Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 3. „Kell a jó könyv" olvasópályázat Győztesek a demecseri tanárok A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Móricz Zsigmond megyei könyvtár szervezésében szeptember 30-án Nyíregyházán, a megyei könyvtár előadótermében tartották a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és több szerv által meghirdetett, s immár hagyományos „Kell a jó könyv” olvasópályázat megyei seregszemléjét. A munkahelyi előversen- gések után a megyei vetélkedőn 18, háromfős csapat jelent meg, melyeknek többsége a megyében működő MSZBT-tagcsoportokat képviselte. A vetélkedősorozatra 22 mű elolvasását írta elő a szervező bizottság. A cél az volt, hogy az irodalom eszközeivel is segítsék a béke és a barátság gondolatának kiteljesedését, a magyar és a szovjet nép irodalmi értékeinek jobb megismerését. A vetélkedő résztvevői ötletesen összeállított szellemi totót töltöttek ki, műveket ismertek fel felolvasott részletek alapján, a műben szereplő hősök nevéhez írták oda a könyv címét és más, művekkel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. A feleletekből kitűnt, hogy valaA vetélkedő résztvevői. mennyi résztvevő igen gondosan készült, és igen jól ismeri az orosz és a szovjet irodalmat. A sok izgalmas fordulatot hozó irodalmi vetélkedőn a mezőnyből kiemelkedve, a Demecseri Váry Emil Gimnázium három orosz szakos tanára — Kaskó Sándorné, Mikházi József né, Sztáray Károly — 108 pont összegyűjtésével került ki győztesen. Második helyen a nyír- bogdányi kőolajipari vállalat MSZBT-tagcsoportjá- nak versenyzői végeztek, 91 ponttal. A harmadik helyre a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tagcsoportjának képviselői kerültek, 87 ponttal. A megyei vetélkedő valamennyi helyezettje oklevelet és könyvet kapott, az első három helyezett pénzjutalomban részesült. Az olvasópályázat versenyszabályzata alapján így a demecseri orosz szakos tanárok képviselik megyénket Miskolcon, az október 13-án sorra kerülő országos olvasópályázati elődöntőn, ahonnan az országos vetélkedőbe lehet bejutni. (sigér) Horváth Vince fafaragó kiállítása Önálló tárlat 80 évesen Horváth Vince hat elemi után lakatostanulónak szegődött, majd később a vasútnál lett fűtő. A fűtésnél többre vágyott, de mozdony- vezető nem lehetett, mert nem volt középiskolája. Az I. világháborúba 17 évesen vitték el, és mire húszévesen hazakerült, már két év olasz hadifogság is volt a háta mögött. Húszéves korától faragásból, hangszer javításból, zenélésből és alkalmi munkákból él. A „Népművészet mestere” címmel, hetvenéves kora után kapott csak nyugdíjat. Munkáit az országban eddig több helyen nagy sikerrel fogadta a közönség. Gyakran szerepelt együtt más népművészekkel, a nyíregyházi díszítőművészeti stúdió tagjaival is. Munkáit féltve őrizte, pedig már sokan vettek volna tőle. Ezek közül a legemlékezetesebb története az volt, amikor a „Népizenekar” című faragásáért félmilliót ajánlottak fel neki. Nem adta, minden faragását őrzi. Hiánytalanul szeretné majd egyben tudni az életművét, amit Nyíregyházának szán. A Népművelési Intézet által kijelölt bizottság, amelynek tagjai Tamás Noémi és Péli Tamás festőművész, valamint Osztojkán Béla író voltak, szeptember 25-én zsűrizte a negyvenkilenc faragást. Az életművet „amatőr árakkal” háromszáz-hatezer forintra értékelték. Horváth Vince munkáiból szeptember 28-án nyitottak kiállítást Nyíregyházán, a városi művelődési központban. A fafaragó nyolcvanadik életévében nyílt, első önálló kiállítását a nagysikerű cigányíró, Lakatos Menyhért, a Füstös képek szerzője nyitotta meg meleg szavakkal. A tárlat október 4-ig tart nyitva, ezt követően Budapest több intézménye fogadja Horváth Vince életművét. dunai Sugárzó anyag ólomdobozban Izotóp laboratórium Nyíregyházán Hormondiagnosztikánál használják Korszerű izotóp laboratóriumot helyeztek üzembe ez év tavaszán Nyíregyházán a megyei kórházban mint egy félmillió forintos költséggel. Elsősorban a Szabolcs-Szat- márban gyakori pajzsmirigy betegségek megállapítását, hormondiagnosztikai vizsgálatok céljait szolgálja a laboratórium. Az orvosi izotóp diagnosztikai laboratóriumok hálózata átfogja az egész országot. Megyénk eddig „fehér folt” volt. Az izotópos vizsgálatra szoruló betegeket többnyire Debrecenbe küldték, ahol a Szabolcsból érkezők ellátását már nem tudták vállalni. A Nyíregyházán létrehozott laboratóriumra — amely felszerelését az Egészségügyi Minisztérium bocsátotta a kórház rendelkezésére — égető szükség volt. Fenntartása évi 2—300 ezer forintba kerül, mivel értékes import vegyszerekkel dolgoznak. Olyan izotópokat használnak föl, melyek veszélytelenek a környezetre. A sugárzó anyagokat ólomdobozokban helyezik el, a hulladékokat pedig egy évig tárolják zárt helyen, a pincében. Egyelőre olyan kéncsöves vizsgálatokat végeznek itt, melyekhez nincs szükség a beteg jelenlétére. Legnagyobb arányban pajzsmirigy betegségek megállapításával foglalkoznak, de a hormondiagnosztika keretében lehetőség van például a magas vérnyomás pontos kivizsgálására is. Jövőre új részleggel bővül a labor. Itt magukon a betegeken végeznek majd vizsgálatokat. A részleg közel 2 millió forint értékű berendezése részben már megérkezett. Segítségével a betegek jódterhelését mutatják ki. Például a pajzsmirigy jód- felvételének mennyiségét, a jódfelvétel helyét. Ez a módszer alkalmas a különböző daganatok diagnosztizálására is. A jód 131-es izotópjával terhelik a betegeket. Ez rendkívül gyorsan bomló anyag, hamar kiürül a szervezetből, s kis mennyiség is elegendő a vizsgálatokhoz. Az új részleg üzembe helyezésével azonban egyelőre még várni kell. Napjainkban két orvos és két szakképzett asszisztens dolgozik az izotóp laborban. Még legalább ennyi szakvizsgázott asszisztensre lenne szükség. Végleges helyet a kórház rekonstrukciója során épülő tömbben kap az izotóp laboratórium. Itt terv szerint 16 helyiséget bocsátanak a labor rendelkezésére. A későbbiekben tovább bővül a vizsgálatok köre is. (h.) Eötvös József és Vásárosnamény Iskolatörténeti kiállítás Minden belépő számára rendkívüli élményt jelent Vá- sárosnaményban a múzeum iskolatörténeti kiállítása. Az ódon, múlt század végi, huszadik század eleji elemi bútorai, tanszerei, könyvei fiatalt és öreget egyaránt megragadnak. Van, aki saját élményeit éli újra, a legkisebbek ugyanakkor mosolyognak: ez is iskola volt? Anélkül, hogy jelentőségéhez méltóan ismertetném e nagyszerű kiállítás anyagát, egy egészen különös gondolatom támadt. A falakon, a tárlókban a régi okmányok között újra és újra felbukkan Eötvös József neve. Azé a kiváló politikusé, aki a múlt században a magyar oktatásügy első reformere volt. Eötvös neve, aki vásárosnamé- nyi származású, a család Be- regnek ezen a táján élt. Na- ményban ma is ott az Eötvöskuria, nem éppen célszerűen kihasználva. Ebből szinte eleve adódik a lehetőség: az iskolatörténeti kiállítást, amelyből egy van az országban, s ez is itt, kibővítve a még rendelkezésre álló anyaggal ide lehetne költöztetni. Az óvodás kortól a főiskoláig ívelő utat kísérhetnénk figyelemmel, különböző korokban, történeti rendben. A vásárosnaményi múzeum már régóta helyhiánnyal küzd. Ez az iskolatörténeti kiállítás az Eötvös-házban ezen is segítene. Biztos, hogy a község vezetői is szívesen segítenének ebben, hiszen a település rangját-hírét nagyban emelné egy olyan jelentős, a magyar kulturtörténe- lem nagy fontosságú eseményét bemutató kiállítás, amely a maga nemében egyedülálló az országban. (bürget) Hangverseny a zenei világnapon Negyedik éve került megrendezésre az egész világon, Magyarországon 7 városban, köztük itt Nyíregyházán is, a Kórusok Országos Tanácsa, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, Nyíregyháza város égisze alatt a „Zenei világnap” hangversenye, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi művészeti rendezvények között. Októberién, vasárnap délelőtt, matiné keretében a Krúdy moziban öt kiváló ifjúsági énekkar tette emlékezetessé az ünnepi megemlékezést, melyet Kedves Tamás, a debreceni zeneművészeti főiskola igazgatója nyitott meg, hangsúlyozva a zene egyetemes, mindent átfogó, embert formáló hatását. Közös kánonéneklés után a Nyíregyházi IV. sz. Általános Iskola énekkara énekelt, Szabó Dénes vezényletével. Az énekkar hangzásban, kifejezőerőben, szövegmondásban lelkes odaadással adta elő műsorát. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium leánykara B. Fe- renczi Erzsébet vezényletével csaknem a hivatásos énekkarok nívóján produkálta magát. A kórus fényes, telt hangzása, hangterjedelme ki- tapinthatóan jó pedagógiai munkára vall. A Nyíregyházi Krúdy Gimnázium vegyes karát Gebri József vezényelte. A nagy hangerőt pótolta a meggyőződés, a zene szeretet®, ihleít- ség és a szép iránti felelősség. A debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola női kara Szesztay Zsolt vezényletével csokrot állított össze Bartók egynemű kórusaiból. Egységes, telt hangszín, széles dinamikai skála, a megszólaltatott művek hangulatának meggyőző kivetítése művészi élményt keltett. Szünet után a Debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály-leánykarát hallottuk Kövics Zoltán vezényletével. A záró összkar Kodály: Magyarokhoz c. kánonját énekelte Fehér Ottó vezényletével. Végül „Tallini Dalünnep” címmel egy kis északi nép dalosmozgalmának filmdokumentumát láttuk. Vikár Sándor Egy irodalmi műből készített tévéjáték az eredeti alkotástól független életet kezd élni létrehozása pillanataitól kezdve. Az adaptált művel való összehasonlításnak éppen ezért csak korlátozott az érvényessége. Ha történetesen dráma az adaptáció alapja, az át- dolgozóknak viszonylag könnyű a dolguk: már kész szerkezet, dialógusok, cselekmény birtokában kezdhetik a tévéjáték megalkotását. Mert ugye, „semmit” nem kell csinálniuk, „csak” a már kész drámát „lefordítani” tévésíteni. De miből áll ez a művelet ilyenkor, amikor már adott a mű dramaturgiája? „Alig” valamiből. Egy kis rövidítés, esetleg egy-két jelenet felcserélése, némi módosítás a szövegen és főleg félközeli, közeli képek a kamerával stb. — gondolhatja az ember Persze, nem ilyen egyszerű a dolog. Mert az adaptálandó mű annyira eredeti, annyira gazdaságosan. célszerűen szerkesztett, olyan tömör az építkezése, logikus a dramaturgiája, hogy egyszerűen nem lehet rajta változtatni, vagy ha mégis változtatnak, akkor az csak kárára van. Ha meg nem változtatnak rajta, akkor mitől lesz (mitől lenne?) mégis tévéjáték? Csupán az operatőr művészi munkájától, a kamara jellegű hangvételtől vagy mástól? Ha meg mégsem különbözik alapvetően az eredeti drámától, akkor miért nevezik mégis tévéjátéknak azt, ami alig különbözik egy — tévékamerákkal rögzített — színházi előadástól? Hogy mennyire nem egyszerű munka a drámai alkotás tévéjátékká változtatása, azt láthattuk a múlt héten sugárzott Bodnámé című tévéjátékból. A magyar irodalomtörténet Németh Lászlónak nem a fontosabb drámái között tartja számon a Bodnámét. Színpadra is csak jókora késéssel került. Mégis azt gondolom, méltánytalanul mellőzték oly sokáig ezt a harmincas évek elején keletkezett drámát. Lehet, hogy nem láttak benne többet egy család drámájánál? Pedig már a kezdő drámaíró Németh László is az általánosabb érvényű gondolatok kimondására tört. A Bodnárné a helytelenül osztott anyai szeretet, a meg nem osztott szeretet, az úr—paraszt anta- gonizmusból eredő konfliktusok, a nagyravágyás bukásának drámája. Mindezt azért soroltam ilyen részletesen, hogy érzékeltessem: a változott szereposztás ellenére sem sikerült, sőt a kiváló operatőri munka ellenére (Cza- barka György) sem sikerült tévéjátékot létrehozni. Mindvégig feszült, jó ritmusú drámát, de tulajdonképpen lefényképezett színházi előadást láttunk. Seregi István Egy olyan ember vallott töretlen ívű pályájáról és elveiről az Irószobám pénteki adásában, aki a „szépség hasznát” választva vezérelvéül „sértetlenül járt a történelmi szakadékok szélein”, mert magas rendű erkölcsisége. átfogó műveltsége, mély humanizmusa alapozta meg ítéleteit, vezette tollát és irányította tetteit. Az idén Állami díjjal kitüntetett, 74. születésnapjához közelgő Keresz- tury Dezső József Attila- díjas költő, kritikus, irodalomtudós pályaképe és rokonszenves személyisége más műsorokból (pl. az Irodalomtudósaink fórumá" ból) is jól ismert volt a rádióhallgatók előtt, egyéb „forrásokról” ezúttal nem beszélve. A Mezei Andrással folytatott mostani, jó egyórás, csöndes, meghitt beszélgetésből most inkább az életút közéleti — ha úgy tetszik: politikai — sávja rajzolódott ki. Rendkívül érdekes volt hallani, hogyan élte át a nyitott szemű filo- zopter tudósjelölt, a fiatal Keresztury Dezső a harmincas évek derekán Berlinben a nácik hatalomra kerülését, hogyan látott Hasonlóképpen „belülről”, forrásértékűén beszélt Keresztury a magyar antifasiszta mozgalomról a 40-es évek irodalmi-szellemi közéletében. Ö — mint ismeretes — 1936-ban hazatért Berlinből, s Eötvös-kollégiumi tanársága mellett a Pester Lloyd kulturális szerkesztőjeként sok olyan írást jelentetett meg a lapban, amit másutt már nem lehetett. Noha tiszteletreméltó szerénységgel úgy nyilatkozott, hogy csupán véletlenül sodródott az ellenállásba, de Mezei András tapintatosan célratörő kérdései nyomán mégis kiderült a nagyon is tudatos, kockázatvállaló cselekvéseinek (az üldözöttek minden módon való segítése, bújtatása) egész sora. A pályaemlékek harmadik csomópontjába Keresztury 1945—47-es kultuszminisztersége állt: az iskolák államosításának előkészítése ■ (szemben Mind- szenty ultrareakciósan makacs ellenzésével), és ismét a segítés, az emberiesség hirdetése és gyakorlása a túlzó tendenciákkal szemben. Keresztury Dezső alkotó tevékenysége a felszabadulás után teljesedett ki tartalmában és méreteiben is imponálóan gazdaggá. A műsor persze ezt az alkotó munkásságot is bőséggel tükrözte. (Jó lenne, ha a beszélgetés szövege — a sorozat néhány korábbi, más interjújához hasonlóan — nyomtatásban is megjelenne.) Itt csak azt emeltük ki, ami közvetlenül is jelezte Keresztury életének saját vallomása szerint értelmet adó közösségszolgálatát. Merkovszky Pál Börtön késelésért Kulcsár Miklós kéki lakos ismét késelésért került a bíróság elé, ugyanis korábban már 3 évi szabadságvesztésre ítélték a könnyen kést rántó embert. Kulcsár ez év május 19-én este a kéki italboltból tartott hazafelé. Útközben a Hunyadi utcában összetalálkozott K. Géza falubeli ismerősével, akivel rövid időn belül nézeteltérése támadt. Szó szót követett, majd dulakodni kezdtek, miközben Kulcsár elővette zsebkését és azzal hasba szúrta K. Gézát. A kiadott orvosi vélemény szerint K. Géza nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. A bíróság Kulcsárt súlyos testi sértés bűntette miatt 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetést börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. IkepernyöíITíííi A ES3B MELLETT
