálózat fejlesztésére 1979-ben 112 millió forintot költenek megyénkben. Az V. ötéves tervben szereplő valamennyi közmű építése folyamatban lesz. Tovább építik az újfehértói regionális, a záhonyi kistérségi, a nyíregyházi városi vízmüvet és megkezdik a tiszai regionális vízmű • építését. Folytatják a záhonyi és a nyíregyházi szennyvíztisztító mű építését is. A kulturális ágazat 1979. évi beruházásaiból többek között 1100 gyermek részére épül óvoda, melyből 825 óvodai hely már kivitelezés alatt áll. Az eddiginél fokozottabb erőfeszítésre van szükség, hogy az általános iskolai fejlesztési programunkat teljesíteni tudjuk. Az egészségügyi létesítmények fejlesztésére 71 millió forintot fordítanak a tanácsok. Az előirányzat 56 százaléka célcsoportos kórházi fejlesztést szolgál. Az éves tervben 120 bölcsődei hely építése szerepel. A kereskedelmi ágazat legjelentősebb beruházása a nyíregyházi vásárcsarnok építésének megkezdése lesz. Az igazgatási ágazatban nagyobb fejlesztés Mátészalkán indul, ahol új tűzoltó-laktanya épül. A költségvetés vitájában felszólalt dr. Márton Mihály, aki a tervbizottság nevében az oktatási és egészségügyi ágazat eszköz- és műszervásárlásával kapcsolatos eddigi munkát jónak ítélte meg, azonban hiányolta, hogy sem az egészségügy sem az oktatási intézményekben nem fejlesztik megfelelően a segéd- személyzet (takarító, fűtő, konyhai) munkáját könnyítő eszközállományt. Suhajda Sándorné a megyei tanácstagok kisvárdai járási és városi csoportja nevében embercentrikusnak nevezte az 1979. évi költségvetést, mivel annak 71 százaléka a kulturális, egészségügyi és szociális feladatokat szolgálja. Kérte, hogy az idegen- forgalom, de a helyi lakosság jobb kiszolgálása érdekében is Záhony körzetében létesítsenek üzemanyagtöltő állomást. Polcz János a számviteli bizottság nevében kérte a megyei tanácsot, hogy a csökkentett összegből is biztosítsák az előre nem látható kiadásokra a meghatározott tartalékalapot. Siket Gyula a megyei tanácstagok vásárosnaményi járási csoportja nevében a Be- reg két égető gondjával, a közlekedéssel és az ivóvíz- ellátásssal foglalkozott. Kérte, hogy a kommunális építkezésekhez az eddiginél nagyobb építőkapacitást kapjanak. Papp Gábor a műszaki és kommunális bizottság nevében felhívta a tanácsok figyelmét, hogy a mérsékeltebb ütem mellett is korszerű, intenzív fejlesztést valósítsanak meg. A vitákban elhangzottakra László András válaszolt, aki többek között hangsúlyozta: nagy tartalékok rejlenek az eszköz kihasználatlanságban- A biztonsági tartalékalapot — amelyet a felszólalók kevésnek tartottak — az 1978. évi gazdálkodás lezárása után a maradványokból, illetve az 1979. évi többletbevételekből szándékoznak feltölteni. Dr. Pénzes János a napirend lezárásakor többek között elmondta, hogy az 1978. évi fejlesztési alapot a korábbinál jobban, szinte százszázalékosan felhasználjuk. Ennek a felhasználásnak azonban van egy szépséghibája: sok volt az év közi átcsoportosítás, így a párt és a tanács által előre megszabott arányos terület- fejlesztés nem valósuj meg teljes egészében. Az 1979. évi gazdálkodásnak a hatékony(Folytatás a 4. oldalon) ||l KeletJB i Magyarország XXXV. évfolyam, 302. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. december 23., szombat 1
