Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

1978. december 14. KELET-MAGYARORSZAG 3 Nőpolitika emberségesen LASSAN EGY ÉVTIZE­DE már, hogy az MSZMP Központi Bizottsága átte­kintette a nők politikai, gazdasági, szociális helyze­tét. Határozatot hozott és irányelveket adott ki a munkahelyi feltételek, a szociális helyzet, az életkö­rülmények javítására. Az­óta változott a szemlélet is. A vállalatok és intézmé­nyek számtalan fórumon értékelték a nőpolitikái ha­tározat végrehajtását és sokféle feladatot oldottak meg. A vállalatoknál és intéz-* ményeknél a pártbizottsá­gok és pártalapszervezetek kiemelten foglalkoztak a nőpolitikával, a nők hely­zetét politikai kérdésnek tekintették. A határozat, végrehajtásából adódó fel­adatok a személyzeti osz­tályok munkatervében is szerepelnek. Egyre több nő tanul tovább, ami feltétele annak, hogy vezető beosz­tásba kerüljenek. Persze a határozat vég­rehajtása során több hibát is elkövettünk. Előfordult, hogy addig „bántották” a majdan férjhez menő nőt, míg otthagyta munkahe­lyét. így nem veszi igény­be a szülési szabadságot, nem kell gondoskodni az ideiglenes helyettesítésről, nem megy táppénzre, ha beteg a gyerek. De ezt csendben kell csinálni, hogy ne derüljön ki — mondta az egyik vállalat művezetője.. Előfordulnak konfliktu­sok is, amikor szülési sza­badság után újra munkába állnak a nők. Nem elég kö­rültekintéssel oldják meg a helyettesítést, nem szerző­déssel vesznek fel valakit, hanem véglegesen — ilyen­kor főhet a feje az ügyinté­zőnek. A régi dolgozót ugyanoda kell visszavenni, és ugyanolyan munkakört kell biztosítani a helyette­sítőnek is, hiszen előre nem rögzítették, hogy miről van szó. Furcsa elszólást hallot­tam a múltkor. Egyik in­tézmény személyzetise a gazdasági vezetővel beszél­getett. A téma egy lány volt, aki levelező tagozaton végzi az egyetemet. Kifej­tette, hogy addig nem kap­hat vezető beosztást a lány, míg asszony nem lesz, azaz férjhez kell mennie. Jelen­leg nem elégedett magán­életével, gyakran szórako­zik is. Soha nem értettem meg. hogy az úgynevezett „pa­nel” szavakkal, a hivatalos és bürokratikus nyelvjárás­sal hogyan lehet embere­ket jellemezni. Ehhez a sze­mélyzetisek értenek. Apró árnyalati különbségekkel fogalmazzák meg az em­bert, munkáját, de ha az ilyen mondatrészeket össze- gyűjtenénk, nem lennének túl változatosak. A nőpoli­tikánál maradva, a fenti példában kettévált: külön asszony- és lánypolitika lett belőle. Ez a személyzetis akkor nyugodt, ha a nőve­zetők „családi életet” él­nek. Hogy milyen ez a családi élet, az már való­színűleg nem is olyan lé­nyeges. A VEZETŐ MAGÁN­ÉLETE legyen rendezett — ez követelmény. Csak az a kérdés, mit nevezhetünk rendezettnek? A társada­lomban sokféle erkölcsi hatás érvényesül. A hiva­talos szemlélet legtöbbször a magánélet rendezettsé­gén, a problémanélkülisé­get, a konfliktusmentessé­get érti. Az adott példában a gazdasági vezető ellen­érve a következő volt: a lány rendezett magánélet nélkül nem tudná jól ellát­ni munkáját és emellett egyetemre is jár. A több­szörös megterhelés mellett nem sokat lazíthat. Igazsága van. Csakhogy a nőpolitikái határozat nem rögzíti azt, hogy a ha­jadon lányokat férjhez kell adni ahhoz, hogy vezetők lehessenek. Annál inkább követelmény a nőkkel szemben is a politikai, szakmai képzettség, vezetői rátermettség. Erről viszont egy szó sem esett. Az a kérdés, hogy a be­számolók során mennyi ilyen valós konfliktust hallgatnak el a számok és a tényeket rögzítő monda­tok? A hétköznapokban bi­zony sokszor csak egy do­log marad el, amire nem lehet határozatot hozni, amiről soha nem szabadna megfeledkezni. Ügy hívják: emberség. V. J. Két évvel ezelőtt Juhos Fe- rencné még a Nyírlugosi Ál­lami Gazdaság idénymunká­sa volt. Azóta megtanulta az esztergályozás minden csín- ját-bínját, s most a Csepel Művek nyírbátori gyárában, mint betanított esztergályos dolgozik. Teljesítménye ve­tekszik a férfiakéval. Naponta 2500 Szabolcs al­másládához készítenek faele­meket a TISZAFA kisfásta- nyai telepén. Pente Gáborné és Kövér Sándorné fűrészgé­pen ládaelemeket szabnak méretre. Agrometeorológiai obszervatórium Sóstóo Szocialista brigádok az új mezőgazdasági létesítményekért Az AGROBER Vállalat me­gyei kirendeltségén idén át­szervezték a szocialista bri­gádokat, s Egyetértés néven egy új szocialista brigádot is alakítottak. A brigádmozga­lomnak is köszönhető, hogy a kirendeltség az elmúlt hóna­pokban több munkát vállalt terven felül. Számos mező- gazdasági beruházás tervé­nek átadása a következő he­tekben várható. A szocialista brigádok és a KISZ-esek je­lentős társadalmi munkával is hozzájárultak a megye mezőgazdaságának fejlődé­séhez. Komplex tervek A Tessedik Sámuel brigád egyebek között segíti a nagy­varsányi, a papi és a tuzséri tsz meliorációs munkáját. Mindhárom tsz komplex me­liorációs terve a közeli na­pokban készül el. A Május 1 brigád a balkányi, a tornyos- pálcái, a penyigei és a gyü- gyei tsz szárítótelepének épí­téséért vállalt védnökséget. A Lenin nevét viselő brigád fontos feladatának tekinti a- dohányszárítók és a termény- szárítók tervezését, lebonyo­lítását' A Péchy Mihály bri­gád a dombrádi Petőfi Tsz tehenészeti telepének tervdo­kumentációját készítette el határidő előtt, ezenkívül a Nyírmadai Állami Gazdaság juhtelepeinek rekonstruk­ciójához is segítséget nyújta­nak. A Törekvés brigád tag­jai erre az évre 1200 óra tár­sadalmi munkát vállaltak. Egyebek között társadalmi munkát végeznek a nyírtéti tsz 50 férőhelyes lóistállójá­nak tervezésénél. A Novem­ber 7 brigád a TDO típusú dohányszárítók közműves munkáját segíti. Pihenőpark, lovaspálya Az új, Egyetértés brigád védnökségvállalása elősegíti a felsősimái új sertéskombi­nát átadását. A esengeri pi­henőpark tervezéséhez szin­tén segítséget nyújtanak a brigád tagjai. Ugyancsak társadalmi munkában segítik a Nyíregyházi Főiskolai Tan­gazdaság lovaspályájának bővítését, felújítását. A lovas­pályára tribünt terveznek, így a pálya az átalakítás után nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas lesz. A kirendeltség KISZ- esei november 7-re társadal­mi munkában elkészítették a sóstói agrometeorológiai ob­szervatórium kiviteli tervét. A megyénkben egyedi és igen hasznos létesítményt jövőre építi fel a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz építőbrigádja. A KISZ-esek 700 óra társadal­mi munkát végeztek a terv elkészítésénél. Hég az idén elkészül A brigádmozgalom fellen­dülése azt is eredményezte, hogy a munkákkal határidő­K azár-bokor csendes. Este van. Itt-ott az ablakok mögül televízió kékes fénye szűrődik ki. — Csernák Andrást keres­sük. Merre lakik? — Ott, ahol völgybe megy az út. Ráakadunk. Picinyke ház. apró ablakán tán még a fe­jünket sem tudnánk bedugni. — Igen, itt lakik a sógo­rom. De napközben nem tar­tózkodik itthon, csak aludni jár haza. A lányoméknál van. Menjenek csak tovább! — s már mutatja is, hol ta­láljuk, akit keresünk. Botjá­ra támaszkodik. — Én nem igen tudok járni, beteg a lá­bam. A lányom jár takarítani meg fűteni. Nekem ételt is hoz, a sógorom meg átjár hozzájuk. A múltkor is vol­tak itt látogatók, a szociális otthonból. Jöjjenek, maguk­nak is megmutatom, hol al­szunk! Kellemesen meleg, tiszta szobába vezet. Aztán nem tartóztat tovább, kapuig kí­sér, s még egyszer elmagya­rázza az utat. Elindulunk. Csaholva szalad elő két ku­tya az udvar végéből. Lár­májukra a háziak is előjön­nek. A fiatalos tekintetű Csernák András és unoka­húga, Morauszki Jánosné. — Tegnap öltük le a disz­nót, most sütöttem ki a zsírt, 50 liter lett belőle. Éppen be­Egycdül, de nem magányosan fejeztem, hogy jöttek — ma­gyarázza. András bácsi hun- cutkás mosollyal ül a spór mellett. Barna kucsmája alól kibújik barna haja. Ősz szá­lak alig vegyülnek bele, pe­dig már 80 esztendős. — Magának mi volt a dol­ga disznóöléskor, András bá­csi? — Nincs énnekem soha semmi dolgom, aranyoskám. Úriasan élek — tréfálkozik. — Ja, disznóöléskor? Hát csak annyit csináltam, hogy hord­tam a pájinkát az emberek­nek. Mert nagyon hideg volt ám odakinn, aztán kellett ne­kik. Közben friss tepertő kerül az asztalra. Morauszkiné a kenyeret is leszeli bácsikájá- nak. — Tíz éve ő a gondozóm. Olyan, mintha a saját lá­nyom volna. Pedig nekem so­se volt még feleségem sem. — Miért nem nősült meg András bácsi? — Miért? Magam sem tu­dom. Pedig akadt volna lány. Eljártam a bálokba, lett vol­na hol választani. — Énekelni szeretett? — Szeretek még most is. — Ügy ám, ha magyarnóta van a rádióban vagy a televízió­ban, rákezd ő is — bizony­gatja Morauszkiné. — Tavaly szeptemberben voltunk utol­jára lakodalomban, ott is húzatta a cigánnyal. — Táncolt is? — Azt már nem bírok. De a nótát, azt nagyon kedve­lem. Főleg a vidámakat. At­tól mindig virágos kedvem kerekedik. — A városba bejár néha? — Minek menjek én oda? Még elütne valami. 50 éve élek Kazár-bokorban, előtte meg Sipos-bokorban. 12 éves koromtól szolgáltam tanyá­kon. Lovakat gondoztam. Az állatokat mindig szerettem. Az autókat azonban nem kedvelem. Kádas Viktória re, vagy határidő előtt elké­szülnek. Az elmúlt napokban például átadták a záhonyi tsz meliorációs tervét. A követ­kező hetekben készülnek el a szamosszegi és a nagyhalá­szi tsz komplex meliorációs tervével. Év vége előtt elké­szül a nyírmeggyesi tsz gyü­mölcsösének komplex fej­lesztési terve is. A gávaven- csellői és a fényeslitkei tsz 400—400 férőhelyes tehené­szeti telepet épít, mindkét beruházás alapokmányát év vége előtt átadják. Az úgyne­vezett vetőmagprogram ke­retében a nyíregyházi vető­magtermeltető vállalat fej­lesztésére is sor kerül. A fej­lesztés időarányos ' tervét szintén decemberben készí­tik el a kirendeltség dolgo­zói. (n. 1.) KISVÁRDA: mm Üzemcsarnok az exporthoz A tőkés exportbérmunka növelésére épít új üzemcsar­nokot telephelyén a Kisvár- dai Ruházati Szövetkezet. A nyolcmillió forint beruházás­sal készülő épületet univáz elemekből állították össze, így a kivitelezést is sikerült rö­vidre fogni. Az építészeti munka már befejezéshez kö­zeledik. A kétszintes épület „tiszta üveg” emeleti csarnokában két szalag működik majd. A földszinten lesz a vasalóte­rem, a hozzá csatlakozó he­lyiségekkel. Az épület végé- . be készáruraktár is épül. Az új üzemben NSZK-beli meg­rendelésre végeznek majd bérmunkát, előreláthatóan évente mintegy 3—4 ezer 'nadrágot és két—két és fél ezer dzsekit. A Kossuth utca 22. szám alatt épülő üzem műszaki átadása előrelátható­an december 20-án kezdődik és még ebben az évben befe­jeződik. Bemutatkozás MM ét új városunkat, Fe- fC hérgyarmatot és Vásárosnaményt mu­tatta be kedden este a te­levízió. Másfél évtizede is­merem közelebbről mind­két települést, gondjait, terveit, az ott lakó lokál- patrióták tenniakarását, sikereit. Éppen ezért kap­csoltam be kíváncsisággal a tévét: hogyan mutatko­zik be a két leendő város a szűkebb környezetből ki­lépve, az ország színe előtt. Jó névjegyet jelentett a friss, a múlt héten készült félórás film. Az utóbbi években sok nehéz gond megoldása árán épített la­kónegyedek, Fehérgyar­maton a Május 14. tér és környéke, Vásárosna- ményban a központot öve­ző kiskörút házai, az új művelődési központ már valóban városias képet idéztek. De nemcsak a film készítői mutatták meg a települések „föld­szintes” arcát, hanem a két leendő városból meg­kérdezett riportalanyok is elmondták: rengeteg még a tennivaló, amíg a most megkapott városi rang alapján valóban vá­rossá válhatnak e telepü­lések. Mert a háziasszony még jobb ellátást, a bejá­ró meg jobb közlekedést, a ma még nem dolgozó újabb munkaalkalmakat igényel; amit már a köz­életi vezetők állítottak rangsorba a fejlesztési el­képzelések között. Mértéktartó, rokonszen­ves bemutatkozás volt ez a félóra az ország színe előtt, a beregi, az erdőháti emberek, a leendő városok új gyárainak munkásai örömmel, eddigi munká­juk elismeréseként várják a városavatás aktusát, amely nem „megváltó” ugyan, de mindenképpen gyorsabb fejlődéshez nyit utat. M. S. Kiállítás a tsz-ben A nyírbátori Uj Barázda Termelőszövetkezet. vala­mint a művelődési központ kiállítást rendez a termelő- szövetkezet központjában, a Kiváló Együttes címmel ki­tüntetett Képzőművészeti Stúdió VIII. rajztanári alko­tótelepének anyagából. A megnyitóra december 15-én, pénteken 11 órakor kerül sor. A nyírbátori Uj Barázda Tsz és a helyi művelődési köz­pont korábban együttműkö­dési megállapodást kötött a közművelődési feladatok jobb megoldására. A műve­lődési központ részt vállal a szövetkezet kulturális prog­ramjának megvalósításában, a termelőszövetkezet pedig az intézmény képzőművészeti tevékenységének feltételeit segíti. E kiállítás, amely de­cember 29-ig tekinthető meg. szintén az együttműködés eredménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom