Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

1978. november 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK Reális mérleg □ z év végéhez közeledve a mezőgazdaságban mű­ködő pártszervezetek vezetőségei a napi feladatok mellett készülnek a beszámoló taggyűlésekre is. A Központi Bizottság titkárságának határozata értelmé­ben az év végi beszámoló taggyűléseket 1979 január—feb­ruár hónapokban kell megtartani. Újszerű követelmény: ahol párt vezetőségek irányítják az alapszervezeteket, ott előbb összevont taggyűlésket kell tartani és ezután kerül­het sor az alapszervezeti beszámoló taggyűlésekre. A kedvező őszi időjárás segítette a betakarítást, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Azonban nem ke­vés még a teendő. Meg kell oldani az értékesítési és tá­rolási nehézségeket is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között jelentős adottságbeli eltérések vannak. így eltérőek a megoldásra váró feladatok is. Az évi csa­padékosabb időjárás egyes gazdaságokat kedvezően, má­sokat kedvezőtlenül érintett. A mezőgazdaságban működő pártszervezeteknek ezekre a különbségekre is figyelemmel kell lenniük a saját munkájuk értékelésénél. Csak meg­alapozott elemzésből lehet helyes következtetéseket le­vonni. Ezért fontos megkülönböztetni azokat az okokat, amelyek kedvezően, illetve kedvezőtlenül járultak hozzá a gazdasági év idei eredményeihez. Nem helyes a tervezés vagy a vezetés gyengeségeit az időjárás számlájára el­könyvelni. Ugyanakkor fordítsanak figyelmet a dolgozók eredményes munkájának elismerésére. A pártszervezetek mindenütt vegyék számba azokat a gazdasági elemzése­ket, amelyek egyes üzemágakra és növényféleségekre vo­natkoznak. Ha ilyen számítások nem készülnek, indokolt azt kezdeményezni. Az 1978-as gazdasági év tapasztalatainak sokoldalú önkritikus elemzése a következő év helyi gazdaságpolitikai tennivalóinak kidolgozása érdekében szükséges A bonyo­lultabb közgazdasági körülmények indokolják, hogy az ed­diginél alaposabban végiggondoljuk a jövő évi és a hosz- szabb távon megoldandó feladatokat. A pártszervezetek e feladatok végrehajtásában nincsenek magukra hagyva. A Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata és a párt­szervek kidolgozott intézkedési tervei minden pártalap- szervezet számára nélkülözhetetlen irányítást adnak. E határozatok végrehajtásának segítése minden kommunis­ta fontos feladata és nélkülözhetetlen valamennyi mező- gazdaságban dolgozó munkás, vezető erőfeszítése is. En­nek érdekében a pártszervezeteknek tovább kell javítani a politikai szervező munkájukat. Megtalálni minden kom­munista számára azokat a pártmegbízatásokat amellyel a legjobban elősegíthetjük a feladatok jobb megértését és végrehajtását a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. A pártalapszervezetek 1978. évi munkájának minősíté­se, a jövő év legfontosabb feladatainak kijelölése érdeké­ben nélkülözhetetlen, hogy a taggyűléseket sokoldalú esz­mecsere előzze meg. A kommunistákkal folytatott egyéni beszélgetések és pártcsoportviták mindig hasznosan segí­tették elő az alapszervezeti vezetőségek ez irányú munká­ját. A beszámoló taggyűléseken megfelelő figyelmet kel­lene fordítani olyan kérdések alaposabb megvitatására is. amelyek a Központi Bizottság 1976. március 15-i határo­zata feldolgozása alkalmával a szükségesnél kevesébb fi­gyelmet kapott. Ezek közé tartoznak a munka- és ütem­szervezés; a munkaerő-gazdálkodás; a gazdaságok közötti együttműködés; a gazdasági vezetés személyi feltételei, az üzemi és szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének időszerű feladatai: a szocialista munkaverseny-mozgalom. A mezőgazdasági pártszervezetek beszámoló taggyű­léseinek előkészítése a közvetlen irányító pártszervektől körültekintő munkát igényel. Ezek közé tartozik többek között az is, hogy a pártvezetőségek az összevont taggyűlé­seket a beszámoló taggyűlések előtt tartják. Ebben még a pártszerveknek nincs tapasztalatuk. A jól előkészített ösz- szevont taggyűlések követendő példát állítanak az alap­szervezetek beszámoló taggyűlései elé. Ennek érdekében az összevont taggyűlések az alapszervezetek munkájának értékelésén túl fogalmazzák meg az alapszervezetek ten­nivalóit mindazokban a kérdésekben, amelyek a követke­ző évben a feladatok megoldása szempontjából fontosak és kiemelést érdemelnek. A pártszervek nagy felelősséggel kötelesek előkészíte­ni az irányításuk alá tartozó pártvezetőségek és önálló alapszervezetek 1978-as évi munkájának minősítését. A minősítéseket, amelyek lehetőleg testületi állásfoglalások legyenek, helyes, ha a taggyűlést megelőzően hozzuk a pártvezetőségek, alapszervezeti vezetőségek tudomására, hogy mindazokat figyelembe véve dolgozhassák ki a kö­vetkező évi feladataikat. E minősítések legyenek sokolda­lúak, reálisak. Indokolt ez évben mindenütt kiemelten fog­lalkozni a vezetőségek munkamódszerének, munkaké­pességének javításával, a határozatok végrehajtását szol­gáló operatív szervező munka fejlesztésével. A beszámoló taggyűlés előkészítése és lebonyolítása a pártalapszervezetek feladata, de nélkülözhetetlen a köz­vetlen irányító pártszervek aktív, segítő közreműködése. Ily módon teremthető további kedvező feltétel a mező- gazdaság továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végre­hajtásához. O. L. 1 brigád 1 éve (NOVEMBER) NAGY SÁNDOR DAJKA JÁNOS KOVÁCS JÄNOS JJ Pesten is szót kérek...“ Október esemén.vd.ús hónap volt a „Fémmun­kás” Vállalat Petőfi Sán­dor Szocialista Brigád­jának életében. Teljes létszámmal ott voltak a kommunista műszakon, tizenegyen vért adtak, majd hurka-kolbász va­csorán vettek részt, klubdélutánt rendeztek a cipőgyári lányokkal, 123 százalékért kapták a végfizetést, Szabó Zoli házat vett, s várták: ki lesz a két új fiú, akik novembertől velük dol­goznak majd. Mi történt azóta? — erre kerestük a választ Holló István brigádjában, akiknek munkáját egész évben figyelemmel kísérjük. Hirtelen azt hittem, rossz helyen járok: 11 hónap óta először fogad csönd a Rá­kóczi út 100 alatti lakatos­műhelyben. Először félig ösz- szeszerelt alagútzsalukat. mé­retre szabdalt vaslemezeket látok, aztán a bejárattal szemközti fal mellett feltűnik a narancsszínű fémmunkás „egyenruha”. Reggeli idő van. Az alacsony lócán egymás mellett szorosan ülő embe­rek hátukat a radiátornak tá­masztják, onnan jön egy kis meleg a hideg tej mellé. Dajka bánata — Ettől aztán nem lehet meggyulladni — mondják, s arra biztatnak: fogjam meg ha nem hiszek nekik. Az egy­mástól 10—15 centiméterre párhuzamosan felszerelt spi­rálradiátorok közül a felső meleg, a középső épphogy langyos, a harmadik jéghi­deg. Ennyit bír a kazán, mert még mindig nem kapcsoltak át a távhőre. Mikor lesz be­lőle valami? Ki tudja. A ve­zetékeket már lefektették, de még csak most kezdik építeni a kis hőközpontot. — Dolgozik már a brigád­vezető? — kérdezem a reg­gelizőktől. mert októberben megfázott és táppénzen volt amikor kerestem. — Nem dolgozik, de bent van — mondják jó hangosan, hogy Holló is hallja, aztán nagyot nevetnek, amikor ki­dugja fejét a félig kész zsalu mögül. A reggeli időnek vége. A brigád tagjai kesztyűt húz­nak, felszisszen a hegesztő lángja, nagy robajjal indul a darabológép, a kalapácsok hangja pillanatok alatt meg­tölti a termet. Dajka János, a brigád legidősebb tagja sa­tuba fogott alkatrészbe illeszt egy vastag csavart. A csavar­húzó kétszer is kiugrik he­lyéről, harmadszorra aztán sikerül. — Próbálom szoktatni, de nem mindig sikerül — mond­ja, aztán válaszol a kérdések­re is —: itt bent minden rendben van, de otthon nem egészen. Beteg az asszony. Gyerekkora óta dolgozik a sényői tsz-ben, de most már egy éve beteg. Vártuk, hogy hátha kap táppénzt, de egy fillért sem kapott. Hat gye­reket felnevelt, alakulás óta dolgozik a tsz-ben, most meg hogy beteg, még táppénzt se fizetnek. Maga érti? Én sem értem Dajka János, de utánanézek, ott ahol is­merik a jogszabályokat Vastag volt a borítók A brigádvezetővel a no­vemberi eseményeket keres­sük. Naptárt vesz elő, aztán sorolja: „Ötödikén elment Krutilla, 6-án megemlékez­tünk az Októberi Forradalom évfordulójáról, Markovics és Boda 2—2 napot, Nagy Mik­lós és Schmidt Jancsi 3—3 papot szabadságon voltak. 10-én tartották a fiatalok az ifjúsági partementet, 12-én vastag volt a boríték, mert a tervet majdnem 130 száza­lékra teljesítettük október­ben, Irsa Miki négy napot táppénzen volt, 16-án Nagy Sanyi egy levelet kapott a honvédségtől, 18-án Pányisz- kó, Nagy Sanyi és Schmidt színházban voltak, 20-án két új embert kapott a brigád. A terv? 25 zsalut keli megcsi­nálni novemberben. Húsz biztos elkészül, ha az öt — egy másik fajtából — nem is lesz készre szerelve, félkész­ben Ötnél több lesz, értékben nem lesz lemaradás. A parlamenten Pányiszkó György és Albert Sándor szó­lalt fel a brigád fiataljai ne­vében. — Én azt kértem, hogy az ifjúsági alapot ne augusztus­ban adja a vállalat, hanem áprilisban, hogy a nyáron már hasznát vehessük. Aztán azt is. hogy kevés a hegesz­tőgép, ha valakinek valami miatt a másik műszakba kel­lene bejönni, nincs mivel dolgozni — mondja Pányisz­kó, akit megválasztottak a vállalati ifjúsági parlament­re küldöttnek. — Pesten is szót kérek, de ott már nem­csak a mi műhelyünk „ond- járól kell beszélni, hanem az egész gyáréról. Jancsi, az utánpótlás Albert Sanyi a bérekről beszélt: azt mondta el, hogy a brigád tagjai az idén tíz hónap alatt kevesebbet ke­restek, mint tavaly, meg, hogy a szakmai bértáblázat karbantartása miatt egy fris­sen felszabadult fiatal, eset­leg többet kap, mint az egy­két éves gyakorlattal rendel­kező szakmunkás. — Akkor megint csökken a brigád létszáma, mint most Krutilláyal — mondja Holló István brigádvezető. — Jól futballozott a fiú, megkeres­ték Rakamazról. hogy leiga­zolnák. Elment próbajátékra, sikerült neki. aztán ledolgoz­ta a felmondási időt és szé­pen elköszönt. Sajnáljuk, rendes fiú volt, de kívánjuk: érezze jól magát új munka­helyén, sikerüljön neki a csapatba kerülés is. Lenne itt egy utánpótlás, a Kovács Jancsi.. . Jól megtermett fiú Kovács Jancsi, a harmadéves ipari tanuló. Szeptemberben ke­rült a brigádhoz, hamar meg­szerették egymást. Hétszáz- húsz forint ösztöndíjáért szakmunkát végez, Bácskái meg Schmidt ők kérték állan­dó harmadiknak a szerelés­hez. — Szeretnék itt maradni, ha lehet — monja Kovács Já­nos — de most át akarnak tenni egy másik brigádba. Biztos jó dolog, hogy más munkát is megtanul az em­xber, de három hónap alatt nagyon megszoktam itt. A nyáron Dajka Sándor, most Krutilla József ment el a brigádból, a létszám még­sem változott. Húszadikán lé­pett be Csajbók Sándor és Varga István, de róluk még nem beszéltünk, mert próba­idősök. Néhány hét múlva már kiderül: tetszik-e nekik a munka, megtetszettek-e ők is a brigádnak, benne leSz e munkájuk a novemberi terv teljesítésében. Erről majd decemberben ... Balogh József E hunyorgó lámpájú fül­kében négy katona. Elo. feloételisek, szabad­ságra. Már Szolnoktól szób- ridzseznek. Egyikük Szo- boszlón elköszön. A többiek ásítoznak, majd sorra nyom­ja el valamennyit a buzgó- ság. Debrecenben három lány száll fel, friss színházi él­ményüket tárgyalva. A fiúk megélénkülnek, ahogy kihúz a szerelvény, még a lámpák is fényesebbek. A lányok — a másnapi zárthelyi esély- latolgatásaival is végezve — könyveikbe merülnek. Katonáék Téglásnál ..pa­rancsra” éheznek. Egymás után szedegetik elő útrava- lójukat barna egyentáskáik- ból, császárszalonna — kö­zepén rózsaszín huscsíkok VACSORA —, kenyér, paprika a menü, s bicskáikat mikádójuk bel­ső oldalába törölve nekilát­nak. A lányok feszengenék, egy- re-másra pillantanak fel könyveikből. mígnem össze­néznek, s kitör belőlük a ne­vetés. Mikor csillapodnak, a középen ülő megszólal: *' — Adjatok már egy kato­nát! — majd sietve hozzáte­szi: — Nem tudtunk színház után kajálni. Rohantunk a vonathoz. Válasz helyett a katonák egyike szalonnát tűz bicská­ja hegyére, s a kenyérrel együtt a középső lány felé nyújtja. Társai követik: a fülke rágással telik, s meg­indul a beszélgetés. Nyíregyházára sípol a vonat, mire elköltik a „színházi va­csorát”. Csendes Csaba Mátészalkáról exportra Fűrészáru, papírfa Az ország második legna­gyobb ERDÉRT-telepe a má­tészalkai, mostoha körülmé­nyek között dolgozik. A 730 munkás idejének java részét a szabad ég alatt tölti, és az •utóbbi idők javulása ellené­re sem megfelelőek a szociá­lis létesítmények. A korsze­rűsödés üteme lassú, a kis­léptékű előrehaladás bizonyí­tékai a csarnokok fűtésének javítása, valamint a hamaro­san befejeződő csatornázás. Mindezek ellenére a máté­szalkai ERDÉRT-telepen a terv 102 százalékos teljesíté­sével számolnak: 406 millió forint értéket szándékoznak előállítani. Ebből a tőkés ex­port részesedése 178 millió forint lesz. Az NSZK-ba, Gö­rögországba, Olaszországba főleg fűrészárut, Jugoszláviá­ba pedig papírfát szállíta­nak. Nyereségük — alapa­nyaghiány és a létszámcsök­kenés miatt —, 22 millió fo­rint lesz csupán, holott 1977- ben, 29 millió volt a nyere­ségük. A Szovjetunióból érkező fenyőgömbfát rúdfának, bá­nyafának, papírfának dolgoz­zák fel. Háromnegyed év alatt 180 ezer köbméter fa érkezett a telepre, de ennél 4 ezer köbméterrel többet dolgoztak fel: a különbség a telepen található • jelentős mennyiségű — 20—30 ezer köbméternyi — tartalékból származik. Szabolcs láda­elemet, 2300 darabhoz ele­gendőt is gyártottak, most kis, hűtőházi ládákat készí­tenek. Gépparkuk túlnyomó ré'ze régi berendezésekből áll: legközelebbi feladatuk a ré­gi csarnok anyagmozgatásá­nak gépesítése lesz, hiszen az új — 1971-ben épült csar­nokban, már félautomaták segítenek ebben. Távlati ter­vük oedig egv olyan kazán­ház építése, amiben a kelet.-1 kezett fűrészport. háncsot égethetik el. alakíthatják át hőenergiává. MELIORÁCIÓ. kifutópálya Feljavítják a földet Szabolcs megyének a Ló- nyai-csatornától délre eső része, mintegy 1800 négyzet- kilométer tartozik a Tisza— rétközi Vízgazdálkodási Tár­sulat működési körébe. A társulat — melynek minden mezőgazdasági üzem, községi tanács a tagja —, 1978-ra mintegy 41 millió forint ér­tékű munkát tervezett, azon­ban a jelek szerint az elő­irányzottakat 10 százalékkal teljesítik túl. Jelentős belterületi vízren­dezési munkát végeztek a jövendő felüljáró terepelő­készítése során a Lujza utcá­nál. Kállósemjénben 3,5 mil­lió forint értékben 4 kilomé­ternyi csapadékelvezető csa­tornát építettek, a repülőté­ren pedig beton kifutópályát készítettek. Részt vesznek a komplex meliorációs munkában is: 1,978-ban 15 millió forinttal részesedik ez a tervükben. Ujfehértón, Bökönyben, Má- riapócson dolgoznak. Az át­lagosan 2—3 évig húzódó meliorációs munkálatok kö­zül a legjelentősebb az újfe­hértói, ahol összesen 28 mil­lió forint ráfordítással, mint­egy 2000 hektár földet „dol­goznak” meg. Évente ismétlődő munká­juk a mezőgazdasági üzemek területén húzódó, 650 kilomé­ter hosszú saját kezelésben lévő közcélú csatornák fenn­tartása. Ez többek között azt jelenti, hogy minden évben kétszer gyomtalanítják a csa­tornákat, és 5—10 kilométer hosszban fel is újítják azo­kat. Oros, Vaja, Kisléta volt 1978-ban a rekonstrukciók színhelye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom