Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 13. Szabolcsi népművészet a BNV-n Otthon Patak mellett Szabolcsi gyermekek között Bodrogolasziban Kulacs sallangkötéssel DIÓTÖRÖ, FATÁNYÉR, MEDVEBUNDA ÉS A TÖBBIEK A háziipari szövetkezetek közös pavilonjában ott lesz­nek a megye szövetkezetei­nek legszebb termékei is a hamarosan megnyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásáron. A látnivalók között szerepel majd a hírneves paszabi szőt­tes, és mellette egy régi pa- szabi szövőszék is, mintegy illúsztrálva a lassan már ki- veszőben lévő előállítási mó­dot. Kiállítják a Kisjankó Bori-pályázaton legnagyobb sikert elért beregi hímzőasz- szonyok munkáit, de közszem. lére bocsájtják konfekció­áruikat, kötött ruházati cik­keiket és a horgolt csecsemő­ruhácskákat is. A szabolcsi kisiparosok né­hány remekbe szabott mun­kát visznek a vásárra. Sza­bó András mátészalkai szíj­gyártó pompás sallangkötés­sel díszített kulacsot, Szabó József kisvárdai asztalos nagy tudásra valló diótörőt és fa­tányérokat, Gyivicsán István tökéletesen kikészített borjú- bőrt, fekete kismedve bun­dát, rókabundát, a kitűnő nyírbátori rézműves, Gerst- mayer András pedig vörös­réz dísztárgyakat állít ki. A kis hírnök lihegve érke­zik: — összesen 45 szilvafánk van, négy sorban — jelenti. Eseményre, a szilvaszüretre készülnek a gyerekek. A hír­nök, az ajaki Drótár István hetedikes, örömmel vállalta a számlálást, amíg a többiek a nagy udvaron fociznak. A 23 holdas parkban, a fák alatt pingpongozik néhány gyerek, az ötödikesek a sport­délután keretében éppen a tantermek előtti szabad ré­szen futottak körbe. Hercegek örökébe — Eddig csak vasutas gye­rekek voltak az intézetben, most kiterjesztették a Volán­nál és az IBUSZ-nál dolgo­zók gyerekeire is — sorolja az egyik nagyfiú, a szintén Ajakra való Poncsák Béla. A gyerekbirodalom egy hajdani kastélyban telepedett meg. A Lónyai hercegek örö­kébe a vasutasok gyerekei léptek Bodrogolasziban, a Sárospatak melletti község­ben. Az emeleti nagyterem most játékszoba, stílszerű­en egy hatalmas terepasztal­lal, jól felszerelt játék vil- lanyvasúttal. Hálótermek, ta­nulószobák foglalják el a többi helyiséget, otthont nyújtva az itt tanuló 72 gye­reknek. — Bár az ország valameny- nyi részéről jönnek ide gye­rekek, de a legtöbben a sza­bolcsiak vannak — mondja Szentesi János nevelőtanár, az intézet párttitkára. — Most a kicsikkel va­gyunk egy hálóban, így nekik se olyan rossz — mondja az egyik nagyfiú, Szakszón Ist­ván, aki nyolcadikos. Különösen nagy­családosoknak Az intézetben csak fiúk vannak, harmadik, ötödik, hetedik és nyolcadikos osztá­lyosok. Az iskola együtt van a falu gyermekeivel, a köve­telmények azonosak. Csak éppen az intézeti gyerekek tanulási feltételei jobbak va­lamivel, hiszen a feladatuk éppen a tanulás, s a szabad időben a játék, a szakköri foglalkozások várják őket. Régebben különösen nagy szükség volt a most 20 éves intézetre, hiszen igen sok vasutas lakott a vonal mel­letti kis őrházban, távol minden lakott helytől. A gye­rekek tanulását, továbbhala­dását volt hivatott segíteni az intézetek fenntartásával a MÁV. Miután az ellátási díj általában a családi pótlék összege körül mozog, így kü­lönösen a nagycsaládosoknak, a félárváknak nagy segítség az otthon. — Mi öten vagyunk testvé­rek, hárman vagyunk itt — beszél Török János, aki Jánk- majtisra való. Édesapját egészségi állapota miatt le­százalékolták, a családnak segítség, hogy jó helyen van­nak a gyerekek, ahol törőd­nek a továbbtanulásukkal is. — Mi pedig azon vagyunk, hogy minél jobb ellátást kap­janak — teszi hozzá az inté­zet gondnoka. — Naponta öt­szöri étkezést kapnak, még saját konyhakertünk, gyü­mölcsösünk is van. tíz disz­nót hizlalunk, hogy legyen mindenből elég. A rakamazi Győzelem Termelőszövetke­zetből pedig a téli tárolású zöldséget, burgonyát, az al­mát kapjuk évek óta. „Féklakatos leszek a vasútnál...11 — A gyerekek legtöbbje a vasútat választja, amikor a továbbtanulásról van szó — magyarázza Halka András nevelőtanár. — Ebben segítjük mi is őket, de a vasút is, amikor kirándulásra, üzem- látogatásra viszi el a gyere­keket, megismerteti őket a szakma szépségeivel. Szavait a nyolcadikosok tervei támasztják alá. — Én féklakatosnak tanu­lok majd a dunakeszi jár­műjavítóban — mondja Tö­rök János. Az egyik legjobb tanuló, Poncsák Béla, akinek Zá­honyban átrakómunkás az édesapja, a nyíregyházi Krúdy gimnáziumot választ­ja, mint ahogy Szakszón Ist­ván is ide pályázik L. B. Szabó József fafaragványai. (Gaál Béla felvételei) Gyivicsán szűcs pompásan kikészített borjúbőre. MÚZEUMBARÁTOK MÁTÉSZALKÁN Szekerek fóliasátorban Védik a paraszti múlt becses darabjait Már tavaly, a múzeumi hó­nap alkalmából megalakult Mátészalkán a múzeum ba­ráti köre, de jogilag csak pár hete léteznek, most kaptak ugyanis működési engedélyt. Érdekessége — ha beválik, akkor viszont követendő pél­da — az új körnek, hogy nem csakúgy es személyek, de vál­lalati, intézmények is a ta­gok sorába léphetnek. Fontos eredmény máris, hogy sikerült vonzáskörükbe hozni a szálkái MEZÖGÉP-et, mert a vállalat November 7-e brigádjában dolgozó ková­csok felajánlották: a jövendő szekérgyűjtemény darabjait restaurálják, rozsdátlanítják a fémalkatrészeket, és lefes­tik a paraszti múlt becses da­rabjait. A Kraszna menti Ter­melőszövetkezet is segíti a múzeum munkáját, fóliasát­rat adnak, mely a szekereket védi majd a tél viszontagsá­gaitól. A múzeum igazgatójá­nak Farkas Józsefnek nem titkolt szándéka a Szatmár Bútorgyár szakembereinek bevonása, akik ugyancsak a restaurálási munkák elvég­zésében nyújthatnak fontos segítséget. Jelentős eseménynek ígér­kezik az október 18-án meg­tartandó délutáni beszélge­tés Szatmárról, melynek ve­zetését dr. Hársfalvi Péter, a tanárképző főiskola főigazga­tó-helyettese vállalta. Az elő­adók között olyan neves szak­emberek találhatók, mint dr. Dankó Imre debreceni me­gyei múzeumigazgató, dr. Se­bestyén Árpád, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tu­dományos rektorhelyettese, dr Ujváry Zoltán debreceni egyetemi tanár és dr. Né­meth Péter a Jósa András múzeum igazgatója. S. Z. Hiányoztak az illetékesek Tanulságos tájékoztatót tartottak a minap a vetőmag­termeltető vállalat nyíregyházi központjában. A vállalat szabolcsi igazgatója röviden ecsetelte a búza- és a rozsfajták termesztésében eddig elért megyei eredményeket, a meg­lévő gondokat, a soron következő feladatokat, majd kö­vetkezett a laikus számára is igazán érdekes vita. Röpködtek a számok, a fajtanevek, az optimális időpon­tok. Volt aki a jubilejna—50-es búzáról bizonygatta, hogy a szabolcsi talajon ez él meg a legjobban, volt aki a mar­ton vásári—4-re esküdött. Szóba került, hogy növelni kell a korai érésű búzafajták vetésterületét, mert ezeket ke­vésbé károsítják a különböző betegségek, a később érők­nél jóval kevesebb szemveszteség éri őket. Szó esett a ter­mésátlagokról, a felhasznált műtrágya optimális mennyi­ségéről. A felszólalók megpróbáltak választ keresni arra is, a rozs termésátlaga miért alacsony már évek óta, s vajon mi lehet az oka, hogy nem követi a búzánál mu­tatkozó növekedést. Hasznos, érdekes volt a találkozó. A résztvevők több­sége mégis hiányérzettel távozott. Pontosan azok a szak­emberek hiányoztak a tájékoztatóról, akik talán a legna­gyobb hasznát vehették volna annak: a megye termelő- szövetkezeteinek elnökei, főagronómusai. Tudjuk, ha itt is lettek volna, forradalmi változásokat az sem hoz a kalá­szosok termesztésében. Tudjuk azt is, hogy az esztendő legfontosabb időszaka, a betakarítás érkezett el a gazda­ságokban. Egy délelőttre azonban biztosan nélkülözni tud­ták volna ezeket a szakembereket a mezőgazdasági üze­mek. Mert amit esetleg elvesztettek volna a réven, sokszo­rosan behozhatták volna a vámon. B. G. Ellenőrző könyv helyett tájékoztató füzet a kisdiákokról Hogyan értékelik az elsősöket? Űj füzetecskével ismerked­nek ezekben a napokban a kisdiákok. Az általános isko­la első és második osztályo­sai az eddigi ellenőrző könyv helyett tájékoztató füzetet használnak. Ez a fü­zet egyik eszköze az iskola és a szülői ház közötti folyama­tos kapcsolattartásnak, se­gítségével a nevelő közért­hető, tömör megfogalmazás­ban az eddiginél részlete­sebb tájékoztatást nyújt a szülőknek a tanuló teljesít­ményéről. Gyökeresen új a tájékoz­tató füzetben, hogy a peda­gógusok tanács formájában tájékoztatják — ezen a füze­ten keresztül is — a szülő­ket gyermekük beszédfej­lettségi szintjéről. A nevelő megfelelő időben adott út­mutatásai szerint ugyanis a család is sokat tehet azért, hogy a gyermek szebben, he­lyesebben, bátrabban beszél­jen. A tanév folyamán a kis­diákokat — egészen a máso­dik osztály félévéig — csak szövegesen, tehát a hagyó­Elütötte az apósát Továbbhajtott a gázoló — öt évet kapott öt évre ítélte a bíróság az apósát halálra gázoló, majd áldozatát cserbenhagyó úrve­zetőt. Mint a baleset után be­számoltunk róla, Pekk József 30 éves nyíregyházi lakos kéthónapos jogosítvánnyal, néhány napja vásárolt Zsigu­lijával május 13-án család­jával együtt Napkorra uta- • zott szüleihez. Egész délután a presszóban ivott, majd ha­zafelé menet találkozott apó­sával, aki kerékpárját tolva hazafelé tartott. Pekk elhatározta, hogy ha­zamegy szüleihez a kocsiért és hazaviszi apósát. A család kétszer is bezárta előtte a ka­put, mert nem akarták en­gedni, hogy részegen vezes­sen, de Pekk nekihajtott a kapunak, kidöntötte és elin­dult apósa után. Néhány száz métert ment, amikor utolérte az apósát, de ittassága miatt nem vette észre és elütötte. Ezután még elment anyósá­hoz, megkérdezte: apósa ha­zaérkezett-e már, majd a visszafelé vezető úton már szóltak neki, hogy apósa hol­tan fekszik az út mellett. Pekk ekkor már tudta, hogy ő ütötte el apósát, de nem ment oda, egy mellék­utcán a falu vége felé for­dult, behajtott egy nádas szélébe, otthagyta a kocsit és gyalog elindult Nyíregyháza felé. Itt még hajnalig szóra­kozott a Szabolcs bárban, aztán egy ismerőséhez ment aludni Sóstóra. Reggel a rendőrség ébresztette fel. Pekk Józsefet szeszes ital­tól befolyásolt állapotban ha­lálos közúti baleset okozása és segítségnyújtás elmulasz­tása miatt a Nyíregyházi Já­rásbíróság, dr. Demeter Fe­renc tanácsa, 5 év börtönre ítélte és 6 évre eltiltotta a járművezetéstől. A megyei bíróság helybenhagyta a já­rásbíróság ítéletét, így az jog­erőssé vált. mányostól eltérően, érdemje­gyek nélkül értékelik. A tá­jékoztató füzetben bőségesen van hely a nevelő részletes bejegyzéseire. Az elsősök és a másodiko­sok első félévi összefoglaló értékelése is a füzetben sze­repel majd. Külön-külön mi­nősítik a tanulmányi előme­netelt, a magatartást és a szorgalmat. A magatartás ér­tékelésekor például figye­lembe veszik, hogy a kisdiák miként tartja be a háziren­det, hogyan viselkedik tár­saival, nevelőivel szemben, hogyan illeszkedik be a kö­zösségbe és tájékoztatást kap a szülő a tanuló megbízható­ságáról is. A kisdiák szorgal­mát minősítő „példás”, „jó”, vagy „változó” bejegyzés ar­ról is információt ad a szü­lőnek, kisgyermekének mi­lyen a rendszeretete, miként vesz részt a tanulásban és az önálló munkában. A kisdiákok év végi ered­ményeit továbbra is a bizo­nyítvány rögzíti. Az elsősö­két év végén a „jól megfe­lelt”, illetve a „megfelelt” fo­kozattal minősítik. Kiemel­kedő dicséretet is kaphatnak. A „megfelelt” minősítés azo­kat illeti, akiknél megvan a remény, hogy ismeretbeli hiányaikat pedagógiai segít­séggel a másodikban pótolni képesek. Minősítő bizonyítványt nem, csak iskolalátogatási bi­zonyítványt kapnak azok az elsősök, akik a tervszerű, differenciált fejlesztő foglal­kozások ellenére sem felel­nek meg a követelmények­nek, ők ismét az első osz­tályban folytatják majd ta­nulmányaikat. Az idén ugyancsak első íz­ben „feljegyzés a tanuló fej­lődéséről” című betétlapot adtak ki az első és második osztályokat tanító nevelők­nek, az osztályozó napló mel­lékleteként. A betétlapon rögzített feljegyzések a pe­dagógusoknak vallanak a kisdiákokról. Csikóbőrös kulacs, Szabó András munkája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom