Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-31 / 257. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1978. október 31. Utóhang Krúdyhoz K i vonhatná kétségbe: Krúdy mindannyiunké. Nem csak a Nyírségé, de nem is Óbudáé, a Margitszigeté, a fővárosé. Csillag a magyar kultúra egén, amelyik tiszta időben az egész országra világot. Azonban a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításáról, a fővárosi rendezvényekről látva és hallva, a megjelent írások zömét olvasgatva úgy tűnik: elvesztek az arányok. Mintha csak a századforduló Óbudájának zegzugos utcái, az ottani mályvaillat, a kiskocsmák kockás abroszai ihlették volna köznapi léptékkel alig mérhető életműve megalkotására, mintha élményvilága a ködbe veszett régi fővárosból táplálkozott volna csupán. A fővárosé lett volna Krúdy? Aligha. Pedig az, aki az életmű, a sok tucatnyi regény, az ezernyi elbeszélés, tárca, karcolat olvasására eddig nem szánta rá magát, most, a centenáriumi ünnepségek országos sajtójára odapislantva, ezt hiheti. És ebben ott lapul Krúdy szellemének félremagyarázása is, aki pedig maga vallotta, írta le számtalan esetben, más és másféle megfogalmazásban, hogy ő. a Nyírség írója. Tegyük hozzá: a Nyírség írója is. Mindenkié! Olybá tűnt most az egész ünnepség, mintha a szépre lombosodott fát az éltető föld, és az abba mélyen lenyúló gyökerek nélkül próbálnánk elképzelni. (speidl) NAPFÉNY ÉS CUKORFOK Leszüretelték a szőlő felét Szeptember elején sokan bosszankodtak, hogy a rendkívüli nyál miatt nem érik be a termés és nem lesz belőle megfelelő minőségű bor. Az időjárás azonban később megjavult, kisütött a nap és szeptember második felében, valamint október első húsz napján igyekezett pótolni a korábbi lemaradást. A szőlők érése meggyorsult, javult a minőség, a cukorfok. A közös gazdaságok később kezdték a szüretet és igyekeztek bevárni, amíg megérnek a fürtök. Ennek köszönhető, hogy az Eger— Matru- vidéki Borgazdasági Kombináthoz tartozó nagyüzemekben tervszerűen és szervezetten láttak hozzá a szürethez.^Jól halad a munka az egri, a mátraaljai és a bükkaljai vidéken. (Az Eger —Gyöngyös-vidéki Pincegazdaság területén, így Sza- bolcs-Szatmár megye területén is jó ütemben halad a szüretelés.) Jelenleg a szüret közepén tartanak és 350 ezer mázsa termésre számítanak. A medoc és az oportó szedése után hétfőn megkezdték a bikavér egyik legfontosabb alapanyagát szolgáltató kékfrankos szüretelését is. A muskotály és a leányka fajtákból kevesebb érkezett a kombináthoz mint az elmúlt években. A bor cukorképzésében további javulás már nem várható. A gazdaságok úgy tervezik, hogy november 10-ig mindenütt befejezik a szüretet. A Nagykállói ÁFÉSZ bőrdíszm űüzeaaében az idén több, mint 80 ezer bőröndöt készítenek tőkés bérmunkában. Képünkön: Kovács Istvánná, Demkó Lórántné és Kiss Gáborné állítják össze a bőröndöket. (G. B.) ÖTMILLIÓ BÍRSÁGOT FIZETTEK Szennyezték a vizet Nagyapáink diófát ültettek, pedig tudták, hogy lombja majd csak az unokáknak ad enyhet. Napjainkban egyre kevesebben ültetnek diófát, sőt, sokan kivágják a meglévőket is. 20 ezer köbméter A hasonlat sajnos általánosságban is igaz: sokan felelőtlenül irtják, pusztítják a természetet, nem gondolva arra, hogy holnapra is, az- utánra is életet kell hagyni a földön. A gyors iparosodás — felelőtlenséggel párosodva — tönkreteheti élővizeinket. Megyénkben — 1976-ban — az ipari üzemek napi 20 ezer köbméter szennyvizet bocsátottak ki, s ez a .mennyiség évről évre növekszik. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyára is egyre több ipari szennyvizet zúdít a Lónyai-csatornába, onnan pedig a Tiszába. Az egykori tisztító rendszer már régen elavult, használhatatlanná vált. A keményítőgyár vízszennyezéséért a vállalat 1976-ban több mint 5 millió forint bírságot fizetett, 1977- ben a bírság összege 1 millió 120 ezer forintra csökkent, az idén szeptemberben pedig, a tavalyi vízszennyezésért 2 millió 140 ezer forint bírságot róttak ki a vállalatra. 4i> rr Jovore szennyvíztisztító Az új, korszerű szennyvíz- tisztító berendezés tanulmányterveit, költségvetési terveit még 1972-ben elkészítették, a kivitelezéshez azonban csak 1976-ban kezdtek hozzá. 1972-ben még úgy tűnt, hogy 36 millió forintból elkészül a beruházás, jelenleg azonban már 82 milliónál tartanak. A munkálatok akár hamarosan be is fejeződhetnének, de anyagi fedezet híján jelenleg leálltak a munkával, s pillanatnyilag csak a berendezés megóvása folyik. A tervek szerint jövőre átadják a szennyvíztisztító berendezést. A vállalat zsebét persze a szennyvíztisztító berendezés költségei érzékenyen érintik, s igaz ami igaz, egyesek nem is titkolják, hogy szívük szerint inkább másba fektették volna ezt az összeget. Valami olyasmibe, amivel a termelési eredményeket növelhetnék. Megtérülő milliók Végre azonban — ha lassan is — kedvezően változik a szemlélet, s egyre többen értik meg, hogy a környezet- védelemre fordított milliók megtérülnek, s hasznát egyetlen vállalatnál sokkal szélesebb közösség látja. Kádas Viktória Készruha méretre Az új méretválaszték bevezetése óta — a korábbi 40— 45 százalékkal szemben — a vásárlók 60—65 százaléka talál magának megfelelő készruhát az üzletekben. Ezeket az adatokat a Belkereskedelmi Minisztérium legutóbbi országos vizsgálata támasztotta alá. A felmérés sok olyan hasznos tapasztalatot és sok hiányosságot is feltárt, amelyeket a napokban országos értekezleten is megvitattak a szaküzletek, az áruházi osztályok vezetőivel. Meghatározták egyben azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával elérhető lesz, hogy a lakosság 80—85 százaléka a konfekció termékeiből állíthassa össze ruhatárát. SZOLGÁLTATÁS A VÁROSOKBAN Vegye meg — hazavisszük! Nem is olyan túl régen, még a megyeszékhelyen is ismeretlen fogalom volt a házhoz szállítás. Legfeljebb a TÜZÉP-telepekről a téli tüzelőt, fát és szenet fuvaroztatták haza az emberek. Ez már csökken, mert gyarapodik azoknak a bérházaknak a száma, amelyekben a hagyományos széntüzelésről áttérnek a tisztább gáztüzelésre. Növekszik a kereskedelem kulturáltsága. Ezt igazolja a vásárlók részére biztosított szolgáltatások színvonala is. Városainkban ma már nem jelenthet különösebb gondot a nagyobb értékű áruk haza szállítása. ABC-áruházak, nagyobb üzletek Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán biztosítják a megvásárolt bútorok, tartós fogyasztási cikkek stb. haza- szállítását. Nem is gondolná az ember, mennyire megnőtt a házhoz szállítás népszerűsége. A Szabolcs megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzeleteinek, a Nyírfának, a különböző szolgáltatásait az elmúlt évben több, mint 100 ezren vették igénybe. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden hatodik megyelakó részesült a szolgáltatás valamilyen formájában. Díjtalan hazaszállítást végeztek ezek az állami üzletek 2200 esetben, amelyeknek a fuvarköltsége sok ezer forint volt. Természetes, hogy a vállalat „állta” a cehet, Hasznos és mindenkinek előnyös például, hogy a motorkerékpárokat eladás előtt vizsgáztatják, és csak ezt követőén kerülhetnek közúti forgalomba. Tavaly így adtak el a szaküzletek 450 különböző típusú motorkerékVariációk egy témára, mondhatná valaki, ha látta a múlt héten a „Századunk” sorozat „Lehullott a lomb” című adása első részének ismétlését és előtte való napon Szabó György — Haj- dufy Miklós: Mire a levelek lehullanak című tévéjátékát, amelyről tulajdonképpen írni akarok. A két alkotás jól példázza, miként építkezik, milyen dramaturgiai elvek szerint készül a dokumentum-összeállítás és milyennel a tévéjáték, ugyanabból vagy csaknem ugyanabból a témából. Amaz a tényeket gyűjti egybe egy központivá tett gondolatkör, téma kifejezéséhez; emez pedig a tények, a történelmi események emberi vetü- leteit, következményeit, hatását tartja fontosnak, illeve a történelem kiválasztott szakaszának, időpontjának emberi vonatkozásait, viszonlyatait mutatja be. Röviden tehát azt, hogy az emberek közti kapcsolatokat miként befolyásolja, miként változtatja meg, rendezi át esetleg a történelem egy- egy nagyobb fordulata vagy akár kisebb eseménye, az egyediség szintjén, de az általánosítás érvényével. Szabó György és Hajdufy Miklós tévéfilmjében, a Mire a levelek lehullanak- ban, a történelmi korszak 1918 ősze, amikor az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásának és az oroszországi eseményeknek a hatására a délszláv népek körében fellendült az önállósulási, függetlenedési és a forradalmi mozgalom (melyeket csak erősített a korfui nyilatkozat, amely már 1917-ben kimondta a független délszláv állam megalakítását) ; és az az időszak, amikor az osztrák—magyar és a német csapatok az antant seregek nyomására elhagyni kényszerülnek a monarchia délszlávok lakta területeit, (illetve az általuk 1915 őszén elfoglalt Szerbiát is természetesen.) Ebben a feszült, nemzeti és nemzetiségi és forradalmi kérdésekkel teli légkörben mozognak Szabó György hősei, Zoltán, a különleges, női hadikórház orvospa- rancsnoka, Gabriella, a beosztott ápolónő, Olga, a tábornok lánya, Dusán, a horvát mérnök, s a többiek. A központi figura, a „középosztálybeli” Zoltán éppúgy reprezentálja rétegének, az értelmiség többségének a nemzetiségi kérdésben és a területi hovatartozásban tanúsított magatartását, mint — a döntésben való bizonyalankodásával — az egész monarchia, illetve a monarchia vezető osztályainak tehetetlenségét, katasztrófapolitikáját, legfőképp pedig az „osztályára” jellemző — erkölcsi értelemben vett — kettős arculatot, jellemgyéngeséget a magánéletben, a szerelemben. Seregi István párt, melynek a vizsgadíját, több mint 50 ezer forintot a vállalat fizetett ki. Név- és születésnapra címre küldik a megrendelt virágot, az üzletben a vásárló méreteihez igazítják a hosszabb pantallót vagy a bőrujjú zakót. Vállalnak függönyvarrást és sok egyéb apró szolgáltatást végeznek, amelyekkel időt, energiát és pénzt takarítanak meg a vásárlóknak. Sok felesleges, idegességet okozó bosszúságtól mentesítik a vásárló embereket. Ma már a kulturált, a szocialista fejlődést szolgáló kereskedelemnek ez is célja. Kényelmes kiszolgálást, kulturált vásárlást biztosítani az embernek. (fk). Lobogásra biztatni, bátorítani azt, akiben a művészi tehetség szikrázik fel, — felelős kötelesség. Nyilvánosan sokszorta az. S ha a biztatott ábrándjai nem válnak valóra, ha az ígéretes tehetség megreked vagy zsákutcába jut, a csalódás megkeseríti, esetleg tragédiába fullasztja az életét? Mennyire felelős érte az, aki a reményt táplálta benne? Egyszerűnek tűnik a válasz: jogilag persze semennyire, pláne ha ítélete megalapozott, várakozása indokolt volt. A valóság azonban jóval bonyolultabb, mert sok minden belejátszik az elsősorban morális kérdésföltevésre adható válaszba. Bajor Nagy Ernő végzett ilyesfajta lelkiismeret-vizs- gálatot, a Rádiószínház K. I.. életei és halála (Töprengés egy sors felett) címmel bemutatott műsorában. A szerző — közel két évvel ezelőtt megjelent — emlékezetes riportjának eredeti hangfelvételekkel is dokumentált rádióváltozata izgalmas oknyomozása volt egy nem mindennapi írói tehetséget bizonyított munkás öngyilkosságának. A tragédiát — mint annyi más esetben — az alkohol okozta, a töprengés tehát az írói ábrándjait felgyújtó újságíró legteljesebb felmentésével járhatott Különösen azért, mert a hallott irodalmi próbálkozások az öngyilkossá lett fiatalember nem mindennapi tehetségéről árulkodtak, és sorsa alakulásában a mellőzöttség sem juthatott szerephez. Izgalmasabb volt a műsorban magának ennek a sorsnak a felidézése, a végletekből összetett jellem plasztikussá tétele a visszaemlékezők nyilatkozataiban. Amit Bajor Nagy Ernő riportjában így fogalmazott: „Hány arca, hány élete volt ennek a lenyűgözően dolgos munkásnak, ennek a közveszélyességig rabiátus kocsmatölteléknek, a toll önsanyargató szorgalmú szerelmes szolgájának?” A Pás Sándor által rendezett; „hangos töprengésben” éppen K. I. a sokarcúságának, kitörésre és felemelkedésre képtelenségének a bemutatása sikerült — bár egyes részleteiben kissé hosszúra nyúltan — a legjobban. Merkovszky Pál Egy kerékpárért egy év f egy ház Tavaly decemberben lopásért, az idén augusztusban ismét lopásért ítélte el a Nyíregyházi Járásbíróság Tarján Ferenc 19 éves nagykállói lakost. Az idült alkoholista Tarjánnak már csak napjai voltak hátra, hogy bevonuljon a börtönbe büntetését letölteni, de ezt az időt sem bírta ki lopás nélkül. Szeptember 9-én este a nagykállói cukrászda udvaráról ellopott egy kerékpárt. Hazavitte, s úgy gondolta, hogy ha néhány apróságot megváltoztat, a volt gazdája sem ismer rá. Kicserélte a lámpefejet, a hátsó világítást, a kézifék szárát egy kék huzattal vonta be, az ülés alá egy szerszámostáskát rakott, ám a gyári számot nem tudta megváltoztatni. A károsult feljelentést tett, a rendőrség pedig másnap megtalálta Tarjáiméi a lopott kerékpárt. A kár megtérült, de a bíróság 1 évi fegyházbüntetést szabott ki Tarjánra, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte, hogy a büntetés letöltése alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. Véradók kitüntetése a Fémmunkásnál Egészségügyi hónapot rendeztek a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárában. A nemrég lezárult időszakban tisztasági versenyt, filmvetítéssel egybekötött egészség- ügyi előadásokat, kismama- és nyugdíjas-találkozót, véradást, tejtermék-bemutatót és -kóstolót tartottak. Az események sorában nagy sikere volt a kismama- és nyugdíjas-találkozónak. Nyolcvannégyen adtak 26 liter vért, megválasztották a gyári Vöröskereszt-szervezetet. Ezenkívül hárman a tizenötszörös, nyolcán a tízszeres véradásért ezüst, illetve bronz vöröskeresztes jelvényt és ajándék- utalványt vehettek át. 3kÉPERNYÖqEE A ESTIK MELLETT
