Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
1978. november 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK Reális mérleg □ z év végéhez közeledve a mezőgazdaságban működő pártszervezetek vezetőségei a napi feladatok mellett készülnek a beszámoló taggyűlésekre is. A Központi Bizottság titkárságának határozata értelmében az év végi beszámoló taggyűléseket 1979 január—február hónapokban kell megtartani. Újszerű követelmény: ahol párt vezetőségek irányítják az alapszervezeteket, ott előbb összevont taggyűlésket kell tartani és ezután kerülhet sor az alapszervezeti beszámoló taggyűlésekre. A kedvező őszi időjárás segítette a betakarítást, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Azonban nem kevés még a teendő. Meg kell oldani az értékesítési és tárolási nehézségeket is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között jelentős adottságbeli eltérések vannak. így eltérőek a megoldásra váró feladatok is. Az évi csapadékosabb időjárás egyes gazdaságokat kedvezően, másokat kedvezőtlenül érintett. A mezőgazdaságban működő pártszervezeteknek ezekre a különbségekre is figyelemmel kell lenniük a saját munkájuk értékelésénél. Csak megalapozott elemzésből lehet helyes következtetéseket levonni. Ezért fontos megkülönböztetni azokat az okokat, amelyek kedvezően, illetve kedvezőtlenül járultak hozzá a gazdasági év idei eredményeihez. Nem helyes a tervezés vagy a vezetés gyengeségeit az időjárás számlájára elkönyvelni. Ugyanakkor fordítsanak figyelmet a dolgozók eredményes munkájának elismerésére. A pártszervezetek mindenütt vegyék számba azokat a gazdasági elemzéseket, amelyek egyes üzemágakra és növényféleségekre vonatkoznak. Ha ilyen számítások nem készülnek, indokolt azt kezdeményezni. Az 1978-as gazdasági év tapasztalatainak sokoldalú önkritikus elemzése a következő év helyi gazdaságpolitikai tennivalóinak kidolgozása érdekében szükséges A bonyolultabb közgazdasági körülmények indokolják, hogy az eddiginél alaposabban végiggondoljuk a jövő évi és a hosz- szabb távon megoldandó feladatokat. A pártszervezetek e feladatok végrehajtásában nincsenek magukra hagyva. A Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata és a pártszervek kidolgozott intézkedési tervei minden pártalap- szervezet számára nélkülözhetetlen irányítást adnak. E határozatok végrehajtásának segítése minden kommunista fontos feladata és nélkülözhetetlen valamennyi mező- gazdaságban dolgozó munkás, vezető erőfeszítése is. Ennek érdekében a pártszervezeteknek tovább kell javítani a politikai szervező munkájukat. Megtalálni minden kommunista számára azokat a pártmegbízatásokat amellyel a legjobban elősegíthetjük a feladatok jobb megértését és végrehajtását a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. A pártalapszervezetek 1978. évi munkájának minősítése, a jövő év legfontosabb feladatainak kijelölése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a taggyűléseket sokoldalú eszmecsere előzze meg. A kommunistákkal folytatott egyéni beszélgetések és pártcsoportviták mindig hasznosan segítették elő az alapszervezeti vezetőségek ez irányú munkáját. A beszámoló taggyűléseken megfelelő figyelmet kellene fordítani olyan kérdések alaposabb megvitatására is. amelyek a Központi Bizottság 1976. március 15-i határozata feldolgozása alkalmával a szükségesnél kevesébb figyelmet kapott. Ezek közé tartoznak a munka- és ütemszervezés; a munkaerő-gazdálkodás; a gazdaságok közötti együttműködés; a gazdasági vezetés személyi feltételei, az üzemi és szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének időszerű feladatai: a szocialista munkaverseny-mozgalom. A mezőgazdasági pártszervezetek beszámoló taggyűléseinek előkészítése a közvetlen irányító pártszervektől körültekintő munkát igényel. Ezek közé tartozik többek között az is, hogy a pártvezetőségek az összevont taggyűléseket a beszámoló taggyűlések előtt tartják. Ebben még a pártszerveknek nincs tapasztalatuk. A jól előkészített ösz- szevont taggyűlések követendő példát állítanak az alapszervezetek beszámoló taggyűlései elé. Ennek érdekében az összevont taggyűlések az alapszervezetek munkájának értékelésén túl fogalmazzák meg az alapszervezetek tennivalóit mindazokban a kérdésekben, amelyek a következő évben a feladatok megoldása szempontjából fontosak és kiemelést érdemelnek. A pártszervek nagy felelősséggel kötelesek előkészíteni az irányításuk alá tartozó pártvezetőségek és önálló alapszervezetek 1978-as évi munkájának minősítését. A minősítéseket, amelyek lehetőleg testületi állásfoglalások legyenek, helyes, ha a taggyűlést megelőzően hozzuk a pártvezetőségek, alapszervezeti vezetőségek tudomására, hogy mindazokat figyelembe véve dolgozhassák ki a következő évi feladataikat. E minősítések legyenek sokoldalúak, reálisak. Indokolt ez évben mindenütt kiemelten foglalkozni a vezetőségek munkamódszerének, munkaképességének javításával, a határozatok végrehajtását szolgáló operatív szervező munka fejlesztésével. A beszámoló taggyűlés előkészítése és lebonyolítása a pártalapszervezetek feladata, de nélkülözhetetlen a közvetlen irányító pártszervek aktív, segítő közreműködése. Ily módon teremthető további kedvező feltétel a mező- gazdaság továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásához. O. L. 1 brigád 1 éve (NOVEMBER) NAGY SÁNDOR DAJKA JÁNOS KOVÁCS JÄNOS JJ Pesten is szót kérek...“ Október esemén.vd.ús hónap volt a „Fémmunkás” Vállalat Petőfi Sándor Szocialista Brigádjának életében. Teljes létszámmal ott voltak a kommunista műszakon, tizenegyen vért adtak, majd hurka-kolbász vacsorán vettek részt, klubdélutánt rendeztek a cipőgyári lányokkal, 123 százalékért kapták a végfizetést, Szabó Zoli házat vett, s várták: ki lesz a két új fiú, akik novembertől velük dolgoznak majd. Mi történt azóta? — erre kerestük a választ Holló István brigádjában, akiknek munkáját egész évben figyelemmel kísérjük. Hirtelen azt hittem, rossz helyen járok: 11 hónap óta először fogad csönd a Rákóczi út 100 alatti lakatosműhelyben. Először félig ösz- szeszerelt alagútzsalukat. méretre szabdalt vaslemezeket látok, aztán a bejárattal szemközti fal mellett feltűnik a narancsszínű fémmunkás „egyenruha”. Reggeli idő van. Az alacsony lócán egymás mellett szorosan ülő emberek hátukat a radiátornak támasztják, onnan jön egy kis meleg a hideg tej mellé. Dajka bánata — Ettől aztán nem lehet meggyulladni — mondják, s arra biztatnak: fogjam meg ha nem hiszek nekik. Az egymástól 10—15 centiméterre párhuzamosan felszerelt spirálradiátorok közül a felső meleg, a középső épphogy langyos, a harmadik jéghideg. Ennyit bír a kazán, mert még mindig nem kapcsoltak át a távhőre. Mikor lesz belőle valami? Ki tudja. A vezetékeket már lefektették, de még csak most kezdik építeni a kis hőközpontot. — Dolgozik már a brigádvezető? — kérdezem a reggelizőktől. mert októberben megfázott és táppénzen volt amikor kerestem. — Nem dolgozik, de bent van — mondják jó hangosan, hogy Holló is hallja, aztán nagyot nevetnek, amikor kidugja fejét a félig kész zsalu mögül. A reggeli időnek vége. A brigád tagjai kesztyűt húznak, felszisszen a hegesztő lángja, nagy robajjal indul a darabológép, a kalapácsok hangja pillanatok alatt megtölti a termet. Dajka János, a brigád legidősebb tagja satuba fogott alkatrészbe illeszt egy vastag csavart. A csavarhúzó kétszer is kiugrik helyéről, harmadszorra aztán sikerül. — Próbálom szoktatni, de nem mindig sikerül — mondja, aztán válaszol a kérdésekre is —: itt bent minden rendben van, de otthon nem egészen. Beteg az asszony. Gyerekkora óta dolgozik a sényői tsz-ben, de most már egy éve beteg. Vártuk, hogy hátha kap táppénzt, de egy fillért sem kapott. Hat gyereket felnevelt, alakulás óta dolgozik a tsz-ben, most meg hogy beteg, még táppénzt se fizetnek. Maga érti? Én sem értem Dajka János, de utánanézek, ott ahol ismerik a jogszabályokat Vastag volt a borítók A brigádvezetővel a novemberi eseményeket keressük. Naptárt vesz elő, aztán sorolja: „Ötödikén elment Krutilla, 6-án megemlékeztünk az Októberi Forradalom évfordulójáról, Markovics és Boda 2—2 napot, Nagy Miklós és Schmidt Jancsi 3—3 papot szabadságon voltak. 10-én tartották a fiatalok az ifjúsági partementet, 12-én vastag volt a boríték, mert a tervet majdnem 130 százalékra teljesítettük októberben, Irsa Miki négy napot táppénzen volt, 16-án Nagy Sanyi egy levelet kapott a honvédségtől, 18-án Pányisz- kó, Nagy Sanyi és Schmidt színházban voltak, 20-án két új embert kapott a brigád. A terv? 25 zsalut keli megcsinálni novemberben. Húsz biztos elkészül, ha az öt — egy másik fajtából — nem is lesz készre szerelve, félkészben Ötnél több lesz, értékben nem lesz lemaradás. A parlamenten Pányiszkó György és Albert Sándor szólalt fel a brigád fiataljai nevében. — Én azt kértem, hogy az ifjúsági alapot ne augusztusban adja a vállalat, hanem áprilisban, hogy a nyáron már hasznát vehessük. Aztán azt is. hogy kevés a hegesztőgép, ha valakinek valami miatt a másik műszakba kellene bejönni, nincs mivel dolgozni — mondja Pányiszkó, akit megválasztottak a vállalati ifjúsági parlamentre küldöttnek. — Pesten is szót kérek, de ott már nemcsak a mi műhelyünk „ond- járól kell beszélni, hanem az egész gyáréról. Jancsi, az utánpótlás Albert Sanyi a bérekről beszélt: azt mondta el, hogy a brigád tagjai az idén tíz hónap alatt kevesebbet kerestek, mint tavaly, meg, hogy a szakmai bértáblázat karbantartása miatt egy frissen felszabadult fiatal, esetleg többet kap, mint az egykét éves gyakorlattal rendelkező szakmunkás. — Akkor megint csökken a brigád létszáma, mint most Krutilláyal — mondja Holló István brigádvezető. — Jól futballozott a fiú, megkeresték Rakamazról. hogy leigazolnák. Elment próbajátékra, sikerült neki. aztán ledolgozta a felmondási időt és szépen elköszönt. Sajnáljuk, rendes fiú volt, de kívánjuk: érezze jól magát új munkahelyén, sikerüljön neki a csapatba kerülés is. Lenne itt egy utánpótlás, a Kovács Jancsi.. . Jól megtermett fiú Kovács Jancsi, a harmadéves ipari tanuló. Szeptemberben került a brigádhoz, hamar megszerették egymást. Hétszáz- húsz forint ösztöndíjáért szakmunkát végez, Bácskái meg Schmidt ők kérték állandó harmadiknak a szereléshez. — Szeretnék itt maradni, ha lehet — monja Kovács János — de most át akarnak tenni egy másik brigádba. Biztos jó dolog, hogy más munkát is megtanul az emxber, de három hónap alatt nagyon megszoktam itt. A nyáron Dajka Sándor, most Krutilla József ment el a brigádból, a létszám mégsem változott. Húszadikán lépett be Csajbók Sándor és Varga István, de róluk még nem beszéltünk, mert próbaidősök. Néhány hét múlva már kiderül: tetszik-e nekik a munka, megtetszettek-e ők is a brigádnak, benne leSz e munkájuk a novemberi terv teljesítésében. Erről majd decemberben ... Balogh József E hunyorgó lámpájú fülkében négy katona. Elo. feloételisek, szabadságra. Már Szolnoktól szób- ridzseznek. Egyikük Szo- boszlón elköszön. A többiek ásítoznak, majd sorra nyomja el valamennyit a buzgó- ság. Debrecenben három lány száll fel, friss színházi élményüket tárgyalva. A fiúk megélénkülnek, ahogy kihúz a szerelvény, még a lámpák is fényesebbek. A lányok — a másnapi zárthelyi esély- latolgatásaival is végezve — könyveikbe merülnek. Katonáék Téglásnál ..parancsra” éheznek. Egymás után szedegetik elő útrava- lójukat barna egyentáskáik- ból, császárszalonna — közepén rózsaszín huscsíkok VACSORA —, kenyér, paprika a menü, s bicskáikat mikádójuk belső oldalába törölve nekilátnak. A lányok feszengenék, egy- re-másra pillantanak fel könyveikből. mígnem összenéznek, s kitör belőlük a nevetés. Mikor csillapodnak, a középen ülő megszólal: *' — Adjatok már egy katonát! — majd sietve hozzáteszi: — Nem tudtunk színház után kajálni. Rohantunk a vonathoz. Válasz helyett a katonák egyike szalonnát tűz bicskája hegyére, s a kenyérrel együtt a középső lány felé nyújtja. Társai követik: a fülke rágással telik, s megindul a beszélgetés. Nyíregyházára sípol a vonat, mire elköltik a „színházi vacsorát”. Csendes Csaba Mátészalkáról exportra Fűrészáru, papírfa Az ország második legnagyobb ERDÉRT-telepe a mátészalkai, mostoha körülmények között dolgozik. A 730 munkás idejének java részét a szabad ég alatt tölti, és az •utóbbi idők javulása ellenére sem megfelelőek a szociális létesítmények. A korszerűsödés üteme lassú, a kisléptékű előrehaladás bizonyítékai a csarnokok fűtésének javítása, valamint a hamarosan befejeződő csatornázás. Mindezek ellenére a mátészalkai ERDÉRT-telepen a terv 102 százalékos teljesítésével számolnak: 406 millió forint értéket szándékoznak előállítani. Ebből a tőkés export részesedése 178 millió forint lesz. Az NSZK-ba, Görögországba, Olaszországba főleg fűrészárut, Jugoszláviába pedig papírfát szállítanak. Nyereségük — alapanyaghiány és a létszámcsökkenés miatt —, 22 millió forint lesz csupán, holott 1977- ben, 29 millió volt a nyereségük. A Szovjetunióból érkező fenyőgömbfát rúdfának, bányafának, papírfának dolgozzák fel. Háromnegyed év alatt 180 ezer köbméter fa érkezett a telepre, de ennél 4 ezer köbméterrel többet dolgoztak fel: a különbség a telepen található • jelentős mennyiségű — 20—30 ezer köbméternyi — tartalékból származik. Szabolcs ládaelemet, 2300 darabhoz elegendőt is gyártottak, most kis, hűtőházi ládákat készítenek. Gépparkuk túlnyomó ré'ze régi berendezésekből áll: legközelebbi feladatuk a régi csarnok anyagmozgatásának gépesítése lesz, hiszen az új — 1971-ben épült csarnokban, már félautomaták segítenek ebben. Távlati tervük oedig egv olyan kazánház építése, amiben a kelet.-1 kezett fűrészport. háncsot égethetik el. alakíthatják át hőenergiává. MELIORÁCIÓ. kifutópálya Feljavítják a földet Szabolcs megyének a Ló- nyai-csatornától délre eső része, mintegy 1800 négyzet- kilométer tartozik a Tisza— rétközi Vízgazdálkodási Társulat működési körébe. A társulat — melynek minden mezőgazdasági üzem, községi tanács a tagja —, 1978-ra mintegy 41 millió forint értékű munkát tervezett, azonban a jelek szerint az előirányzottakat 10 százalékkal teljesítik túl. Jelentős belterületi vízrendezési munkát végeztek a jövendő felüljáró terepelőkészítése során a Lujza utcánál. Kállósemjénben 3,5 millió forint értékben 4 kilométernyi csapadékelvezető csatornát építettek, a repülőtéren pedig beton kifutópályát készítettek. Részt vesznek a komplex meliorációs munkában is: 1,978-ban 15 millió forinttal részesedik ez a tervükben. Ujfehértón, Bökönyben, Má- riapócson dolgoznak. Az átlagosan 2—3 évig húzódó meliorációs munkálatok közül a legjelentősebb az újfehértói, ahol összesen 28 millió forint ráfordítással, mintegy 2000 hektár földet „dolgoznak” meg. Évente ismétlődő munkájuk a mezőgazdasági üzemek területén húzódó, 650 kilométer hosszú saját kezelésben lévő közcélú csatornák fenntartása. Ez többek között azt jelenti, hogy minden évben kétszer gyomtalanítják a csatornákat, és 5—10 kilométer hosszban fel is újítják azokat. Oros, Vaja, Kisléta volt 1978-ban a rekonstrukciók színhelye.
