Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. december 22. RENDELETMAGYARÁZAT Kinek jár nyugdíjemelés ? 1979. január 1-től — a rendszeres évi nyugdíj-kiegészítésen túl — felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát — erről hozott ha- határozatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az emelés végrehajtásának részletes szabályait. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek a nyugdíját 1959. január 1-e előtt állapították meg. az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak közül pedig azokat emelik, amelyeknek a havi ösz- szege nem éri el az 1800 forintot. A munkás-alkalmazotti (ipari szövetkezeti), 1954. október 1-e előtti jogszabályok alapján megállapított saját jogú öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 470 forinttal emelik, tekintet nélkül a nyugdíjösszeg nagyságára. Azok pedig, akiknek a nyugdíját 1954. október 1-e és 1958. december 31-e közötti jogszabályok szerint állapították meg — ugyancsak a jelenlegi összegtől függetlenül — havi 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 370 forinttal többet kapnak. Az 1959. január 1-e és 1970. december 31-e között megállapított nyugdíjak közül azokat emelik, amelyek nem érik el az 1800 forintot. Ezek a nyugdíjasok havonta 100 forinttal kapnak többet, de a felemelt összeg nem lehet magasabb 1800 forintnál. Ehhez jár még a havi 70 forint rendszeres emelési összeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a járandósága jelenleg a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. A megállapítás időpontjától függetlenül havi 100 forinttal — a havi 70 forint rendszeres emeléssel együtt havi 170 forinttal — emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. Ennek megfelelően a minimális nyugdíjak a következők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint; rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1310; a II. csoportban 1340; az I. rokkantsági csoportban pedig havi 1370 forint. A baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1350, a II. csoportban 1400, az első csoportban pedig havi 1450 forint. összegre való tekintet nélkül havi 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá az e jogszabályok alapján megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1958. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfeljebb azonban 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-től érvényben volt jogszabályok alapján az 1971 előtt megállapított, 1800 forintnál kisebb özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Az így felemelt összeghez itt is jár a rendszeres 70 forintos emelés. 100 forinttal emelkednek — a megállapítás időpontjától függetlenül — a hozzátartozói nyugellátások legkisebb összegei, s ehhe? is jár további 70 forint. Ennek megfelelően a legkisebb összegek a következők: az özvegyi, a szülői nyugdíj és a szülőtlen árvát megillető árvaellátás havi 1110 forint, az árvaellátás havi 910 forint. A mezőgazdasági, szövetkezeti saját jogú öregségi és rokkantsági nyugdíjak közül azokat, amelyeket 1967. január 1-e előtt állapítottak meg, havi 300, a rendszeres emeléssel együtt tehát legalább havi 370 forinttal emelik; 100 forinttal nőnek azok a mezőgazdasági, szövetkezeti öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak, amelyeket 1967. január 1. és 1970. december 31. között állapítottak meg és nem érik el az 1800 forintot. Az így felemelt ellátás nem lépheti túl az 1800 forintot, de a további havi 70 forint itt is jár. A mezőgazdasági, szövetkezeti nyugdíjasok legkisebb nyugdíjai is 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal nőnek. így a legalacsonyabb öregségi nyugdíj havi 1210, a rokkantsági nyugdíj a III. csoportban havi 1210, a második csoportban 1240, az első csoportban pedig 1270 forint lesz. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak legkisebb összege azonos a munkás-alkalmazotti legkisebb összeggel, ha a mezőgazdasági, szövetkezeti tag, illetve volt szövetkezeti tag a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (például az öregségi nyugdíjhoz legalább 10 évet) munkásként, vagy alkalmazottként szerezte meg. A jogszabály intézkedik a mezőgazdasági, szövetkezeti tagok hozzátartozóinak nyugellátásáról, a mezőgazdasági, szövetkezeti járadék, a kisipari, magánkereskedői nyugellátás, a hadigondozási ellátások és a rendszeres (nyugdíj jellegű) szociális segélyek emeléséről is. Intézkedik arról is, hogy havi 100 forinttal — a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal — növelni kell azt az ösz- szeghatárt, ameddig a saját jogú nyugdíj és az- özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Ennek megfelelően 1979. január 1-től a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen havi 1600 forintig folyósítható. Eddig ez az összeghatár havi 1430 forint volt. Az emeléseket az illetékes szervek hivatalból hajtják végre, azt külön kérni nem kell. Januárban a szokásos időpontban már a magasabb nyugdíjakat kézbesítik az érintetteknek, mégpedig a rendszeres 2 százalékos, de legalább havi 70 forint emeléssel együtt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a közelmúltban hozott ítéletet egy súlyos bűnügyben. Varga Attila, Palicz József, Szilágyi György és Andrásdi György már többször álltak a bíróság előtt különböző bűncselekmények elkövetése miatt, sőt Varga és Palicz rablásért is volt börtönben. A négy vádlott 1978. június 24-én este 23 óra körül Nyíregyházán az állomás környékén csavargóit. Arra vezetett az útja C. Jánosnak is, aki a munkahelyéről igyekezett hazafelé. Amikor a vádlottak meglátták a sértettet, elhatározták, hogy leütik és elveszik a pénzét. Először Andrásdi György szólította fel C. Jánost, hogy adja oda a pénzét. A sértett közölte, hogy nincs nála semmi. Erre Andrásdi úgy A kálmánházi Rákóczi Tsz-ben Kiss Júlia az istállókban lefejt tehéntej minőségét és mennyiségét vizsgálja. (Cs. Cs.) készíti a nyírterv Iskolák, üzemek tervei Sok új létesítmény dokumentációja készül jelenleg is a tervezőasztalon a NYIR- TERV-nél. A tervek egy része még az idén a kivitelezőkhöz kerül. Nyíregyháza számára elsősorban lakások terveit készítik; újabb kiskörútszakasz előkészítése van soron, a Kossuth utcára is újabb lakások kerülnek, s január közepéig elkészül a Korányi Frigyes utca Jósaváros mögötti részének beépítési terve. A megyeszékhely számára üzemek, iskolák tervei is szükségesek. Január 31. a határideje az Üvegipari Művek nyíregyházi gyára tanulmánytervének, s az első üzem kiviteli terve is még az idén elkészül. A város tervezett új gyára a Déli ipartelepen kap helyet. Hozzáláttak a Szabolcs Cipőgyár új csarnokának terveihez is. Tanulmány- tervet készítenek a leendő bútoráruháznak; a Nyírfa Aruház melletti rész (a gyógyszertárközpont helye) beépítési lehetőségeit vizsgálják. Gyorsított ütemben készül az újabb húsztantermes jósavárosi általános iskola beruházási programja. A már meglevő 9-es iskola terveinek felhasználásával kívánják megvalósítani, s azt tervezik, hogy beruházó, tervező, kivitelező szocialista szerződést köt az iskola két éven belüli felépítésének érdekében. Iskolák, iskolabővítések másutt is lesznek. Cégénydá- nyád, Kocsord, Tiszabercel egyaránt négytantermes, Kis- várda újabb 8 tantermes iskola építését tervezi, a tervdokumentációk egy része már kész. A mándoki 400 adagos konyha és 200 fős étterem építése is a kisdiákoknak jó hír; az új létesítmény ugyanis az iskola kiegészítéseként épül. Településrendezési tervek is készülnek az irodánál: a közeli napokban kapja kézhez a megrendelő Máriapócs és Nyírkárász rendezési tervét valamint Petneháza „helyi építési előírását”, amely rendezési tervek készítéséig hasonló funkciót tölt be. Fagyos dohánybeváltás A csípős hidegben még az arcát is legszívesebben eltakarná az ember, ha lehetne. A napkori Kossuth Tsz udvarán kisebb-na- gyobb csoportokban várakoznak az emberek — köztük jó néhány asszony is —, hogy átadják az összecsomózott egy-két mázsa dohányt. A legtöbben már reggel ideálltak, hogy mielőbb végezzenek. De aki délfelé jött, az is alaposan átfázott a csontig hatoló hidegben. Fél kettő körül abbahagyták az átvételt is. Majd folytatják — hangzott a válasz. Az egyetlen fűthető helyiséget — igaz, kicsiny iroda — gondosan bezárták. így aztán az átadásra váró dohány mellett toporogtak az emberek az udvaron. Még nézni is rossz volt, hogy a fűtött helyiség csukva, a fázóknak csak a folytonos mozgás adhatott némi „meleget”. Ha nem is fért volna be mindenki a kicsiny „pecuba”, de felváltva melegedhettek volna benne. Vagy az sem lett volna rossz megoldás, ha mindenkit meghatározott időben hívnak be, hogy ne menjen rá legtöbbjüknek egy napja. így bizonyára emberségesebb lett volna a dohányátvevés... (t. k.) megütötte, hogy C. János a földre esett. Ekkor valamennyien a földön fekvő magatehetetlen emberre vetették magukat, ütötték, verték, rúgták, ahol érték. Varga Attila még az arcába is belerúgott. A sértett ennek ellenére igyekezett felállni, de Szilágyi György ököllel úgy álion vágta, hogy ismét visszaesett. C. Jánosnál volt egy táska, ami a bántalmazás alatt kiesett a kezéből. Szilágyi György kutatta át a táskát és végül megtalált benne 52 forint 60 fillért. A vádlottak az összevert és védekezésre képtelen sértettnek a 270 forint értékű karóráját is levették és a „zsákmánnyal” elmenekültek. A rendőrség a vádlottakat még aznap éjjel elfogta. A Nyíregyházi Járásbírcvság a vádlottakat visszaesőként elkövetett rablás bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért Varga Attilát 5 év 2 hónap, Palicz Józsefet 5 év 6 hónap, Szilágyi Györgyöt 3 év, Andrásdi Györgyöt ungyancsak 3 évi szabadságvesztésre ítélte. Vala- mennyiüket hosszabb időre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. Az ítélet ellen a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. A Nyíregyházi Megyei Bíróság azonban a vádlottak előéletére, a rendkívül durva elkövetési módra és a cselekmény nagyfokú társadalomra veszélyességére figyelemmel az első fokú bíró- ság ítéletét helybenhagyta, így a kiszabott szabadság- vesztés jogerős. Dr. Márián Zoltán ügyész. Gyermekjátékok karácsonyra Ha színes az építőkocka MIT A1ÁNL A PSZICHOLÓGUS - MIT KÍNÁL A KERESKEDŐ? Kerekes Imréné dr., a Bessenyei György Tanárképző Főiskola pszichológia tanszékének docense: — A karácsonyi ajándék kiválasztásánál jó, ha nem az anyagi szempont dönt. A legapróbb tárgy is kedvesebb a gyereknek, ha a szülők együtt játszanak velük, megmutatják a használat módját, nemcsak beküldik a gyereket a kisszobába „játszani”. — A családot összefogó közös játék harmonikus kapcsolatot teremt a szülők és a gyerekek között. Az ajándékok közt a másfél-kétéveseknek az úgynevezett funkciós játékok közül vehetünk valamilyet. Ebben a korban a kicsik a ritmikus mozgást, az egyformán ismétlődő, egyszerű játékelemeket kedvelik. A szabályos mozdulatok ismétlése leköti az érdeklődésüket. Ha színes építőkockát választunk, ez fejleszti színérzéküket, kézügyességüket. — A 4—6 éves óvodás korúak szívesen vesznek részt olyan játékban, ahol szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. így kialakul bennük a szabálytudat. A gyerek megtanul veszíteni is, így pontosabban be tud illeszkedni társai közösségébe. Barkaszi Istvánné boltvezető, iparcikk-kiskereskedelmi vállalat 12-es játékboltja, Nyíregyháza: — Már novembertől jóval nagyobb választékot kínáltunk gyermekjátékokból, mint tavaly. Másfél éves kortól a 10—12 évesig szívesen választják a Lego építő különböző fajtáit. Már a 2—3 éves gyerek szívesen utánozza a felnőttek tevékenységét, s így örülnek a takarítófelszerelésnek, a konyhai mini gáztűzhelynek, az orvosi táskának, a fiúk a kis szerszámkészletnek. A házépítő társasjáték az óvodás korúaknak a legizgalmasabb elfoglaltságok egyike. A 4—6 éveseknek és szinte a felnőttekig minden életkorban haszonnal forgathatják a Polikresz társasjáték 3 fajtáját. A gyalogosokra vonatkozó szabályokon kívül a közúti közlekedésben használatos táblákat, valamint a gépjárművezetői vizsga tesztkérdéseit is tanulmányozhatják — játékos formában. — Az általános iskolásoknak bizonyára nagyon tetszik majd az Optikai építő. Mikroszkópot, nagyítót, látcsövet, diavetítőt lehet összeállítani a mellékelt alkatrészekből. A hálózatról üzemeltethető diavetítőkből az idén is kevesebb van, kapható viszont a hasonló célt szolgáló elemes diavetítő. Kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt ízléses díszítő elem a kisszobáb'an a szőnyegkutya és a szőnyegjegesmedve. A játékon kívül a szőnyeget, a padlót is védi az esetlegesen bepiszkoló színes ceruzáktól, festékektől. T. K. Megrakott polcokról választanak a vásárlók, a nyíregyházi játékboltban... E rnőké Don Quijote-i,. — hajlott, szikár, búsképű, zsebredugott kezű — alakját mindenki ismerte. Súlyos fejét folyton lógva hordja. Barátai nincsenek, a lányok nem érdeklik: mindössze ennyi, amit főiskolai csoporttársai tudnak róla. Nem csoda hát, bombaként hatott a hír: Ernőké vőlegény. Már a karikagyűrűjét is látták! Tornaóra előtt — balesetvédelmi meggondolásból? — lehúzta ujjáról, s zsebébe tette. Ám visszahúzni elfelejtette. — Nahát! Micsoda nagyfranc ez az Ernő! — röhögtek óra után a fiúk, amint a forró zuhanytól gőzölögve átbaktattak a büfébe. Megitták a kávét; a hír járta a maga útját. — Gratulálni kellene! — így a figyelmesebbek. — Hadd lássa, hogy észrevettük, tudunk róla! — Affenét! Ha magától nem mondja, minek? —hangzott az ellenérv. , A gratulálni vágyók többen voltak. Öraegészig volt még öt perc, megkeresték Ernőkét. — Ernőké! — pattant elő a legcserfesebb lány. — Igazán örülünk, hogy nősülsz! Ehhez szeretnénk szívből gratulálni! Ernőké felemelte fejét, s csodálkozva bámult a lány arcába: — Én? Nősülök? — Ö, te! — kapta meg a lány a két karját. — Ne tagadd, láttuk a gyűrűt! Ernőké önkéntelenül gyűrűs ujja felé nyúlt, s rácsodálkozott: nincs meg a gyűrűje. Egy pillanat. Aztán villámgyors mozdulattal a zsebébe. Mire kihúzta kezét, egymás mellé szorított ujjai egyikén már rajta volt a kicsit bő „bizonyíték”: fölfelé fordult fekete köve tompán vigyorgott. Csendes Csaba Öt és fél év rablásért
