Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 22. Tejpor Mátészalkáról Schumann-dalest A NYÍREGYHÁZI üzle­tek előtti szeszfogyasztás változatlanul megoldatlan botránykő. Miskolcon már megkísérelték, hogy komoly helyszíni bírságolással vesse­nek gátat ez elé, nálunk még csupán intő feliratok próbál­ják megfékezni az embereket, mérsékelt sikerrel. Alig változott a házi szesz­kimérések helyzetén a drágább pálinkafőzés, s legfeljebb át­csoportosította. ügyes megol­dásokra késztetett a kilencig tartó alkoholstop a kocsmák­ban. A szabolcs-szatmári egészségügyi szolgálat egyre- másra szolgáltatja a riasztó híreket, de aki csak a bal­eseti krónikákat olvassa, az is képet kaphat a helyzetről. A megyében szerény becs­lések szerint az alkoholisták száma megközelíti a 30 ezret, ami roppant nagy szám. Ez­zel szemben igen kevés azok­nak a száma, akik eljutnak valaha is az elvonóba, vagy kritikus esetben munkaterá­piás intézetbe. Hihetetlennek tűnik, de me­gyénkben csupán húsz olyan ágy van Nagy kálióban, amely az elvonásra jelentkezők vagy küldöttek rendelkezésére áll. Sokszor hetekig kell várakoz­ni a bekerülésre, s a gyorsí­tott kezelés eredményessége is vitatható. Szerény becslés szerint legalább száz ágy kel­lene ahhoz, hogy viszonylag zavartalan legyen az elvonás. Egyre többen és többször igyekeznek meggyőzni a köz­véleményt arról, hogy az al­koholizmus betegség. Van olyan feltevés is, hogy egyes esetekben az enzimek defek­tusa okozza a mértéktelen italozási hajlamot. Ha tehát betegség, akkor viszont lé­nyegesen több erőfeszítésre van szükség az egészségügy részéről is. Amikor erőfeszítésről szó­lunk, nem föltétlenül és csak olyan dolgokra gondolunk, amelyek sok pénzbe kerül­nek. Ide sorolnám azt a ma még gyengén folyó tevé­kenységet, amit röviden ne­velésnek mondhatnánk. Mert az okos életre nevelni kell az embereket, de a nevelőket is, hogy hatékonyabban tudja­nak foglalkozni a gyermekek­kel. fiatalokkal. Szomorú, hogy amikor üze­mi balesetről, közlekedési ka­rambolról, családi tragédiák­ról, idegösszeroppanásról, egy sor szervi betegségről hal­lunk. az okok között fő he­lyet foglalja » el az alkohol. Hogy ne így legyen, ahhoz esetenként sokkal több erély. máskor sokkal több megértés és szeretet kell. Hogy mindez ismert? Igen, de ilyenkor, év vége felé, amikor népszerű névnap nép­szerűt ér. amikor forr a bor, ünnep ünnepet követ, érde­mes ismét szóvá tenni mind­ezt. Az alkalom sok mindent szül. Még alkoholistát is. Mester Attila (bürget) Nem fizette a tartásdíjat zetett: októberig 7500 forint fizetésével maradt adós. A bíróság tartási kötele­zettség elmulasztásának, visszaesőként elkövetett bűn­tettéért 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte Tóthot és egy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A bíró­ság elrendelte a korábban kiszabott 6 hónap börtön végrehajtását is, most már azonban szigorított börtön­ben kell a büntetést letölte­ni. Az ítélet jogerős. Vízmüvet építenek a KEMÉV munkásai Nyírmadán. (Mikita V. felv.) Töröklabda, zsákbamacska, Hyíregyházán November 20-án este jól sikerült Schumann-dalestet rendezett a megyei művelő­dési központ. Az 1840-es év­ben Schumannak Wieck Klá­rával való boldog házassága nyomán keletkeztek az örök­ifjú dalciklusok. A műsor el­ső részében „Asszonyszere­lem, asszonysors” c. dalcik­lust énekelte G. Simon Zsu­zsa. Ilyen erőteljes, érzelem­dús alapokon nyugvó Schu- mann-dal interpretálásnál a közönség és a kritikus szíve­sen megbocsájtja, hogy ami ezeken az alapokon épül, az még nem épült ki egészen, hogy még ezutáni beteljelü- léseket várunk ettől a szép hangú énektehetségtől. Kitűnő volt T. Hunyadi Viktória is a zongoránál. „A költő szerelme” dalcik­lust Leblanc Győző, az Álla­mi Operaház szólistája éne­kelte mély belső átéléssel. Ez a belső átélés súlyt adott minden hangnak. A kitűnő énekeshez méltó zongorakíséretet adott Biró Katalin. Schumann a dalok kíséreténél páratlan mérték­ben felfokozza a zongorakísé­ret beszélőképességét. Az ilyen zongorakíséret komoly muzikalitást, kiegyensúlyo­zott technikát követel. Biró Katalin ízléses, művelt, fö­lényes tudása mellett is oda­adó szolgája maradt a dalok stílusos zongorakíséretének. Vikár Sándor Tavaly már elítélték Tóth János 44 éves újfehértói la­kost, mert nem fizetett négy állami gondozásban lévő gyermeke után gondozási dí­jat, de a figyelmeztető jellegű büntetés — felfüggesztett sza­badságvesztés — eredményte­len maradt. Tóth azóta is al­kalmi munkából él, s bár eb­ből a keresetből is kitelt vol­na gyermekenként a havi 170 forint, Tóth továbbra sem fi­SZÍNHÁZI levél Ma éjjel rw . I I megnősülök Tudjuk, hogy a Csokonai Színház, tatarozás miatt évekre bezárván, a társulat a Hungária Kamaraszínház­ba szorult, ahol kicsi a szín­pad, tökéletlen a technika s ahol őrizkedni kell a teret, többszöri színváltást igénylő daraboktól. A közönség vi­szont színházat igényel, az élet nem állhat meg. Való­színűleg ezért került ebben az évadban színre, szinte kamaravígjátéki formában a Figaro házassága, jól alkal­mazkodik a körülményekhez az Arany meg az asszony és a Sátán is, és valószínű, hogy ez a szükség hívta fel a rendező figyelmét a Bra- ginszkij—Rjazanov szerzőpár Ma éjjel megnősülök című vígjátékára is. Bár ne tette volna. Ennyire szűkösen azért nem vagyunk. (Szín­padméretben sem, . vígjáté­kokban sem.) A darab, ame­lyet nem is olyan régen tévéjáték formájában lát­hattunk s a szombat esti fő­műsorok enyhe unalmat árasztó levegőjében kelle­mesen hatott, a nézővel va­ló közvetlen találkozás ke­reszttüzében, ahol estéről es­tére megméretik — könnyű­nek találtatik. Az alapötlet az, hogy min­den városban minden lakó­telep egyforma, s ha az em­ber nem elég körültekintő — s kicsit többet iszik a kelle­ténél, lévén szilveszter éj­szaka —, könnyen más ágyá­ban találhatja magát, megér egy krokit valami vicclap­ban, de egy színházi estét Semmiképp. S mint ahogy ez már ilyenkor lenni szokott, a „sztorit fel kell tupíroz- ni”. A szerző elkezdi bonyo­lítani aprócska ötletét, hogy kiteljen belőle a 2 és fél óra. Ez néha sikerül, s ilyenkor az éppen soron következő bonyodalom többé-kevésbé hihető, jóval többször nem sikerül, ilyenkor viszont a színészek erőfeszítése sem segít, és nem segítenek a szóviccek sem, melyeken egyébként a fordító, Tabi László humorista jóvoltából nagyokat nevetünk. A cselekmény Leningrád- ban és Moszkvában játszó­dik. (Játszódhatna Drezdá­ban és Berlinben is, csak a neveket kellene kicserélni. Ja és a közjátékjelenet tűz­falán virító plakátokat. Azok közt is azt, amelyik haris­nyanadrágot reklámoz, „Ba- risnyanadrág” felirattal. E helyett mondjuk azt kel­lene felírni, hogy Was ist das macskanadrág. A színészek dicséretes igyekezettel próbálták áthi­dalni a darab gyengéit, ne­kik köszönhető, hogy szóra­koztunk is az előadáson. Kü­lön ki kell emelni Sárközi Zoltánt, de a Moszkvát Le- ningráddal minduntalan ösz- szekeverő Géczy József és partnere, Kállay Bori is ki­tűnőek. Vera (Boross Mari) megíratlan szerep. A szerző egyik sikertelen bonyolítási kísérlete. A „két egyforma lakást” Csinádi István ter­vezte, ahogy a darab sugall­ta s ahogy a körülmények engedték. A rendező Orosz György. A mátészalkai tejporgyárban műszakonként 12 ezer turis­ta tejport tasakolnak a HASSIA csomagológéppel. Nagy Katalin adagolja a tejport. Napi 22—24 ezer dupla feketéhez elegendő tejpor kerül tasakba Mátészalkán. Kondor Zsuzsa két éve kezeli az olasz adagológépet. (Elek E. felv.) éjszakai repülés Szünidei program gyerekeknek az úttörőházban Az általános iskolásoknak bizonyára nem jelent majd nagy gondot az idei téli szü­net eltöltése. A karácsonyi és az újévi ünnepeket leszá­mítva mindössze négy napra kell valamilyen hasznos el­foglaltságot keresni. Ebben sokat segít a pajtásoknak az úttörőház. A nyíregyházi út­törő és kisdobos tisztségvise­lők közül a mókamesterek, a nótafák és a szakköri titká­rok gyűlnek össze a téli szü­netben a szokásos vezetőkép­zésre. Először a mókameste­rek nevetnek a sok új játé­kon, amit majd a második félévben a többi pajtással is megtanítanak. A töröklabda, az éjszakai repülés, a vízhor­dás, a költözködés valószínű­leg derűs perceket szerez majd a pajtásoknak. Az úttörőházban az idén két fenyőünnepséget tarta­nak. December 22-én délelőtt 10 órakor a megye úttörő- csapatainak, délután 14 óra­kor pedig a nyíregyházi is­kolásoknak rendezik meg a fenyőfaünnepséget. Amíg mind a hatszáz gyerek meg­érkezik, zsákbamacska, játék, zenés daltanulás szórakoztat­ja a korábban jövőket. Az 1978-as év búcsúztatá­sát december 30-án a vidám szilveszteri műsorral tartják. Az ifiklub tagjai játékos, vi­dám, szórakoztató műsort ál­lítottak össze a gyerekeknek. Erre a rendezvényre is az iskolák, az úttörőcsapatok, a -rajok jelölik ki a résztve­vőket. Akik viszont szeretnek sakkozni, feltétlen menjenek el december 27-én a Szamu­ely Tibor sakkemlékver­senyre, hiszen bárki nevez­het a helyszínen, délelőtt 9 órakor kezdik a küzdelme­ket. Azok a pajtások is érde­kes programoknak lehetnek részesei, akik nem kaptak meghívást a fenyőfa- és a szilveszteri ünnepségre és a vezetői képzéseken sem kell részt venniük. Az úttörőház folyóirat-olvasója, a nagyte­remben berendezett játékszo­ba, pingpongasztal, társas­játékok, asztalifoci várja az érdeklődő kisdobosokat és úttörőket a szünidő' vala­mennyi napján délelőtt 9-től délután ötig. (tk) Sínek, lemezek, drótgubancok Nyírségből a kohóba Vashulladék begyűjtése, valamint haszonvas eladása; így lehetne a legtömörebben jellemezni a Kohászati Alap­anyag-előkészítő Közös Vál­lalat nyíregyházi részlegének feladatát. A meglehetősen hosszú nevű vállalat abban különbözik a MÉH-től, hogy csak üzemektől, vállalatoktól vesz át hulladékanyagot, s ezen belül is csak vasat gyűjt. Tevékenységi köre gyakorlatilag az egész me­gye, sőt, a szomszédos me­gyék Szabolccsal határos te­rületeinek egy része is ide tartozik. A huszonegy dolgozót fog­lalkoztató nyíregyházi rész­leg havi tervében 1100 tonna vashulladék begyűjtése sze­repel, amit rendre, dereka­san teljesítenek. Legnagyobb partnerei általában a MÁV, a gumigyár, a MEZŐGÉP, és a Fémmunkás Vállalat. Ezek­kel minden évben szerződést kötnek, mely szerint az üze­mek összegyűjtik a vashulla­dékot, míg a részleg gondos­kodik az elszállításról, és az értékesítésről. Leggyakrab­ban vasúti sínek, lemezek, drótgubancok, kiselejtezett gépek kerülnek a telepre, majd innen Diósgyőrbe, Ózd- ra, valamint magánszemé­lyekhez. A hulladékvas begyűjtése mellett fontos tevékenységük az úgynevezett haszonvas ér­tékesítése is. Idei eladási ter­vük félmillió forintot határo­zott meg, amit már eddig kétszázezer forinttal szár­nyaltak túl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom