Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 16. Szaffián Józsefné és Tirpák Mihályné a nyers agyagból napsugár mintájú formát készít. A bőrkeményre szárított csempéket Simon Jánosné tisztítja meg. Cserép- káli/ha kemence* bal A Szabolcs megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kerámiaüzeme évente 720 ezer kályhacsempe egységet gyárt a lakosságnak és a Keletmagyarországi TÜZÉP Vállalat megrendelésére. A csőkemencében egy nap alatt huszonöt kályha rakásához szükséges csempetagot égetnek ki. Bukovenszki Antal a zománcozott, nyers agyagcsempéket készíti elő. BUKÁSMENTES TANSZÉK? ___________ Főiskolai diplomával: középiskolai tanár Eleinte szokni kellett a I alagsorból felhallatszó zajt, ma már hozzátarto- szaggatott, vagy szabályos zik a tanárképző főiskola gépzakatolás f gyakorolkollégiumi épületéhez az I nak a gépíró hallgatók. Nem valami tökéletes a hangszigetelés, itt azonban mégis jobb helyen vannak, mintha az előadótermek közelében kopácsolnának. Maga a tanszék pedig — azaz a tanárok irodája — a híres „nyárfásban” található, ahol négy évvel ezelőtt igen mostoha körülmények között három új szakon kezdődött meg az oktatás: a népművelés, a könyvtár, valamint a gyors- és gépíró szakon. Kilencvenből tizennyolc Hazánkban egyedül a nyíregyházi tanárképző főiskolán működik gyors- és gépíró tanszék. Vezetőjétől, dr. Kalotay Kálmán főiskolai docenstől az „úttörőkorszak” tapasztalatairól érdeklődtünk. Nem akarjuk a képzés történetét az ókorban elkezdeni, mint érdekességet azonban megjegyezzük, hogy már a görögök is használtak olyan írásjeleket, melyek a mai gyorsírási jelek őseinek tekinthetők. A világon csaknem mindenütt elterjedt. Az 1840-es évektől tudunk arról, hogy rendszeresen szorgalmazták különféle fórumokon a gyorsírótanár-kép- zés bevezetését — már a múlt század első felében interpelláltak miatta a képviselők. Magánúton, vagy rövid életű hivatalos képzés keretében sajátították el azok az ismereteket, akik aztán hasonló, nem intézményes módon adták tovább. Ilyen szintű felsőfokú tanárképzésről azonban egyetlen esetben sem beszélhetünk. Nagy volt az érdeklődés a legelőször meghirdetett szakra. Kilencven jelentkezőt vonzott, közülük tizennyolcat vettek fel. A válogatásra azóta is lehetőségük van, mert bár a jelentkezők létszáma évről évre valameny- nyivel csökken, még tavaly is elérte a hetvenet. A keretszám változatlan. Ingázó tanárok Mit kell tudni a felvételi vizsgán annak, aki ide jelentkezik ? Gyorsírásból 5 perc alatt 200 szótag leírása a követelmény, gépírásból 10 perc alatt 2300 leütést kérnek. A végzősök 250 szótagot, illetve 3000 leütést tudnak — legalább. Nehezen kezdtek, nemcsak elhelyezésük miatt. Egy teljesen új szak alapjait kellett lerakniuk, tankönyvek, jegyzetek nélkül. A főiskola a tanárokat Debrecenből, Egerből és Budapestről hívta meg, jelenleg is mindhárman ingázók. Bár már az első fecskék a kirepülésre készülődnek, még mindig van olyan tantárgy, melynek tankönyve, vagy jegyzete nem készült el. Ez idő alatt elsősorban az derült ki, hogy szerencsés volt a szakpárosítás — a magyar megfelelő párja a gyors- és gépírásnak — bár arra is gondolnak: érdemes volna valamilyen idegen nyelvvel is társítani. Az új tantárgyról hamar elterjedt: senkit nem buktatnak meg belőle, s emiatt talán köny- nyebbnek is ítélték, mint a hagyományosakat. Az valóban igaz, hogy ez a tanszék „bukásmentes”, de ennek feltételei vannak. Például: szinte kizárt a hiányzás, itt ugyanis egyetlen óra kihagyása talán örökös hátrányt jelent. Szakdolgozat gyorsírásból Kiderült továbbá, hogy az új tantárgy fokozatosan „felzárkózott” a többi mellé, most már számos gyors- és gépírási verseny, vagy pályázat helyezettjei között találunk nyíregyházi főiskolásokat. És születőben van az első szakdolgozat is gyorsírásból; hárman készítik az úgynevezett hajlított, kettős magánhangzók jelöléséről. Kezdetben még a képzés célja sem volt mindenki előtt tisztázott, jelentkezők, tanárok között is akadt, aki félreértette, úgy vélte: diplomás gyors- és gépírók távoznak majd a főiskoláról. Időközben ez is tisztázódott. Ugyanolyan diplomát kapnak, mint minden főiskolás, de kivételesen középiskolában tanítanak majd ezzel az oklevéllel. Pályázat segítségével szakiskolákban, szak- középiskolákban, vagy gimnáziumok tantárgycsoportos osztályaiban helyezkedhetnek el. Életképek •> A pult mögött tekintélyes súlyú, jó ötvenes hölgy méri a felvágottat, méreteihez képest fürgén. Fiatal nőre kerül a sor, párizsit kér. — Mindenkinek éppen az kell, ami nincs! — sóhajt az eladó. — Mit adjak helyette? — Jaj, nem is tudom ... — Igazán kinézhette volna anyukám, amíg itt ácsorgóit! ★ — Azt a sárgát is tegye közé, legyen szíves. — Én nem bánom — o kis virágáruslány vállat von —, de így is éppen elég tarka a csokor. — Nem baj, kedves — így a disztingvált, agglegény külsejű idősebb úr. — A sokszínűt szeretem. A kislány ránéz, mint valami ritka tüneményre. — Magának veszi? — Persze ... — Ja, úgy egészen más... (pauwlik) Földgázvezeték Nyírteleken Nyíregyháza és Vásáros- namény után november 13- án, hétfőn, Nyírteleken is hozzákezdtek a háztartások gázzal való ellátásához. Hamarosan húsz lakásban főzhetnek, fűthetnek vezetékes gázzal, és mint a TIGÁZ illetékese mondta: ez még csak a kezdet, további fejlesztést is terveznek. A várossá alakuló Vásá- rosnaményban is változások várhatók: 1979-ben újabb otthonokat látnak el vezetékes gázzal. Pehelypaplan Nagykállóból KÁRPÁTI SZÍNHÁZI LEVÉL Hűsoron magyar szerzők művei Aki a Szovjetunió Kárpá- tontúli vidékén megfordul, szíves invitálással rendszerint összeismertetik a beregszászi népszínház magyar együttesével. Az Ungváron megjelenő magyar napilap, a „Kárpáti Igaz Szó” munkatársai a közelmúltban elkalauzoltak a szép sikereket elért együttes otthonába, akiknek egyik produkcióját néhány hónapja a szabolcsi, a vásárosnaményi közönség is láthatta. Vendégszereplésük alkalmával az Ungváron élő Bállá László író-költő darabját, a „Lüktető napokat” mutatták be nálunk, sikerrel. De miről beszélnek a színlapok? Az orosz és ukrán szerzők művei mellett természetesen elsősorban a magyar darabok keltették fel a figyelmünket, hisz a társulat a magyarlakta vidék tájoló „színháza”. Az idézőjel azért indokolt, mert nem hivatásos társulatról van szó, hanem amatőr népszínházról, amely 1952-ben alakult és azóta a városi és falusi művelődési házakban hétszáz előadást tartottak. Néhány cím ezek közül: Kacsóh Pongrác: János vitéz, Szigligeti Ede: Liliomfi, Csizmarek Mátyás: Bú jócska, Szirmai Albert: Mágnás Miska, Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok, Farkas Ferenc: Zeng az erdő, Kálmán Imre: Marica grófnő, Tabi László: Most majd elválik, Gyárfás Miklós: Egér- út, Tabi László: Különleges világnap, Illés Endre: Türelmetlen szeretők, Móricz Zsigmond: Sári bíró, Bállá László: Lüktető napok. — Igyekszünk valamennyi korosztályhoz szólni — magyarázta Schóber Ottó, a művelődési ház igazgatója, a népszínház főrendezője. — Ezért régi és mai műveket, zenés és prózai darabokat éppúgy játszunk, mint mondjuk Rannet Bűnügyi tangóját. Gondolunk a fontos évfordulókra is, ezért is választottuk a jövő évi Móricz- jubileum tiszteletére a Sári bírót. Vannak darabok, amelyeket évekig is játsszunk, járjuk a kerület községeit. . A társulat vezetője, Schóber Ottó „hetedhét országot” Lakodalomban volt és berúgott augusztus 12-én Nyír- lugoson Havasi Tibor 18 éves és Krekk János 19 éves nyírlugosi lakos. A lakodalom utáni reggelen ellopták egy debreceni lakos motorját és motorozni indultak. Havasi vezetett és egy balra ívelő kanyarban a padkára hajtott, majd egy kerítésnek ütközve felborult. A baleset során Havasi 8 napon túl is bejár egy-egy szereplőért. Tóth Ferencért Beregújfa- luba ment el, aki azóta hűséges tagja az együttesnek. Vannak színjátszók, akik 100—120 kilométerről járnak Beregszászra, hetenként két alkalommal, próbára. A magyar társulat fáradozását nem csak a közönség ismeri el fergeteges tapsokkal, hanem a művelődési szervek is: az amatőr színházat az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság művelődésügyi minisztériuma „Kiváló együttes” címmel tüntette ki, legutóbb pedig az 1975—77-ben megrendezett első országos amatőr művészeti fesztiválon első fokozatú oklevelet kaptak a beregszászi „színészek”. (P) gyógyuló, Krekk könnyebb sérüléseket szenvedett. A bíróság lopásért, ezen kívül Havasit közlekedési vétségért ítélte el. Havasit 1 év. Krekket 10 hónap javító-nevelő munkára ítélték, amelyet 15 százalékos bércsökkentés mellett kell munkahelyükön letölteni. Havasitól egy évre elvették a jogosítványt. Az ítélet jogerős. Hiánycikkpótló melléküzemágként létesítette a Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ tíz esztendővel ezelőtt a paplanüzemet. Kezdetben mindössze tizenhatan készítették, egy műszakban, kézi varrással a paplant és a párnát Nagykállóban. Termelési értékük akkor 1 millió 700 ezer forint volt. A gépesítést az indulás után két évvel kezdték az üzemben. Mivel speciális paplanvarró gépet nem tudnak beszerezni, az ÁFÉSZ tmk-részlege csehszlovák típusú textilvarrógépeket alakított át paplan- és párnakészítésre alkalmassá. Mivel a paplan és a párna — ha nem is hiánycikk már — de még mindig igen keresett áruféleség, a piac megkövetelte, hogy termelésüket évről évre jelentősen növeljék. Szaporodtak a gépek mellett dolgozók is. Jelenleg hetvenhárman dolgoznak az üzemben, egy, az üzemvezető kivételével valamennyien nők. Éves termelési értékük közel jár a 40 millióhoz, a tíz év alatt hússzorosára nőtt. Évente 500 mázsa tollat, pe- helyt használnak fel. és készítenek paplant vattából és műszálból is. Tavaly 120 ezer darab párna, paplan került az üzemből az ország különböző részeire, de főként a Duna— Tisza köze és a Tiszántúl vidékére. Idén összesen mintegy 140 ezer darab terméket készítenek el az év végéig. A kezdeti egy műszak kevésnek bizonyult a termelés kellő növeléséhez. Immár hét esztendeje két műszakban dolgoznak, sőt, Ludastón, a • Tíz év, hússzoros termelés • Évente 500 mázsa toll • Üzemrész Ludastón • A felújított pehely tanyai asszonyok foglalkoztatására egy kis kihelyezett üzemrészt is létesítettek. A hetvenháromból itt tizenöten dolgoznak. A következő évben tovább bővítik az üzemet, mivel tíz esztendő alatt, s a termelés ilyen jelentős növekedése mellett, „kinőtték a takarójukat”, illetve a helyiségeket. Ezért 1979-ben egy 480 négyzetméter alapterületű üzemrészt építenek, ahol 8—10 új munkaerő is dolgozik majd. Ezzel további 20—25 százalékkal növelhetik majd a termelést. Kezdettől fogva van egy szolgáltatásuk: vállalják a paplanok, párnák felújítását, javítását. Nemcsak Nagykállóból és a környékből, hanem még a megyehatáron túlról is jönnek hozzájuk, hogy a ma már divatja múlt dunnából paplant készíttessenek, vagy hogy a pehelyt, tollat felújíttassák. Tavaly 3200 darab, az idén kb. 3600 darab párnát, paplant varázsoltak újjá. (kádas) Kapuban. (Császár Csaba felvétele) Lopott motorral karambolozott
