Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 1. M ég nincsen tél, az utak sem síkosak. Ellenben ez nem eredményezhet könnyel­műséget a közutakon, mert könnyen megbosz- szulhatja magát. Történt vasárnap este Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye határán, Téglás közelében, hogy egy Deb­recen felé haladó autó hirtelen lefékezett, s az utánamenő öt jármű be­lerohant az előtte haladó­ba. Szerencsére komoly személyi sérülés nem tör­tént, s ami volt, azt ellát­ta egy nyíregyházi men­tőorvosnő és egy debre­ceni orvos. A baleset közvetlen elő­idézője a hirtelen fékezés volt. (Még nem tudni mi késztette a vezetőt a gyors megállásra, a későbbi rendőrségi vizsgálat dönti majd el.) A tömeges egy­másba rohanásnak több oka is lehet. Figyelmetle­nül vezették egyesek a gépkocsijaikat, s ami a legvalószínűbb: nem tar­tották meg a követési tá­volságot. Figyelmeztető az eset minden gépkocsivezető­nek, minden közúton köz­lekedőnek. A gyorshajtás, a követési távolság meg nem tartása, vagy egy­szerűen a figyelmetlen­ség, előbb-utóbb megbosz- szulja magát. Kár meg­várni ezt a bosszút, ha el lehet kerülni. (sipos) Cipőfelsőrész Csengerből Alig két éve, hogy a Minő­ségi Cipőgyár nyírbátori gyá­ra Csengerben tüzödét ren­dezett be. Azóta az üzem, amely valóságos kis gyárrá alakult, több mint 250 dolgo­zónak ad munkalehetőséget. A jó gépekkel felszerelt üzemben szabászat és tüzöde működik. Ma már naponta ezerötszáz pár különböző női és lánykamodell felsőrészt készítenek. A 191-es számú tűzőszalagon belföldi és exportcipők felső részét készítik. Féldecizett — áthelyezték Ügyek, esetek a munkaügyi bíróságon A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság dr Pongor Gyula tanácsa a közelmúltban há­rom érdekes és sok embert foglalkoztató ügyet tárgyalt. Egy fegyelmi büntetést mér­sékelt, kettőt helyben hagyott a bíróság. A nyírbátori Minőségi Ci­pőgyárban évekig két vízve­zetékszerelő dolgozott. Egyi­küket, Ny. J.-t idén fegyel- mileg áthelyezték a szalag mellé segédmunkásnak. Az indok az volt, hogy a fiatal vízvezeték-szerelő a szolgálati lakások felújításánál rosszul, szakszerűtlenül dolgozott. Az üzemben a légvezeték javítá­sánál szintén hibát követett el, szebben fogalmazva mel­lé nyúlt, s emiatt két órán át szünetelt a termelés az üzemben. Közvetlen vezetője fegyelmit javasolt és kije­lentette, hogy a fiatalember nem érti a szakmáját. Hegrovás rossz munkáért A kijelentés négyéves munkatársi viszony után hangzott el. Megjegyzendő, hogy a kijelentést egy vita előzte meg, amelyben Ny. J. kérte főnökét, hogy keve­sebbet maszekoljanak. A tár­gyaláson a fiatalember ezt mondta: „Többen hangoztat­ták, hogy a gyárban egy víz­vezeték-szerelő is elegendő. Ha ez így van, miért nem in­tézkedtek szabályszerűen? Fegyelmi büntetésem még nem volt”. A gyár képviselője is el­ismerte a tárgyaláson, hogy enyhébb büntetés kiszabása is nevelő hatású lehet. A bí­róság a fegyelmi áthelyezést szigorú megrovásra mérsé­kelte. „Enyhébb bün­tetést kérek..." A Mátészalkai Sütőipari Vállalat csoportvezetőjét, M. Á.-t is felelősségre von­ták, s a döntés így szólt: „Át­helyezés fegyelmivel”. A munkaügyi döntőbizottság a döntést helyben hagyta, erre a volt csoportvezető kerese­tet nyújtott be a bíróságra és azt kérte, hogy enyhébb büntetést szabjanak ki rá, annál is inkább, mivel az új beosztásban egy forint öt­ven fillérrel kevesebb az óra­bére. Beismerte, hogy egy­szer otthagyta a munkahe­lyét és átment a presszóba féldecizni, egyszer pedig egy fáradt, másnapos embert ál­lított munkába maga helyett. A beismerés után hosszasan sorolta érdemeit. Hogy há­romszoros kiváló dolgozó, egy ideig szakszervezeti tit­kár is volt és nem kevesebb mint 22 éve dolgozik a válla­latnál. A vállalat képviselője fel­sorolta az ellenérveket: a hatvanas években kapta a kiváló címeket, rövid ideig volt szakszervezeti vezető és a 22 év munkaviszony nem folyamatos, mivel 1971-ben otthagyta a vállalatot és csak 1973-ban jött vissza. Azóta gyakran italozik, a fizetését nem mindig adja haza. Cso­portvezető létére lazította a munkafegyelmet. A bíróság a keresetét elutasította, így a fegyelmi áthelyezés jogerős. A Tiszavasvári ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén több sza­bálytalanságot követtek el, egyebek között megkárosí­tották az egyik vásárlót, aki beírta panaszát a vásárlók könyvébe, de még csak vá­laszra sem méltatták. A szö­vetkezet vezetője a vétkes B. M. fizetését havi 300 fo­rinttal csökkentette egyéves időtartamra, Sz. P. egy évig 200 forinttal kap kevesebbet. A helyi döntőbizottság a „fő­nöki döntést” megváltoztatta és mindkettőjük büntetését megrovásra mérsékelte. A döntőbizottság tagjainak tud­niuk kellett, hogy hasonló mulasztásért már mindketten kaptak megrovást és ismétlő­dő vétség esetén csak szigo­rúbb büntetés szabható ki. Fizetés- csökkentés az eladónak A szövetkezet vezetőjének keresetére a bíróság B. M. esetében helyben hagyta a fi­zetéscsökkentést, Sz. P. ügyé­ben nem hozhatott döntést a bíróság, mert az is kiderült, hogy a mérséklést hozó dön­tőbizottságnak Sz. P.-né is tagja volt, s a feleség nem dönthet a férj ügyében... A bíróság kötelezte a döntőbi­zottságot, hogy új összetétel­ben ismét tárgyalja az ügyet. Az ismételt tárgyalástól olyan döntést várnak, amely a szövetkezeti tagság és a vá­sárlók érdekeit szolgálja. N. L. Magasabb órabér támlásért Á közművelődési törvény megvalósításával foglalkozott a NEB Kedden ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bi­zottság. Többek között a köz- művelődésről szóló 1976. évi törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól készített jelen­tést vitatták meg. Huszonhá­rom gazdálkodási egységnél vizsgálták a népi ellenőrök, milyen intézkedéseket tettek a vállalatok és szövetkezetek a törvényben foglalt felada­tok érdekében. A főbb megállapítások kö­zött szerepel, hogy a gazdál­kodó egységek általában éves közművelődési tervet készí­tenek, de a hároméves távla­ti tervet a vizsgált vállalatok, szövetkezetek többségénél nem készítették el. A mun­katervek többségére jellemző — állapították meg a népi el­lenőrök, — hogy azok első­sorban a szocialista brigádok kulturális vállalásait tartal­mazzák. Ennek következté­ben a munkahelyi művelő­dés tartalmilag gazdagodott, bár a művelődés különböző területein és formáiban elért eredmények nem minden esetben kielégítőek. A vizsgálódás szerint az általános iskola 8 osztályát el nem végzettek száma kis­mértékben csökken. Feltűnő­en kevés a VII. és VIII. osz­tályban tanuló felnőttek száma., A vizsgált üzemek több mint fele rendszeresen alkalmazza ugyan az anyagi ösztönzőket — órabéremelés, pénzjutalom, szakmai vég­zettség megszerzésének lehe­tővé tétele — a tanulási fel­tételek javításában mégis sok a javítanivaló. Több járásban létrehozták a szocialista brigádvezetők klubját, nőtt az országjáró kirándulások száma, a mun­kahelyek segítik a szórako­zási igények kielégítését, színház-, mozijegyekei, -bér­letekkel. Mérsékeltebb vi­szony a fejlődés az öntevé­keny művészeti csoportoknál, a vizsgált 23 üzemből csak öt tart fenn összesen 7 művé­szeti csoportot. A művelődés kedvelt munkahelyi formái a vetélkedők, amelyeket évente egyszer szinte minden üzemben megrendeznek. Több művelődési intéz­mény segíti a munkahelyi művelődési programok lebo­nyolítását. A munkahelyek anyagilag is támogatják a la­kóhelyi művelődési házakat, klubokat; a nyíregyházi já­rásban és a városban több mint félmillió forintot utal­tak át egy év alatt művelő­dési célokra. A vállalatok többségében a szociális és kulturális alapot szétválasz­tották, de a szövetkezeteknél ez nem történt meg. A népi ellenőrzési vizsgá­lat is felhívta a figyelmet; gyorsítani szükséges a hiva­tásos vagy részfoglalkozású népművelők alkalmazását. Figaro itt, Figaro ott... Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais az 1700-as években élt órásmester, író és kalandorpolitikus vígjáté­kát is műsorára tűzte az idén a debreceni Csokonai Szín­ház s bérleti sorozatban Nyíregyházán is játssza. Ta­lán azért, mert vannak el- nyűhetetlen darabok, mint a Figaro házassága is, és örök­ké élő hősök, mint Figaro, a csalafinta borbély és vár­nagy. Vagy talán azért, mert klasszikusokat újra, meg új­ra elővenni — kivált olyat, amiből opera is készült s nem is akárkinek, hanem magának Mozartnak a tollá­ból — ismeretterjesztő szem­pontból is tiszteletre méltó cselekedet. Vagy csak azért, mert ez a hajdani órásmes­ter türelmével megszerkesz­tett, s az óramű pontosságá­val működő vígjáték eleve­nen forog ma is és kellemes színházi estét ígér. Ezt meg is kaptuk. Sokkal többet viszont nemigen tu­dott nyújtani Sándor János mostani rendezése, bár ész­revehetően törekedett a sza- tirizálásra. Ám ez az előadásmód csak akkor lehet hatékony, ha mindvégig, és minden eszkö­zében következetes. Sándor János eme szimpatikus el­képzelésének maga a drámai szöveg is sok helyen ellen­állt, s így az előadás a klasz- szikus mű mintaszerű fel­mondása és a szinte népi ko­médiáig menő vérbő szatíra két állapota között időzött, helyenként mindkettőt meg­érintve. Ellenállt a rendező törek­véseinek a díszlet is Körösi Sándor munkája. — A mind­végig fehérben tartott cu­kormázas színpadkép inkább illett volna az opera előadá­sához, ahol rokokójelmezes ‘énekeseket fehér parókás ze­nekar kísér. Az, hogy Chérubint szí­nésznő alakítja, szintén ope­rai hagyomány. (Vagy el­pusztíthatatlan beidegző­dés!?) A rendezői elképzelés sokat nyert volna ha itt és most — prózában — férfi játssza a gróf első apródját. A mű fő terhét hordozó négyes átgondolt szereposz­tás eredménye. Barbinek Pé­ter és Hőgye Zsuzsa (Alma­A NOVEMBERI A Merkur a Mérleg, Skor­pió, majd a Kígyótartó csil­lagképekben végzi mozgá­sát. Csak a hónap közepén nyugszik a Nap után egy órával és nyújt esetleges megfigyelési lehetőséget a délnyugati égbolton, 2-án délre 7 fokkal a Holdtól. 28- án pedig mindössze 3 fokra. A Vénusz ebben a hónapban hajnalcsillagként a Nap előtt kel a délkeleti égbolton a Mérleg csillagképben. Leg­nagyobb fényessége 28-án —4,2 magnitúdó, fázisa mind­össze 0,13 erősen sarló alakú. viva és Rosina szerepé­ben) remekül komédiáznak. Ugyancsak a rendezői elkép­zelés támaszai Cseke Péter (Figaro) és Bessenyei Zsófia (Zsuzsi) is. Külön meg kell említeni, hogy Cseke Péter fiatal Figarója sok helyen előnyösen módosítja a svi- hák sevillai borbélyról kiala­kult képünket. A két eredeti commedia dell’arte figura, Simor Ottó (Bartolo) és Korcsmáros Jenő (Basilio) szintén a szatirizáló „gyil­kos” komédiái hangot képvi­selik, igen jól. A jelmezek — szintén Körösi Sándor munkái — szépek, ötletesek, és jól jel­lemzik a darab figuráit. Mester Attila CSILLAGOS ÉG A Mars a Skorpió után a Kí­gyótartó csillagképekben tar­tózkodik, a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Jupiter az esti órákban kel és már éjfél előtt is alkalmas megfigyelésre a Rák csillag­képben, 21-én északra van a Holdtól 4 fokkal. A Szatur­nusz éjfélkor kel és a hajna­li órák nyújtanak lehetőséget megfigyelésére az Oroszlán csillagképben. 24-én lesz 3 fokkal északra a Holdtól. Az Uránusz a Mérleg, Neptu­nusz a Kígyótartó csillag­képben a Nap közelsége miatt nem alkalmas a megfigyelés­re. Érdekes csillagfedésnek le­hetünk tanúi 16-án a reggeli órákban, a Hold elfedi az Aldeberánt, belépés a Hold megvilágított pereménél 6 óra 32 perckor. Az októberben kezdődött csillagászati hetek november havi további programja: 2- án 17 órai kezdettel az „Ür- disco” ismétlése a megyei könyvtár nagytermében. 9-én 17 óra 30 perckor Zombori Ottó budapesti Uránia veze­tője: Nemzetközi együttmű­ködés az űrkutatásban. 13-án, 17 óra 30 perckor a TIT nagytermében Szécsényi Nagy Gábor kandidátus: A naprendszer új képe. 16-án 17 órakor a megyei könyvtár nagytermében a TIT Delta Stúdiójának audiovizuális műsora, majd Tihanyi László ELTE tudományos munka­társ előadása: A tér és idő problémája a csillagászatban, a fizikában és a filozófiában címmel. M. Takács Ferenc Haragosok voltak... Rég együtt barátkozott már Kóka András 20 éves János-bokori, Pristyák Jó­zsef 19 éves Varga-bokori és Suták János 19 éves Benkő- bokori lakos, s legalább ilyen régen haragos viszonyban voltak Jóni Ernővel, Jóní Lászlóval, Makula György- gyel, Orgován Lászlóval és Kóka Istvánnal. Ha találkoz­tak, abból mindig verekedés lett, mert úgy érezték: vala­kinek mindig van törleszteni valója. Június 20-án Pristyák és Suták törlesztett: az Anna presszó előtt találkoztak Jóni Ernővel és barátjával, akik hiába menekültek, elkapták őket és Jónit a földig verték, majd összerugdosták. Né­hány nap múlva a Jókai téri buszmegállóban akadtak ösz- sze. Sutákék hárman, Jóniék négyen voltak és parázs ve­rekedés kezdődött közöttük. A Jóni testvérek elmenekül­tek a helyszínről, Makulát, Orgovánt és Kókát azonban tovább ütötték. Egy rendőr­tiszt érkezett oda kocsijával, s ekkor a támadók is elme­nekültek. Kóka András nem ment messzire, egy fiatalem­ber jött vele szemben, s ad­dig ütötte, míg a földre nem került. Pristyákék menekültek, de ismét találkoztak Jóniékkal. Hogy nem lett újabb nagy verekedés, az az urh-járőr- kocsinak köszönhető. A bíróság Kóka Andrást 4, Pristyák Józsefet 5, Suták Jánost 6 hónapi börtönre ítélte, Sutáknak elrendelte a korábban kiszabott 10 hónap szabadságvesztés végrehajtá­sát, s egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Naprendszerünk új képe ^Követési Simon Gábor szabász, a vá­góminták jó elhelyezésével Bilkai Lajosné, az üzem tud takarékoskodni, egyik legjobb tűzője. (Hammel József felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom