Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

MA Ipar hárommilliárdért (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) TERV R égen lejárt lemez, hogy a tél küszöbén, az első hó lehűl ;á- sával befejeződik a me­zőgazdasági munka. Ha a határ elnéptelenedik is, a termelés nem szü­netel. Ad munkát az ál­lattenyésztés, gyümöl­csösben a metszés. a ládagyártás, következik a leltárkészítés, a téli gépjavítás és nem utolsó­sorban már készülni kell a számvetésre, tervezés­re. A tervkészítésnek — ■tudott okok miatt — most a mezőgazdaság­ban is nagy jelentősége van. Jó tervet csak ala­pos helyzetismerettel, körültekintő elemző munkával lehet készíte­ni. A terv készítését azonban nemcsak üze­men belüli dolgok, kül­ső hatások is befolyá­solják A helyi termelési adottságoknál számolni kell a partneri kapcso­latokkal. az ipar, a ke­reskedelem igényével, de azzal is, amit az említett szervektől a mezőgazda, sági üzem elvárhat. A termelési cél meg­határozása tehát nem könnyű, nem egyszerű feladat. Az új szabály­zók is arra ösztönöznek — a termelőszövetkezeti főkönyvelők már meg­kapták —, hogy ne el­nagyoltan, úgy is mond­hatnánk spontán szüles­senek a számok. Nincs annak semmi értelme, hogy ahol még negyven mázsa kukorica soha nem termett, ott ötven- mázsás átlagot tervezze­nek. Az sem lehet gya­korlat, hogy minden hozamot az elérhető alá tervezzenek Különösen a költségek és hozamok arányát szükséges^' nagy hozzáértéssel pontosíta­ni. A már említett pél­dával élve: — ha a föld termőképessége a tech­nika és technológia 40 mázsás hektáronkénti kukorica átlagot bizto­sít, úgy a költségek is ezzel legyenek arányban. Az időjárási tényezőkön kívül sok helyütt — 1978 is ezt igazolja — azért az irreálisan tervezett mert az irreális tervezett hozamoknál csak egyet­len dolog teljesül: a ma­gasan megszabott költ- ségfelhaszálás. J övőre a népgazda­ság minden ágá­ban, így a mező- gazdaságban is szigo­rúbb, fegyelmezettebb gazdálkodásra van szük­ség. Ezt a szigorúságot már a tervezésnél kell elkezdeni úgy, hogy az idei év eredményeinek elemzése, , a tapasztala­tok feldolgozása folya­matos, alapos legyen. (S. E.) Kádár lános vezetésével ■■■■■■■■■■Mi Moszkvába érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével kedden délután megérke­zett Moszkvába a magyar párt- és kormány­küldöttség, amely részt vesz a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülésén. A küldöttség tagja Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, minisz-. terelnék, Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttség fogadására a szovjet főváros magyar és szovjet zászlók­kal feldíszített Kijevi pályaudvarán megje­lent Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZKP KB pártellenőr­zési bizottságának elnöke, Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB titkára, Pjotr Gyemi- csev, a Szovjetunió kulturális minisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Ivan Pavlovsz- kij közlekedési miniszter, az SZKP KB tag­jai, Oleg Rahmanyin, az SZKP KB póttagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese. Ott volt dr. Szűrös Má­tyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és a nagykövetség több vezető diplomatája. A vonatból kilépő Kádár Jánost Arvid Pel­se, valamint a többi szovjet párt- és állami vezető melegen köszöntötte. A magyar koló­nia úttörőszervezetének tagjai virágcsokrok­kal kedveskedtek Kádár Jánosnak és a ma­gyar delegáció tagjainak. A pályaudvarról Kádár János és a küldöttség tagjai gépko­csin szálláshelyükre utaztak. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére kedden Moszkvába érkezett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Tó­dor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, az államtanács elnöké­nek vezetésével, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának a vezetésé­vel, a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Erich Honeckernek, a Német Szo­cialista Egységpárt KB főtitkárának, az ál­lamtanács elnökének vezetésével, a Román Szocialista Köztársaság küldött­sége Nicolae Ceausescunak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának, a Román Szocia­lista Köztársaság elnökének, az államtanács elnökének vezetésével. A KMP JUBILEUMA TISZTELETÉRE Egymillió tonnával több ám Záhonyból Hazánk legnagyobb tran­zitállomásán, a záhonyi át­rakókörzetben ebben az év­ben 19 millió tonna árufor­galmat bonyolítanak le, egy­millió tonnával többet, mint 1977-ben. Naponta 40—45 vonatot állítanak össze és továbbítanak az ország bel­seje felé. így egy teljes mű­szak alatt 40—45 ezer tonna áru, főként alapanyag jut el rendeltetési helyére. Novem­ber közepéig 15,3 millió ton­na export-, import- és tran­zitárut fogadott és továbbított az üzemfőnökség 9 átrakóál­lomásának hat és fél ezer dolgozója. Az év végéig még körülbelül 3,5 millió tonna áru átrakásáról, szállításáról kell gondoskodniuk, s ez to­vábbra is fokozott helytállást követel a záhonyi kollektí­vától. Munkájuk gondos meg­szervezése tette lehetővé, hogy az év minden napján egyébként is zsúfolt forga­lom mellett fennakadás nél­kül oldották meg feladatai­kat. Az őszi csúcsidőszak kezdetén az üzemfőnökség történetében is rekordtelje- sítményt értek el a záhonyi vasutasok. Nehéz és áldozat­kész munkájuk szép példája volt, hogy 24 óra alatt 1025 vagon Szovjetunióból érke­zett árut raktak át — a napi átlagos teljesítménytől 200 vagonnal többet - s ez 47 ezer tonna árunak felelt meg. Ezt a mennyiséget idő­kiesés nélkül továbbították, s még ugyanezen a napon 1010 vagont fogadni is tudtak át­rakásra. A záhonyi üzemfőnökség 413 szocialista brigádja, s valamennyi dolgozója a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére — a jubileumi munkaverseny folytatásaként — csatlakozott a Láng gépgyári felhíváshoz. Vállalta és eddig maradékta­lanul teljesítette áruszállítá­si feladatát, az átrakási mun­katermelékenység 2 százalé­kos emelését. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozó egy nap alatt 307,45 tonna áru átra­kását végezte el, két tonná­val többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A rakodógépek kihasználásá­nak egyszázalékos javításá- sával a záhonyi szocialista brigádok 100 ezer tonna áru­val többet küldtek el a ter­vezettnél. Ezt a teljesítményt jobb munkaszervezéssel, a vagonok besorolásával, a va­gonállások, a kirakás előké­szítési idejének csökkentésé­vel érték el. Ezzel a megta­karított idővel is növelni tudták a rakodógépek ki­használását. A záhonyiak munkaverse­nyéhez a szovjet vasutasok is csatlakoztak. Segítik ma­gyar kollégáikat abban, hogy például az egynemű árukból: vasérc-, koksz-, olaj-, szén? vonatokat küldenek és eze­ket a megfelelően gépesített átrakóállomásokon már vár­ják. Esetenként a széles üres kocsik visszaküldéséhez szovjet gépeket adnak, s ez- zal szabaddá válik a munka- terület az újabb szállítmá­nyok számára. Ezzel ők is elősegítik a gépek jobb ki­használását. Az idén a záhonyiak eddig több mint 54 ezer társadal­mi munkaórát használtak fel a sürgős feladatok megoldá­sára. Szovjet kollégáikkal közösen szerveztek kommu­nista szombatokat, amikor a magyar vasutasok Csapon, a szovjet dolgozók pedig Zá­honyban és Eperjeskén vé­geztek társadalmi munkát. Ezek a találkozások a két szomszédos vasúti csomópont dolgozóinak személyes jó kapcsolatát, munkaterületü­kön pedig a szervezett együttműködést eredménye­zi. (juhász) Elkészült az a tizenegy KMT 04-es típusú ventillá- ciós gyümölcsmosó a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében;, amelyet NDK-megrendelésre gyártottak. Az egyenként 150 ezer forint értékű gé­peket a paraj és a bab mosására használják. Képün­kön: csomagolás előtt az egyik gép. (Molnár Károly felvétele) LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN Javítóközpont a megyeszékhelyen A lakossági szolgáltatások fejlesztésére évente több millió forintot fordítanak a megye ipari szövetkezetei. Év vége közeledtével számot adnak: mit sikerült megva­lósítani az idei fejlesztési elképzelésekből. A Tempó Általános Szol­gáltató Ipari Szövetkezet mintegy tízmillió forintos árbevételt könyvelhet el a 15 különböző szolgáltatás révén. A legnépszerűbb a gépkocsi- és a motorkerékpár-javítás. A nyíregyházi Moszkva ut­cai szerviz régóta leterhelt, a Jég utcán egy év múlva mo­dern, jól felszerelt javító- központ segíti majd a Tempó munkáját. A 22 millió forin­tos beruházás a szövetkezet legnagyobb szolgáltatásfej­lesztési programja az V. öt­éves tervciklusban. A Tempó az idén 3 millió forintot for­dított a lakossági szolgáltatá­sok fejlesztésére. A személy­autókat előkészítik a műsza­ki vizsgára, sokan kérik a kerékcentirozást, parketta- csiszolást, képkeretezést, vil­lamos berendezések felül­vizsgálatát, fénymásolást, házhoz szállítják az építő­anyagot, a tüzelőt, a gázt. Ezeken kívül a jövő évben több új lakossági szolgálta­tást vezetnek be. A gumike­rekek futózását is elvégzik, műköszörűrészleget nyitnak a Vöröshadsereg útján, fej­lesztik a gombbehuzást és a harisnyaszem-felszedést. „Hozom-viszem”-szolgála- tot szerveznek a szőnyeg­tisztítással : reggel elviszik és mire a család hazaér, már viszik is a tiszta szőnye­get. Autóküszöböt hajtogatnak radiátorelemből, garázsajtó, virágállvány születik az ügyes kezek munkája nyo­mán, a háztartásban szüksé­ges apró használati tárgya­kat az is elkészítheti, akinek a kis méretű bérházi lakás­ban nincs szerszáma. A vas- és fémipari szövetke­zet barkácsműhelye szerszá­mot, gépeket ad a barkácsol­ni vágyók kezébe, aki vi­szont nem érez kedvet eh­hez, lakatosok formázzák, hegesztik helyettük a kért darabokat. Az idén már a harmadik helyre kényszerült a barkácsműhely, s a kis alapterületű Dimitrov utcai részlegben az idén 1,6 millió forint termelési értéket állít elő a szövetkezet. Ebben az évben 85 ezer forinttal tá­mogatták ezt a szolgáltatást, apró gépeket, kézi szerszá­mokat vettek ebből a pénz­ből. Még ebben az évben le­választanak egy helyiséget a bútoripari szövetkezetnek, s akkor a barkácsolni vágyók nemcsak a fém, hanem a fa alapanyagú tárgyakat is el­készíthetik ittf A cipőipari szövetkezet 22 javító és méretes részlegé­ben. évente több száz ezer pár cipőt javítanak Szabolcs- ‘zatmárban. Ma már nem a talpalás, a fejelés a gyakori, hanem a kisebb hibák kiiga­zítása. a sarkalás, a varrá­sok. a csaphiány javítását kérik a cipészműhelyekben. Évente 3 millió forint nye­reséget jelent a szövetkezet­nek a szolgáltatás. Az idén a nyíregyházt^Rákóczi utcai és a záhonyi részlégét felszerel­ték egy-egy kombinált javí­tógéppel. 1980-ban egy kor­szerű gyorsjavító szalont építenek Kisvárdán 2 millió forintért, ahol az ügyfél ha bemegy, egy kávé mellett megvárhatja, amíg megjavít­ják a cipőjét. Ez lesz az első ilyen korszerű cipőszalon a megyében. T. K. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában Révész József és Deák József egy műszak alatt 30 ezer hullámpapír dobozt készít az angol Casemaker berendezés segítségével. (G. B.) yRxeflB | IHagyarország I XXXV. évfolyam, 275. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. november 22. szerda | Gépexport Fehérgyarmatról

Next

/
Oldalképek
Tartalom