Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

2 KBUTT-MAGYARORSZÁG 1978. december 23. II népi ellenőrzés megvizsgálta Nem elosztani — kereskedni H a technikailag nem üt­köznék nehézségekbe, az ország valamennyi boltjában nagy falragaszra, vagy plakátra ki kellene ír­ni azokat a szavakat, ame­lyeket egyik városunk népi ellenőrzési bizottságának tagja írt le egy vizsgálat be­fejezése után. Idézzük: „A kereskedelemnek nemcsak az a kötelessége, hogy eladja az árut. A belkereskedelem az áruforgalom minden fázi­sában köteles figyelembe venni a fogyasztók érdekeit!" A fentiekből következik, hogy az említett vizsgálat tárgya a fogyasztók érde­kének védelme volt. Nagy­jából azonos időben végez­tek ilyen vizsgálatokat az ország különböző vidékein a népi ellenőrzési bizottságok, külön felkérés nélkül, egy­szerűen azért, mert a június elején életbe lépett belkeres­kedelmi törvény végrehaj­tását így látták legcélszerűbb­nek ellenőrizni. Tapasztala­taik azt mutatták, hogy az elképzelés jó volt. Valóban: a törvény akkor éri ei cél­ját, ha érvényesül a gyakor­latban. Márpedig a belkeres­kedelmi törvénynek egyik legfőbb célja a fogyasztói érdekek védelme. Elosztani azt kell. amiből szűkös a készlet, meg kell jól gondolni, hogy igazságo­san kaphasson belőle az, aki­nek szüksége van az árucikk­re. Ilyen esetben a kínálat korlátozottsága a döntő. Ma azonban már — noha tagad­hatatlan, hogy hol ez, hol az válik átmenetileg hiánycik­ké, — bőségesebb készletek­ből válogathatnak a vásárlók. A fogyasztók érdeke az, hogy mindig megkapja a neki megfelelő mennyiséget és minőséget az, őáltala,keresett Árucikkből — a kereskede­lemé pedig, hogy az igények minél jobb kielégítésével növelje bevételeit. Sok helyen tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a keres­kedelmi dolgozók, üzletveze­tők, elárusítók felismerték ezt az érdekközösséget és alkal­mazzák a gyakorlatban. Egy­re több boltban, — de még korántsem mindenütt. Tény, hogy ha egybe is vág a kétféle érdek általá­ban — ez nem vonatkozik mindenre a napi kereskedel­mi gyakorlatban. Például: a vásárló friss fűszerfélét, édes­séget, pörköltkávét akar ven­ni — a boltbeliek pedig sze­retnének mielőbb megsza­badulni a régi árutól. A tör­vény egyértelműen a vásárló mellett áll, lejárt szavatossá­gi idejű árut nem szabad el­adni. Tizenkét boltunkban vizs­gálódtak a népi ellenőrök, s csak itt 22 ezer forint értékű­nek járt le a szavatossági ide­je. Talál kivetnivalót a népi ellenőrök a vendéglátó- iparban készített ételek nyers­anyag-összetételében is. Fi­noman fogalmaztak: „a fo­gyasztók általános és rend­szeres megkárosítására lehet következtetni a megvizsgált vállalatoknál". Másutt vi­szont az ételnormák és az árak pontos megtartását ta­pasztalták, véleményük sze­rint nem utolsósorban azért, mert ott gyakoriak és haté­konyabbak a belső ellenőrzé­sek. Ám ez a belső ellenőrzés nem mindenütt áll hivatása magaslatán. Találtak a népi ellenőrök olyan boltokat, ahol az ő vizsgálatuk előtt néhány órával belső ellenőrök jár­tak és — mindent rendben találtak. Ugyanott, ugyan­azon a napon a népi ellenőr­zés egész sor hibát talált, amelyet hivatásos kollégáik­nak is meg kellett volna lát­niuk. Helyénvaló itt a .feltételes mód: meg kellett volna lát­niuk, ha nem csökkenti éles­látásukat a szakértelem hiá­nya, vagy valamiféle válla­lati sovinizmus, amolyan „mundér becsülete” szemlé­let. Esetleg olyan „érdekelt­ség”, ami eltakarja előlük a polcokon sorakozó lejárt sza­vatosságú árukat. Nehogy folt essék a vállalat jó hírne­vén. Csakhogy a hírnéven inágis esett folt, méghozzá úgy, hogy ebből jutott a köte­lességüket csak tessék-lássék módon végző vállalati ellen­őrökre is. P edig a bolt, a vállalat, az étterem becsülete mindjobban attól függ, hogy mennyire szereti, milyen szívesen keresi föl a vásár­ló-, fogyasztóközönség. Efölött nem lehet szemet hunyni. Márcsak azért sem, mert előbb vagy utóbb a bevéte­lek összesítésekor is meg­mutatkozik majd, melyik kis­kereskedelmi, vendéglátó vál­lalat, illetve annak melyik boltja szolgálja jó] vásárlói­nak érdekeit és melyik ellen kell megvédeni a fogyasztói érdekeket. A kisvárdai szakmunkásképző intézetben S5P0 kötetes könyv állomány között számos napi- és hetilap között válogathatnak a tanulók. (Elek Emil felvétele) Településfejlesztés társadalmi munkával Készül Máriapócs rendezési terve Évről évre dinamikusan fejlődik Máriapócs és két társközsége. Ebben az esz­tendőben is egy sor új be­ruházással lettek gazdagab­bak. A székhelyközségben óvodát vettek birtokukba a csöppségek. Ezzel egy időben üzemeltek be egy háromszáz adagos konyhát, mely a gyer­mekélelmezés feladatait lát­ja el. Ezekre kétmillió-hat­százezer forintot költöttek. Az óvodához vezető utat is felújították 250 ezer forint költséggel. Máriapócs és Pócspetri között új temetőt alakítottak ki ravatalozóval. A két községben épül a vízmű- és csatornahálózat is. A munkálatokat a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság szakemberei végzik. A harmincmillió forintos beru­házásból eddig mintegy öt­millió forint értékűt valósí­tottak meg. Pócspetriben ezer méter járda építését tervezték. A tanácsnak erre csak 50 ezer forintja volt, de a lakosság összefogásával mégis teljes hosszában meg tudták építe­ni, mivel a község patriótái az összeget társadalmi mun­kával 180 ezer forintra egé­szítették ki. A községben életre hívták az öregek nap­közi otthonát is. A falu idős emberei áprilistól használják új napközi otthonukat. A nagyközségi közös tanács 700 ezer forintot költött az épü­let átalakítására. Új barkácsműhely Nyíregyházán Korszerűsíti munkáját a faipari vállalat Nyíregyházán a Déli ipar­telepen, a Lujza utcán a Ke­let-magyarországi Faipari Vállalat fűrészgépeinek siví- tása és a cellulóz illata árul­kodik. — Ha az a famennyiség most itt mind élővé válna, amennyit mi már a harminc­éves működésünk alatt fel­dolgoztunk, akkor nehezen jutnánk ki az erdőből — — mondja Nagy Miklósné igazgató. — A 190 dolgozót számláló kollektívánk kizá­rólag a hazai igények kielé­gítéséért fáradozik. Ezen be­lül is kiemelkedő szerepet tölt be a lakásépítés segíté­se, amelyhez ajtókat, abla­kokat gyártunk. A ládákkal Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megye mező- gazdasági exportját támo­gatjuk. Az egész évi fenyőfűrész- áru-szükséglet mintegy 45 százaléka származik a Szov­jetunióból. 1978-ban tízezer köbméter fát használtak fel. Az exportcsomagoló eszkö­zök faelemeinek leszabása, összeállítása pontos terv sze­rint történik. Ezt nagyban segítette néhány új gép üzembe lépése. A vállalat megszüntette a gazdaságtalan kárpitos bú­torváz gyártását. Helyette az export csomagolóeszközök előállítását fejlesztették. A Lujza utcai központi részleg az idén egy 560 négy­zetméter alapterületű csar­nokkal gazdagodott. Az új műhelyben gazdaságosabbá válik a faanyag megmunká­lása. A fizikai munka meg- könyítésére targoncákat és darupályát állítanak munká­ba. A vállalat jövő évi terme­lési feladata már szerződé­sekben is rögzített. Bővítik a szolgáltatást is, a Vöröshad­sereg utcai telepen január 2- től megnyílik a faipari bar­kácsműhely, emellett vállal­ják ajtók, ablakok cseréjét is. (cs) Kerékpárosokat gázolt el Október nyolcadikén este két kerékpáros ment Nyír­bátorból Nyírcsászári felé. Nem ültek fel, mert nem volt lámpájuk, egymás mö­gött tolták a biciklijüket az út szélén. Mögöttük egy autó közeledett, lámpájának fénye jól megvilágította előttük a sötét utat A kocsi gyorsan közeledett, aztán egy nagy csattanás következett. A két kerékpár elrepült, a két ke­rékpáros a földön maradt. Nemsokára a mentő is meg­érkezett, de a Pityóka testvé­rek közül János életét a kórházban sem tudták meg­menteni. A balesetet Zoltán Ferenc 30 éves fábiánházi lakos okozta, aki körülbelül 60 kilométeres sebességgel ha­ladt, s a tompított világítás miatt későn vette észre az előtte haladó kerékpárosokat és elütötte őket. A bíróság 1 év 4 hónap szabadságvesztés­re ítélte Zoltánt és 2 évre el­tiltotta a járművezetéstől. Zoltán enyhítésért fellebbe­zett. Mindhárom községben kor­szerűsítették a parkok kerí­téseit. A belvízlevezető ár­kok felújítására Pócspetriben és Kislétán nyolcszázezer fo­rintot áldoztak. Kislétán két­százezer forintos társadalmi munkával felszabadulási em­lékmű épült. Bővítették a községben az óvodát. Így to­vábbi huszonöt gyerek elhe­lyezése vált lehetővé. A na­pokban átadott épületrész építési munkáit a helyi Rá­kóczi Tsz építőrészlege meg­különböztetett gyorsasággal végezte el. A három község kulturális intézményeinek a felújításá­ra a községi költségvetésből 400 ezer forint jutott. Mária- pócson ez évben számolták fel az egyik cigánytelepet. Innen húsz cigánycsalád köl­tözött egészségesebb otthon­ba. Kislétán tíz cigánycsa­ládnak juttattak új lakást. Kislétán és Máriapócson korszerűsítették a közvilágí­tást, higanyégőket szereltek fel. Az éves költségvetésből minderre 13 millió forint állt rendelkezésre. Hatmillió fo­rintot fejlesztési alapból fe­deztek. Mindehhez a három községben végzett társadal­mi munkák értéke várhatóan meghaladja a két és fél mil­lió forintot. Készül Mária­pócs részletes rendezési ter­ve is. Ennek jóváhagyásáról a soron következő tanács­ülés dönt. (sigér) Téli híradás Tegnap reggel 6 óra 21 perckor, minden díszes külsőség mellőzésével be­köszöntött a csillagászati tél. A nagy eseményt ki­zárólag az északkeleti szél üdvözölte közepes lelkese­déssel. Mostantól kezdve tehát már hivatalosan is fázhatunk, téli érzeteink megfelelnek az évszak követelményeinek. A csillagok azt mond­ják: rövidebbek lesznek az éjszakák, hosszabbak a nappalok. A zord időt így a világosodás reménye el­lensúlyozza, nő a valószí­nűsége annak, hogy regge­lente nem kell annyi vil­lanyt égetni az öltözködés bonyodalmas rétegműve­lete közben. A hátralévő napok alatt szorgosan gyakorolhatjuk az alábbi mondókát: ja­nuár, február, itt a nyár. Ha nem is igaz, azért lel­kesít, s feledni engedi a tél hivatalos jelenlétét. Ha derűlátásra serken­tünk is, azért nem árt fi­gyelmeztetni: az optimista is megfázhat, ha figyel­men kívül hagyja a té­nyeket. A hivatalos dol­gok, így a csillagászati tél ugyanis komoly dolgok, fitymálásuk beláthatatlan következményekkel jár­hat. A csillagászati tél nem érkezett váratlanul. Bár sok más készlettel szem­ben hóból a felhalmozás kicsi, az igényeket — a fogyasztóiakat — fedezni tudják. (b.) Vegyszerrel a korom ellen NYSA A KÉMÉNYSEPRŐKNEK Sokan gombjukhoz kapnak, amikor föltűnik az utcán egy kéményseprő. E szakma kép­viselőit fekete ruhájukról, nyakukba kötött fehér arcvé­dő kendőjükről nem lehet mással összetéveszteni. Több­nyire kerékpárral járnak, s magukkal viszik teljes föl­szerelésüket: például a kari­kába csavart drótfonatot, a tisztítókefét, a kaparóvasat. A kommunális szolgáltató vállalat irányítása alatt — a kerámiaüzem és a település- tisztasági ágazat mellett — 92-en foglalkoznak megyénk­ben kéménysepréssel. Ez ko­moly figyelmet igénylő szak­munka. Képesítéssel a dol­gozók közel fele rendelkezik, s évenként 7—8-an szereznek még bizonyítványt a 110-es szakmunkásképzőben. Há­roméves gyakorlat, 8 általá­nos és egy szaktanfolyam el­végzése szükséges hozzá. Utánpótlás alig van, hiszen fiatalok nem jelentkeznek er­re a pályára. A hagyományos kémény- seprés mellett a kazánok, tü­zelőberendezések javítása, a kémények tűzrendészeti kar­bantartása is a szakmunkások feladata. Szabolcsban 329 ezer 500 kéményt tartanak nyilván. Ezeket évente négyszer el­lenőrzik. Kétszer seprik, egy­szer füstnyomáspróbának ve­tik alá — így állapítják meg, hogy sérült-e a kémény ol­dala —, egy alkalommal pe­dig tűzrendészeti vizsgálatot tartanak. A vállalat négy központját — a nyíregyházi, kisvárdai, mátészalkai, nyírbátori ki- rendeltséget — fekete-fehér öltözővel, mosdóval, sőt egy- egy NYSA gépkocsival is fölszerelték. A központok 30—35 kilométeres körzetben tartják rendben a kéménye­ket, ezért nagy szükség volt az autókra. A falvakban élő és dolgozó kéményseprők változatlanul kerékpárral, vagy gyalog jár­ják körzetüket: lakóhelyüket s a csatolt 2—3 kisebb tele­pülést. Az intézményekkel, vállala­tokkal kötött szerződések alapján kedden és pénteken kora hajnalban: 2—3 órakor indulnak útnak a kéménysep­rők. így a szükséges karban­tartási munkákat a hivatalos munkaidő kezdete előtt be­fejezik. A munkaidő alatt és szombaton délig ügyeletet tartanak mind a négy kiren­deltségen. Szükség esetén — ha például visszafelé füstöl a kémény — azonnal a hely­színre sietnek. Néhány éve vegyszer segít­ségével tisztítják a kazáno­kat. Fecskendővel vegyi anyagot permeteznek a cső­rendszerbe, amely nemcsak leoldja a kormot, de védőré­teget is von a vezeték falára. A kommunális szolgáltató vállalat kéményseprői janu­ártól a kazánégőfejek és a víztéri csövek karbantartását is vállalják. Jövőre tovább folytatódik az úgynevezett themotor gyűjtőkémények fe­lülvizsgálata is. Megyénkben 1100 található, közülük két év alatt 500-at ellenőriztek. A rendszerint szakszerűtlenül épített és használt kéménye­ket felülvizsgálják, s vala­mennyiről véleményt is írnak a kéményseprők. <h> Naponta 200 kg hurkát és ugyanennyi kolbászt készítenek a Nyíregyházi AFfiSZ húsüzemében az ünnepek előtt. Fel­vételünkön Kiss Ferencné hurkát tölt. (E. E. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom