Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 12. A hét címszavakban: HÉTFŐ: Nyilvánosságra hozták az osztrák népszavazás eredmé­nyét: a szavazók többsége elutasította a kormány tervét a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezésére — Az iráni sah új katonai kormányt nevezett ki Gholam Reza Azhari tábornok vezetésével KEDD: Katonai díszszemle Moszkvában a forradalom évfordulóján, a Kremlben rendezett fogadáson Leonyid Brezsnyev mondott pohárköszöntőt — Az Egyesült Államokban képviselőházi vá. lasztásokat tartottak, újjáválasztották a szenátus egyharma- dát és kormányfői tisztséget töltöttek be SZERDA: Iránban letartóztatták Hoveida volt miniszterelnököt — Japánba érkezett Brown amerikai hadügyminiszter — Indiá. ban győzött egy pótválasztáson Indira Gandhi volt minisz­terelnök és ezzel újra bekerült a parlamentbe CSÜTÖRTÖK: Lázár György, a Minisztertanács elnöke Berlinbe utazott — Budapesten tárgyalt Aubert svájci külügyminisz­ter — A palesztin kérdés miatt ismét fennakadás mutatko­zik a washingtoni egyiptomi—izraeli tárgyalásokban PÉNTEK: Az ENSZ-közgyülés nagy többséggel elfogadott határoza­tában az idegen csapatok távozására szavaz Ciprusról — Car­ter Nicaraguáról tett nyilatkozata nyomán napirendre kerül Somoza diktátor távozása — Megállapodás Berlinben az NDK és az NSZK közötti autópálya építéséről SZOMBAT: Az angolai függetlenség harmadik évfordulóján soka­sodnak Déi-Afrika támadási szándékának jelei — Budapest­re érkezik a japán külügyminiszter — Begin izraeli minisz­terelnök kanadai tárgyalásai után New Yorkba utazik, hogy újra találkozzék Vance amerikai külügyminiszterrel Á hét három kérdése Tanácskozik a szlovákok kongresszusa A szovjet—vietnami barát­ság és szövetség megerősítése a világsajtó érdeklődésének középpontjába került. Sokan kérdezik, milyen összefüggés van a Moszkvában aláírt szerződés és a között a szo­morú tény között, hogy foko­zódnak a provokációk Kína részéről a szocialista Vietnam ellen? Az Egyesült Államokban november 7-én zajlottak le a félidős választások. Hoztak-e változásokat az USA belpoli­tikai erőviszonyaiban? Az ENSZ ismét állást fog­lalt a ciprusi problémában: A Földközi-tenger keleti me­dencéjére és az Égei-tenger térségére irányította a figyel­met számos görög és török lépés, állásfoglalás is: Hogyan alakul a görög—török vi­szony? O Sokasodnak a kínai provokációk Vietnam ellen. Van-e összefüggés e tény és a Moszkvában alá­írt szovjet—vietnami szerző­dés között? nekelőtt Vietnam békés építő­munkájának meggyorsítását szolgálja, ezzel viszont ke­resztül is húzza a pekingi za­varkeltők számításait. O Hoztak-e változásokat az USA belpolitikai erőviszonyaiban a félidős vá­lasztások? A képviselőház 435 mandá­tumáról, a szenátus tagjainak egyharmadáról, 35 szenátori helyről és 50 állam közül 36- nak kormányzójáról döntöt­tek az amerikai választópol­gárok a minden szökőévben esedékes elnökválasztás kö­zött félidőben sorra kerülő vá­lasztáson. Bonyolult lenne el­dönteni, ki győzött most? A demokraták továbbra is több­ségben vannak a kongresz- szusban, de- képviseletük va­lamelyest csökkent, a repub­likánusok pedig — jóllehet kisebbségben maradtak — némileg növelték mandátu­maik számát. A képviselőház­ban például a demokraták 12 helyet veszítettek, de a „győz­tes” republikánusok így is csak 159 mandátummal ren­delkeznek. Vannak olyan vélemények, hogy Carter elnök semmi esetre sem lehet elégedett a választások kimenetelével. Ugyanis pártja, a demokrata párt továbbra is többségben van a kongresszusban, de megerősödött a „köldökné­zők” befolyása. A befelé for­duló, a jóformán csupán ame­rikai belső problémákkal tö­rődő honatyák pedig eddig is sokszor keresztezték az elnök törekvéseit. A választások fő jellemző­je az amerikai polgárok kö­zönye volt: a szavazásra jo­gosultaknak csak 36 százalé­ka járult az urnák vagy a szavazógépek elé. Az ijesztő­en magas, 64 százalékos tar­tózkodási arány az érdekte­lenséget, a csalódottságot mutatta, és azt is, hogy mind többen veszik észre: a két párt alapjában véve nem kü­lönbözik egymástól. © Hogyan alakul a gö­rög—török viszony — vagy viszály — az ENSZ cip­rusi vitája és az amerikai— török katonai tárgyalások után? Az ENSZ közgyűlésén óriá­si többséggel elfogadták az el nem kötelezett országok határozati javaslatát, mely követeli az idegen csapatok­nak a Ciprusi Köztársaság területéről való kivonását. Ez elsősorban a 20 000 főnyi tö­rök csapatokra vonatkozik, de a szigeten levő brit tá­maszpontok felszámolása is beleértendő. Az ENSZ-határozat elle­nére kevés a remény arra, hogy a ciprusi kérdés elmoz­dul a holtpontról — mond­ják diplomáciai megfigyelők Athénban és Ankarában csakúgy, mint Washington­ban és Brüsszelben, a NATO székhelyén. Az Atlanti Szö­vetség katonai vezetői a nyá­ron pedig már azt hitték, egyszerre tudják visszacsalo­gatni a NATO-ba a görögö­ket és újra aktivitásra ser­kenteni az amerikai fegyver­embargó feloldása után a tö­rököket. Ami a NATO-n be­lüli görög—török vitát illeti, érdekes problémák merültek fel: a különböző regionális parancsnokságok úgy szerve­ződnének újjá, hogy hol görög, hol török katonatisz­tek kerülnének egymás fölé, ami súrlódásokhoz vezethet. Emellett az izmiri szövetsé­ges légi parancsnokság mun­káját megbénítja az, hogy nem lehet megvonni az Égei- tengeren illetékességének ha­tárát. A görögök szerint ugyanis a parancsnokság alá tartozó légtér meghatározása precedenst jelentene az Égei- tenger felosztásának vitás kérdésében, A héten két amerikai kül­döttség is tárgyalt a török fő­városban azzal a céllal, hogy megpróbálják nyélbeütni az új amerikai—török védelmi szerződést. E végből ígérete­ket tettek a fegyverszállítások némi fokozására, sőt a török hadiipar fejlesztésére is. A sietség oka. hogy négy hét múlva Brüsszelben kerül sor a NATO szokásos év végi mi­niszteri tanácsülésére. Az amerikai hadügyminisztérium vezetői és a NATO stratégiái szeretnének a tanácsülés elé olyan jelentést terjeszteni, amely a NATO délkeleti szár­nyán évek óta fennálló fe­szültséget, válságos helyzetet már enyhébb formában mu­Szombaton, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságának épületé- .ben megkezdődött a Magyar- országi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének VI. kongresszusa. Knyihár János, a szövetség elnöke üdvözölte a 198 küldöttet és a meghí­vott vendégeket, köztük Kor- nidesz Mihályt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, vala­mint a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium képviselőit. A szövetség or­szágos választmányának az V. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójá­hoz Such János, a szövetség főtitkára főzött szóbeli kiegé­szítést. A' beszámolót követő vitá­ban felszólalt Kornidesz Mi­hály, aki a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözöl­te á kongresszust. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom és az őszirózsás forrada­lom évfordulója kapcsán em­lékeztetett arra, hogy a sok nemzetiségű Magyarország századokon át felgyülemlett történelmi adósságaira elő­ször éppen'a századelő ma­gyar munkásmozgalma és a polgári törekvések haladó eszmeáramlata hívta föl a fi­gyelmet. Ezeknek az eszmék­nek a hordozói voltak az el­sők, akik az úri osztályok nemzetiségi politikáját meg­bélyegezték, s minden erővel arra törekedtek, hogy a tár­sadalmi haladás, a demokrá­cia, majd a szocializmus és a nemzetiség ügye egységbe forrjon össze. Nemzetiségi politikánk eredményeiről szólva el­mondta: pártunk rendszere­sen elemzi a nemzetiségek helyzetét. Határozataival, ál­lásfoglalásaival — az élet új jelenségeit figyelembe véve — fejleszti nemzetiségi poli­tikánk gyakorlati megvalósí­tását. Általánosan tudatosíta­ni kell, hogy a nemzetiségi politika szocialista elveinek érvényesítése nem valamiféle kegy gyakorlása, és azt is, hogy a nemzetiségi kultúra föllendítése társadalmi szük­séglet, nem taktikai elem, ha­nem pártunk számára fontos elvi, politikai kérdés. Beszéde további részében hangsúlyozta: a kongresszus is megerősítheti azt a törek­vésünket, igényünket, elvárá­sunkat, hogy hazánk szlovák nemzetiségű dolgozói még jobban éljenek politikai-kul­turális lehetőségeikkel. Hasz­nálják ki még jobban a törté­nelmi gyökerű „kettős kötött­ségük” pozitív adottságait. A kongresszuson Kornidesz Mihály kitüntetéseket adott át a szövetség 18 társadalmi aktivistájának. A kongresszus ma folytat­ja munkáját. Elutazott a svájci külügyminiszter Szombaton elutazott Buda­pestről Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség kül­ügyminisztere, aki Púja Fri­gyes külügyminiszter vendé­geként november 8—11-e kö­zött hivatalos látogatást tett hazánkban. Pierre Aubert-t és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, valamint a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Ott volt Zágor György, hazánk berni, illetve August Geiser, a Svájci Államszövetség bu­dapesti nagykövete. tathatja be. Pálfy József Zambia fővárosában, Lusakában a Zimbabwei Népi Unió főhadiszállásán Joshua Nkomo, a szervezet elnöke bemu­tatta a nemzetközi sajtó képviselőinek a rhodesiai rezsim katonáitól zsákmányolt fegyvereket, amelyek NATO-or- szágokból és Dél-Afrikából származnak. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Nyilvánvaló, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársaság elleni provokációk megszapo­rodása idején, akkor, amikor az amerikai agresszió kegyet­len megpróbáltatásából ép- penhogy kikerült országra újabb súlyos külföldi nyomás nehezedik, megnő a jelentő­sége az önmagában is rend­kívüli fontosságú okmány­nak: a szovjet—vietnami ba­rátsági és együttműködési szerződésnek. De az összefüg­gés nem úgy jelentkezik, hogy Vietnam Kína fenyegetése miatt kéri a Szovjetunió se­gítségét; hanem inkább úgy, hogy a pekingi vezetők ha­ragja nyilvánul meg a provor kációkban amiatt, hogy Ha­noi és Moszkva között az utóbbi években rohamosan fejlődnek a kapcsolatok. Természetesen éppen a pe­kingi provokációk idején kü­lönös hangsúlyt kap a szov­jet—vietnami szerződésnek 6. cikkelye: .. ha a felek egyi­ke támadásnak vagy támadás veszélyének van kitéve, a magas szerződő felek hala­déktalanul kölcsönös tanács­kozásokat kezdenek az ilyen veszély kiküszöbölése, vala­mint országaik békéjének és biztonságának szavatolását célzó, megfelelő hatékony in­tézkedések meghozatala cél­jából.” A vietnami sajtó úgy értékelte a szerződést, hogy az növeli a vietnami nép erőit a szocialista építésben, a haza megvédésében, s hoz­zájárul Délkelet-Ázsia hely­zetének stabilizálásához. A szovjet—vietnami barát­sági és együttműködési szer­ződés természetesen mindé­FRANCIÁK ÉS MAGYAROK (4.) Kelták Maurice Blaizeau a Fran­cia—Magyar Baráti Társaság titkára. Ez az egyesülés kis bajtársi asztaltársaságból fej­lődött egész országot beháló­zó szervezetté. A második vi­lágháború idején szökött francia hadifoglyok éltek Ma­gyarországon, a szövetséges hatalmak felé tekintgető Kál- lay-kormány titkos támogatá­sával. A háború után az egy­kor bújtatott franciák, Lyon­ban találkoztak, s elhatároz­ták egy szervezet alakítását, amely a két nép közötti kap­csolatokat ápolja. Az ötvenes évek politikai légköre nem kedvezett ennek a törekvésnek, de a hatvanas évek elejétől már fejlődni, izmosodni kezdett a társaság. Pedig a körülmények, ame­lyek között dolgoznak. ko­rántsem eszményiek. A fran­ciák ugyanis elég rosszul is­merik a földrajzot. A mai francia polgárban nagyon no- máfyos kép él Magyarország­ról. s ha Bécsben jár, döb­benten csodálkozik: ilyen kö­zel van Budapest? A baráti társaság éppen e gondolatokban, érzelmekben meglévő mérföldek ritkításán fáradozik. Blaizeau úr' sze­rint a földrajzi távolságon kívül más is akadályozza ezt a munkát. Egy német állam­polgár — nyilván a történel­mi hagyományok miatt — otthonosabban érzi magát ná­lunk, mint a francia. Csak ilyen — jellemző — kicsisé­get említsünk, mint az étlap: a német vendég a legtöbb ét­teremben, csárdában saját nyelvén is megtalálja az éte­lek felsorolását. S az ország­ban jóval többen beszélnek németül, mint franciául. A két nép közeledését az idegenforgalmi szokások is nehezítik: a franciák szíve­sebben mennek a szomszédos Spanyolországba. Le Havre lakosságának például 80 szá­zaléka ruccant át az idén egy-két napra, vagy egy hét­re a Pireneüsokon túlra. Gá­tat szab a nagyobb forgalom­nak a magyar vendégfogadó­kapacitás szűkössége is. A társaság régóta szervezett Magyarországra egy baráti találkozót. Az utolsó pillanat­ban érkezett meg az értesítés Budapestről: sajnos nem lud- nak szállodát biztosítani, minden hely foglalt... Mit tud a francia állam­polgár Magyarországról? A Balatonról hallott mar, s a cigányzenét is szereti. A mű­veltebbek, érdeklődőbbek is­merik Liszt, Bartók, Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar filme­ket, Jancsó Miklós, Mészáros Márta alkotásait. Maurice Blaizeau úgy véli, az érdek­lődés ma örvendetesen javul, egyre több kapcsolat létesül magyar és francia városok között. Ezt igyekszik elősegí­tem a Francia—Magyar Tár­saság is, amely ma már — ellentétben az 1946-os bajtár­si egyesülettel — széles körű szervezet. Díszelnöke Victor Vasarely, a világhírű művész. A díszelnökségben nevés al­kotók, művészek, tudósok, közéleti férfiak tevékenyked­nek. A társaság munkáját igazgatóság irányítja, tagjai az ország minden területét képviselik. A vezetőségi ta­gok mellett vannak speciális szervezeteik: film- és zeneér- íők köre, filatéliai klub és lé­tezik egy utazási bázisszerv is. Ez szervezi a magyaror­szági víkendeket, tanulmányi utakat, s a magyarországi autósklubbal együttműköd­ve túrákat, sőt lovastalálko­zókat hazánk tájain. A társaság eleinte csak va­lósághű képet akart adni — igen szerény eszközeivel — rólunk a franciáknak. Ms már a magyar kultúra széles körű népszerűsítésére is vál­lalkozik. Kiállításokat, bemu­tatókat, előadásokat szervez­nek, főleg a vidéki városok­ban. Ott van könnyű dolguk, ahol a vezetés baloldali. E helyeken rendszerint — pél­dául Arrasban — képviselet­tel is rendelkezik a társaság, a városi prefektúrától pénzt kap a rendezvények szerve­zésére. Maconban, Soissonban, Sa- int-Quentinben például egy­mást követték októberben a magyar napok. Vándorkiállí­tás — a szombathelyi Savaria Múzeum rendezésében — mu­tatta be a magyarországi fa­liszőnyegeket, helyi zeneka­rok magyar műveket tolmá­csoltak. Látogatásunk idején járt a társaság Montyon ut­cai székházában a bresti mű­velődési ház igazgatója, s egy sokoldalú magyar kulturális bemutatóról tárgyalt Blaizeau titkárral. Úgy tervezik, hogy jövőre tíz városban lép föl az Operaház társulata a Háry Jánossal és népművészeti be­mutatók, egyetemi tanárok előadásai, filmvetítések is szerepeljenek a programban. A történelmi időkbe vissza­nyúlva keresik a két népet összekötő szálakat a Kelták nyomában címmel mulatják be az ókori nép magjai-- é“ franciaországi kulturális és régészeti hagyatékát. A magyar kultúra, a ma­gyaros szokások (például a konyha) és gondolkodás be­mutatása szolgálhat alapul a -jobb megértésnek, a kölcsö­nös érdeklődés megteremté­sének. Nem gyárak, üzemek, intézmények, hanem a ma­gyar és a francia emberek között. S ez a fontos, az egyes francia polgárra vo­natkoztatott emberi kapcso­lat kitűnő televénye lehet a majdani üzletkötéseknek, a magyar könyvek, filmek, a sport, a zene iránti fokozot­tabb érdeklődésnek. Szek- szárd és Bezons tavaly ünne­pelte a testvérvárosi kapcso­lat 10 éves évfordulóját. Az ünnepségen a bezonsiak min­den rétege részt- vett. Ko­moly érzelmeken, rokonszen- ven és kialakult érdeklődé­sen alapul ez a kapcsolat. Jellemző, hogy a kis bá­nyászvárosban többen ma­gyarul is elkezdtek tanulni Pedig ez nem éppen min­dennapos szokásuk a franci­áknak... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először hazánkban, azóta 15-jzör utazott vissza. S. már nem­csak a turisztikai érdeklődés vezette, hanem üzleti tár­gyalások is szerepeltek a programjában. Blaizeauék a városok ki­sebb csoportjain keresztül a lakosság szelesebb rétegeit is érdeklődésre szeretnénk bíz­tatni. Sikerül-e? Az eddig történtek bizta­tók. Cs. T. (Vége) LTJI ^ITH1I I »!•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom