Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
MA Pehelypaplan Nagykállóból (2. oldal) Gyár a kúriában (3. oldal) Kádár János Párizsban Megkezdődtek a magyar—francia tárgyalások Kádár János és Giscard d’Estaing négyszemközt tárgyal. (Kelet-Magyarország telefotó) IPARI SZÖVETKEZETEK Exportnövelő beruházások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Veléry Giscard d’Estaingnek, a Francia Köztársaság elnökének meghívására — felesége társaságában — szerdán hivatalos látogatásra a Francia Köztársaságba utazott. Kíséretében van Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Veress Péter, a Magyar Nép- köztársaság nagykövete a Francia Köztársaságban, Párizsban csatlakozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rdcz Pál külügyi államtitkár, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A legmagasabb tisztelet- adással fogadták a francia főváros Orly-repülőterén Kádár Jánost szerda délután. Néhány perccel fél négy előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és felesége, valamint kísérete Párizsba érkezett. A magyar és francia zászlókkal díszített kormányváró épülete előtt a köztársasági gárda és a tengerészgyalogság első tüzérezredének díszalakulatai sorakoztak fel. A különgépből kilépő Kádár Jánost és feleségét elsőként Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök és felesége köszöntötte. A repülőtéren csatlakozott Kádár János kíséretéhez Veress Péter párizsi magyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing ellepett a díszalakulatok előtt. Ezután a Központi Bizottság első titkárának bemutatták a fogadtatásra megjelent francia hivatalos személyiségeket, akik között ott volt Raymond Barre miniszterelnök, Jacques Cha- bandelmas, a képviselőház elnöke, valamint a kormány és a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a megérkezésnél Raymond Bressier, Franciaország budapesti nagykövete és a párizsi magyar kolónia számos képviselője. Valéry Giscard d’Estaing rövid üdvözlő beszédében a következőket mondta: Tisztelt első titkár úr! Franciaország és Magyar- ország népe régóta ismeri egymást, a francia népnek a magyar nép iránti megbecsülése és baráti érzése nem újkeletű. A két ország kormánya között több éve minden szinten együttműködés és szívélyes viszony alakult ki. Kapcsolataink történetében azonban most első ízben találkoznak a két ország legfelsőbb vezetői. Az ön látogatása tehát az eddig még el nem ért szintre emeli a francia—magyar kapcsolatokat, kifejezésre juttatja közös szándékunkat, hogy új távlatokat nyissunk Franciaország és Magyarország párbeszédében és együttműködésében. Tanúsítja közös meggyőződésünket, ha együttesen törekszünk arra, hogy közelhozzuk egymáshoz a két országot, a két népet, ezzel az enyhülés és a béke ügyét szolgáljuk Európában. Mindez bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának és milyen fontosnak tartjuk következő közös megbeszéléseinket Francia- ország, Magyarország és Európa számára. Tisztelt első titkár úr! Szeretném kifejezni, hogy nagy örömmel fogadjuk önt és az ön oldalán Kádár Já- nosné asszonyt, a kíséretében megjelent személyiségeget, az egész magyar küldöttséget Franciaországban. A köztársasági elnök szavaira válaszolva Kádár János ezeket mondotta: Tisztelt elnök úr! Tisztelt Giscard d’Estaing asszony! Hölgyeim és uraim! Köszönöm az üdvözlő szavakat, a vendégszerető fogadtatást. Az elnök úr meghívásának eleget téve örömmel jöttem Párizsba, a Francia Köztársaság fővárosába, annak a népnek az országába, amelynek történelme és kiemelkedő eredményei iránt nagy megbecsülés él Magyarországon. Első, megtisztelő feladatom, hogy átadjam önöknek és az önök személyén keresztül az egész francia népnek a magyar nép, a Magyar Népköztársaság vezető testületéinek üdvözletét és jókívánságait. Elnök úr! A velem érkezett honfitársaimmal együtt azzal a szándékkal léptem francia földre, hogy a magyar és a francia nép baráti kapcsolatait elmélyítsük, hogy ösztönözzük országaink sokoldalú kapcsolatainak fejlődését, és szót váltsunk a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Nagy várakozással tekintek tárgyalásaink, a francia politikai élet vezető személyiségeivel tervbe vett találkozások elé. E látogatásra, tervezett megbeszéléseinkre olyan időszakban kerül sor, amikor nem kevés akadályba ütköző, hosszas és céltudatos munka folyik annak érdekében, hogy a nemzetközi életben az enyhülés irányzata további tért hódítson, erősödjék, s a béke biztosított és tartós legyen. Közösen elvégzendő munkánk e folyamatba illeszkedik. Az a meggyőződésem, hogy kapcsolataink erősítésével, tárgyalásainkkal a magyar és a francia nép javát szolgáljuk. Lehetőségünk szerint hozzájárulunk ahhoz, hogy növekedjék a biztonság, szélesedjék a nemzetközi együttműködés Európában, hogy megvalósuljon mindaz, amiről három éve Helsinkiben 35 állam vezetői között — önnel együtt elnök úr — történelmi jelentőségű okmányt írtunk alá. Mélyen tisztelt elnök úr! E gondolatok jegyében köszönöm meg ismételten feleségem és munkatársaim nevében is az ön üdvözlő szavait és a szívélyes fogadtatást. Szabolcs-Szatmár ipari szövetkezetei közül az idén 16- nál folynak nagyobb beruházások. A legtöbb szövetkezet az exportárualap bővítésére kezdett fejlesztésbe, köztük például új üzemházat épít a gávavencsellői és a rakama- zi cipész-, valamint a kis- várdai ruházati szövetkezet. Az építőiparban dolgozók olyan gépek vásárlására költik a pénzüket, amellyel a lakásépítés ütemét tudják növelni. A szolgáltatás fejlesztésére szintén végeztek beruházásokat, többek között Rakamazon, a RAFAFÉM- nél, Tiszalökön, és a Fehér- gyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezetnél. A folyamatban lévő, vagy az idén befejeződő beruházások együttes összege meghaladja a 200 millió forintot. Ennek még a felét sem teszi ki az építési arány, többet fordítanak gépek beszerzésére, a megnövekedett termelés anyagi feltételeinek megteremtésére. A saját fejlesztési eszközök mellett igen jelentős az OKISZ és a KI- SZÖV által adott támogatás, míg a hitel aránya mintegy 40 százalékot tesz ki. Az említett 16 szövetkezet közül 11-nél még az idén befejeződik a beruházás. Közülük az egyik legnagyobb a gávavencsellői cipészek rekonstrukciója, ahol az új üzemházzal megteremtették a vásárolt gépek jó elhelyezését épp úgy, mint a dolgozók szociális ellátását. Ugyancsak ez a cél vezérelte a kisvárdai ruházati szövetkeHogyan elégíti ki a lakosság szükségleteit az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet? — erről tárgyalt egyebek között szerdai ülésén a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A beszámolóban elhangzott, hogy a szövetkezet 29 boltot-áru- házat és 20 vendéglátóhelyet működtet a városban. Hálózatbővítésre 2 millió 600 ezer forintot költöttek az idén, de szanálások és boltösszevonások miatt közel 900 négyzet- méterrel csökkent a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat alapterülete. A vb-ülésen megállapították, hogy az alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott volt a lakosság ellátása, de helytelen igényfelmérés, vagy zetet az új csarnok felépítésével. Gond néhány helyen, hogy az előzetesen tervezetthez képest elhúzódik a beruházás. Az okokat vizsgálva az előkészítés hiányosságai szerepelnek az első helyen, hiszen az építőipari kivitelezésre, illetve a gépbeszerzésre megkötött szerződések általában határidőre teljesülnek, azonban nem biztos, hogy a szerződésben rögzített határidők megegyeznek a szövetkezetek előzetes elképzeléseivel. A legnagyobb elmaradás a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet beruházásánál van. Az elmulasztott talajmechanikai vizsgálatok után az alapozás többe került, közben árváltozások is voltak, ami összességében mintegy tízmillióval növelte a költségeket, miközben az eredeti határidőkön is módosítani kellett, a több mint 70 milliós munkánál. Az építőipari szövetkezetek közül legnagyobb a nyíregyháziak beruházása, amelynek befejezése 1980-ra várható. A lakáskarbantartás fejlesztésére összesen 34 milliót fordít a szövetkezet. Az ibrányiak mintegy 23 milliós költséggel egy új építési technológia meghonosítására vállalkoztak. Kezdetben itt is nehezebben, lassabban folyt a munka a tervezettnél. A szolgáltatás növelésében a legtöbbet a nyíregyházi Tempó Szövetkezet tesz, egy új gépjárműszerviz létrehozásával. L. B. rendszertelen szállítás miatt esetenként a kenyér, a péksütemény is hiányzott a pultokról. A tej- és tejtermék- ellátás sem volt zavartalan az év első felében, azóta a vállalattal közösen tett intézkedések hatására javult a helyzet. A húsellátás — a tőkehús kivételével — folyamatos: van elegendő frissen vágott és mirelit baromfi, hal, húskonzervek, nincs viszont választék a töltelékárukból. A szövetkezet ezen a gondon saját vágású sertésekkel kíván enyhíteni. A tavalyitól több, de a tervezettől kevesebb ruházati termék és vegyes iparcikk talált gazdára az idén Nyírbátorban. Alapvető okként a választékhiányt említették, de az iparcikkek közül gyakran hiányzott a pultokról a porszívó, a hűtőszekrény, a gáz- és villanytűzhely, az olajkályha, a kerékpárok, a víz- és fűtésszerelési cikkek, edényáruk, háztartási cikkek és alkatrészek széles skálája. A forgalom tervezettől alacsonyabb mértékű növekedésének oka az is, hogy a szövetkezetnek kevés szállító- partnere van, így a választék nem mindig és nem mindenben felel meg a vásárlók igényeinek. A vendéglátásban sem érte el a forgalom a tervezett mértéket. Csökkent az előfizetéses étkezők száma: jelenleg 13 munkahely dolgozói ebédelnek a szövetkezet két éttermében, amelyekben a napi étlapon szereplő ételekkel együtt 300 százalékosan használják ki a konyha kapacitását. A végrehajtó bizottság határozatokat hozott a lakosság ellátásának jobb megszervezésére. (Folytatás a 4. oldalon) A Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori Özemében Nagy Sándor RF—22-eg típusú radiál fúrógéphez készít rögzítőasztalokat. Az üzemegység évente ebből az alkatrészből kétszáz darabot gyárt. (Császár Csaba felvétele) Nyírbátor ellátásáról tárgyalt a városi tanács vb ■I KeletInagyararszág XXXV. évfolyam, 270. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. november 16., csütörtök^
