Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

MA Kinek jár nyugdíjemelés? (2. oldal) Ellenőrzési tapasztalatok (3. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés Elfogadták a jövft évi költségvetést A második ülésnapon törvényerőre emelték az új BTK-t Csütörtökön délelőtt az 1979. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat vi­tájával folytatta munkáját a Parlamentben az országgyű­lés téli ülésszaka. A tanács­kozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az eme­leti páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. Hangsúlyozta: — Nem­csak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági felada­taink teljesítéséhez is elen­gedhetetlen a foglalkoztatás­ban és a munkaerő-gazdálko­dásban tapasztalható ellent­mondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szük­ségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálni a bérpolitikának is. Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoz­tatottság. Népköztársaságunk alkotmánya minden állam­polgárnak biztosítja a mun­kához való jogot, amelynek gyakorlásánál azonban a je­lenleginél jobban figyelembe kell venni a népgazdasági szempontokat, a munkaerő- helyzetből adódó követelmé­nyeket. — Gondjainkat nem első­sorban a létszámhiány okoz­za, hanem az, hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem ha­tékonyan használjuk fel. Az okok rendkívül szerteágazó­ak, megtalálhatók a fejlesz­tési politikában éppúgy, mint képzési rendszerünkben. Ezért a gazdaságirányítás va­lamennyi eszközének össze­hangolt alkalmazására, vala­mint az eddigi szemléletre és magatartásra épülő gya­korlatunk kritikájára, módo­sítására van szükség ahhoz, hogy megteremthessük a szükséges alapot a nélkülöz­hetetlen fordulathoz. — Mai helyzetünkben el­kerülhetetlen a teljes foglal­koztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irá­nyítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek köte­lessége a rendelkezésükre álló munkaerő észszerű, ha­tékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a tel­jes foglalkoztatottság biztosí­tása, szükség esetén a mun­kaerő vállalatok közötti át­irányítása. — Gazdaságunkban jelen­tős tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lénye­ges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem és munkaszer­vezés. A fegyelem a közösség eredményes működését biz­tosító szabályok megtartása, az e szabályokkal meghatá­rozott rend, cselekvésbeli, magatartásbeli, tudatos rendszeresség és mértéktar­tás. A bérszabályozás módosí­tásáról szólva a miniszter rámutatott: miközben szigo­rítják a vállalati bérfejlesz­tés feltételeit, nem zárják ki, sőt feltételezik, hogy mindenütt fokozódik a tö­rekvés a nagyobb jövedelem — s ennek feltételeként — a magasabb teljesítmény eléré­sére. A vállalati és egyéni tel­jesítmények növekedését se­gíti elő a végzett munka mennyisége és minősége sze­rinti bér- és keresetdifferen­ciálás erősítése. Olyan szem­léletre és gyakorlatra van szükség, amely az alapbért sem tekinti természetes já­randóságnak, a munkahelyen időben való megjelenés és ott-tartózkodás ellenértéké­nek. Lombos Ferenc (Győr- Sopron m. 5. vk.), Fülöp László (Tolna m. 3. vk.), Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.) és Radnai Éva (Fejér m. 8. vk.) képviselő felszólalása után a pénzügyminiszter vá­laszolt a felvetett kérdésekre. Faluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat vitájában a koráb­biaknál sokkal nagyobb han­got kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpo­litikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több fel­szólaló, hogy nem újabb ösz- szegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támoga­tó előadói beszéd és vita meg­mutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszá­nál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támasz­kodva kell a feladatokat ki­jelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazda­ságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcso­lódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifeje­zése az előretekintésnek, ha­nem nagyon mély átgondolá­sa annak, hogy a nagyobb követelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak mun­káját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gaz­dasági helyzete és a világgaz­daság mai feltételei megköve­telik: gazdasági fejlesztési po­litikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoz­tassuk ki még jobban a KGST-országokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedel­men keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg na­gyobbra értékelhető teljesít­ményekkel. Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb összefüggésekre is rá kell irányítani a tekintetet. Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben elfogadta. Dr. Markója Imre expozéja Dr. Markója Imre az új Büntető Törvénykönyv ja­vaslatáról szóló előadói be­szédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmus­ban is egyik fontos szerve­zője és szabályozója a társa­dalmi-gazdasági folyamatok­nak. A bűnözésről szólva el­mondta: korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a hely­zetet, hogy a bűnözés mér­téke az elmúlt másfél évti­zedben lényegében azonos szinten mozgott. A bűnözés elleni küzdelemben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializ­musban is társadalmi jelen­ség, és az eredményes küz­delem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb kö­rű összefogása nélkül. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésé­nek történetét, majd rámu­tatott: — e törvényjavaslat remélhető elfogadásával tu­lajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz, hogy az űj Büntető Törvénykönyvvel összefüggésben 1979 első fél évében még néhány jogsza­bály megalkotására sor ke­rül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetné­nek a törvény alkalmazásá­ra, az irányító szervek pe­dig minden feltételt biztosí­tanának ehhez, ideértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. — A Büntető Törvény- könyv célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra ve­szélyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocia­lista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A ja­vaslat a bűnözés elleni sike­res harc, a hatékony bűn- megelőzés érdekében minde­nekelőtt a büntetendő ma­gatartások körének helyes megvonására, illetve a tár­sadalomra veszélyes maga­tartások reális, a mai társa­dalmi igényeket, de a fejlő­dés várljató irányait is kie­légítő meghatározására töre­kedett. — A törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatá­rozást tartalmaz. így — dön­tően a nemzetközi összefüg­gések miatt — büntetőjogi védelmet biztosítunk a ter­rorcselekmények, a múzeá- lis értékek fosztogatása, ron­gálása, illetve az ország te­rületéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illetve fokozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagokkal kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettsé­gét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek fel­ismerése miatt védjük bün­tetőjogilag is az emberi kör­nyezetet, természeti értékein­ket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igazságügy-miniszter el­mondta, hogy a javaslat több bűncselekménycsoport­nál az eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a szabálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelősség vagy a gazdasági bírság intézménye. A tervezet a bűncselekmé­nyek körének szűkítésével számos olyan magatartás el­bírálását utalja ezekbe a fe­lelősségi formákba, ahol a törvény előkészítőinek meg­ítélése szerint a büntetőjo­génál még eredményesebb és hatásosabb is lehet a fellé­pés, a felelősségre vonás. — így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlak- sértési ügyeket, bizonyos cse­kélyebb jelentőségű közleke­dési bűncselekményeket, akis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoport­jába tartozó ügyeket szabály- sértésként bírálják el a jö­vőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a bünte­tendő magatartások körét a gazdálkodás rendje elleni bűncselekményeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgaz­daság érdekeit jelentősen sér­tő, a társadalomra kiemelke­dően veszélyes cselekmé­nyekkel szemben indokolt csak a büntetőjogi felelőssé­get kilátásba helyezni, ame­lyek esetében a gazdasági szankciók, illetve egyéb fe­lelősségi formák már nem elegendőek. (Folytatás a 4. oldalon) Aláírták a magyar-szovjet árucsere-forgalmi megállapodást Dr. Bíró József nyilatkozata Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között ír­ta alá dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és M. P. Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszteré­nek első helyettese — a megbetegedett Nyikolaj Pato- licsev külkereskedelmi mi­niszter helyett — az 1979. évi magyar—szovjet árucsere-for­galmi jegyzőkönyvet. Mint dr. Bíró József a saj­tónak adott nyilatkozatában elmondotta, a megállapodás negyedik évére szóló árucse­re-forgalmi előirányzat mind volumenében, mind összeté­telében híven tükrözi a ma­gyar népgazdaság fejlődését, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyülését, a KGST komplex programjában megfogalmazott közös célok megvalósításában elért ered­ményeket. — A tárgyalások során mindkét fél komoly erőfeszí­téseket tett annak érdekében, hogy az élet által felvetett problémákat a kölcsönös ér­dekek figyelembevételével oldja meg. Éppen ezért, a konstruktív együttműködés eredményeként kitűzött cél­jainkat egészükben elértük. — A magyar—szovjet árucsere-forgalom áruössze­tétele mind az export, mind az import vonatkozásában előnyös a Magyar Népköz- társaság számára. Az 1979. évi rubelelszámolású expor­tunk 56 százalékot meghala­dó hányada gép és berende­zés. — Iparunk korszerűsítésé­nek eredményei lemérhetők lesznek a 320 millió rubelt kitevő könnyűipari terméket tartalmazó olyan kontingen­sek realizálása során, mint például a konfekció- és a kö­töttáru (127 millió rubel), a cipőféleségek (13,1 millió pár), a különféle méteráruk (40 millió méter) stb. — Importunk áruösszetéte­lének legfőbb jellemzője, hogy kétharmada energia, energiahordozó, illetve nyersanyag és féltermék. Energiatermelésünk, a közle­kedés, a vegyipar és a kohá­szat részére 7,3 millió tonna kőolajat, csaknem 1,1 millió tonna kőszenet és kokszot importálunk 1979-ben, jelen­tősen növelve az 1978. évi mennyiséget. 36 százalékkal növekszik villamosenergia­importunk is (hatmilliárd kilowattóra). Feldolgozó ipa­runk — a magyar export fő forrása — anyagellátásában kiemelkedő fontosságú szere­pet töltenek be a Szovjet­unióból importált hengerelt­áruk (650 ezer tonna), az alu­mínium (160 ezer tonna), a különféle színes fémek (37 ezer tonna), az ipari fa (1,1 millió köbméter), a fenyő­fűrészáru (850 ezer köbmé­ter) stb. — Behozatalunknak mint­egy harmadrésze különféle gép és berendezés. A kon­centráció itt is — csakúgy mint az exportban, — magas fokú. A gép- és berendezés- import több mint negyven százalékát képviselik a köz­úti, vasúti, légi és vízi köz­lekedési eszközök. Dr. Biró József nyilatkoza­tában külön is aláhúzta: a szovjet áruszállításoknak meghatározó szerepük van abban, hogy hazánk megfe­lelő kereskedelmi kapcsola­tokat tudjon fenntartani a világ más országaival, így a tőkés országokkal is. Az áru­csere-forgalom megfelelő végrehajtása azt követeli meg, hogy mindkét részről a lehető legpontosabban, a megszabott határidőre tegye­nek eleget a szállítási kötele­zettségeknek. Bővülő szolgáltatás, jobb munkakörülmények Áz 1979. évi beruházásokról tárgyalt a KISZÖY elnöksége A következő évi beruházá­sok helyzetéről, és a szövet­kezetek termelési terveiről tanácskozott december 21-én, Nyíregyházán az ipari szö­vetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége. A beru­házások a korábbi évekhez viszonyítva csökkennek. A szolgáltatást javító beruhá­zások közül kiemelkedik a nyíregyházi Tempónál végre­hajtott munka, melynek so­rán tizenhatmillió forintos költséggel új szerviz épül. A Nyíregyházi Építőipari Szö­vetkezetnél lakáskarbantar­tó részleggel bővítik az üze­met, mely nyolcmillióba ke­rül előreláthatólag. Az itteni beruházás célja a megyei la­káskarbantartó bázis kialakí­tása mely a tervek szerint a következő évben valósul meg. Üzembővítést hajtanak végre a Fehérgyarmati Ru­haipari Szövetkezetnél is, ahol 8,5 milliós költséggel bővítik a raktárát, illetve a vasaló épületét. Szociális épület és tanműhely épül a Nyíregyházi Vas- és Fémipa­ri Szövetkezetnél, valamint a baktalórántházi Vertikál- nál, az előbbi 15 millió, míg az utóbbi négymillió forint­ba kerül. 9 millió forintos költséggel szociális épületet terveznek az ELEKTER- FÉM-nél is, míg a Nyíregy­házi Bútoripari Szövetkezet­nél, valamint a rakamazi RACITA-nál új üzemrész és szociális épület létesül. Az ipari szövetkezetek a következő évi árbevételüket mintegy 2 milliárd 650 millió forintra tervezik, mely hoz- hávetőlegesen nyolc-tíz szá­zalékkal haladja meg az 1978-as évit. Elutazott a szovjet pártmunkásküldöttség Csütörtökön elutazott me­gyénkből az a szovjet párt. munkásküldöttség, amely a Szovjetunió Kárpátontúli te­rületéről érkezett. A delegá­ciót Bodnár Vlagyimir Lav- rentyievics, a területi párt- bizottság osztályvezetője ve­zette. A küldöttség Szabolcs- Szatmár közoktatási helyze­tét, a világnézeti és politikai nevelőmunkát tanulmányozta látogatása során. Fölkeres­ték a nyíregyházi és máté­szalkai városi, a vásárosna- ményi és a nyíregyházi járá­si, valamint az újfehértói nagyközségi pártbizottságot. Vásárosnaményban és Máté­szalkán középiskolákba láto­gattak, Nyíregyházán a 107. számú szakmunkásképző in­tézetben és a tanárképző fő­iskolán jártak, Űjfehértón pedig a nagyközség új álta­lános iskoláját keresték föL A delegáció tagjai több mc gyénkbeli üzemmel is megis­merkedtek: a MOM mátészal­kai gyára és az újfehértói gyapjúszövő munkáját tanul­mányozták, s a nyíregyházi megyei könyvtárral is megis­merkedtek. A küldöttség tag­jait elutazásuk előtt fogadta Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. || KeletVS | Bagyarország XXXV. évfolyam, 301. szám ÁRA: 80 FILLlR 1978. december 22., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom