Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
A konkrétumok helyett azonban a beszámoló általánosságokban fogalmazott, s nem sok szót éj tett arról, hogy a két évvel ezelőtti parlamenten felmerült problémákból mi valósult meg. Egyik mondatában valamiért dicsérte, a másikban pedig — ugyanazért — elmarasztalta a fiatalokat. Hogy konkrétak legyünk, idézünk a beszámolóból: „Gyárunk fiataljai aktívan részt vesznek a társadalmi mozgalmakban. A szocialista munkaverseny minden egyes formájában képviseltetik magukat, így a szocialista brigádmozgalomban, Alkotó ifjúság mozgalomban, munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint minőségvédelmi őrmozgalomban... Nagy részt vállalnak fiataljaink a társadalmi munkavégzésben is. Éves szinten 10 000 óra társadalmi munkát teljesítenek, illetve túlteljesítik azt.” Egy másik Nagy György, a gyári KISZ- bizottság titkára értékeli a beszámolót. vetek részt. Az ő küldötteik, szám szerint százkilencvenen jelentek meg a gyári parlamenten. Az ünnepi díszbe öltöztetett kultúrterem széksorait ünneplőbe öltözött fiatalok foglalták el. A megszokott, kényelmes farmer- nadrág és pulóver helyett a fiúk többsége öltönyben, ingben, nyakkendővel jelent meg. nem is beszélve a lányokról, akik öltözékükkel Tóth László, Nyíregyháza város KISZ-titkára: „Vegyes érzelmekkel hallgattam a beszámolót.” itt dolgozók 55 százalékát jelentik. „Fiataljaink nem tanúsítanak elég érdeklődést a gyár munkája, a gyár ügyei iránt.” Vagy: „Az ifjúság a gyár alapvető célkitűzéseinek megvalósításában nem elég aktív” stb. A parA szünetben. Lázár László: Nem kaptunk kielégítő választ. legyintés volt. A gyárban vezetők és munkásfiatalok egyaránt letudták az ifjúsági parlamentet. A gondokon és a problémák megoldásán azonban nem csak egy délelőtt lehet és kell gondolkodni. hanem az előttünk álló hétköznapokon is. Reméljük, így is lesz. Szöveg: Kádas Viktória Fotók: Mikita Viktor adott választ. A legtöbb hozzászólónak igazat adott, néhány mondatos válaszai azonban — úgy gondoljuk — nem lehettek kielégítőek. Ennek ellenére, a parlament levezető elnökének kérdésére, hogy ki fogadja el az írásos igazgatói beszámolót, hogy ki fogadja el a szóbeli kiegészítőt, valamint a válaszadást, egy tartózkodó ellenében minden kéz a magasba lendült. Ezután nem maradt más hátra, mint hogy megválasszák a küldötteket a vállalati parlamentre. A küldöttekre tett javaslatokkal valamennyien egyetértettek. Guliev Júlia: Nem pályakezdő korban kell az ifjúságot munkássá nevelni. őket azokról a változásokról, amelyek a dinamikusan fejlődő gyárban végbemennek. Szóba kerültek a raktározási, a munkavédelmi- gondok is, és a hozzászólók felelősséggel beszétek ezekről. A sportpálya dolga immár a harmadik ifjúsági parlamenten vetődik fel, igaz, — a szóbeli kiegészítő szerint — az idén már lesz 1 belőle valami. .. „Fent” születik egy határozat, aztán „lent végrehajtják. Hogy hogyan, azt mostanában egyre gyakrabban teszik mérlegre. így van ez pártunk ifjúságpolitikai határozatával és az ifjúsági törvénnyel is, melyek megszületése után, 1974 óta kétévenként ifjúsági parlamenteken kapnak szót a fiatalok. Mi is ezeknek a parlamenteknek a lényege? Dióhéjban az, hogy a vállalat, intézmény elsőszámú vezetője számot ad az elmúlt két évben végzett ifjúságpolitikai intézkedésekről — arról, hogy megvalósultak-e az előző parlamenten született döntések, vagy — mert két esztendő hosszú idő — feledésbe merültek-e az akkor felvetett kérdések. Ám ne feledkezzünk el az érem másik oldaláról sem. A parlament nemcsak az igazgató, nemcsak a vállalatvezetés számadása. A fiataloknak is számot kell adniuk munkájukról, helytállásukról. 1974-ben a legtöbb helyen még „nem tudtak mit kezdeni” az ifjúsági parlamentekkel. A vezetők is, a fiatalok is tapasztalatlanok voltak. Azóta azonban eltelt egy bizonyos idő, s az idén sorrendben már a harmadik ifjúsági parlamenteknél tartunk. Milyen is ez az ifjúság? Nyíregyházán hozzávetőlegesen 30 ezer fiatal — KISZ- es és KISZ-en kívüli — tart. ja meg parlamentjét október és december között. Vajon milyen gondjuk, örömük van? Mivel elégedettek és mivel elégedetlenek? Ezt próbáltuk megtudni a Taurus gumigyárban, ahol a dolgozók több mint. fele 30 éven aluli — egyszerűbben: a gyárban közel 1300 fiatal van. Nos, ennyi ifjú mun- kgp .kózéíZé.téj'é, alkotó kezdeményezésére, véleményére még akkor is érdemes lenne odafigyelni, ha nem lenne rá párthatározat. Ha tudjuk, hogy a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának KlSZ-bizott- sága négyszer kapta meg a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját, ha tudjuk, hogy a gyár termelési értéke az utóbbi két évben — minimális létszámnövelés mellett — 847 millió forintról 1 milliárd 6 millió forintra emelkedett — akkor bizony azt kell feltételeznünk: nem akármilyen lehet az az 1300 fiatal, aki a Taurus nyíregyházi gyárában dolgozik. Éppen ezért nem kis várakozással vettem kezembe az igazgatói beszámoló egyik stencilezett példányát. Mit vártam ettől az írásos anyagtól, s mit vártak volna tőle joggal a fiatalok? Konkrét feladatok megjelölését. Azt, hogy mit kér tőlük, s mit köszönhet nekik a gyár. Általánosságok és fejmosás bekezdésben pedig a következők állnak: „Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a fiatalságnak a gyár társadalmi. közösségi életbe való bekapcsolódása lehetné jobb és élénkebb.” valóban megtisztelték az alkalmat. Az írásos igazgatói beszámolót ismerve, és észlelve az ünnepi hangulatot, kétféle meglepetés is érhette a résztvevőket Az egyik: az lyett azonban a kezek sorra lendültek a magasba. Az igazgatói beszámoló hiányosságaira Nagy György, a gyári KISZ-bizottság titkára tért ki, a fiatalok pedig érdekes, értékés hozzászólásokkal álltak a mikrofon elé. Volt, aki arról beszélt, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a gyárat az általános iskolások körében. „Nem pályakezdő korban kell az ifjúságot munkássá nevelni, hanem már sokkal korábban. Tegyük lehetővé, hogy a nálunk dolgozó szülők általános iskolás gyerekei egy napra bejöhessenek a gyárba, megismerkedni az itteni élettel.” A budapesti mezőgazdasági abroncsgyárba felküldött fiatalok nevében elmondta az egyik felszólaló hogy taA fiatalok a szóbeli kiegészítőt hallgatják. Passzivitás? Aktivitás? A gyárái ifjúsági parlamentet nyolc miniparlament előzte meg, amelyeken az egyes gyárrészlegek fiataljai ifjúsági parlament alapkövetelménye ellenére, tehátrhogy a beszámolót és a szóbeli kiegészítőt az elsőszámú vezetőnek kell tartania, a gumigyári parlamenten a gyár vezetője nem szólt az ifjúsághoz. A szóbeli kiegészítőt a gazdasági igazgatóhelyettes tette meg. És itt következett a második meglepetés: a szó. beli kiégészítésben szinte csak rosszat hallottunk a gyár fiataljairól, arról az 1300 ifjúmunkásról, akik az nulás, tanítás helyett segédmunkát végzetetnek velük, alig jutnak gép mellé. A 413 gyesen lévő anyuka nevében tette szóvá az egyik munkásnő, hogy az otthon lévő asszonyok elszakadnak a gyártól. Kérte, hogy hívják meg őket termelési értekezletekre. tájékoztassák Palásti: Nem jutunk gép mellé. Nyitott kérdések A gyár gazdasági igazgató- helyettesét a számos felszólaló végighallgatása után arról kérdeztem, hogy továbbra is passzívnak tartja-e a fiatalokat? Válasza „igen” vállukat vonogatták, míg egyikük végre kibökte: Hiszen már a szóbeli kiegészítő után nyilvánvaló volt. hogy felesleges vitatkozni. Az ember felteszi a kezét, csak hogy már mehessen haza. Letudták Ha csak erre az utolsó mondatra emlékezünk, valóban azt mondhatjuk: közömbösség, passzivitás, hiszen a fiatalok beleegyező kézfeltartása valójában kézSorolhatnánk még bőven a fiatalok közérdekű felvetéseit. Saját, személyes ügyével senki sem hozakodott elő. Egyikük sem jött elő lakásgondjával, egykük sem kért fizetésemelést. Azt azonban szóvá tették,, hogy az üzemi négyszög olykor háromszöggé csökken, mert előfordul, hogy a KISZ véleményét elfelejtik kikérni. Tóth László, a KISZ nyíregyházi titkára is részt vett ezen az ifjúsági parlamenten. „Vegyes érzelmekkel hallgattam végig a beszámolót és az eddigi hozzászólásokat. Mert ha igaz, hogy a gyár fiatalsága nem aktív,, hogy nem törődik a gyár ügyeivel, akkor ez nem négyszeres vörös vándorzászlóval kitüntetett KISZ-bizottság” mondta többek között a mikrofon előtt. „Hiányoltam, hogy a gyár vezetősége nem említette az itt dolgozó ifjúság erényét, és nem szólt konkrétan arról sem, hol, miben várja a fiatalság nagyobb segítségét.”... Válaszadás A sok-sok felmerült kérdésre — mivel a gyár vezetője nem volt jelen — a gazdasági igazgatóhelyettes volt. Azt is megkérdeztem, hogy Gergely Ferenc gyárvezetőhöz hogyan jutnak el ezek a problémák? Válasza: A jegyzőkönyv és szóbeli tájékoztatás útján. S vajon ez elég ahhoz, hogy a gyár vezetője reális képet kapjon a gyár munkásságának több mint felét kitevő fiatalok véleményéről, munkahelyi közérzetéről ? — kérdezhettem volna még, de ezt a kérdést már feleslegesnek tartottam feltenni. Tóth Lászlót, a KISZ nyíregyházi titkárát arról kérdeztem, mi a véleménye a gumigyár ifjúsági parlamentjéről: „Sajnos nem adott reális képet az itt dolgozó fiatalokról. S amin legjobban meglepődtem, hogy a fiatalok elfogadták a beszámolót.” Ennyi ellentmondás után úgy véltem, talán az ülés után megtudhatom a fiataloktól: Valójában hogyan értékelik saját parlamentjüket? „Nem voltak kielégítőek a válaszok” — mondták, akiket megszólítottam. — De hiszen egy tartózkodó ellené7 ben mindenki elfogadta! — emlékeztettem őket. Erre azonban a legtöbben csak a lamenten egyébként még egy harmadik, s egyben a legnagyobb meglepetés, mondhatnánk csalódás is érte a résztvevőket: a gyár vezetője az első szünet után elment, s nem is tért vissza az ülésre. Á hozzászólók Bevallom, a gyár gazdasági igazgatóhelyettesének szavai után valóban passzivitásra számítottam. EheKM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. november 12.
