Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
MA Kinek jár nyugdíjemelés? (2. oldal) Ellenőrzési tapasztalatok (3. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés Elfogadták a jövft évi költségvetést A második ülésnapon törvényerőre emelték az új BTK-t Csütörtökön délelőtt az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parlamentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. Hangsúlyozta: — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munkaerő-gazdálkodásban tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálni a bérpolitikának is. Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoztatottság. Népköztársaságunk alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a munkához való jogot, amelynek gyakorlásánál azonban a jelenleginél jobban figyelembe kell venni a népgazdasági szempontokat, a munkaerő- helyzetből adódó követelményeket. — Gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem hatékonyan használjuk fel. Az okok rendkívül szerteágazóak, megtalálhatók a fejlesztési politikában éppúgy, mint képzési rendszerünkben. Ezért a gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt alkalmazására, valamint az eddigi szemléletre és magatartásra épülő gyakorlatunk kritikájára, módosítására van szükség ahhoz, hogy megteremthessük a szükséges alapot a nélkülözhetetlen fordulathoz. — Mai helyzetünkben elkerülhetetlen a teljes foglalkoztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irányítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek kötelessége a rendelkezésükre álló munkaerő észszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a teljes foglalkoztatottság biztosítása, szükség esetén a munkaerő vállalatok közötti átirányítása. — Gazdaságunkban jelentős tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lényeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem és munkaszervezés. A fegyelem a közösség eredményes működését biztosító szabályok megtartása, az e szabályokkal meghatározott rend, cselekvésbeli, magatartásbeli, tudatos rendszeresség és mértéktartás. A bérszabályozás módosításáról szólva a miniszter rámutatott: miközben szigorítják a vállalati bérfejlesztés feltételeit, nem zárják ki, sőt feltételezik, hogy mindenütt fokozódik a törekvés a nagyobb jövedelem — s ennek feltételeként — a magasabb teljesítmény elérésére. A vállalati és egyéni teljesítmények növekedését segíti elő a végzett munka mennyisége és minősége szerinti bér- és keresetdifferenciálás erősítése. Olyan szemléletre és gyakorlatra van szükség, amely az alapbért sem tekinti természetes járandóságnak, a munkahelyen időben való megjelenés és ott-tartózkodás ellenértékének. Lombos Ferenc (Győr- Sopron m. 5. vk.), Fülöp László (Tolna m. 3. vk.), Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.) és Radnai Éva (Fejér m. 8. vk.) képviselő felszólalása után a pénzügyminiszter válaszolt a felvetett kérdésekre. Faluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat vitájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb ösz- szegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita megmutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazdaságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifejezése az előretekintésnek, hanem nagyon mély átgondolása annak, hogy a nagyobb követelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-országokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményekkel. Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb összefüggésekre is rá kell irányítani a tekintetet. Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Dr. Markója Imre expozéja Dr. Markója Imre az új Büntető Törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmi-gazdasági folyamatoknak. A bűnözésről szólva elmondta: korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott. A bűnözés elleni küzdelemben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség, és az eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb körű összefogása nélkül. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: — e törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz, hogy az űj Büntető Törvénykönyvvel összefüggésben 1979 első fél évében még néhány jogszabály megalkotására sor kerül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. — A Büntető Törvény- könyv célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszélyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A javaslat a bűnözés elleni sikeres harc, a hatékony bűn- megelőzés érdekében mindenekelőtt a büntetendő magatartások körének helyes megvonására, illetve a társadalomra veszélyes magatartások reális, a mai társadalmi igényeket, de a fejlődés várljató irányait is kielégítő meghatározására törekedett. — A törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatározást tartalmaz. így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — büntetőjogi védelmet biztosítunk a terrorcselekmények, a múzeá- lis értékek fosztogatása, rongálása, illetve az ország területéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illetve fokozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagokkal kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük büntetőjogilag is az emberi környezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igazságügy-miniszter elmondta, hogy a javaslat több bűncselekménycsoportnál az eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a szabálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelősség vagy a gazdasági bírság intézménye. A tervezet a bűncselekmények körének szűkítésével számos olyan magatartás elbírálását utalja ezekbe a felelősségi formákba, ahol a törvény előkészítőinek megítélése szerint a büntetőjogénál még eredményesebb és hatásosabb is lehet a fellépés, a felelősségre vonás. — így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlak- sértési ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentőségű közlekedési bűncselekményeket, akis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabály- sértésként bírálják el a jövőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a büntetendő magatartások körét a gazdálkodás rendje elleni bűncselekményeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érdekeit jelentősen sértő, a társadalomra kiemelkedően veszélyes cselekményekkel szemben indokolt csak a büntetőjogi felelősséget kilátásba helyezni, amelyek esetében a gazdasági szankciók, illetve egyéb felelősségi formák már nem elegendőek. (Folytatás a 4. oldalon) Aláírták a magyar-szovjet árucsere-forgalmi megállapodást Dr. Bíró József nyilatkozata Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között írta alá dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és M. P. Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese — a megbetegedett Nyikolaj Pato- licsev külkereskedelmi miniszter helyett — az 1979. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. Mint dr. Bíró József a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, a megállapodás negyedik évére szóló árucsere-forgalmi előirányzat mind volumenében, mind összetételében híven tükrözi a magyar népgazdaság fejlődését, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyülését, a KGST komplex programjában megfogalmazott közös célok megvalósításában elért eredményeket. — A tárgyalások során mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az élet által felvetett problémákat a kölcsönös érdekek figyelembevételével oldja meg. Éppen ezért, a konstruktív együttműködés eredményeként kitűzött céljainkat egészükben elértük. — A magyar—szovjet árucsere-forgalom áruösszetétele mind az export, mind az import vonatkozásában előnyös a Magyar Népköz- társaság számára. Az 1979. évi rubelelszámolású exportunk 56 százalékot meghaladó hányada gép és berendezés. — Iparunk korszerűsítésének eredményei lemérhetők lesznek a 320 millió rubelt kitevő könnyűipari terméket tartalmazó olyan kontingensek realizálása során, mint például a konfekció- és a kötöttáru (127 millió rubel), a cipőféleségek (13,1 millió pár), a különféle méteráruk (40 millió méter) stb. — Importunk áruösszetételének legfőbb jellemzője, hogy kétharmada energia, energiahordozó, illetve nyersanyag és féltermék. Energiatermelésünk, a közlekedés, a vegyipar és a kohászat részére 7,3 millió tonna kőolajat, csaknem 1,1 millió tonna kőszenet és kokszot importálunk 1979-ben, jelentősen növelve az 1978. évi mennyiséget. 36 százalékkal növekszik villamosenergiaimportunk is (hatmilliárd kilowattóra). Feldolgozó iparunk — a magyar export fő forrása — anyagellátásában kiemelkedő fontosságú szerepet töltenek be a Szovjetunióból importált hengereltáruk (650 ezer tonna), az alumínium (160 ezer tonna), a különféle színes fémek (37 ezer tonna), az ipari fa (1,1 millió köbméter), a fenyőfűrészáru (850 ezer köbméter) stb. — Behozatalunknak mintegy harmadrésze különféle gép és berendezés. A koncentráció itt is — csakúgy mint az exportban, — magas fokú. A gép- és berendezés- import több mint negyven százalékát képviselik a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési eszközök. Dr. Biró József nyilatkozatában külön is aláhúzta: a szovjet áruszállításoknak meghatározó szerepük van abban, hogy hazánk megfelelő kereskedelmi kapcsolatokat tudjon fenntartani a világ más országaival, így a tőkés országokkal is. Az árucsere-forgalom megfelelő végrehajtása azt követeli meg, hogy mindkét részről a lehető legpontosabban, a megszabott határidőre tegyenek eleget a szállítási kötelezettségeknek. Bővülő szolgáltatás, jobb munkakörülmények Áz 1979. évi beruházásokról tárgyalt a KISZÖY elnöksége A következő évi beruházások helyzetéről, és a szövetkezetek termelési terveiről tanácskozott december 21-én, Nyíregyházán az ipari szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége. A beruházások a korábbi évekhez viszonyítva csökkennek. A szolgáltatást javító beruházások közül kiemelkedik a nyíregyházi Tempónál végrehajtott munka, melynek során tizenhatmillió forintos költséggel új szerviz épül. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetnél lakáskarbantartó részleggel bővítik az üzemet, mely nyolcmillióba kerül előreláthatólag. Az itteni beruházás célja a megyei lakáskarbantartó bázis kialakítása mely a tervek szerint a következő évben valósul meg. Üzembővítést hajtanak végre a Fehérgyarmati Ruhaipari Szövetkezetnél is, ahol 8,5 milliós költséggel bővítik a raktárát, illetve a vasaló épületét. Szociális épület és tanműhely épül a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél, valamint a baktalórántházi Vertikál- nál, az előbbi 15 millió, míg az utóbbi négymillió forintba kerül. 9 millió forintos költséggel szociális épületet terveznek az ELEKTER- FÉM-nél is, míg a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetnél, valamint a rakamazi RACITA-nál új üzemrész és szociális épület létesül. Az ipari szövetkezetek a következő évi árbevételüket mintegy 2 milliárd 650 millió forintra tervezik, mely hoz- hávetőlegesen nyolc-tíz százalékkal haladja meg az 1978-as évit. Elutazott a szovjet pártmunkásküldöttség Csütörtökön elutazott megyénkből az a szovjet párt. munkásküldöttség, amely a Szovjetunió Kárpátontúli területéről érkezett. A delegációt Bodnár Vlagyimir Lav- rentyievics, a területi párt- bizottság osztályvezetője vezette. A küldöttség Szabolcs- Szatmár közoktatási helyzetét, a világnézeti és politikai nevelőmunkát tanulmányozta látogatása során. Fölkeresték a nyíregyházi és mátészalkai városi, a vásárosna- ményi és a nyíregyházi járási, valamint az újfehértói nagyközségi pártbizottságot. Vásárosnaményban és Mátészalkán középiskolákba látogattak, Nyíregyházán a 107. számú szakmunkásképző intézetben és a tanárképző főiskolán jártak, Űjfehértón pedig a nagyközség új általános iskoláját keresték föL A delegáció tagjai több mc gyénkbeli üzemmel is megismerkedtek: a MOM mátészalkai gyára és az újfehértói gyapjúszövő munkáját tanulmányozták, s a nyíregyházi megyei könyvtárral is megismerkedtek. A küldöttség tagjait elutazásuk előtt fogadta Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. || KeletVS | Bagyarország XXXV. évfolyam, 301. szám ÁRA: 80 FILLlR 1978. december 22., péntek
