Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

1978. december 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ellenőrzési tapasztalatok Mérsékelt javulás □ megyénkben működő belkereskedelmi vállalatok­nál, szövetkezeteknél a számviteli, bizonylati rend az elmúlt években általában javult, de a javulás igen mérsékelt és nem egyenletes, nem terjed ki min­den gazdálkodó szervre. Egyes gazdálkodóknál stagnálás, más gazdálkodónál visszaesés tapasztalható, — állapította meg a Bevételi Főigazgatóság megyei hivatala vizsgálatai alapján. Akad néhány olyan hibatípus, mely az idén újra meg­ismétlődik, így például a jogszabály előírása szerint a könyvviteli nyilvántartásokba csak bizonylat alapján sza­bad adatokat bejegyezni. Mégis előfordul, hogy a könyve­lési feladást (kontírozást) vélelmezik bizonylatnak. Ez kü­lönösen a vegyes könyvelési feladással végrehajtott helyes­bítésekre vonatkozik. Számítási anyag nem készül, a he­lyesbítés jogossága utólag csak igen nágy munkaigénnyel ellenőrizhető, mert gyakran a feladás elkészítője sem em­lékszik a helyesbítés okára. Ez a gyakorlat veszélyezteti a mérlegvalódiságot, de a társadalmi tulajdont is. Ilyen jel­legű hiba sorozatos elkövetése miatt a Kisvárdai ÁFÉSZ- nél milliós nagyságrendben kellett növelni a mérlegered­ményt, ami hátrányos konzekvenciával (bírság, fegyelmi felelősségrevonás kezdeményezése stb.) járt. A megyében jelentkező kapacitáshiány miatt több ÁFÉSZ szervezte meg saját építőipari részlegét az építési feladatok megvalósítására. A tevékenység ügyviteli előké­szítése sokszor hiányos. Különösen kifogásolható az anyag­utalványozás szervezetlensége Előfordul, hogy az anyago­kat nem az egyes munkára, hanem az építőrészleg terhére utalványozzák. Egyes gazdálkodók a közvetlen bérek utal­ványozása terén is ezt a gyakorlatot folytatják. A helyte­len bizonylatolás veszélyezteti a társadalmi tulajdont, de problémákat okoz a teljesítményérték számbevételénél is. A gazdálkodók a készlettartás biztosítása érdekében meghatározzák a negyedév végi árukészletek mértékét a boltoknál. Gyakran előfordul, hogy a boltok az előírt kész­letet úgy „tartják be”, hogy a negyedévek végén beérkező árukat csak a következő negyedév első dekádjában veszik készletre. A szabálytalan eljárás leleplezése érdekében gyakran nem tüntetik fel a szállítólevelén (számlamásola­ton) az átvétel időpontját. Emiatt egyes gazdálkodóknál milliós nagyságrendben kellett növelni a negyedév végi árukészleteket, eszközlekötési járulékhiány kö\%tkezmény- nyel. Az ellenőrzések tapasztalata szerint a belső ellenőr­zés ezt a területet az érintett gazdálkodóknál nem vizsgál- ja. Tipikus hiba, hogy értékesítési szabályzatukban nem határozzák meg az év végi átmenő tételek körét, az át­menő tételként figyelembe vett tételek összegszerűségét számítási anyaggal nem támasztják alá. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni azo­kat a nyomtatványokat, amelyek illetéktelen felhasználása visszaélések elkövetésére adhat lehetőséget. Ezek nyilván­tartását, kiadásuk okmányolását a vállalatok, szövetkeze­tek megszervezték, azonban gyakran előfordul, hogy az átvett nyomtatványokról az érintett dolgozókat nem szá­moltatják el, így a visszaélés lehetőségét nem zárják ki. □ z ügyviteli folyamat részletes szabályozása különö­sen fontos az ÁFÉSZ-ek felvásárlási tevékenysé­génél. Ennél a tevékenységnél a bizonylati fegye­lem betartásának folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Pozitívumként értékelhető, hogy az idei vizsgálati ta­pasztalatok szerint a költségvetési kapcsolatok analitikus nyilvántartásának korábbi hibái megszűntek, azok zárt rendszert képeznek, biztosítják az adóalapok ellenőrzését. Dr. Vida Szűcs Sándor ÖTMILLIÓS CÉLGÉP. A Csepel Művek Szerszámgépg yárának nyírbátori üzemében az utóbbi években szá­mos nagy teljesítményű célgépet állítottak munkába. A közelmúltban érkezett meg az 5,3 millió forintos szovjet gyártmányú 3 M—194 típusú sugárfúró gép, am elyből az országban jelenleg ez az egy van. A tervek szerint az új gépet még ebben az évben munkába állít ják, hogy ezt követően három műszakban készítsék a fúrógépekhez az alkatrészeket... A gép üzembe helye zését a tmk két szerelője Sárközi István és Novák Sán­dor rövid idő alatt helyezi üzembe. (Elek Emil felvéte lei) Ellenőrökkel boltokban, éttermekben „Fejben“ számolt — hibázott A megyében 400 szak­szervezeti kereskedel­mi társadalmi ellen­őr van. Feladatuk a kulturált kereske­delem írott és íratlan szabályainak a megtarta- tása, a jelentkező gondok megoldásának segítése, a vásárlók és az eláru­sítók jogainak védelme. Végzett munkájukról a szakszervezeti szerveknek és a megyei tanács kereskedel­mi osztályának számolnak bei Jelentésük alapján a ható­sági intézkedést a kereske­delmi felügyelőség teszi meg. A szaikszervezeti kereske­delmi ellenőrök ebben az év­ben eddig mintegy 2500 al­kalommal jelentek meg a me­gye különböző üzleteiben. Vizsgálódásaik egyik fele időben és témában előre ter­vezett, másik fele spontán. A december 14-i ellenőr­zésen Nagy Mihály, az SZiMT főmunikatársa, vala­mint Berta Sándor és idős Szikszai József szakszervezeti kereskedelmi ellenőrök társa­ságában munkatársunk is részt vett. Ár nélkül? Vaján a Mátészalka és Vi­déke ÁFÉSZ 57-es ABC-jel- legű boltjában alig volt for­galom. Az inkognitót élvező ellenőrök hozzáláttak a pró­bavásárláshoz. A 15 tételes fizetés után kiderült: súly- csonikítás, árdrágítás nem történt. Az üzletről az el­lenőrök általános benyomása J jó, ám az ellenőrzési napló­ba mégis bekerült: az eladó­térben az egyedi ár az áruk 20 százalékán nincs feltün­tetve. S. J.-né eladó egész­ségügyi könyvéből a tüdőszű­rő és az alkalmassági vizsgá­lat hiányzik. A hiányosságok pótlására záros határidőt ír­tak elő. Mátészalkán a próbavásár­lással egybekötött fogyasztói érdekvédelem színhelye a Kossuth étterem (Mátészal­ka és Vidéke ÁFÉSZ). Az ellenőrök két fél deci vegyes gyümölcspálinkát rendeltek kísérővel. A pincér gyors és udvarias. Az ellenőrök is. Maguk mellé ültették a fi­zetőpincért. Kifizették a két fél deci árát, a tizennégy fo­rint negyven fillért. És be­mutatkoztak. Előkerült a hi­teles mérőedény. A jegyző­könyvben pedig ez állt: A tálca száraz volt... „A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a vásárlásnál a két fél deci vegyes gyümölcspá­linkát hiteles pohárban szol­gálták fel, ám ebből tizen­négy milicent hiányzott. A fogyasztói megkárosítás ér­téke két forint. A tálca szá­raz volt, a poharak helye az abroszon nem látszott.” A szabálysértést elkövető felszolgáló pincér J. E.: „A kiszolgálásnál a tálcára cse­pegett, ömlött a hiányzó rész, ezért fordult elő a különb­ség.” A jegyzőkönyvet ennek ellenére aláírta. A csőkígyók és a vasúti sínpárok rengetegében külön kis világ a Ti­szai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregysége. De nem a csend, vagy az „el­szigeteltség” szoktatta olva­sásra az itteni embereket. A jó szervezésnek, nevelő­munkának köszönhető, hogy itt szinte mindenki szereti a könyvet. Betanított munkás, üzemi tűzoltó, technikus és vegyészmérnök egyaránt gya- . rapítja általános és politikai műveltségét. A könyvtárost és a könyvterjesztőt nemcsak a szépirodalom miatt kere­sik meg, politikai könyvek is szép számmal kerülnek a köl­csönzőkhöz és a vásárlókhoz. Az olvasottság fokmérője lehet: a gyáregység csapata nemrégiben a Kell a jó könyv című megyei versenyen má­sodik lett. (Az üzemi szak- szervezeti könyvtáros tavaly miniszteri kitüntetést ka­pott.) A sikerhez — né­hány ezer oldallal — Mátyás Sándor üzemi könyvterjesz­tő is hozzájárult. A zömök, jó beszélőkészséggel megál­dott fiatalember az üzemren­dészet vezetője, így szinte mindenkivel naponta találko­zik. Hosszabb ideje teljesít A módszeréről azt mondja: több példányban legépeltette a megrendelhető könyvek jegyzékét, s minden üzem­részbe eljuttatott egy-egy pél­Mátyás lkonywei fontos pártmegbizatás't: mun­kásőr. Tavalyelőtt vezetői ezt mondták neki: „Vállalj még egy, valamivel könnyebb megbízatást, terjeszd a politi­kai könyveket”. — Azóta sok könyvet elad­tam és elolvastam. Vásárló­im között pártonkívüliek is akadnak. ' Mint a Kossuth Könyvkiadó terjesztője én is tíz százalék jutalékot kapok, de a pénz helyett könyveket viszek haza. A fiatalember egy hosszú listát tesz az asztalra. Azok névsora, akik szintén köny­veket akarnak hazavinni, a politikai könyvhetek kapcsán. dányt. Követhető ez a mód­szer, főleg azért, mert a gé­pelt szöveget szóbeli ajánlás egészítette ki. Egymás után jöttek a megrendelők, decem­ber elején csaknem 2400 fo­rint értékű politikai könyv érkezett a gyáregységbe. A megrendelőn az olvasha­tó, hogy Csáki Józsefné szi­vattyúkezelő 9 könyvet vásá­rol. Egyebek között megren­delte a Köztársaság tér 1956 című könyvet. Bacsó Tibor betanított munkás 8 könyve között volt az őfelsége ten­gerésze című könyv is. Igné- czi József csoportvezető a gazdasági földrajzzal kíván megismerkedni, Tolnai Erzsé­bet laboráns és Keresztessy Zsoltné vegyészmérnök a tör­ténelmi könyvek közül ren­delt ... A gyáregységben 65 párt­tagot számlálnak, 16-an a Nemzetközi Szemlét, 15-en a Pártéletet járatják. Csaknem minden második párttagjuk rendszeresen olvas egy folyó­iratot. A műhelyben már készül a tábla, amelyet hama­rosan beüvegeznek és kiszögeznek a bejárat mellet­ti falra. A vitrinszerű táblán a megjelent politikai köny­vek és folyóiratok kínálják majd magukat eladásra, olva­sásra. A telep szép kultúrhá- zának egyik részét már ren­dezgetik. Év végén itt kap helyet az MSZBT helyi tag­csoportjának emlékszobája. A szoba valamelyik sarká­ban Mátyás Sándor állandó kiállítást rendez — köny­vekből. Nábrádi Lajos Tudni kell, hogy a vendég által megrendelt áru meny- nyiségéért a felszolgáló pin­cér felel. Hiányos mennyisé­get a söntésben nem fogad­hat el. „Osztozunk a bánaton" És mit szól mindehhez az árut kiadó csapos? — Osztozunk a bánaton. Az étteremből az ellenőrök útja a Szabolcs-Szatmár me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat mátészalkai, 14-es számú ABC-áruházába vezetett. Itt rögvest „lebuk­tak”, mivel az áruház he­lyettes vezetője egyiküket felismerte. Ám a bolt ilyen előzmények után sem úszta meg „szárazon”. S. J. eladó az általa mért sajtnál egy forint hatvan fil­lérrel, a rakott nyelvnél húsz fillérrel számolt többet. így a vásárlói megkárosítás egy forint nyolcvan fillérre rú­gott. A hibát vétő dolgozó ment­ségére a „fejben számolást” hozta fel. Érdekes volt, hogy az ellenőrt felismerő Sz. I. a hetven deka sertéskarajt húsz fillérref'olcsóbban akarta ad­ni. Ha elfogy az áru A bolt ellenőrzése ezzel nem ért véget. A naplóba a vásárlói megkárosításon túl egy sor bejegyzés került: „Az egységben a mélyhűtő nem jó. A belőle kikerült baromfit nem szabad újra fagyasztani. A rend és a tisz­taság az eladótérben, a rak­tárakban, de különösen a férfi- és női öltözőben kifo­gásolható. Az egységben a jelenléti ívet hiányosan veze­tik ...” Megfigyelték azt is az el­lenőrök, hogy az alapvető élelmiszerek és egyéb, min­dennapos közfogyasztási cik­kek kellő mennyiségben ott vannak-e a pultokon. Számon kérték a vezetőktől, felette­seiktől azt is, hogy mikép­pen oldják meg működési te­rületükön a háromnapos ün­nepen a tej és a kenyér ellá­tását, gondoltak-e az elfogyó áruk pótlására. Megállapítot­ták: a meglátogatott körzet­ben a lakossági alapellátást megszervezték. A vásárlók igényét az év végi ünnepeken néhány áruféleség — édes­ipari lisztesáruk egyéb édes­ipari termékek — kivételével ki tudják elégíteni. Sigér Imre űz együtt­működés erkölcse A METRIPOND fehér- gyarmati gyárában ugyan­csak izgalmakkal teli volt az év utolsó két hónapja. Az idei kötelezettségük hét­száz darab 1000 kilóig mé­rő állatmérleg volt, még­pedig csehszlovák megren­delésre. Ez azt jelenti: az év utolsó hete előtt az utol­só szállítmánynak is útra kell kelnie. Ami rajtuk múlt, megtet­ték. A mérleget összesze­relték, minden kész volt, csupán a kerék hiányzott. Az a gumival befedett gu­rulóalkalmatosság, ami nél­kül az áru nem eladható. Ezt a kereket egy Vas me­gyében működő MEZŐGÉP- telephely gyártja, a gumit a Taurus készíti, a csoma­golást az Óbuda Tsz vállal­ta. Vagyis neméppen gör­dülékeny út az, amin a ke­rék Fehérgyarmatra gurul. Mit tesz ilyenkor egy igazgató, aki már belefá­radt a telexezésbe, telefo­nálásba, levelezésbe? Rá­szánja magát egy 1200 ki­lométeres útra, és elmegy. Mondjük ki: rimánkodni. És mi derül ki? A koope­ráló vállalat anyagbeszer­zője elfelejtette szerződés­ben rögzíteni a Taurusszal a gumiigényt, így aztán ha kaptak kaptak, ha nem, hát nem. A személyes beszélgetés­nek meglett az eredménye, a kerekek elkezdtek érkez­ni, s december 20-ra bár nem könnyen, de a gyar­matiak utolérték magukat. Minden szép, ha szép a vége — mondhatná valaki, itt a kooperációs happy end. Az emberben azonban felmerül egy másik kérdés is. Törvényszerű, hogy csak személyes kapcsolat, egy kis sírás lehet az ipari együttműködés alapja? Hol maradnak a szerződések? A kötbérigények? Hol marad a gazdasági kapcsolatokban is érvényes etika? Soroljuk még, mi minden szabályoz­hatja, s kellene hogy irá­nyítsa az együttműködést? A kooperáló vállalatok azonban ettől tartanak. Mert mi lesz, ha a másik megsértődik. Van fegyvere,' nem szállít. Jövőre nem köt megállapodást. Ki tudja, mi mindennel tart még be. Nem valószínű, hogy ez a módszer fenntartható. Túl kell jutni az esetleges­ség és szívesség határain. Az üzleti, kereskedelmi, gazdasági együttműködést is olyan alapokra kell he­lyezni, melyek a köz egye­temes érdekét szolgálják, s melyeken kemény fegyelem szabályozza minden együtt­működő sikerét. A mérleggyáriak példája sajnos nem egyedi. Ha si­keresen akarunk tenni a hatékony és gördülékeny gazdálkodás érdekében, ak­kor a gondosan felülvizs­gált megállapodások pontos betartását is biztosítani kell. Még szigor árán is. (bürget)

Next

/
Oldalképek
Tartalom