Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
1978. szeptember 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pedagógus pártalapszervezetek „Nem rendkívüli, csak ki kell találni..." Fák alatt, Gondor-szekeren AZ MSZMP KB TITKÁRSÁGA 1976. november 8-i állásfoglalásának megfelelően került sor a pedagógus alapszervezetekben az éves munka értékelésére. A pedagógus alapszervezetek politikai információs jelentései a közelmúltban adtak számot a tapasztalatokról. E szerint a pedagógus alapszervezetek beszámoló taggyűlései országszerte és természetesen Szabolcs megyében is jó előkészítve, szervezetten bonyolódtak le. A párttagság áttekintette, értékelte a XI. kongresszus óta eltelt időszak helyi tapasztalatait, az oktatáspolitikai határozat megvalósulásának helyzetét; szóba kerültek az emúlt oktatási év, a politikai és a mozgalmi munka számos egyéb sajátos gond- jai-bajai is. örvendetesen növekszik pedagógusaink közéleti tevékenysége; javul részvételük a különféle települések, lakóterületek, nemegyszer az üzemek, vállalatok és intézmények politikai, kulturális életének formálásában, pezsdítésében. A kommunista pedagógusok élenjáró szerepet töltenek be abban, hogy az utóbbi években szebbnél szebb sikerek születtek a tantestületi egység erősödésében az iskoláknak a szülőkkel, az üzemekkel, a szocialista brigádokkal, a helyi KISZ-szervezetekkel, a szak- szervezeti, a népfront- és az MHSZ-szervekkel kialakított kapcsolataik fejlesztésében. Javult a politikai képzés, a pártoktatás színvonala; a pedagógusok egyre bátrabban és nagyobb hozzáértéssel vállalkoznak ideológiai kérdések megvitatására is. A PARTÉPÍTÖ ÉS TAGFELVÉTELI TEVÉKENYSÉGET értékelve több információs jelentés, taggyűlési összefoglaló hívta fel az illetékesek figyelmét arra a negatív tapasztalatra, hogy az arányok mindenároni betartására való törekvés miatt több arra alkalmas pedagógus és óvónő párttag felvételére nem került sor az elmúlt mozgalmi évben, ami kedvezőtlen politikai hatást váltott ki az érintettek körében. A taggyűléseken szenvedélyes vita folyt az új oktatási, nevelési tervek bevezetésével kapcsolatos konkrét gyakorlati teendőkről. Ezzel összefüggésben éppen a Szabolcs megyei pedagógusok hangsúlyozták: az eddig végzett előkészítő munka nem biztosította minden iskolában az új tanterv zökkenő- mentes bevezetésére való megfelelő felkészülést, a tennivalók egységes értelmezését; szükség lett volna az új tankönyvek és a munkalapok K önyves tanár bácsinak is nevezhetnék a gyermekek Nagy Sándort, a nyíregyházi 2-es számú iskola ének-pedagógia szakos tanárát. Húsz éve foglalkozik az iskolai tankönyvek árusításával. Ez a munkája minden év januárjában megkezdődik. Miért ilyen korán? — Ekkor küldjük el a megrendeléseket a könyvterjesztő vállalatnak. A neheze a tanév előtti napokon vár bennünket. Ezért jómagam igyekszem könnyíteni a munkát, egyszerűbbé tenni a könyvárusítást. Könyvbilétát adok a tanév végén minden gyermeknek. Ezzel jön aztán az új könyvért... Jutott mindenkinek az idén? — Négy-öt példánnyal többet szoktam rendelni minden könyvből. Sajnos, a könyvterjesztő vállalat néha kevesebbet küld, ebből aztán adódnak viták, félreértések a szülőkkel. Akadnak olyan szülők is, akik egy másik iskolából jönnek és nálunk akarják megvenni a könyvekorábban történő megjelentetésére, különösen a képesítés nélküli és az idősebb pedagógusok részére módszertani felkészítők szervezésére. Ugyancsak sok szó esett az ideiglenesen távollevő nevelők helyettesítésének gondjairól, a kezdő fiatal pedagógusok letelepedésének, munkahelyi beilleszkedésének problémáiról, a legaktívabb tanulók túlzott mozgalmi leterheltségének emberi és tanulásbeli nehézségeiről. SZAMOS KRITIKAI MEGJEGYZÉS hangzott el az iskolák tevékenységét irányító, valamint a mozgalmi szervek esetenkénti rendezvénydöm- pingjeire. A pedagógusok különösen májust jelöték meg olyan időszaknak, amikor szinte lehetetlen érdemben végezni az oktató-nevelő munkát a sok-sok rendezvény miatt. Az építőtáborokról szólva gyakran elhangzott; az iskolák túl későn kapják meg a keretszámokat és azt is csak találgatják, hogy a gyerekek hol, milyen munkát fognak majd végezni. A taggyűlési vitákból kitűnt, hogy a pedagógus alapszervezetekben is gond a pártvezetőségeken belüli arányos leterhelés hiánya; tapasztalható a tevékenységben a „titkárközpontúság”. Érdekes, intézkedést igénylő jelzés még, hogy a szakmunkástanuló-intézetekben oktató-nevelő munkát végzők jelentős része nem rendelkezik pedagógus végzettséggel; a középiskolák többsége adós marad a sokoldalú személyiségkialakítással; a fizikai dolgozó szülők gyermekeivel való törődés még mindig elmarad a lehetőségektől. MÉG HOSSZAN LEHETNE SOROLNI azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a pedagógus alapszervezetek beszámoló taggyűlései politikai mérlegének megvonásakor szereztünk, de azt gondolom már az eddigiek is meggyőzően igazolják, hogy a pedagógus pártszervezetek esetében a naptári évtől való eltérés célszerű és hasznos politikai döntés volt. A pedagógusok éves munkáját így átfogóbban, komplexen lehet értékelni, elemezni és a gazdag tapasztalatok birtokában nagyobb reményekkel foghatunk most hozzá az új tanév tennivalóinak végzéséhez. Pedagógusaink odaadó, lelkiismeretes munkája, az eddigi eredmények lehetővé, az oktató-nevelő munkában előttünk álló feladatok pedig szükségessé teszik mindezeknek a törekvéseknek a megvalósítását. Szabó József MSZMP KB munkatársa A könyves bácsi két. Nem értik meg, hogy ez nem lenne jó gyakorlat, a mi gyerekeink maradnának né- hányan könyv nélkül. Sokat kellett cipekedni? — Húszmázsányi könyvet hordtam be a gépkocsiból a vezetővel együtt a tanterembe. Ez 65 ezer forint értékű könyv, amiből most fogok vagy négy-ötezer forint értékűt visszaküldeni, mert megmaradt. Az eladás különben gyorsan megy, jó előre kicsomagolom, elrendezem a könyveket. Azt szeretném, ha a gyermekek jönnek a könyvért. Velük gyorsan haladok, mégha sok aprópénzzel is kell bánni. Van mindig aprópénz? — Napokkal előtte néhány ezer forintot a takarékból Vajda Gyula traktoros MTZ 50-es gépével hátramenetben ráállt a görgős kocsira, egyetlen mozdulattal mozgásba hozta a hidraulikát és a gyors- kapcsolóval pillanatok alatt vontatásra fogta a tartályládákkal megrakott járművet. Ezek után kiszállt a vezetőfülkéből, leült a fák árnyékába, fűszálat tépett, rágta, várt és nyilatkozott: — Jó ez a szekér. Okos volt aki kitalálta. Ezzel aztán hamarabb került be az alma, nem maradhat kint egyetlen láda sem, nem fogja itt lepni a hó. Szedik az almát a mária- pócsi II. Rákóczi Ferenc Tsz gyümölcsösében. A látvány, a több tucat ember mozgása impozáns, de a korábban megszokott képből sok minden hiányzik. Nincs egyetlen szedőláda sem a fák körül. Nem sorakoznak földre ra- kottan a facsikokhoz szánt tartály ládák. Nem száguldoznak csúszólapokkal traktorok, de száműzték a kertből a behemót mozgású emelővillás járműveket is. Mindezek hiányában valahogyan szellősebb, tágasabb a tér, kisebb a nyüzsgés. A változás oka — a traktoros szavaival élve, — „a Göndör szekér”. A mű megalkotásának előzménye, hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola és a máriapócsi termelőszövetkezet együttműködési megállapodást kötött a gyümölcsbetakarítás hatékonyságának növelésére. Eredménye többek között az úgynevezett cseijekocsis gyüvettem a saját pénzemből. Felváltottam, hogy legyen majd apró. Ment is. Volt úgy, hogy déli 1 órától fél 5-ig 448 gyermeket „szolgáltam” ki. De átlagosan egy- egy gyermeket 10 másodperc alatt ki tudtam szolgálni. Nem idegen a könyvárusítás egy ének és pedagógia szakos tanárnak? — Megszoktam. Szívesen is csinálom, csak az bánt, ha a szülők, akik ráadásul későn jönnek, vagy nem is a mi iskolánkba jár a gyermekük, néha egészen erős hangon követelőznek, reklamálnak. Milyen fizettség jár ezért? — Ez is olyan munka, amire azt szoktuk mondani, nem pénzért csinálja az ember. Valakinek ezt is vállalni kell. Háromszázalékos jutalékot kapunk a forgalomból. Jó néhány napig már reggel 6-kor az iskolában voltam. Csomagoltam a könyveket. Este 7-kor a hivatalsegéd szólt rám, tanár úr, be kell csuknom az iskolát, majd tetszik folytatni holnap...” (P) mölcsbetakarítás technológiájának kidolgozása és nagyüzemi szintű alkalmazása. E technológiának a része egy újítás és egy találmány. Ojútás a görgős kocsi, találmány a hidraulikus gyorskapcsoló. Paszternák József, a termelőszövetkezet elnöke az újításokkal kapcsolatban a szövetkezet számára hasznos eredményeket értékeli a legtöbbre. — Január 1-től az alapszabály is tartalmazza az újítómozgalommal kapcsolatos feladatainkat. Azóta újítási felelősünk is van és azt mondom, van értelme a dolognak. A görgős kocsival az alma betakarítása legalább 25—30 százalékkal olcsóbb. Somos József termelési elnökhelyettes — része van a görgős kocsi végleges kialakításában, de más újításoknak is gazdája — már precízebben, adatokkal is említve fogalmaz. — A szüretnél 23 görgős kocsit alkalmazunk. Huszonnégy 32 fős szedőcsoportokat szervezünk, egy csoportot egy traktor szolgál ki úgy, hogy a traktorokhoz négy gőgös kocsi tartozik. A kocsikon négy tartályláda van. A traktor állandó körforgásban, a tele ládákat a feldolgozó térhez szállítja és a kertbe üres ládákkal megraDr. Göndör Tibor kottán tér vissza. Ezzel a módszerrel egy-egy traktor napi teljesítménye megduplázódik. A traktorosoknak az új technológiával több a dolguk. De mint Vajda Gyulát, ez másokat sem zavar. — Az a jó, ha folyamatosan tudunk dolgozni — mondja a traktoros — bár így lenne már minden területen. Dr. Göndör Tibor a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola adjunktusa most a szüret idején naponta látogatja a termelőszövetkezetet. Nemcsak a görgős kocsik működése, de egy másik újításának a gyümölcsosztályozó üzemszerű alkalmazása is foglalkoztatja. Somos József — Tulajdonképpen egy nagyon egyszerű szerkezet — mondja — a beérkező tartályládákat egy könnyen elbillenthető keretre rakják, így a válogató asszonyok könyen kiszedhetik a tartályládából az almát, ezzel időt és fáradtságot lehet megtakarítani. A Gondor-féle osztályozó tetszés szerint variálható, ott áll a termelőszövetkezet manipuláló terén. Alkalmazása valóban könnyíti és gyorsítja a munkát, így a szedés, az osztályozás és elszállítás naprakészen, összhangban van. De Máriapócson ha újításokról van szó, nemcsak az alma szedésével és feldolgozásával tudnak érdekességeket mondani. Horváth László újítási ügyintéző, aki néhány dolgot a helyszínen mutat be arról beszél: — Kisebb-nagyobb újításoknak, ésszerűsítéseknek se szeri, se száma. Sajnos a legtöbb mint újítás, nem kerül elkönyvelésre, mert aki új eszközt, az eszközök alkalmazásában új eljárást talál ki, előbb alkalmazza, aztán a szükséges adminisztrációk, műszaki rajzok miatt elmegy a kedve attól, hogy újításként is benyújtsa. Az újításokkal kapcsolatban nevek is elhangzanak. Közöttük Oszlánszki Józsefé, aki a kivitelezés mindenkori fő mestere. — Nincs ezekben a gépekben semmi rendkívüli — mondta az almafa árnyékában ülő traktoros — csak ki kell találni. Valóban. A dolgokat csak ki kell találni és meg kell valósítani. Máriapócson ezt teszik. Seres Ernő A megyeszékhely közlekedésében történt változások mindig vitára adtak okot. Elsirattuk a villamost, haragudtunk, amikor az autóbuszokról leszállították az ülő kalauzokat, mert nem bíztunk abban, hogy az autó- buszvezetők ki tudnak bennünket szolgálni. Szeptember 11-től gépek szolgáltatnak jegyet a nyíregyházi buszokon. Akinek nincs bérlete, csak akkor szállhat fel a buszra, ha talál a pénztárcájában egy sárga kétforintost. A gép csupán kétforintossal működik, hiába akarjuk esetleg öt-, vagy tízforintos fémpénzzel „lefizetni”. Akinek tehát nincs bérlete és utazni akar, tartson magánál kétforintost, ha sietős a dolga, kérjen kölcsön, vagy váltson aprót, mert az ellenőrök a jövőben is 50 forint pótdíjat kérnek -attól, aki sem bérletet, sem jegyet nem tud felmutatni. Az okos, könnyen kezelhető gép több helyen bevált már, mi is örülhetünk, hogy csaknem százezer lélekszámú városunkban alkalmazzák. Általa gyorsul a felszállás, a buszvezető nem osztja meg figyelmét, így várhatóan biztonságosabb és gyorsabb lesz a városi közlekedés. A jegykiadó gépet a fejlődés, úgy is mondhatnánk, az élet hozta magával. Persze a gép önmagában nem javít a közlekedésen. A jövőben még inkább szükség lesz a körülüvegezett kabinban ülő buszvezető udvarias tájékoztatójára. Az utas és a buszvezető között gyakorlatilag nem lesz „élő” kapcsolat, ezért fontos, hogy valamennyi buszra felszereljék — és használják — a mikrofont. Gondolni kell azokra is, akik kevésbé ismerik városunkat, részükre útbaigazító lehet a járművek belsejébe kifüggesztett térkép és az útvonal- rajz. Néhány kétforintos nem húzza le senki zsebét, mégis: ha lehet, segítsük ki, akinek nincs aprója, vagy éppen két egyforintossal is utazni akar — váltsuk fel. ha tehetjük. Egymás segítésével, fegyelmezett, kulturált magatartással valamennyien hamarabb elérjük úticélunkat. (nábrádi) Kakassal, macival Adidas Gávavencsellőrfil Argentínában a Mundialon labdarúgóink mégcsak dobogóközeibe sem kerültek. Egyik szabolcsi termékkel azonban mégis dobogón voltunk. Hasonló eredményt értünk el a nyugat-berlini úszó-világbajnokságon is. Az Adidas francia cég részére tizenhárom fazonban-színben gyártott sporttáskákkal arattunk sikert, amelyeket a Gá- vavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben gyártottak és készülnek ma is. Akik a tv képernyője előtt nézték végig a Mundialt, azok a sportolóknál megfigyelhették a kakassal díszített ízléses sporttáskákat. S akik ugyanezt tették az úszó VB esetében, azok a macit ábrázoló sportszatyorra figyelhettek fel. E két nagy világversenyre a gávavencsellőiek 7500 sporttáskát készítettek megrendelésre. A franciák szerint ma Európában a Szabolcs megyei szövetkezet diktálja e cikkből a divatot, s itt készülnek a legízlésesebb, Európában elismert sporttáskák. Az idén az Adidas francia cég megrendelésére és más nyugati országok részére ösz- szesen 180 ezer darab sporttáskát készítenek a gávaven- csellői szövetkezetben, hogy a jó hír, kiváló termék dollárt hozzon a magyar népgazdaságnak. A „Gondor-szekér” Hasznosítható tapasztalatok