Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
2 KEUST-MAGYABORSZAG 1978. december 14. Tokaj után az árokban... A büntetett előéletű Kolló Ferencnek és Nagy Lászlónak, valamint a két fiatalkorú társuknak K. Istvánnak és Sz. Anikónak rosszul sikerült a tokaji kiruccanás ez év augusztus 22-én. H. Tibor társaságában és gépkocsijával mentek el. Mivel H. Tibornak farmernadrágján nem volt zseb, nem tudta hova tenni a kocsi kulcsait, átadta Sz. Anikónak. Kolló Ferenc és Nagy László azonban rászedték, hogy adja át nekik a kulcsot, szeretnének kocsi- kázni egy kicsit, s ő hajlandó volt erre. H. Tibort — azzal, hogy fontos dolgot akar megbeszélni vele — félrehívta, és addig a három barát elindult kocsikázni. Nyíregyházán tankoltak, majd Űjfehértóra mentek. Közben mind a hárman felváltva vezettek. Űjfehértóról már Nyíregyháza felé tartottak, amikor úgy döntöttek, hogy a régi 4-es útvonalán jönnek -tovább, mert ott kisebb az igazoltatás veszélye. Ám Kolló Ferenc későn vette észre az út betorkolását és a kanyarban az árokba borultak. A gépkocsilopás mellett azonban Kollóéknak még más bűncselekmény miatt is felelniük kellett. Ez év júniusában ugyanis a fiatalkorú K. István és Kolló Ferenc Nyíregyházán az autóbuszállomáson az egyik leányismerősük táskájából ellopták annak pénztárcáját. Pénz ugyan nem volt benne, de találtak egy átvételi elismervényt, egy aranylánc és egy gyűrű átadását igazolták rajta. A két fiatalember a 2000 forint értékű aranytárgyat ezer forintért eladta. A fiatalkorú K. István júliusban egész könnyen jutott új farmernadrághoz. Egyik barátjával bement G. Mihály szabóműhelyébe. Amíg barátja varratási ügyét intézte, addig K. István leemelte a fogason lévő márkás farmert, táskájába tette, majd rövid idő múlva egy másik szabónál magára szabatta. Az ügyes kezű Nagy László augusztusban a nyíregyházi Nyírfa Áruház kiállítási vitrinének üvegeit húzta félre leleményes gyorsasággal és abból emelte hóna alá az 580 forint értékű villanyborotvát. Kollárral és a fiatalkorúval még akkor este eladták és ebből volt meg a vacsorájuk és azt követő italuk. Hogy megérte-e, azon gondolkozhatnak: Kolló Ferencet egy év és nyolc hónap, Nagy Lászlót egy év és négy hónap, a fiatalkorút pedig egy évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A fiatalkorú Sz. Anikóval szemben nevelő intézkedést alkalmazott, próbára bocsátotta. Kolló Ferenc, Nagy László és a fiatalkorú K. István enyhítésért fellebbezett. Dr. T. Gy. Szeplők almafák alatt MEGMÉRETTEK — és a sóik ezer között — akadtak néhányan olyanok is, akik könnyűnek találtattak. Ötödik alkalommal sereglettek ki önkéntes almaszedők a szabolcsi tsz-ek, állami gazdaságok almáskertjeibe. Közöttük nagyon sok iskolás gyerek is, többségükben közép- és főiskolás diákok. Becslések szerint 35—40 ezer nyíregyházi „polgár” szedte az almát, fényesítette a paprikát, .^bányászta” a zöldséget. Az egynapos kereset a megyeszékhely közösségét gazdagította. Ez is csak becslés, de megbízható; évente 2,5 millió forint gyűlt a közös kasszába, hogy valamicskét gyorsítsa az igen sürgős beruházások mielőbbi eljövetelét. Gond is akadt eközben. Némely tsz-ben. gazdaságban nem túl lelkesen fogadták az érkezőket. Néhol kilométerekkel előbb „lerakták” a csoportokat, s úgy kellett keresgélni az almáskerteket. Akadtak helyek, ahol a házigazdák — a vezetők — szép szóval fogadták a segítőket, de a beosztott dolgozók kurtán-furcsán bántak velük. Néhol még vízről sem gondoskodtak. Másutt viszont pálinkával kínálgatták őket, igaz, pénzért. Bonyodalmak adódtak esetenként a buszok körül is, egy-egy csoport három-négy órát is várt a buszra, hogy hazavigye őket. EGYEDI, szórványos esetek, igaz. Mégis veszélyesek, mert a céltól ellentétes hatást váltanak ki a jó szándékkal érkező és munkára kész emberekben. Persze ők sem voltak valamennyien szeplőtelenek. Az idén is előfordult, hogy nem becsülték eléggé a tsz, a gazda- / ság féltett, egész évi munkájának gyümölcsét: törték, verték az almát. Másutt a szemrevaló fákat részesítették előnyben, amin majdnem hajba is kaptak, mert a „jó” fa adja az igazi teljesítményt. A sóik ezer városi vendég között akadtak olyanok is, akik egyfajta víkendnek, kiruccanásnak vélték az egynapos társadalmi munkát. Hogy voltak olyanok is, akik egyenesen hasznot akartak húzni az almaszedésből, ez is a negatív oldalhoz sorolható „tétel”. Sokan érkeztek saját kocsival, s közülük némelyek jócskán megpakolták az autó hátulját „kóstolóval”, mire a tsz-ből ott lévő csoportvezetők általános „motozást” csináltak, amin „fennakadtak” a kapzsik, de agyonsértődtek — és joggal — a tiszták. MIND NAGYKORÚBBÁ válik, mindezek ellenére is ez a mozgalom, de még vanak gyermek- betegségei, amelyek miatt olykor szégyenkezni kell. De még jobb, ha mindenütt levonják a tanulságokat. Mert jól mondják, az akció szervezői: nem elegendő kihirdetni, holnap társadalmi murika, almaszedés. Elő is kell azt készíteni, jó partneri kapcsolatot kiépíteni a gazdaságokkal. És egy kicsit azt sem árt megnézni, aki hajlamos kilógni a sorból, az maradjon otthon. Jobb lesz neki is, a közösségnek is ... Páll Géza A láthatatlan lámpagyújtogató varázsütésére gyulladnak ki este a fények. Színesek és fehérek, utcaiak, lakásokban égők, boltokat hirdetők. Kattan a jármű fényszórójának kapcsolója, s pászta sepri az utat. Az égen is gyullad a csillag, a csillag a régi, a villany az új. Varázslatos a város este. Itt fűzér kanyarog, ott mint kottafej a fal vonalán ül meg a fény. Aztán a boltok, ilyenkor ünnep előtt, mintha versenyt csillognának az éggel. A fény maga az élet. Aki bolyongott már az esti utcán a fényt nézve, szemében élményt vitt magával. Kevesen tudják, hogy a vadászok az aktív sportolás mellett jelentős hasznot is hajtanak. Nemcsak a természetvédelemmel, a vadbúvóhelyek létesítésével, hanem a külföldiek vadászatáért beszedett jövedelemmel és az élő állatok befogásával is. A néhány napja beállt hideg idő lehetővé tette az élő vad folyamatos hálózását Szabolcs- Szatmár megyében. Jelentős mennyiségű fácán, nyúl és fogoly exportjáról van szó. A 39 szabolcsi vadásztársaság apróvadból 10—12 ezer darab befogására kötött szerződést. Ez hárommilió forintot jelent, egyéb bevételek mellett, amelyet a társaságok a jövő esztendőben használnak fel vadtenyésztésben, a sportlehetőségek kiszélesítésében. A hálózás egyébként olyan vadászati mód, ami nem tekinthető sportnak, és Nyúlbefogás a nyíregyházi Vasas Vadásztársaságnál. (mv) a legkevésbé kedvelt. Nehezíti a hálózást az idén a rendkívül rossz természeti szaporulat. Az esős, hűvös nyár szinte minden fácán és fogoly fészekaljat megsemmisített. Ennek pótlására a szabolcsi vadásztársaságok a tavalyinál lényegesen több hathetes, mesterségesen nevelt fácánt bocsájtottak ki. Ez az 58 ezer szárnyas vad és a kíméletesebb vadászat biztosíthatja a tervek teljesítését. A vadászatok pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett tudományos jellegű kísérleteket is végeznek az erre kijelölt vadásztársaságokban. Az idén elsőként nevelt mesterségesen naposfoglyot a nyíregyházi Uj Erő Vadász- társaság. A 800 csibéből 723 darab nőtt fel. Ezek lábaira piros jelölő gyűrűt helyeztek a további megfigyelések megkönnyítésére. Hasonló módon — csak sárga gyűrűvel — jelölt négyezer fácánt az előző és a baktalórántházi Erdészeti Vadásztársaság. A megfigyelések választ adnak a mesterségesen felnevelt és kihelyezett csibék mozgására, esetleg elvándorlására, valamint arra is, hogy vadászatkor, hálózáskor mennyi hasznosul belőlük. Az első néhány adat azt bizonyítja, hogy érdemes foglalkozni a félvadtenyésztéssel, nem is beszélve ennek szükségességéről, hiszen a mezőgazdaság kemizáltsága, az iparszerű termelés, a gépek okozta mechanikai sérülések alaposan megcsappantották a vadállományt, szűkítették a vadászati lehetőséget. A fentiek nem jelentik azonban a tenyésztői munka hiábavalóságát, mert éppen a gépek által legjobban veszélyeztetett időszakban emberi védelmet élveznek a mesterségesen nevelt szárnyasok a tenyésztőtelepeken. A félvadtenyésztéssel azonban korántsem használtak ki minden lehetőséget a szabolcsi vadásztársaságok. Itt a mostani tél példája. Erősen csökkent a hőmérséklet, a hó pedig eltakarja a természetes táplálékot. Ennek ellenére a vadetetők takarmánnyal való feltöltése csak vontatottan indult meg. Több és lelkiismeretesebb munkára van szükség, hiszen a jó vadászati adottsággal rendelkező Sza- bolcs-Szatmárban még sokan várnak puskára, sportlehetőségre, nem is beszélve, arról, hogy az itteni vadállományfejlesztésnek szinte nincsenek korlátái. Plavecz János Kertlársulások parlag földeken A HNF megyei bizottsága mellett működő kertbarátok és kistenyésztők megyei társadalmi szövetsége évadzáró közgyűlést tartott a minap. A gyűlésen ismertették az 1978- ban végzett munkát, és elfogadták a szövetség 1979. évi programtervét. A jövő évi tervben kiemelt helyen szerepel az országos szövetség által javasolt parlagföldek megművelésének szervezése. A nagyüzemek által nem művelhető földterületekre a szomszédos államokban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban, NDK-ban kerttársulást szerveznek. Ezeket elsősorban a vállalatok, üzemek munkáskollektívái veszik hosszú időre bérbe. A megyei társadalmi szövetség is elhatározta, hogy a külföldi példa nyomán hasonló kerttórsulásokat próbál szervezni a nagyüzemek által nem művelt területekre. A záróülésen osztották ki a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya által adományozott díjakat. A Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub ötezer, a Fényes- litkei Kertbarát Klub 2500, a Nyírlövői Kertbarát Klub 1500, a Vásárosnaményi Kertbarát Klub pedig ezer forint jutalomban részesült a debreceni tájkiállításon való sikeres szereplésért — írja levelében Varga Ferenc szervező titkár. Nyersbőr Szabolcsból A rókáé ritka Rozoga épület máladozó falán Nyíregyházán a Rákóczi utca 5-ben elegáns fekete cégtábla; Bőripari Import Export Vállalat. Azt csak sejteni lehet, hogy szabolcs- szatmári kirendeltség. A szűkös kis iroda belső „pompája” sem árulkodik arról, hogy a vállalat a megyében évi 40 millió forintos forgalmat bonyolít le. A kirendeltség vásárolja meg az állatforgalmi és húsipari vállalat vágóhídjáról kikerülő összes bőrt. Ez pedig azt jelenti, hogy évente mintegy 180 ezer darab sertésbőr megy át a vágóhíd hátánál lévő konzerváló üzemükön. A felvásárolt abszolút nyersbőrt a vállalat hét dolgozója konzerváló üzemükben előkonzerválja. Az így előkészített bőrt vagonokban küldik Budapest. Pécs, Debrecen bőrgyáraiba. A vállalat feladata a kis- tételbeni, lakosságtól érkező bőrök felvásárlása is. Ez csökkenő tendenciát mutat, A kistermelőktől, vadászoktól, zömében különböző kisállatbőrt évente ötszázat vásárolnak fel. Rókabőrből 15— 20 darab ha bekerül egy szezonban. Ezek összeszedésében segítenek az ÁFÉSZ-ek, a MÉH vállalat felvásárlói. Plakátragasztó A rövid, nyelű, de jókora kerek meszelővei bekeni az engedélyezett helyet. Gyors, gyakorlott mozdulatokkal felteszi a nagyméretű színes papírt. Akkor kefével végigsimítja az egészet. Kesztyűt nem használ, bár fagypont alatt a hőmérséklet. A vödör külsejére csörgött csiriz jéggé fagy. Felrak mindent a kopott kerékpárra s maga meU lett tolva megy tovább. Közeliek egymáshoz a ragasztóhelyek. A kerékpárra szerelt lemeztartóban sok a színes papír. Plakátragasztó. Aligha van még foglalkozás, amelynek olyan nyilvánossága volna, mint az ő munkájának. Sport- rendezvényeken szurkolnak, színházban tapsolnak, gyűléseken, mozikban, kiállításokon értesülnek, szemlélődnek, okulnak, szórakoznak az emberek. Közben már nem gondolnak a plakátra, kiragasztójára. (asztalos) ÜNNEPI HÁLÓZZÁK A TAPSIFÜLEST Piros gyűrű fogolynak, sárga fácánnak
