Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
2 K ELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 2. „EREDETI KALOCSAI"? Giccs és hagyományőrzés Aligha van olyan nő, aki kislánykorában, vagy később legalább egyszer ne kísérletezett volna kézimunkázással. Sok szakörről tudunk, sőt kisebb szabolcsi és beregi falvakban még ma is tanúi lehetünk: hogyan vándorolnak a minták a ház előtti kispadon egyik térítőről a másikra. Valóságos kézimunkaláz terjedt el az országban, amióta a kismamák három évre otthon maradhatnak. A boltokban is megjelentek az előnyomott párnák, futók stb., a háziipari szövetkezetekben és a „magánnyomdákban” pedig bérmunkában készítenek ; hasonlókat. A kereskedelmi forgalomban kaphatók többségéről jóindulattal azt kell feltételeznünk: szakértők látták, zsűrizték, engedélyezték Sajnos, arra is bőven van példa, főleg a kisipari termékeknél, hogy értéknek hitt silány utánzatokat, hamis műnépi motívumokat sokszorosítanak. Elég sokat szidtuk nyilvánosan a feliratos, kivarrt falvédőket, a művirágot, a faliszőnyegen bőgő szarvasokat, epekedő szerelmeseket, a párnákon úszkáló hattyúkat, a cicákat gombolyaggal, ahhoz, hogy ezek, ha nem is gyorsan, de pusztulnak a lakásokból, még a piacokról is. Megjelentek viszont az „eredeti” matyó-, kalocsai stb. minták a legváltozatosabb minőségben. Másodvirágzásnak indult a giccs, de ezúttal eredetinek nevezett és hitt „tiszta nép- művészeti alkotás” formájában. Az utóbbi tíz évben nagyon sok városi és falusi házban jártam, s láttam efféléket ezernyi színben „pompázni”. Sokan nyilván szívesebben fognának hozzá olyan kézimunka készítéséhez, ha már pénzt, időt, energiát szánnak rá, amiről tudják: valóban tiszta forrásból származik, így varrták már száz, kétszáz éve is. Ezért üdvözölhetjük a vásárosnaményi Bereg Múzeum hagyományőrző és -ápoló kezdeményezését. Megyénkben a keresztszemes varrásának vannak gazdag hagyományai, bár újabban a nagyüzemi terjesztés miatt gyakoribb — főleg a városokban — a könnyebben készíthető lapos hímzés. A múzeum a megye ügyes kezű lányaira, asszonyaira gondolt, amikor a háromezernyi beregi mintából egy motívum abc-t állított össze, sorbaszedve a legszebb helyi motívumokat. Ingyenes szolgáltatásként terjesztik: bárki lemásolhatja, aki elmegy Vásárosnaményba. Ajánljuk ezt a kezdeményezést a nemes hagyományok továbbadásában illetékesek, valamint a háziipari szövetkezet, az engedéllyel rendelkező „magánnyomdák” és mindazok figyelmébe, akik szeretik a szépet... (be) A lakosság 3 milliója Egy nap Demecserért Demecser nagyközség üzemeinek és intézményeinek dolgozói a község érdekében tavaly 2 millió 800 ezer forint értékű társadalmi munkára tettek felajánlást, amit több mint kétszeresen túlteljesítettek. A lakosság is kivette részét a társadalmi munkából — elsősorban facsemeték ültetésével, parkosítással, tűzoltószertár építésével segédkeztek a község szépítésében, gazdagításában. A felajánlott másfél millió helyett a hárommilliót is meghaladta a lakossági társadalmi munka értéke. Üzemek összefogásával készül az új óvoda, a kéki tsz egy napközi otthonos csoport indításához járult hozzá. Még ebben az évben átadják a 12 tanácsi lakást, majd két éven belül újabb hat hasonlót. E hatlakásos ház alá új gyógyszertár épül, ezzel korszerűsítik az egészségügyi ellátást. A hatodik ötéves tervre 12 tantermes általános iskola, valamint egy egészségügyi kombinát építését tervezik, Közösen próbálják kialakítani a közművelődés korszerű formáit is — ezért köz- művelődési társulást alakítottak. Egyik legfontosabb vállalkozásuk az „Egy nap Demecserért” akció, melynek lényege, hogy a három tsz, a helyi, a kéki és a székelyi, valamint a demecseri üzemek és intézmények dolgozói egy-egy nap munkabérét ajánlották fel a község javára. így ösz- szesen csaknem 900 nap átlagkeresete kerül közös célokra a tanács kasszájába. AUTOMATA LEVÉLFELDOLGOZÁS Az automata válogat: csak a 135—240 mm hosszú, 85—125 mm magas és 5 mm széles leveleket dolgozza fel. (Hauer Lajos felvétele. — KS.) Riport £ feladónak! A mindig zsúfolt Baross téren, a Budapest 72. számú postahivatalban megkezdte működését a világ egyik legkorszerűbb levélfeldolgozó gépsora. Igaz, egyelőre még csak húszszázalékos terheléssel, de már munkába állt a bonyolult Toshiba gyártmányú berendezés. Nem olcsó mulatság, s bizony az sem mellékes szempont, hogy ezentúl másként kell megcímeznünk levélküldeményeinket. Tehát még a közönséget is „át kell nevelni”. Akkor miért szorgalmazta a posta az új berendezés mielőbbi felszerelését? — Postahivatalunkon áramlik keresztül a levélforgalomnak mintegy harmada — tájékoztat Székelyhídi Lajos hivatalvezető. A berendezés segítségével lényegesen meggyorsul a küldemények átfutási ideje, még azoké is, amelyeket nem a gép dolgoz majd fel. Számoljunk csak: nálunk negyven ember munkáját takaríthatjuk meg, ha teljes üzemmel dolgozik az automata. A Nyugati pályaudvar melletti 62. számú postahivatalban hatvan, vidéken pedig mintegy 150 dolgozóval kevesebbet kell foglalkoztatnunk a levél feldolgozásban, a gép jóvoltából. Országosan csökkenti a létszámhiányt, s e tény szemmel láthatóan javítani fogja a klasszikus posta szolgáltatásait. Könnyebb lesz a hét postavonaton és a több mint félszáz mozgópostában a szolgálat. Az eddigi tapasztalatokat Miklósi József, a hivatal helyettes vezetője összegezi: — A mérések szerint pillanatnyilag háromszázalékos a hibaarány. A gép hibájából és a helytelen címzésből adódik. A gépet az itt tartózkodó japán szakember állandóan ellenőrzi, s elvégzik rajta a szükséges finomításokat. A posta felkészült az új címzésekre való átállásra; prospektusok, reklámok, filmek, tájékoztató fü- zetecskék segítik a lakosságot az új minták elsajátításában. Ettől függetlenül még jócskán akadnak helytelenül címzett borítékok, képeslapok, levelezőlapok. Mi erre is felkészültünk; van egy gépterem, ahol a kézi irányítók besegítenek. A nagyobb baj az, ha a gép téved, de nem a saját hibájából. Az irányítószámoknak fenntartott négyzetekbe írógéppel beírt adatot az optikai karakterleolvasó automatikusan kézírásnak véli, s téved. Az irányítószámot ilyenkor a címzés utolsó sorába szükséges írni. — Külföldre hogyan címezzük a borítékot? — A piros négyszögek a hazai irányítószámé. A külföldre menő küldeményeket tehát másképpen kell megcímezni, nehogy a beírt irányítószám alapján a gép valamelyik hazai településre juttassa azt el. Akad olyan ország, ahol öt-, másutt hatjegyű irányítószámot alkalmaznak. Tipikus hiba, hogy újabb négyzeteket rajzolnak a már előnyomottak mellé, netán két számjegyet írnak egy mezőbe. Külföldre ugyanúgy kell megcímezni a küldeményt, ahogy eddig, az egyetlen különbség: a gép segítését szolgáló X jelzés. Hozzák egymás után az egységládákat, tartalmukat sorra beöntik a garatba, ahonnan különböző irányokba juttatja el a küldeményeket a gép. Válogat: csak a 135—240 mm hosszú, 85—125 mm magas, legfeljebb öt milliméter széles leveleket dolgozza fel. Ezeket kikeresve megkezdi a „címre állítást”, ezt szolgálja a borítékok jobb alsó sarkában látható három függőleges piros vonal. Tárgyalóasztalhoz fémszerkezet A Gyulai Fa- és Fémipari Szövetkezet megrendelésére gyárt „Krím” típusú tárgyalóasztalgarnitúrához fémszerkezeteket a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet galvanizáló üzeme. Képünkön: Szabolcsi Irén a krómozott vázakat készíti elő a szállításhoz. (Császár Csaba felvétele.) Könyvritkaságok, elveszett dokumentumok Állományellenőrzós a megyei könyvtárban Egyoldalú könyvkölcsönzés kezdődött ezekben a napokban a megyei könyvtárban: visszaveszik a behozott könyveket, de az olvasók újabb köteteket nem vihetnek ki. Az időnként szokásos állományellenőrzés céljáról és furcsaságairól Kollonay László osztályvezetőtől érdeklődtünk. Mikrofilmgyűjtemény Legutóbb akkor lett volna esedékes ez a munka, amikor ideköltöztek, az ország egyik legmodernebb épületébe. Ám akkor az olvasó iránti figyelmességből elhalasztották. így most a könyvtárosok nem kis izgalommal várják: mit mutat majd az ellenőrzés végeredménye. Százharmincezer dokumentum tartozik a könyvtár állományába, mindenekelőtt a könyvek, továbbá a hanglemezek, a mikrofilmgyűjtemény és az úgynevezett apró nyomtatványok. A 4—5 évente aktuális állományellenőrzés alkalmával minden könyv formájú dokumentumot kézbe vesznek, s ebből sok mindenre következtetnek. Először is az derül ki, melyek a Ha valaki azt hallja: szolgáltató vállalat, akkor álta- bában nem a malomipar jut eszébe. Pedig a Kállói úton a jegenyefák függönye mögött húzódik meg a gabonaforgalmi és malomipari szolgáltató vállalat Szabolcs megyei kirendeltsége. A közlekedők érzékszerveit lisztszag és gépek moraja csapja meg. A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű raktártelepen egy csapat víg kedélyű lány és asszony válogatja a zsákokat. Felalaggyakrabban forgatott, tehát a legnépszerűbb művek, milyen szakterület irodalmát érdemes gazdagítani. A legközelebbi rendelésnél tehát azt is figyelembe veszik: milyen könyveket olvastak „rongyosra”. „Eltűnt" könyvak Kiderül továbbá a könyvek szeretetének egy sajátos formája is az eltűnt, elveszett tehát a könyvtárból hiányzó könyvekből. Három felszólítást küldenek ki a visz- szaszállításról megfeledkezett olvasóknak, s ha ez sem jár sikerrel, akkor adják át az ügyet a bíróságnak. Évente átlagosan 30—40 bírósági ügyük van, ilyenkor a könyvnek nem a teljes, hanem a jóval magasabb, úgynevezett eszmei értékét fizettetik meg. Kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek kerülnek igy magántulajdonba, mert a tapasztalat szerint a könyvek nem vesznek el. Egy- egy házi könyvtárban esetleg büszkén mutogatnak így ritkaságokat, ám a könyvtár olvasói szegényebbek lesznek. Közel tízezer olvasója van datuk: a megyében működő mezőgazdasági, illetve malomipari partnereik termény- tároló göngyölegekkel való ellátása. Egyik részét a vetőmagértékesítő vállalat megveszi, s miután az ebben szállított vetőmagvakat a felhasználó egységek kiürítették a szolgáltató vállalat visszavásárolja a zsákokat. A másik részét a mezőgazdasági üzemek kölcsönzik, s ha már nincs rá szükségük visz- szaviszik a Kállói úti telepre. Éves szinten 3 millió darab zsákot forgalmaznak. Szaeddig a megyei könyvtárnak. A polcokról ismert készlet mellett a raktárakban olyan ritkaságok is megtalálhatók, mint például Bessenyei Sándor — a testőríró fivére — Milton fordítása 1792-ből, szabolcsi monográfiák, valamint szabolcsi származású írók, például Krúdy, Móricz első kiadású köteteinek teljes sora. Nemzetközi kölcsönzői hálózat Kevesen tudják, hogy a könyvtár tagja a nemzetközi kölcsönzői hálózatnak, így Moszkvától New Yorkig bárhonnan kölcsönözni tudják a kért könyveket. Nem eléggé ismert a reprográfiai szolgáltatás sem: egy fél óra alatt bármilyen cikk, grafikon könyvoldal másolatát elkészítik — 4 forintért. Az állományellenőrzést szeretnék szeptember 11-re befejezni. Legközelebbi terveik között egy könyvtári klub indítása szerepel; elsőéves szakmunkástanuló Knak szerveznek foglalko ásókat havonta két alkalomr iái. (be) bolcs-SzE már megye valamennyi 1 rmelőszövetkezeté- vel, állam gazdaságával, malomüzemé el, továbbá kutatóintézetév 1 vannak ily módon álland kapcsolatban. Az átvéte.t követően a zsákokat 3 darab speciális gép segítségével portalanítják. E műveletet naponta 6—7 ezer zsákon végzik el. így egy műszak alatt 400 kilogramm liszt, illetve takarmánypor- hulladékot gyűjtenek össze, amit dolgozóik körében értékesítenek. A kilyukadt, megrongálódott zsákok közül havonta 10 ezret megvarrnak. A raktárban 600 ezer állandóan készenlétben áll az igények kielégítésére. A különböző termékeknek más-más szövésű zsák szükséges. A kalászosok, valamint a borsó-, bab, bíborhere-, csillagfürt- és káposztarepce-magvak tárolására a nagyhalászi zsákgyár termékei szolgálnak, míg a korparaktározás, -szállítás céljaira a Szovjetunióból kapott göngyölegek felelnek meg. Ezek széleit körbe kell szegni, s ebből 14 varrógépen hetente hatezret tudnak elvégezni. Ha úgy adódik akkor Hajdú, Békés, illetve Szolnok megyének is segítenek, (cs.) Tettenért betörő Borku István 25 éves pát- rohai lakos eddigi életéből 4 év és 8 hónapot töltött börtönben lopás és más bűncselekmények miatt. A részeges Borku ez év június 17-én az éjszakai órákban ittasan érkezett Demecserbe. Pénzt akart szerezni, ezért az ÁFÉSZ 24. sz. ABC-boltjának kirakatüvegét berúgta és mitsem törődve a nagy csörömpöléssel, bement a boltba. Pénz után kutatott, de nem talált. Borku Istvánt a „nagy munkában” tettenér- ték és még ezen az éjszakán a rendőrség „vendége” lett. A többszörösen visszaeső betörő tolvajt a bíróság 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyet fegyház- ban kell letöltenie. Mellék- büntetésként 3 évre a közügyektől is eltiltották és kötelezték, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá. Az ítélet jogerői (m.) Terménytároló göngyöleg kölc »önben Négy mázsa takarmánypor napor la
