Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

1978. december 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Hi lett az űrkutyákkal? Belka és Sztrelka utódai az USA-ban Alig két évtizede indultak út­nak a világűrbe az első maga­san fejlett élőlények, a szovjet „űrkutyák.” Az első kísérleti kutya, Lajka még nem térhetett vissza űrutazásáról, de a híres kettős, Belka és Sztrelka már visszajött a Földre. A kísérletek során rajtuk kívül is több állat járta meg a világűrt, köztük több kísérleti kutya is. A kutyákkal végzett kísérle­tek az ember űrutazásának bio­lógiai előkészítését szolgálták s ezt a munkát jórészt Oleg Ga- zenko biológus irányította. Ga- zenko akadémikus ma az Egész­ségügyi Minisztérium orvos-bio­lógiai intézetének igazgatója s bár formailag nem vesz részt az űrhajósok felkészítésében, mun­kája szorosan összekapcsolja őt az űrkutatás biológiai vonatko­zásaival. A világhírű szovjet tu­dós Komszomolszkaja Pravdá­nak adott nyilatkozatában szá­molt be munkájáról s ebben ki­tért az űrkutyák sorsára is. Bel­ka és Sztrelka visszatérése után hosszú ideig élt s ha nem is járt még egyszer a világűrben, hasz­nos tapasztalatokat adott a tu­dósoknak. Mindkét kutyának voltak utódai — ezek közül a néhai amerikai elnök, John F. Kennedy is kapott. így a két űrkutya leszármazottai ma nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem az Egyesült Államokban is élnek . . . Az egyik űrkutya, Zsulka — róla ugyan annak idején más néven, Zsemcsujnaja, illetve Sznyezsinka néven írtak —, többször is részt vett űrutazás­ban. „Nyugdíjas” korát, nyolc éven át, Gazenko családjával töltötte, a tudós házában. Állatkísérleteket természete­sen ma is végeznek, mert a biológusok számára ezek rend­kívül hasznos és az ember tar­tós űrutazása szempontjából nélkülözhetetlen tapasztalato­kat hoznak, kutyák azonban egyelőre nem indulnak újabb űrutazásra. Jugoszláv „Peugeot“ kooperációban A jugoszláviai Pristinában mű. ködő lengéscsillapító gyár koope_ rációs megállapodást kötött a .»Peugeot” céggel, s ennek alap. ján megkezdi a „Peugeot” 305, 504 és 604-es típusú személyautók gyártását. A jugoszláv „Peugeot” — al­katrészeinek 65 százaléka készül majd a Koszovo autonóm tarto­mányi városban, a többit a fran­cia cég szállítja. Tervek szerint az 1982-ig terje­dő első időszakban évente mint­egy 10 000 Peugeot kocsit állíta­nak össze Pristinában, később a következő évtizedben (1993-ig) ezt fokozatosan évi 50 000-re nö­velik. Kutyaszánverseny Svájcban nagy népszerűség­nek örvendenek a kutyaszán- versenyek. Meghonosítójuk egy svájci klub, amely az északi ku­tyák tenyésztését és szánverse­nyek rendezését tűzte ki céljá­ul. Minden télen átlagosan hat nagy és számos kisebb kutya­szánversenyt rendeznek Svájc­ban. A szán súlya legfeljebb 20 ki­logramm, hossza 2 méter, szé­lessége kb. fél méter. Anyaga keményfa, vagy műanyag. A szán vezetője a farrészi szántal­pakra állva igyekszik egyen­súlyban maradni. A lejtőn fel­fele tolni kell a szánt. Teher- kosarakat is visznek a szánon, hogy a verseny közben kimerült vagy megsérült kutyákat haza­szállíthassák. Középtávú versenyen (10—40 kilométer) rendszerint 7—9, nagy versenyeken esetleg 20 kutyát is fognak a szán elé, a vezető dön­tése szerint. Élen a legokosabb és legerősebb állat, a vezérku­tya fut. Mögötte haladnak a se­bes élkutyák. Közvetlenül a szán. előtt fut a két tengelyku­tya — ezek a fogat legerősebb állatai.— és köztük a középku­tyák. Leggyakrabban az úgyne­vezett kettősfogatot alkalmaz­zák, a legnagyobb sebességet le­het elérni. Ennél egy központi hámistrángtól jobbra és balra párosával futnak a kutyák. A síbalesetek ellen A télisportok közül világszer­te talán a legnépszerűbb a sí. Az északi népektől terjedt el, akik eredetileg közlekedésre használták — és használják ma is — a két rugalmas, lábra csa­tolt lécet. A téli olimpiákon mindenesetre ez a sportág adja a versenyszámok döntő többségét. A két métert meghaladó hosszú­ságú lécpár alakja nem sokat változott az idők folyamán, anya­ga viszont annál inkább. Az ere­deti fenyő-, kőris-, vagy a kü­lönleges keménységű és hajlé- konyságú észak-amerikai hicko- ryfát újabban egyre inkább fel­váltják a fém- és műanyag tal­pak. Az egészséges és szép sportot azonban gyakran zavarják meg a viszonylag sűrűn előforduló láb-, illetve bokatöréssel járó balesetek. Ezek leggyakrabban abból adódnak, hogy ütközéskor vagy bukáskor a sítalp nem vá­lik le elég gyorsan a cipőről és kicsavarja a sportoló lábát. En­nek kiküszöbölésére számos olyan mechanikus oldórendszert dol­goztak ki, amely bukás esetén gyorsan oldja a kötést. E szer­kezetek hátránya, hogy egyrészt lassúak — 0,2 másodperc alatt oldódnak — másrészt, a sízőnek kell az oldóberendezést lábfeje elmozdításával működésbe hoz­nia. Francia kutatók újabban ki­dolgoztak egy elektronikus vezér­lésű, robbantással működő kö­tésoldó szerkezetet. Ebben egy feszültségmérő kengyel méri a sportoló lábára ható erőt, és ha ez az erő meghalad egy megha­tározott küszöbértéket, egy mi­niatűr robbanószerkezet lép működésbe, amely a kötést 0,01 másodperc alatt kioldja. A szer­kezet első mintapéldányai állító­lag igen hatásosnak bizonyultak. E drága szerkezet helyett új típusú síféket konstruáltak Cseh­szlovákiában a Koh-i-noor vál­lalat szakemberei, és a kedvező tapasztalatok alapján azonnal meg Is kezdték a gyártását. Az új típusú sifék, a „Ski Stop Mas­sage” eséskor azonnal működés­be lép és leválasztja a sílécet. A gyár alkalnazottja bemutat­ja az új típusú sífék működését. HEGYI AUTÓPÁLYA Grúzia térképén új autóút je­lent meg. Az első gépkocsik el­jutottak az Alazani-völgyből a magashegyi Tusetyijá központjá­ba, a 2000 méter magasságban fekvő Omalóba. A Tbiliszi Alag­útépítő Tröszt építőbrigádjai az előirányzott határidőnél másfél hónappal korábban fejezték be az út építését. A nehéz terepen, hegyeken és szakadékokon át vezető. 32 kilo_ méter hosszú főútvonalnak a .megépítéséhez több mint 700 ezer köbméter sziklás kőzetet kellett eltávolítani. ÍS&'IKP A rúgó beszerelése a sífékbe. Á kajszi telepítése Az 1978-as évben igen kere­sett gyümölcs volt a kajszi a piacokon s a boltokban egy­aránt. Nagyobb volt a kereslet mint a kínálat, annak ellenére, hogy a kajszi szinte minden há­zikertben megtalálható. Gyakori — szomorú — tapasz­talat, hogy a kajszi szépen díszük éveken át, majd hirte­len, „gutaütésszerűen”, egyik napról a másikra elpusztul. A gutaütést több tényező együtt­hatása váltja ki. A legújabb tu­dományos kutatások eredmé­nyeként kimutatták, hogy kü­lönböző kórokozók: baktériu­mos és gombás betegségek okozzák a fák gyors pusztulá­sát. Magyar tudósok bizonyították be elsőként, hogy a kajszifák — rügyfakadástól júniusig ter­jedő időszakban — sem a bak­tériumra, sem a gombára nem fogékonyak, — ez az az idő­szak, amikor a fertőzés veszé­lye nélkül metszeni lehet a fá­kat. A metszés megkezdése előtt 2%-os bordóilével ajánla­tos lepermetezni a fákat! Je­lenlegi ismereteink szerint a metszőolló vagy a fűrész 1—2 perces hipoklorit (0,1%-os) ol­datban való áztatása a fertő­zés továbbhurcolását megaka­dályozza! Ha valaki egyszer megszokta a kajszi kitűnő ízét, zamatát, ismét pótolja a kipusztult fát. Magas A- és C-vitamin-, vala­mint nagy cukortartalma, széles körű felhasználhatósága: befőtt, lekvár, pálinka, s man­dulára emlékeztető zamatú magja indokolttá teszi háziker­ti telepítését. Mivel a kajszi az utófagyok­ra érzékeny, kerüljük ültetése során a mély fekvésű, fagyzú- gos területeket. A kajszinak sok napfényre és melegre van szüksége, így nem csodálkoz­hatunk, hogy a meleg, könnyű, levegős, jó vízgazdálkodású ta­lajokon igen bőven terem. Nem kedveli viszont a magas vízállású területeket, ahol a ta­lajvízszint két méter felett van, ott gyakoribb a fák ko­rai pusztulása. Jól érzi magát viszont a kissé lúgos, vagy semleges kémhatású talajokon. Kajsziültetvényeink zömét a magyar kajszi adja, érési ide­je általában július közepén van. Gyümölcse nagy, vagy középnagy, héja narancssárga színű, rendszerint élénkpiros­sal mosott. Húsa narancssárga, alig rostos, bő levű, magvavá­ló és a magbél édes. A magyar kajszi szelektált kiónja a ma­gyar kajszi C. 235., igen bőter­mő. Hatalmas, nagy gyümölcsű a szegedi mamut. Gyümölcshéja tetszetős, narancssárga színű, húsa rostos, korán megpuhul — pár nappal a magyar kajszi előtt érik —, íze kellemes, friss fogyasztásra, exportra kiváló, kertbarátok között igen kere­sett gyümölcs. Kis területű házikertben a kajszit termőkaros orsó kiala­kításához 7,5x4,5 m-re érdemes telepíteni. A kísérletező kedvű kertbarátok szép termésered­ményeket érhetnek el a Hungá­ria sövény úgynevezett változa­tával, a kecskeméti sövénnyel, itt a termőkarokat nem víz­szintesen, hanem 20 fokos szögben kell rögzíteni, így csak ideiglenes támberendezés elkészítése szükséges, mert ké­sőbb a szomszédos fák össze­érő vázágait lehet összekötni. A sövényművelés alkalmazása nyomán a tenyészterület szű­kíthető, a fák 6x4 vagy 5x4 m sor- és tőtávolságra ültethetők. Az oltványok csak fagymen­tes napokon telepíthetők, mert különben a fák gyökerei sú­lyos károsodást szenvedhetnek. Tartós hideg esetén az ültetést tavaszra ajánlatos halasztani. Ekkor a vermelőben kell hagy­ni a fákat, de a gondos föld­takarásról (felkupacolásról) nem szabad megfeledkezni! Széles Csaba Növényvédelem a hajtatás előtt A fűtött termesztő berende­zésekben hajtatással nevelt nö­vényeknek is megvan a sajá­tos növényvédelmük. Mivel a magrólkelő növénykék foko­zottabban érzékenyek a kór­okozók fertőzésére, ezért a megelőzés döntő fontosságú té­nyező. Mindenképpen csává­zott vetőmagot kell vetni. (A vetőmagvak egy része már csávázottan kerül forgalomba.) Vírusbetegségek ellen 1—2%-os NaOH oldatban kell áztatni tíz percig a magvakat. Utána ala­pos folyóvizes öblítést kell al­kalmazni. Gombák és baktéri­umok ellen a higanytartalmú szerek (felhasználási töménység 0,1%) mellett a TMTD (3—5 gr/ vetőmag kg), vagy az Orthocid használható. A műveletet célszerű kiegé­szíteni a magtakaró föld fer­tőtlenítésével. Erre a célra Orthocidból 20—30 gr/négyzet- méter, TMTD-ből 40—50 gr/ négyzetméter, Antracolból 4 gr/ négyzetméter a szükséglet. A tápkockák talajának fertőtlení­tését is ezekkel a készítmé­nyekkel kell elvégezni. A kór­okozók széthureolásának meg­akadályozására a ládák és a különböző eszközök fertőtlení­tését is ajánlatos elvégezni. Er­re a célra formalin 2,5%-os oldatával történő lemosást ajánljuk. A fejlődő lombleveles növényeket 10—12 naponként ta­nácsos Antracol vagy Dithane M—45 0,2%-os oldatával leper­metezni. Állati károsítok (le- véltetvek, takácsatkák) fellépé­se esetén a Bi—58 EC 0,1%-os oldatával permetezhetünk, amit szükség esetén meg lehet is­mételni. Az előírt óvó rendszabályok betartására felhívjuk a figyel­met. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A tervek szerint még ebben az évben elkészül Jacques Piccard új tengeralattjárója. A világhírű francia óceánku­tató ezzel akarja folytatni a raélytengerek vizsgálatát. (Te. lefotó - AP - MTI) AUTÓ-MOTOR Tudnivalók az autókürtről ALTATÓORVOSOKAT KÉRHEK A KÓRHÁZAK Tanszéket kapott az érzéstelenítés Kevés az altatóorvos, pe­dig közreműködésük fokozó­dó mértékben szükséges a betegek sebészeti ellátásában. A viszonylag fiatal szakága­zat, az altatás-érzéstelenítés tudománya ugyanis egyre nagyobb arányban járul hoz­zá a műtétek sikeres elvég­zéséhez. E fontos szakterület művelőinek utánpótlását hi­szemben a beteg számára — kisebb megterhelés mellett — nagyobb kíméletet biztosít. Az altató szakorvos tevé­kenységétől a műtét sikere legalább annyira függ, mint a sebészétől. A műtét egész tartama alatt ellenőrzi a kü­lönböző — légzés, vérnyomás, vérkeringés, gázcsere élet­technikai eszközök rendelke­zésre állnának. A gondokat tovább fokozza, hogy a mintegy 460 szakképesítéses orvos közül csak 200 dolgozik e fontos területen. — A tanszék felállítása a szakma fejlődése szempont­jából nagy jelentőségű ese­mény, a meglévő problémá­Jóllehet ma már országosan ál­talánossá vált a hangjelzési ti­lalom a lakott területeken, s az előzési szándékra való figyel­meztetésnél sem kötelező hang­jelzést alkalmazni, a kürt to­vábbra is kötelező tartozéka minden gépjárműnek. A kürt­szónak ugyanis ma éppúgy, mint régen, komoly szerep jut a bal­eseti veszélyek megelőzésénél, az anyagi károk elhárításánál. Hogy e két fontos feladatát bármikor teljesíthesse, még a motor álló helyzetében is működtethetőnek kell lennie. A kürt csak egyen­letes hangerejű lehet, tehát a dallamkürtök és a „tehénbőgés”- kürtök használata egyértelműen tilos. A ma használatos elektromos kürt több mint 50 évvel ezelőtt született meg a Bosch-cég gyárt­mányaként. Olyan hangjelző esz­köz megalkotását tűzték ki cé­lul, amely messzehangzó. tiszta hangot ad. késlekedés nélkül működik, és kevés áramot fo­gyaszt Ezeket a követelménye­ket elektromágneses úton rez­gésbe hozott kettős membrán al­kalmazásával sikerült kielégíteni: az egyik membrán adja az alap­hangot, a másik kelti az elektro­mos kürt hangjára jellemző fel­harmónikusokat. Az elektromos kürt felépítése azóta is nagyjá­ból változatlan, csak a másik membránt helyettesítették az el­sőhöz rögzített tányérral, amely a behúzómágneshez ütődve kel­ti a szükséges rezgéseket. Az utóbbi években az elektromos kürt több válfaja alakult ki, ezek közül a viszonylag keskeny sávban nagy távolságra erős hangot adó autópályakürtök még a nagy tehergépjárművek veze­tőfülkéjében is jól hallhatók. Teljesség kedvéért megemlítjük, hogy olyan kürtök is használat­ban vannak, amelyekben nem rezgőmembrán kelti a hangot, hanem nagy fordulatszámú tur­bina szólaltatja meg a sziréna- szerű hangot. Kompresszorral rendelkező gépjárműveknél a sűrített levegő i= felhasználható a hangkeltésre. A szokványos, ún. Bosch-kür- töknek két külső állítócsavarjuk van; az egyikkel a megszakítá­sok gyakoriságát lehet szabá­lyozni. a másik a membrán fe­szességének változtatására szol­gál, ekként a kürt hangolható- ságát teszi lehetővé Leggyako­ribb hiba. hogy a kürtön belüli árammegszakitó érintkezők el­égnek, oxidálódnak. Megtörténhet az is, hogy a szikrázás csökken­tése céljából beépített kis kon­denzátor hibásodik meg, ami így közvetve idézi elő az előbbi kel­lemetlenséget. A kívül helyezett kürtöknél előfordulhat. hogy mosás, vagy esőzés alkalmával viz kerül a kürtházba, ami zár­latot idézhet elő. kiégeti a biz­tosítékot. Ilyen esetben szerel­jük szét a kürtöt, a belsejét gondosan tisztítsuk meg, szárít­suk ki. A membrán felcsavaro- zása előtt zsírral kenjük be az egymáshoz simuló zárófelülete­ket. Ajánlatos a kürtre egy mű­anyag zacskót ráhúzni (a nyílá­sával lefelé mutasson) és gumi­val összefogva megerősíteni, ami azután jó védelmet nyújt a be­ázás ellen. A kürt tekercselése könnyén átmelegszik, leég a huzamosabb megterhelésnél. E szempontra a tolvajjelző berendezés készítésé­nél vagy kiválasztásánál kell fi­gyelemmel lenni Legjobb a jár­mű megmozdításakor szaggatott hangon megszólaló vészkürt. vi­szont kerülendő az a megoldás, amikor a kürt mindaddig szól, amíg a jármű tuladjonosa ki nem kapcsolja (illetve, amíg ki nem merül az akkumulátor). B. I. vatott elősegíteni az Orvos­továbbképző Intézetben a kö­zelmúltban megalakult anesz- teziológiai tanszék. Létesíté­sének jelentőségéről dr. Ja­kab Tivadar, egyetemi ta­nár, a Magyar Anaesthesio- lógiai és Intenzív Therápiás Társaság elnöke a követke­zőket mondta: — A műtéti érzéstelenítés technikája az utóbbi évek­ben az új altatószerek fel­fedezésével és a műszaki színvonal növekedésével ug­rásszerűen fejlődött. A gé­pesített altatás viszont min­den előnye ellenére is bonyo­lult, sok odaadást kívánó, nagy felkészültséget igénylő eljárás. A korábban alkalma­zott éteres narkotizálással funkciókat. Figyelme állan­dóan a műszerre irányul, mert az érzéstelenítés-alta­tás során a beteg egyedi igé­nyeinek megfelelően, több­nyire változóan kell az alta­tószert adagolnia. — Biztonságos sebészi mun­ka aneszteziológus nélkül ma már szinte elképzelhetet­len. A kórházak és a klini­kák ezt a tényt egyre jobban felismerik, s mind több alta- tó-érzéstelenítő szakorvost igényelnek. Annak ellenére, hogy — tanfolyamokon — csaknem 20 éve folyik ilyen jellegű képzés, létszámuk annyira alacsony, hogy még azokra a helyekre sem jut belől. ahol pedig a fog­lalkozta khoz szükséges kát azonban egymagában nem oldhatja meg. Ezzel egy időben kívánatos lenne bevezetni az anesztézia és az intenzív terápia hivatalos tantárgyként történő, kötele­ző oktatását is. — A meglévő műszerállo­mány egységesítése ugyan­csak megoldandó feladataink közé tartozik. Kórházaink ugyanis különböző országok­ból származó, változó össze­tételű műszerekkel rendel­keznek, így karbantartásuk gondot jelent. Az új tanszék tevékenységével arra fog tö­rekedni, hogy hozzájáruljon az aneszteziológusképzés megjavításához — mondotta befejezésül dr. Jakab Tiva­dar. ÚJDONSáGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom