Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

munkában sokkal nagyobb örömöm van, mint gondom! .. .Kikerültünk tanítani és spontán módon mindenkiben kialakult egy oktatási-neve­lési módszer, amit célraveze­tőnek tart (diákéveire alapoz­va.) Tanulva a didaktikát vagy a pszichológiát, öröm­mel fedezzük fel: „Jé ezt már én is így csináltam.” Tudjuk, hogy a képesítés nélküli nevelőket nem ra­jongja körül a közvélemény, éppen ezért igyekszünk a maximálisát adni mindenből. Bizonyítani akarjuk, hogy az a fél, vagy egy pont nem le­het választóvonal jó és rossz pedagógus között... Hirdetések A házinéni — Fénykorában lévő feke­te nadrág eladó! — Elcserélném golyóstol- lal kitöltött orvosi igazolá­somat tintával írottra. „Rá­fizetéssel is” jeligére. — Elcserélném nagyszájú szobatársnőmet szolid, gátlá­sos fiatalemberre. „Csak a koliigazgató meg ne tudja” jeligére. Az oldalt írták és rajzolták: A TANÍTANI munkatársai. Szerkesztette: Tar- i völgyi György sért. Mi a didaktika vizsgára megkaptunk 40 alapfogalmat, amelyek definíciószerű fel­mondása volt a beugró a tu­lajdonképpeni „feleléshez.” — Ez bizonyára félreértés volt. A tanszéken megfogal­mazott elvek szerint az alap­fogalmak ismeretét a tárgyon belül, az anyagon belül alkal­mazva, értve kellett elvár­nunk! Ám-egy dolog nagyon is igaz: első és második évfo­lyamban nagyon kevés a hos­pitálás, és így az iskolai él­mény is! Érzésem szerint a megoldást a minél több taní­tási élmény adná. A gyakorló- iskolákba való „beszabadítás” lenne a legjobb módszer... — Milyennek látja a tan­könyveket? — Bizony, már néhány részük újításra szorulna (módszerek, óratípusok, szer­vezési formák). Más dolog, hogy meglehetősen sértő szá­momra: előadáson igyekszem a könyvhöz plusz ismeretet adni, vizsgán viszont mindig óráimra, közben tanuljak...” Nézzük, hogyan nyilatko­zik magáról egy biológia- könyvtár szakos, levelezős hallgatótársunk, Tácsik Edit: —- Sok-sok utánajárással sikerült elhelyezkednem, két héttel a tanévkezdés előtt. Fél pont híján nem vettek fel nappalira. Már harmadik éve tanítok Szabolcsveres- marton: nagyon jó kollektí­vába kerültem. A gyerekek pedig roppant ragaszkodóak — szinte élvezet köztük len­ni, értük és velük tanulni. — Élővilágot, éneket és rajzot tanítok, valamint én vezetem az énekkart. Az élő­világ tanítása könnyen megy (ez az egyik szakom), viszont a másik két tárgy sokszor kí­nos estéket szerez nekem. Ezek teszik igazán próbára a képességeimet. Emellett egy éve osztályfőnök vagyok 5. osztályban — s egyben raj- vezető is ugyanitt. Ebben a Tanítási gyakorlaton Előtte. Szorongás, várako­zás. Hány órát kell egy óra­tervezeten izzadnom? Pedig már másfél év múlva vég­zek. Ügy legyen! A múlt fél­évben már tanítottam két órát. Egyszer kifutottam az időből, egyszer tervezetsza- gú volt. Csak már túl lennék rajta... minisztrátornál. Aludtam di- kón, heverőn, páros ágyon, gumimatracon. .. .Zöldfülű elsős címet kap a kezébe. Kertes ház, külön­bejárat. A szoba északi fek­vésű, nagy, de vizes. A pla­fonról izzó pislákol a csipké­vel borított, kivénhedt asz­talra. Társammal 500—500 forintot fizetünk. Házinéni­nek pluszpénzt ajánlok, ha a körtét százasra cserélhetem. Beleegyezés. Érdekes módon sen. Gumimatracon alszom, de itt legalább jól érzem magam. Házinéni háztartás­beli, ő főz ránk, kimos. Ráér. Két hónap múlva az egyik fiú megnősül. Fölkerülök az ágy­ra. Ez jó, mert a matrac már kezdett ereszteni. .. .Megnősültem. Házastár­si kolikérelem, kedvező vá­lasz. Beköltöztünk. A szoba: a szoba pedig a miénk! Leg­alábbis egyetlen félévre... .. .Feleségem végzett, tehát újból albérlet. Tizedik eme­let, ici-pici szoba. Házibácsi egyre jobban iszik, gyerekét veri, és nem szólhatsz bele még az ezer forintodért sem. A gyerekek hozzánk húzód­nak be, míg a két szülő egymást „neveli”. Határoz­tunk: költözünk. .. .Albérlet addig, ameddig jobb nem lesz. Űk négyen egy szobában, mi ketten a másikban. Tudom, nekik is szükségük lenne erre a he­lyiségre. Apa, anya, egy kis­lány az előző házasságból, a kisebb lány ebből a házas­ságból. Házibácsi néha iszik, ilyenkor politizál, nehezen viselem. No, de az ezerért itt is hallgatni kell'. Rengeteget dolgozik: rakodómunkás. .. .Három hónapja egy ta­nárnál lakunk. Félig-meddig Ösztöndíj előtt: „Szerencse, hogy ének-zene szakos va­gyok. . Vacsorára várva mel volt baj? Netán máshol keressem?.. E gondolatok adták az öt­letet a beszélgetéshez, ame­lyet Orosz Gábornéval, a pe­dagógiai tanszék munkatár­sával folytattunk. — Tanárnő szerint hogyan illeszkedik a négy év anya­gába a pedagógia és annak részterületei ? A Tanítani szerkesztői ülése a könyvet „kapom vissza”! Néha szinte örülnék, ha nem lenne tankönyv. Más a meg­világítás, ha tudjuk, hogy a didaktikában reformváltás van. Én évente eőadásaim legalább háromnegyedét új­raírom, és az egészet újra át­gondolom. — Néha úgy érezzük: mire ezek az elméletek rögzülnek kolléga, többé-kevésbé mind­kettőnket ismert már az oda- költözés előtt is. A lakás na­gyon jó, végre korlátlanul használhatunk mindent, és őt már csak viccből hívom Házibácsinak. .. Pedagógia: elmélet és gyakorlat „Tanítottam! Jól sikerült. A jegy tulajdonképpen mindegy, mégis kisiskolás hencegéssel írom: ötösre. Jólesik. Próbára tettem ma­gam, pedagógiai készségemet (ha van), és szakmai tudáso­mat. Kétségek: pszichológiá­ból hármasra, neveléselmé­letből kettesre, didaktikából (csak második nekifutásra) kettesre vizsgáztam. A tanu­lási vagy vizsgakészségem­Holnap zárthelyit írunk Albérleti napló Kiállítás a kollégiumi klubban Levelezősök A levelezősökről köreink­ben különböző vélemények alakultak ki. Talán a két véglet a legjellemzőbb. „Ugyan már, mi dolguk! Míg én itt kínlódom 4 évig, ő ko­csit, lakást szerez magá­nak. ..” „Én nem cserélnék velük. Nem bírnám azt a haj­szát. Készüljek a tanítási ‘Megkezdődött. Első hét: hospitálás. Nézem a csoport­társamat. De izgalmas! Hon­nan tud ő ennyit? Hű, mek­kora baki! A gyerekek nem veszik észre. Nagyszerű óra. Gratulálok. 3, 2, 1 nap múlva én következem. A gyerekek: lassanként megszoknak, elfogadnak. Én is megszerettem az osztályt. Tanítok. Most már engem bámul egy csoporttársam. A szakvezető árgus szemekkel néz — jegyzetel. Vajon mit? Jó lenne tudni, de előtte még jobb lett volna. Már befejez­tem az órát — és még van 10 perc! Most mi lesz?! Al­kalmazó rögzítés — alaposan rögzítettem. Megkapom a magamét — jogosan. No, majd legközelebb jobban si­kerül. Ez is sikerült: nem hullott a szemléltető eszköz, volt áram, nem néztem örök­ké “a tervezetet, a gyerekek élvezték az órát. Már majdnem mindenki­nek tudom a nevét. Utoljára tanítok: megfeledkeztem a gyermek egy életkori sajá­tosságáról — csak négyes. Legközelebb nem felejtem el. Utána: „De elfáradtam”! Jólesik pihenni. Köszönet csoport- és szobatársaimnak a segítségért, türelmükért. Szép volt ez a két hét. estére a körte mégis mindig hatvanasra vált. 100-as izzó­val a táskámban kezdtem az első évet, ha magamnál hor­dom, nincs mit kicserélni. Lassan azt. is megszokom, hogy csak kéthetente egyszer fürödhetek, mivel a kádban befőttet, kukoricát tartanak. Lányok jöhetnek? Természe­tesen, hiszen a szobát bérlik. Lány jön. (Ma feleség.) Más­nap: „Ez nem olyan ház, ve­gye tudomásul!” Feladom. .. .Néhány napos kollégiu­mi csövezés után ketten be­fogadnak harmadiknak. Há­zinéni, -bácsi fiatal: „Ha ma­gának jó, jöjjön.” Hárman 1500 forintot fizetünk össze­.. .Nyíregyházi négy évem hatodik albérletének küszö­bét koptatom. Laktam nyug­díjasoknál, rakodómunkás­nál, ingázónál, tanárnál, ad­— Én általános pedagógi­át, didaktikát és nevelésel­méletet is tanítok. Vélemé­nyem szerint a sorrend fel­tétlenül helyes, az általános pedagógiával kell kezdenünk, mivel fontos az alapfogalmak ismerete. — Elnézést a közbeszólá­(az oktatásban, tankönyvek formájában) a gyakorlat már túlszalad rajtuk. — A nevelés és az oktatás elmélete nagy és komoly do­log. Viszont itt az általános részeknél kezdődik a rés az elmélet és a gyakorlat között. Néha képtelenek vagyunk meglátni ezeknek a tárgyak­nak a gyakorlathoz való kö­tődését. A hibát magamban is keresem. Igyekszem min­dig egész megoldásokat adni, és gyakorlati kérdésekre tá­maszkodni. Ám minden kez­dő tanárnak a legfontosabb időszak az első pár év, amit kint tölt el. Ekkor dől el, hogy mindaz, amit idebenn kapott, mit jelent számára. Valamikor „ABC” volt a nevünk, úgy a hatvanas évek közepén. Gyenge minőségű stencilpapíron, de mit számított az: újság volt. Kellett! Kell ma is! Nevünk ma: „Taní­tani”. Tavaly 7 számunk és több kiadványunk jelent meg. Állandó kiadványaink: „Ten­ni” — az elsőéveseknek tájékoztatóként, FÖHE-újság a „főiskolások hetére”, „Vado- natújság” a Majálisra. A szerkesztő bizottság nem más, mint a lap állandó gárdája. Rovataink, nem kötött formában ugyan, de vannak. Inkább állandó, illetve visszatérő témák és sorozatok ezek. Írunk magunkról, a tananyagról, a jövőnkről. Elmondjuk véleményünket, ellen- véleményünket, gondolatainkat pedagógiáról, szabadidőről, tanításról. Bemutatjuk klubjainkat, leendő munkahelyeinket. Gyűjtjük és közöljük a „főiskolai aranymondá­sokat”, segítjük a kezdő, próbálkozó irodalmárokat. Cikkeinken, írásainkon, elképze­léseinken vitatkoznak: foglalkoznak velünk. Ez jó! A szidásból is lehet tanulni! Ezen az oldalon ízelítőt szeretnénk adni lapunk írásaiból — ezek tükrében főisko­lánk életéből. «Ü □QQDÍQEEnn sl DIÁKÉLET * Hbni: sissüj Üss KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. október 8. — A Kolirádió bemondói­nak nyelve alá formás kavi­csot keresünk. — Kicsit megkopott jegy­gyűrűmet elcserélném alig használt Etika-jegyzetre. „Ha van eszed/csak karácsonyfa- dísznek használod!” jeligére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom