Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 15. A hét címszavakban : HÉTFŐ: Schmidt nyugatnémet kancellár Japánba utazott — A hesseni tartományi választáson változatlan maradt az SPD és az FDP helyzete — Leonyid Brezsnyev Moszkvában megbeszélést folytatott Enrico Berlinguerrel. KEDD: Lemondott az amerikai SALT-küldöttség vezetője, Paul Warnke — Eltávolították tisztségéből Peking polgármesterét — Huang Hua kínai külügyminiszter Londonban tárgyal. SZERDA: A Biztonsági Tanács elmarasztalta Washingtont lan Smith rhodesiai miniszterelnök látogatásának engedélyezése miatt — Szárkisz libanoni elnök Husszein Jordániái királlyal, Asszad sziriai elnök a libanoni jobboldal képviselőjével találkozott — Lemondott Tinderaans belga miniszterelnök. CSÜTÖRTÖK: Washingtonban megkezdődtek az egyiptomi—izraeli különbéke-tárgyalások — A panamai elnökválasztás eredménye szerint Aristides Royo az új államfő — Az ENSZ-közgyülés befejezte általános politikai vitáját. PENTEK: Gromiko vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Bukarestbe — Véget ért az angol konzervatív párt kongresszusa Brightonban — Az amerikai kongresszus elfogadta a 117 milliárd dolláros katonai költségvetést. SZOMBAT: Phan Van Dong vietnami kormányfő tárgyalásai Malaysiában — Owen angol és Jamieson kanadai külügyminiszter Namíbiában tájékozódó eszmecseréket folytat, Vance amerikai külügyminiszter Pretoriába utazott — Összeült a konklávé az új pápa megválasztására. Az amerikai fővárosban szigorúan zárt ajtók mögött kezdődtek el az egyiptomi— izraeli külön-béketárgyalá- sok. Vance amerikai külügyminiszter, úgy is mint vendéglátó, úgy is mint a tárgyalások tényleges irányítója, azt állította, hegy már az első napon sikerült haladást elérni. Persze, ez a magabiztos nyilatkozat éppen azt a feltevést erősíti meg, hogy a lényegi kérdésekről már Camp Davidben döntés született. Washingtonban a két küldöttség köreiből és az amerikai házigazdákhoz közelálló körökből származó értesülések alapján a hírmagyarázók arra számítanak, hogy két* három héten belül valamilyen megállapodás jöhet létre. Szadat elnök személyes érdeke, hogy november közepéig megtörténjék a megegyezés és azt az ő tavalyi jeruzsáiemi utazásának első évfordulóján alá lehessen írni. Ezzel még jobban hangsúlyozni lehetne áz ő „történelmi kezdeményezésének” nagy horderejét, ez pedig nyilván személyes tekintélyét növelhetné. Ugyancsak presztízsokok játszanak közre Carter elnöknél is: neki és a demokrata pártnak jól jön, ha a november elején esedékes képviselőházi és szenátusi választások előtt arra hivatkozhat, hogy a közel-keleti béke felé Camp Davidben és a washingtoni hármas tárgyalásokon megtették az első lépéseket. A moszkvai Pravda ugyanekkor megállapítja, hogy Washington az egyiptomi— izraeli alku révén is növelni akarja a maga befolyását a Közel-Keleten. Ez azonban egyáltalán nem közömbös a Szovjetunió számára, hiszen ez a térség a szovjet határok közelében terül el. A szovjet álláspont változatlan — s ez egybevág a magyar értékeléssel is, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága a héten adott —, nevezetesen: a Közel-Kelet békéjét csak valamennyi érdekelt fél részvételével megrendezendő tárgyalásokon lehet elérni, nem pedig külön alkudozásokkal. A washingtoni tárgyalások megindulása egybeesett azzal, hogy Libanonban a tűzszünet létrejötte után a libanoni hadsereg katonái új állásokat foglaltak el a jobboldali, keresztény milicia és az arabközi békefenntartó erők egységei között. Vasárnap külügyminiszteri értekezlet kezdődik az arabközi erőket küldő országok között, itt döntenek a békefenntartó erők megbízatásának meghosszabbításáról. Várakozás szerint hat hónapra szólhat az új mandátum, s a béke- fenntartó erők nagy részét továbbra is Szíria adja majd. O Mit keres négy nyugati miniszter és egy államtitkár a namíbiai Windhuk- ban és a dél-afrikai Pretoriában? Beszéljenek a számok: Nagy-Britannia 7 milliárd, az Egyesült Államok több mint másfél milliárd dollár értékű tőkebefektetéssel rendelkezik Dél-Afrikában. (Rhodesiában az angolok maguk ruháztak be ekkora tőkét.) A kereskedelemi forgalom a fajüldöző pretoriai rendszer tőkés vállalkozásai és a nyugati vállalatok. a nagy monopóliumok között ugyancsak dollármil- liárdokkal fejezhető ki. Rendkívül érdekelt a Nyugat Dél-Afrika sorsának, jövőjének alakulásában El szeretne kerülni forradalmi fordulatokat, amelyeket a pretoriai kormány hajthatatlan magatartása válthat ki. Az amerikai és az angol diplomácia — mint emlékezetes — Namíbiában kompromisszumos rendezési tervet dolgozott ki, amelyet az ENSZ országainak többsége is támogat. Pretoriában, ahol egyébként „a két Botha” diktálja a politikát, Pieter Botha miniszterelnök és Roelof Botha külügyminiszter, megpróbálják ezt a namíbiai tervet kudarcra kárhoztatni, az eddigi Délnyugat-Afrikát továbbra is megtartani a Dél-afrikai Köztársaság mellett. A nyugati hatalmak eltökéltségének bizonyítására Pretoriába utazik Vance amerikai, Owen angol, Genscher nyugatnémet és Jamieson kanadai külügyminiszter, valamint Stirn francia külügyi államtitkár. Előbb egymás közt beszélik meg Dél-Afrika, Namíbia és Rhodesia ügyeit, majd a pretoriai vezetőkkel bocsátkoznak alkudozásba. Ezt megelőzően az angol és a kanadai külügyminiszter Wind- hukban is körülnézett. Valószínű, hogy az öt diplomata megpróbálja rábírni a délafrikai vezetőket: engedjenek Namíbia dolgában. Az iráni katonaság és a rendőrség Sanadaj városában a tüntetőkre. könnygázgránátokkal támadt De aligha valószínű, hogy az USA, Nagy-Britannia, az NSZK, Kanada és Francia- ország az igazán itatásos gaz-t dasági szankciókkal akarnak ráhatni a fajüldöző pretoriai kormányra, pedig azokkal hamar térdre lehetne kényszeríteni. © Valójában kiújul-e a „nyelvháború'' Belgi* untban? Brüsszelből gyakran kopognak híreket a távírógépek: hol a NATO, hol a Közös Piac eseményeiről. Magáról a kis Belgiumról (területe egy- harmada Magyarországnak) ritkábban érkeznek jelentések vagy ha jönnek is, nem keltenek nagyobb figyelmet. A 60-as évek elején figyelt a Világ Brüsszelre, amikor óriási gyarmatának. Belga* Kongónak, a mai Zaire-nek a függetlenné válása küzdelmesen, válságosán ment végbe, később a lakosság többségét alkotó flamandok és a kisebbségben levő, de történelmi alapon előjogokkal rendelkező vallonok közötti „nyelvháború” keltett érdeklődést. Bonyolult és az országot gyakorlatilag kettéosztó közigazgatási rendezés után egy időre elcsendesedett a nemzetiségi vita. Most újra fellángolni látszik. Tizenhat hónapja folyik a huzavona a brüsszeli Törvény utcában, a parlament épületében egy alkotmányreform körül. Ezernyi módosítást szavaztak meg a flamand és vallon honatyák. (Itt kell megemlíteni, hogy az egyes pártoknak külön flamand és külön vallon szárnyuk van!) Tindemans miniszterelnök a keresztényszociálisok flamand szárnyához tartozik, de épp ez a csoport jelentette ki legújabban az alkotmányreformról, hogy elfogadtatásának módja — alkotmány- ellenes. Tindemans a hetek óta lappangó kormányválságot nyílt válsággá tette azzal, hogy leköszönt tisztéről. Egyesek azt mondják, nem is pártja magatartása miatt, hanem azért, mert nem akarja vállalni a felelősséget a gazdasági nehézségekért. A 10 milliós országban több mint 300 ezer munkás került az utcára. Egyetlen hónap alatt 243 vállalat ment csődbe, a kohászat, az építőipar. a textilgyártás sínyli meg leginkább a gazdasági válságot. Épp a válság miatt nem kívánnak a pártok a különben hagyományos módszerhez nyúlni, nem akarnak új választásokat! Inkább hosszú pártközi alkudozásokra, koalíciós hercehurcára lehet Brüsszelben számítani. Pálfy József Hz SZKP november 7. jelszavai Moszkvában nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bizottságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre kiadott jelszavait, amelyek a kővetkezőképpen hangzanak: — Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a XX. század legkiemelkedőbb eseménye, a kapitalizmusból a szoéiálizmusba való világtörténelmi jelentőségű átmenet kezdete! — Éljen a marxizmus—leninizmus — a világ dolgozóinak hatalmas eszmei fegyvere az imperializmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott harcban! — Éljen az SZKP, a győzelmes októberi forradalom ihletője és szervezője, a szovjet társadalom vezető és irányító ereje! — Éljen a párt és a nép megbonthatatlan egysége! — Éljen a Szovjetunió népeinek és nemzetiségeinek barátsága és megbonthatatlan egysége! — Éljen a szovjet alkotmány, a világ első össznépi szocialista államának alaptörvénye! — Testvéri üdvözlet a kommunista és munkáspártoknak, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért folyó küzdelem rendíthetetlen harcosainak! — A marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus alapján erősödjék a világ kommunistáinak egysége és összeforrottsága1! — Testvéri üdvözlet a szocialista országok népeinek! — Fejlődjék és erősödjék a szocialista világrendszer — az antiimperialista harc döntő ereje, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás támasza! — Éljen a szocialista közösség országai kommunista pártjainak és népeinek egysége és összeforrottsága! — Testvéri üdvözlet a vietnami és a laoszi népnek! — Erősödjék korunk három legfontosabb forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi proletariátus és a nemzeti felszabadító mozgalom legyőzhetetlen szövetsége! — Testvéri üdvözlet a gyarmati iga alóli felszabadulásért, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért és a társadalmi haladásért harcoló népeknek! — Testvéri üdvözlet a chilei munkásosztálynak, az ország valamennyi dolgozójának és demokratájának, akik hősies harcot folytatnak a fasiszta reakció ellen! Világ népei, erősítsétek a chilei hazafiak iránti szolidaritást! — Világ népei, fokozzátok erőfeszítéseiteket az izraeli agresszió következményeinek teljes felszámolásáért, az összes közel-keleti államokat és népeket megillető igazságos és tartós béke megteremtéséért, az arab országok bel- ügyeibe való imperialista beavatkozás ellen folyó harcban! — Európa népei, folytassatok kitartó harcot az európai biztonsági értekezlet záróokmányának teljes megvalósításáért Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé történő változtatásáért! — Világ népei! Erősítsétek az újabb világháború veszélyének elhárításáért, a nemzetközi egyhülés elmélyítéséért vívott harcot! Leplezzétek le a reakció és az agresz- szió, a militarizmus és a revansizmus erőinek — a béke és a biztonság ellenségeinek próbálkozásait! Törekedjetek arra, hogy az erő alkalmazásáról való lemondás a nemzetközi kapcsolatok törvényévé váljék! Harcoljatok az atomfegyverek örök időkre szóló betiltásáért, küzdjetek az eddiginél aktívabban a békét fenyegető fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésre való áttérésért! Követeljétek a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei kidolgozásának és előállításának betiltását, határozottan lépjetek fel a neutronbomba gyártására vonatkozó tervek ellen ! — Éljen a Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikája! Valósuljon meg az SZKP XXV. kongresszusán kidolgozott, a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harcot előirányozó program! Aligha van a földnek még egy olyan szeglete, amelyet annyi csapás sújtott volna a közeli múltban, mint Indokí- nát. Ezekben a hetekben a Vietnamból és a szomszéd országokból érkező jelentések egyaránt szólnak a pusztító természeti katasztrófáról és a katonai összecsapásokról. A térképeken két sötét folt jelzi a hosszan elnyúló ország két legveszélyeztetettebb területét ^északon a kínai határ közelében, délen a Mekong folyó deltájában öntött el hatalmas területeket a monszunáradás. A két térség egyben a katonai feszültség, illetve a határháború körzete is. 1. Lassan egy éve már, hogy Kambodzsa ultrabalos, soviniszta vezetői nyílt támadást indítottak a szomszédos szocialista ország ellen. Leplezetlen céljuk vietnami területek megszerzése: a hosszú felszabadító harcokban kialakult szövetségi kapcsolatok felrúgása volt. Pol Pót és Yeng Sary, akik országukat gigantikus koncentrációs táborrá változtatták, belső politikai-gazdasági gondjaikat a Vietnam-ellenes érzelmek felszításával. nacionalista uszítással akarták megszilárdítani. Az utóbbi hónapok eseményei azt bizonyítják, mindez nem sikerült nekik. Kambodzsában a helyzet egyre válságosabb. A különA konfliktus hátterében: böző számítások szerint a hétmilliós ország minden harmadik lakosa elpusztult az utóbbi négy esztendő során. A halál oka leggyakrabban: golyó. A rezsim elhatározta, megszabadul a kambodzsai városok lakóitól. Pol Pót például kijelentette, az ő modelljük számára egymillió kambodzsai is elegendő! A jelenlegi Kambodzsában, az elbeszélők: diplomaták és menekültek egybehangzó állítása szerint iszonyú állapotok uralkodnak. Az országot a naturális gazdálkodás állapotában tartják, a teljes lakosságot „kommunákba” szervezték, ahol fegyveres felügyelet mellett dolgoznak a földeken, a csatornaépítéseken. A férfiakat és nőket elválasztották egymástól, házasodni — azaz hetente háromnégy órát találkozni csak a „hatóságok” engedélyével lehet. (A házaspárokat azonban ők jelölik ki.) Mindez úgy hangzik, mint egy iszonyú utópia. De nem az: százezernyi menekült távozott el az országból, elbeszélésükből kitűnik, Pol Pót és társai az analfabéták, a legbarbárabb erőszak országává változtatták Kambodzsát, ezt a több ezer éves kultúrával tgndel- kező államot. 2. A kambodzsai rezsim azonban aligha tarthatta volna magát hatalmon, ha nem részesülne folyamatosan széles körű kínai segítségben. Kambodzsában felszámolták az ipart és a közigazgatást is — a hadviseléshez pedig mind a kettőre szükség van. Kína vezetői a maroknyi kambodzsai vezetőre és fanatizált hadseregre támaszkodik. Számításaik szerint a kambodzsaiak fő feladata a Vietnam elleni háborúzás. Nos, az elmúlt hónapokban a Phnom Penh-i rezsim hadserege többször betört Vietnam határ menti területeire, sok száz embert gyilkoltak meg, akadályozták az építést, lakatlanná tettek egész járásokat. Vietnam mind ez idáig csak korlátozott mértékben csapott vissza. Aligha kétséges bárki számára, hogy az 50 milliós Vietnam, amelynek korszerű (szovjet és zsákmányolt amerikai) fegyverekkel rendelkező harcedzett hadserege van, képes lenne Pol Pót rendszerének katonai megsemmisítésére. Vietnam az utóbbi idők véres eseményei ellenére is kifejezést adott békülékeny- ségének. Hanoi hajlandó minden problémát megvitatni a kambodzsaiakkal, írta a minap a VKP központi lapja, a Nanh Dan. Pol Pót azonban a kínai katonai támogatásra spekulálva kitért a diplomáciai rendezés elől. Ismeretes, hogy az utóbbi időben Kína katonai erőket vont össze Vietnam északi határainál. Nos, közvetlen katonai beavatkozásra aligha szánja el magát a pekingi vezetés (nem csupán az erőteljes visszacsapás, de a nemzetközi fejlemények is elriasztják ettől a kínai vezetőket), de maga ez a tény, s hozzá a kínai származású vietnami polgárok ügyében kifejtett ellenséges tevékenység további gondokat okoz. (Számolni kell a további provokációkkal is. Kína jelentős mennyiségű nehézfegyverzetet, harci repülőgépeket szállított Kambodzsába, s aligha kétséges, hogy ma már nem csupán a felső vezetésben vannak kínaiak, de ezeket az eszközöket is ők kezelik.) 3. Az elhúzódó konfliktus kiterjed Laoszra is. Peking innen is kivonta tanácsadóit, s propagandakampányt indított a legkisebb indokínai ország ellen. A háború tehát továbbra is jelen van Indokínában. Vietnam népe nagy erővel, a békébe, a szocjalizmusba vetett reményekkel kezdett az egyesített ország építésébe. A vietnami kommunisták jól látták, számtalan nehéz feladat megoldása áll előttük. A háborúk által megsebzett, elszegényített ország élelmiszerhiányban szenved, a tömegeknek munkát, lakást, ruhát kell adni. Az események azt bizonyítják: Kínának nem állt érdekében, hogy támogassa ezt. Peking arra törekszik, hogy sakkban tartsa szomszédait, hogy hegemoniszti- kus törekvéseinek megfelelően ő szabja meg. mi történik Ázsiában. Ehhez megfelelő eszköznek tartják Kambodzsát, annak ellenére, hogy az ottani vezető klikk a „négyek bandájának” elvbarátja. Peking most arra törekszik, hogy a világgal elfogadtassa Phnom Phent. „Diplomáciai offenzívát” kezdtek, amelyben felhasználják Norodom Szihanuk herceget, az egykori államfőt is, akit eddig házi őrizetben tartottak. Pol Pót mosolya és a herceg megjelenése azonban aligha felejteti el a tömegmészárlásokat, s a vietnami falvak elpusztítását, erre utalnak azok a hírek, melyek szerint a népirtás elleni tiltakozásul népi ellenállás bontakozik ki. P. G. ii ifiVl: \\:7A
