Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

2 KEUST-MAGYABORSZAG 1978. december 14. Tokaj után az árokban... A büntetett előéletű Kolló Ferencnek és Nagy László­nak, valamint a két fiatalko­rú társuknak K. Istvánnak és Sz. Anikónak rosszul sike­rült a tokaji kiruccanás ez év augusztus 22-én. H. Tibor társaságában és gépkocsijá­val mentek el. Mivel H. Ti­bornak farmernadrágján nem volt zseb, nem tudta hova tenni a kocsi kulcsait, átadta Sz. Anikónak. Kolló Ferenc és Nagy László azonban rá­szedték, hogy adja át nekik a kulcsot, szeretnének kocsi- kázni egy kicsit, s ő hajlandó volt erre. H. Tibort — azzal, hogy fontos dolgot akar meg­beszélni vele — félrehívta, és addig a három barát elin­dult kocsikázni. Nyíregyházán tankoltak, majd Űjfehértóra mentek. Közben mind a hárman fel­váltva vezettek. Űjfehértóról már Nyíregyháza felé tartot­tak, amikor úgy döntöttek, hogy a régi 4-es útvonalán jönnek -tovább, mert ott ki­sebb az igazoltatás veszélye. Ám Kolló Ferenc későn vette észre az út betorkolását és a kanyarban az árokba borul­tak. A gépkocsilopás mellett azonban Kollóéknak még más bűncselekmény miatt is felelniük kellett. Ez év júniu­sában ugyanis a fiatalkorú K. István és Kolló Ferenc Nyír­egyházán az autóbuszállo­máson az egyik leányisme­rősük táskájából ellopták annak pénztárcáját. Pénz ugyan nem volt benne, de találtak egy átvételi elismer­vényt, egy aranylánc és egy gyűrű átadását igazolták raj­ta. A két fiatalember a 2000 forint értékű aranytárgyat ezer forintért eladta. A fiatalkorú K. István jú­liusban egész könnyen jutott új farmernadrághoz. Egyik barátjával bement G. Mihály szabóműhelyébe. Amíg ba­rátja varratási ügyét intézte, addig K. István leemelte a fogason lévő márkás farmert, táskájába tette, majd rövid idő múlva egy másik szabó­nál magára szabatta. Az ügyes kezű Nagy Lász­ló augusztusban a nyíregy­házi Nyírfa Áruház kiállítá­si vitrinének üvegeit húzta félre leleményes gyorsaság­gal és abból emelte hóna alá az 580 forint értékű villany­borotvát. Kollárral és a fia­talkorúval még akkor este el­adták és ebből volt meg a vacsorájuk és azt követő ita­luk. Hogy megérte-e, azon gon­dolkozhatnak: Kolló Feren­cet egy év és nyolc hónap, Nagy Lászlót egy év és négy hónap, a fiatalkorút pedig egy évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A fiatalkorú Sz. Anikóval szemben neve­lő intézkedést alkalmazott, próbára bocsátotta. Kolló Fe­renc, Nagy László és a fia­talkorú K. István enyhítésért fellebbezett. Dr. T. Gy. Szeplők almafák alatt MEGMÉRETTEK — és a sóik ezer között — akadtak néhányan olya­nok is, akik könnyűnek találtattak. Ötödik alka­lommal sereglettek ki ön­kéntes almaszedők a sza­bolcsi tsz-ek, állami gaz­daságok almáskertjeibe. Közöttük nagyon sok is­kolás gyerek is, többsé­gükben közép- és főiskolás diákok. Becslések szerint 35—40 ezer nyíregyházi „polgár” szedte az almát, fényesítette a paprikát, .^bányászta” a zöldséget. Az egynapos kereset a megyeszékhely közösségét gazdagította. Ez is csak becslés, de megbízható; évente 2,5 millió forint gyűlt a közös kasszába, hogy valamicskét gyorsít­sa az igen sürgős beruhá­zások mielőbbi eljövetelét. Gond is akadt eközben. Némely tsz-ben. gazda­ságban nem túl lelkesen fogadták az érkezőket. Néhol kilométerekkel előbb „lerakták” a csopor­tokat, s úgy kellett keres­gélni az almáskerteket. Akadtak helyek, ahol a házigazdák — a vezetők — szép szóval fogadták a segítőket, de a beosztott dolgozók kurtán-furcsán bántak velük. Néhol még vízről sem gondoskodtak. Másutt viszont pálinkával kínálgatták őket, igaz, pén­zért. Bonyodalmak adódtak esetenként a buszok kö­rül is, egy-egy csoport három-négy órát is várt a buszra, hogy hazavigye őket. EGYEDI, szórványos esetek, igaz. Mégis veszé­lyesek, mert a céltól el­lentétes hatást váltanak ki a jó szándékkal érkező és munkára kész embe­rekben. Persze ők sem voltak valamennyien szep­lőtelenek. Az idén is elő­fordult, hogy nem becsül­ték eléggé a tsz, a gazda- / ság féltett, egész évi mun­kájának gyümölcsét: tör­ték, verték az almát. Má­sutt a szemrevaló fákat részesítették előnyben, amin majdnem hajba is kaptak, mert a „jó” fa adja az igazi teljesít­ményt. A sóik ezer városi vendég között akadtak olyanok is, akik egyfajta víkendnek, kiruccanásnak vélték az egynapos társa­dalmi munkát. Hogy voltak olyanok is, akik egyenesen hasznot akartak húzni az almasze­désből, ez is a negatív ol­dalhoz sorolható „tétel”. Sokan érkeztek saját ko­csival, s közülük némelyek jócskán megpakolták az autó hátulját „kóstolóval”, mire a tsz-ből ott lévő csoportvezetők általános „motozást” csináltak, amin „fennakadtak” a kapzsik, de agyonsértődtek — és joggal — a tiszták. MIND NAGYKORÚB­BÁ válik, mindezek elle­nére is ez a mozgalom, de még vanak gyermek- betegségei, amelyek miatt olykor szégyenkezni kell. De még jobb, ha minde­nütt levonják a tanulságo­kat. Mert jól mondják, az akció szervezői: nem ele­gendő kihirdetni, holnap társadalmi murika, alma­szedés. Elő is kell azt ké­szíteni, jó partneri kap­csolatot kiépíteni a gaz­daságokkal. És egy kicsit azt sem árt megnézni, aki hajlamos kilógni a sor­ból, az maradjon otthon. Jobb lesz neki is, a kö­zösségnek is ... Páll Géza A láthatatlan lámpagyúj­togató varázsütésére gyullad­nak ki este a fények. Színe­sek és fehérek, utcaiak, laká­sokban égők, boltokat hirde­tők. Kattan a jármű fényszó­rójának kapcsolója, s pászta sepri az utat. Az égen is gyullad a csillag, a csillag a régi, a villany az új. Varázs­latos a város este. Itt fűzér kanyarog, ott mint kottafej a fal vonalán ül meg a fény. Aztán a boltok, ilyenkor ün­nep előtt, mintha versenyt csillognának az éggel. A fény maga az élet. Aki bolyongott már az esti utcán a fényt nézve, szemé­ben élményt vitt magával. Kevesen tudják, hogy a vadászok az aktív sportolás mellett jelentős hasznot is hajtanak. Nemcsak a termé­szetvédelemmel, a vadbúvó­helyek létesítésével, hanem a külföldiek vadászatáért be­szedett jövedelemmel és az élő állatok befogásával is. A né­hány napja beállt hideg idő lehetővé tette az élő vad fo­lyamatos hálózását Szabolcs- Szatmár megyében. Jelentős mennyiségű fácán, nyúl és fogoly exportjáról van szó. A 39 szabolcsi vadásztársaság apróvadból 10—12 ezer da­rab befogására kötött szer­ződést. Ez hárommilió forin­tot jelent, egyéb bevételek mellett, amelyet a társaságok a jövő esztendőben használ­nak fel vadtenyésztésben, a sportlehetőségek kiszélesíté­sében. A hálózás egyébként olyan vadászati mód, ami nem tekinthető sportnak, és Nyúlbefogás a nyíregyházi Vasas Vadásztársaságnál. (mv) a legkevésbé kedvelt. Nehe­zíti a hálózást az idén a rend­kívül rossz természeti szapo­rulat. Az esős, hűvös nyár szinte minden fácán és fo­goly fészekaljat megsemmisí­tett. Ennek pótlására a sza­bolcsi vadásztársaságok a ta­valyinál lényegesen több hat­hetes, mesterségesen nevelt fácánt bocsájtottak ki. Ez az 58 ezer szárnyas vad és a kíméletesebb vadászat bizto­síthatja a tervek teljesítését. A vadászatok pénzügyi fel­tételeinek megteremtése mel­lett tudományos jellegű kí­sérleteket is végeznek az erre kijelölt vadásztársaságokban. Az idén elsőként nevelt mes­terségesen naposfoglyot a nyíregyházi Uj Erő Vadász- társaság. A 800 csibéből 723 darab nőtt fel. Ezek lábaira piros jelölő gyűrűt helyeztek a további megfigyelések meg­könnyítésére. Hasonló módon — csak sárga gyűrűvel — je­lölt négyezer fácánt az előző és a baktalórántházi Erdé­szeti Vadásztársaság. A meg­figyelések választ adnak a mesterségesen felnevelt és kihelyezett csibék mozgásá­ra, esetleg elvándorlására, valamint arra is, hogy vadá­szatkor, hálózáskor mennyi hasznosul belőlük. Az első néhány adat azt bizonyítja, hogy érdemes foglalkozni a félvadtenyésztéssel, nem is beszélve ennek szükségessé­géről, hiszen a mezőgazda­ság kemizáltsága, az iparsze­rű termelés, a gépek okozta mechanikai sérülések alapo­san megcsappantották a vad­állományt, szűkítették a va­dászati lehetőséget. A fentiek nem jelentik azonban a te­nyésztői munka hiábavalósá­gát, mert éppen a gépek ál­tal legjobban veszélyeztetett időszakban emberi védelmet élveznek a mesterségesen ne­velt szárnyasok a tenyésztő­telepeken. A félvadtenyésztéssel azon­ban korántsem használtak ki minden lehetőséget a szabol­csi vadásztársaságok. Itt a mostani tél példája. Erősen csökkent a hőmérséklet, a hó pedig eltakarja a természetes táplálékot. Ennek ellenére a vadetetők takarmánnyal való feltöltése csak vontatottan in­dult meg. Több és lelkiisme­retesebb munkára van szük­ség, hiszen a jó vadászati adottsággal rendelkező Sza- bolcs-Szatmárban még sokan várnak puskára, sportlehető­ségre, nem is beszélve, arról, hogy az itteni vadállomány­fejlesztésnek szinte nincse­nek korlátái. Plavecz János Kertlársulások parlag földeken A HNF megyei bizottsága mellett működő kertbarátok és kistenyésztők megyei tár­sadalmi szövetsége évadzáró közgyűlést tartott a minap. A gyűlésen ismertették az 1978- ban végzett munkát, és elfo­gadták a szövetség 1979. évi programtervét. A jövő évi tervben kiemelt helyen sze­repel az országos szövetség által javasolt parlagföldek megművelésének szervezése. A nagyüzemek által nem mű­velhető földterületekre a szomszédos államokban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban, NDK-ban kerttár­sulást szerveznek. Ezeket el­sősorban a vállalatok, üze­mek munkáskollektívái ve­szik hosszú időre bérbe. A megyei társadalmi szövetség is elhatározta, hogy a külföl­di példa nyomán hasonló kerttórsulásokat próbál szer­vezni a nagyüzemek által nem művelt területekre. A záróülésen osztották ki a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya által adományozott díjakat. A Nyíregyházi Központi Kert­barát Klub ötezer, a Fényes- litkei Kertbarát Klub 2500, a Nyírlövői Kertbarát Klub 1500, a Vásárosnaményi Kert­barát Klub pedig ezer forint jutalomban részesült a deb­receni tájkiállításon való si­keres szereplésért — írja le­velében Varga Ferenc szerve­ző titkár. Nyersbőr Szabolcsból A rókáé ritka Rozoga épület máladozó fa­lán Nyíregyházán a Rákóczi utca 5-ben elegáns fekete cégtábla; Bőripari Import Export Vállalat. Azt csak sejteni lehet, hogy szabolcs- szatmári kirendeltség. A szűkös kis iroda belső „pom­pája” sem árulkodik arról, hogy a vállalat a megyében évi 40 millió forintos forgal­mat bonyolít le. A kirendelt­ség vásárolja meg az állat­forgalmi és húsipari vállalat vágóhídjáról kikerülő összes bőrt. Ez pedig azt jelenti, hogy évente mintegy 180 ezer da­rab sertésbőr megy át a vá­góhíd hátánál lévő konzervá­ló üzemükön. A felvásárolt abszolút nyersbőrt a vállalat hét dol­gozója konzerváló üze­mükben előkonzerválja. Az így előkészített bőrt va­gonokban küldik Budapest. Pécs, Debrecen bőrgyáraiba. A vállalat feladata a kis- tételbeni, lakosságtól érkező bőrök felvásárlása is. Ez csökkenő tendenciát mutat, A kistermelőktől, vadászok­tól, zömében különböző kis­állatbőrt évente ötszázat vá­sárolnak fel. Rókabőrből 15— 20 darab ha bekerül egy sze­zonban. Ezek összeszedésében segítenek az ÁFÉSZ-ek, a MÉH vállalat felvásárlói. Plakát­ragasztó A rövid, nyelű, de jó­kora kerek meszelő­vei bekeni az enge­délyezett helyet. Gyors, gyakorlott mozdulatokkal felteszi a nagyméretű szí­nes papírt. Akkor kefével végigsimítja az egészet. Kesztyűt nem használ, bár fagypont alatt a hőmér­séklet. A vödör külsejére csörgött csiriz jéggé fagy. Felrak mindent a kopott kerékpárra s maga meU lett tolva megy tovább. Közeliek egymáshoz a ra­gasztóhelyek. A kerékpár­ra szerelt lemeztartóban sok a színes papír. Plakátragasztó. Aligha van még foglal­kozás, amelynek olyan nyilvánossága volna, mint az ő munkájának. Sport- rendezvényeken szurkol­nak, színházban tapsol­nak, gyűléseken, mozik­ban, kiállításokon értesül­nek, szemlélődnek, okul­nak, szórakoznak az em­berek. Közben már nem gondolnak a plakátra, ki­ragasztójára. (asztalos) ÜNNEPI HÁLÓZZÁK A TAPSIFÜLEST Piros gyűrű fogolynak, sárga fácánnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom