Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-26 / 227. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 26. Sikeres gyakorlat Határőrközségavatás Mérk-Vállajon Zenés ébresztővel kezdődött és határőrbállal végződött szeptember 24-én, vasárnap az az egész napos program, amelynek során Mérk- vállaj „határőr község” lett. A délelőtti órákban a vállaji sportpályán tartott ünnepségen a díszszázad jelentéstétele után Pintér László ezredes, a BM Határőrség orszá-- gos parancsnokának helyettese tartott beszédet. — Mérk és Vállaj lakói — hangoztatta egyebek között —- becsülettel teljesítik hazafias kötelességüket: régóta eredményesen működnek együtt a határőrséggel, lelki- ismeretesen támogatják a közeli határőr őrs munkáját, segítséget nyújtanak a határsértők, illetve a közbiztonság ellen vétők kézrekerítésében. Ezt az aktív együttműködést, a határrend fenntartásáért —végzett kiemelkedő munkát ismerte el a BM Határőrség országos parancsnoka a „Határőr község” cím adományozásával. Az erről szóló oklevelet Heizer György alezredes, a nyírbátori határőr kerület parancsnoka adta át a nagyközség képviselőinek. „A ha- tárőrközség-mozgalom — mutatott rá avatóbeszédében a kerületparancsnok — a mi területünkön is egyre szélesebb teret hódít és tartalmában is örvendetes módon gazdagodik. Mérkvállaj kitüntetésével tizenháromra emelkedett a címet magukénak valló hajdúsági és szabolcs- szatmári települések száma.” Az ürmepségen a határ őrizetét legeredményesebben segítő mérki és vállaji lakosok kitüntetésekét kaptak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Szilágyi Ferencet és Máté Andrást, a Közbiztonsági Érem arany fokozatával pedig Reszler Pált és Grajczárik Györgyöt tüntették ki. Többen a határőrség önkéntes segítői közül „Kiváló határőr” jelvényt és emléklapot vehettek át a nyírbátori határőr kerület parancsnokától. Szakszerűen, gyorsan dolgoztak a bemutatón Szeptember 23-a. szombat reggel van. Az eső elállt, így kedvezőbb feltételek között kezdődhet a kétnapos polgári védelmi módszertani bemutató gyakorlat Kisvárdán és a kisvárdai járásban. A kétnapos gyakorlaton részt vesz dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, itt vannak a megyéből meghívott tanácsi vezetők, polgári védelmi parancsnokok és alegységparancsnokok. A szeszipari vállalatnál, a megnyitón a városi tanács elnöke jelenti, hogy a több hétig tartó politikai és szakmai előkészítés után a gyakorlat résztvevői elfoglalták helyüket. Az öntödei vállalatnál a szakszolgálati és önvédelmi erőket készenlétbe helyezték, a szakszerűen beöltözött vasasok készek a mentésre és a mentesítésre. A Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezetben a feltételezett támadás miatt az egyik szalag dolgozói abbahagyták a férfiruhák gyártását és áttértek a légzésvédő eszközök gyártására. Ezek az eszközök megakadályozzák, hogy mérgező anyagok A Rákóczi Tsz telepén légzsilippel védik az állatállományt. (M. V.) A ruhaipari szövetkezetben biztonságos légzésvédőket készítettek. jussanak az ember szervezetébe. Egy fiatal szakmunkás, Szabó Mária azt mondja, hogy a megadott tervek alapján könnyen elsajátították a légzésvédő eszközök gyártását. Még örülnek is egy kicsit, hogy újabb területen bizonyíthatják szaktudásukat. A gyakorlat miatt persze lesz egy kis termeléskiesés, de némi hajrázással pótolják a lemaradást. A kisvárdai Rákóczi Tsz telepén az istállókat és a takarmányt védetté tették. Az üzem polgári védelmi erőit készenlétbe helyezték, A készülődés, a védekezés fizikai megterheléssel is jár. Nagy György állat- gondozó különösen szakszerűen és gyorsan dolgozott, azt mondja, ha a gyakorlat sikerrel jár, az elnöktől jutalmat is kaphat az alegysége. A régi szakmunkásképző intézetben rendezték be az orvosi segélyhelyet. Dr. Fekete Imre, a segélyhely parancsnoka mutatja, hogy minden helyiség steril, már itt vannak az egészségügyi dolgozók és a műszerek, s egy szobát Vakolat nélkül épül a VOR Az eddigi legkorszerűbb műszaki jellemzőkkel rendelkező, gyors és kevés élőmunkát igénylő építési eljárást alkalmazza a Szabolcs- Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat a Vörös Október Férfiruhagyár vásá- rosnaményi új üzemének építésénél. A több mint negyvenmillió forintos beruházással készülő, háromszintes csarnok lesz az első az országban, amely ezzel, a most kifejlesztett, vakolatot nem igénylő, előre gyártott vasbeton épületszerkezeti rendszerrel épül. A szociális részeket és irodákat is magába foglaló üzemcsarnokot a Beton- és Vasbetonipari Művek az Élelmezésipari Tervező Vállalattal közösen szereli. A többszintes körkonzol- pillérek, vázgerendák és az amerikai licenc szerint gyártott, nagy fesztávú Span- Deck födémelemek összeszerelését már csak azért is kíséri országos érdeklődés, mert az új építési módszer minden eddiginél gyorsabb, termelékenyebb és alkalmazása a hagyományos építőanyagok egész sorát váltja fel. Az Építőipari Tudományos Egyesület — éppen ezért — lehetővé teszi, hogy az érdeklődő szakemberek a helyszínen, az építés közben tanulmányozzák az új épületszerkezeti rendszert. Az ezzel kapcsolatos ankétot a XIV. Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónap keretében, szeptember 26-án, kedden 14 órakor rendezik meg Vásárosnaményban. A gyakorlati bemutatóval egybekötött ankéton a kivitelezés eddigi tapasztalatait Tóth Pál, az ÉPSZER igazgatója ismerteti. Előadást tart a BVM gyárigazgatója, dr. Kozma Tibor és az ÉLTERV irányítótervezője, dr. Popovics János is. műtőnek rendeztek be. Ezen a helyen végzik a feltételezett sebesültek szakszerű ellátását, gyógyítását. A vasútállomás közelében a lakosság kitelepítését gyakorolják, a mozgást fegyelmezetten hajtják végre. Az útelágazásoknál a közlekedést rendőrök és munkásőrök segítik. Néhány kocsi Jékére tart, ebben a községben a lakások hermetikus elzárását tekintik meg. A város középpontjában, a szanálásra váró házaknál a pv műszaki egységei bizonyítják ügyességüket, mentenek és helyreállítanak. Munkájukat segíti a SZÁÉV és a KEMÉV műszaki pv-egysége is. A segítségül hívott erőkkel a helyreállítás gyorsan halad. A tuzséri fatelepen a feltételezett csapás után a mentő és mentesítő csapatok végeznek megfeszített munkát. Ezt az önvédelmi gyakorlatot a Nyírbátorból segítségül hívott pv-egység támogatja — sikerrel. Vasárnap kora délután dr. Pénzes János, a« megyei tanács elnöke, megyei pv-pa- rancsnok értékeli a kétnapos gyakorlatot. Elismeréssel szól a jó szervezésről, a szakszerű irányításról, az üzemi dolgozók és a helyi lakosok lelkes munkájáról. A gyakorlat is bizonyította: a város és a járás dolgozói, lakói adott esetben képesek a gyors, szakszerű védekezésre és a károk helyreállítására. N. L. A sikeres fiatal író, a megyénkben születésű Balázs József közelmúltban megjelent új regénye, a Szeretők és szerelmesek nem éri el korábbi munkáinak (Koportos, Magyarok például) a színvonalát, elsősorban vázlatossága miatt. Cselekményépítése, jelene- tezése még hagyján, figuráinak jelleme azonban meglehetősen egysíkú — és ezen a főszereplők (Kalen- da és Márta) némileg ro- mantizált túlfűtöttsége sem segít. A Nyitott könyv csütörtöki adásában a regényből bemutatott bőséges részletek nem tettek ránk túlságosan jó benyomást, jóllehet a színészek többsége (főként Solti Bertalan, Sinkó László) életesebbé tette figuráját. Mihályfy Sándor rendező a cselekménysor időbeli felbontásával igyekezett művészibb hatást kelteni. Ám mindez nem feledtethette a regény alapvető gyengeségeit. A Csak ülök és mesélek... sorozatban régen láthattunk olyan jó, érdekes adást, mint a pénteki volt. Talán most első ízben sikerült az összefogottabb te- matikusságot a valódi, rendkívüli érdekességgel párosítani. Ehhez persze olyan jó „apropó” kellett, mintáz amatőr artisták augusztus végi fellépése a Fővárosi Nagycirkusz porondján. Vit- ray Tamás jól választott témát (kitartó álomkergetés, ami esetleg valósággá válhat) és szereplőket. (Véletlen lehet, hogy az utóbbiak valamennyien tornász-akrobaták voltak.) A későbbi riportalanyok produkció- részleteinek előzetes filmbejátszása már önmagában felcsigázta érdeklődésünket. Vitray megértő tárgyilagossága, rezignált derűje a népszerű műsorvezető legjobb perceire emlékeztetett. A múlt heti dokumentum jellegű filmműsorok közül kettő mindenképpen említést érdemel. Moholy Nagy László Festészet, fotográfia, film címmel sugárzott angol kisfilm a külföldön élt világhírű, páratlanul sokoldalú művészről rajzolt hű pályaképet az alkotásai tükrében. Az életrajz adatait jórészt mellőzve, a szűkszavúan, de lényegbe vágóan kommentált film — különösen a komplex, modern alkotások bemutatásával — többet mutatott meg Moholy Nagy László törekvésinek korszakos jelentőségéből, mint esetleg egy terjengős monográfia. Az Augusztusi vasárnap stábja (a közvetlenségéről ismert Vértesy Sándor remek riporteri vezetésével) a természetbarátok Duna-parti kollektív üdülőtelepére látogatott el Kitűnő riportfilmjük legfőbb érdeme, hogy sikerül' érzékeltetni a gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező, 50 éve alapított telepnek a közösségi varázsát, a „kerítésnélküliség” emberien közvetlenebb voltát, a természetszeretetnek az emberszeretettel való párosulását. Szívderítő volt látni-halla- ni a telep mai gyermekeinek és fiataljainak a kénv- szeredettség nélküli, jókedvű kulturális öntevékenységét, a nemes hagyományok mai életükbe való beépülését. Bárcsak lenne még ilyen telep az országban... Merkovszky Pál A Táskarádió legutóbbi adása az emberség fogalmát, illetve ennek néhány jellemző megnyilvánulását tette a műsor központi gondolatává. Néhányan azok közül, akik megszólaltak az adásban: a férfifodrász, aki szakmájának elismert, kiváló művelője olyannyira, hogy nevezetes külföldi személyiségek is voltak már vendégei; a beaténekes, aki tudja önmagáról, hogy szakmájában jegyzett név, mégsem értékeli túl önmagát, hanem azon sajnálkozik, hogy azok, akik tudományos vagy írói érdemeik révén jobban megérdemelnék a közvélemény szerete- tét, mint ő, vagy társai, kevésbé közismertek, nem rajong értük annyira a közönség; az államigazgatás (jelenleg tanfolyamon, iskolán lévő) leendő, fiatal dolgozói, akik egyik legfőbb céljuknak tartják, hogy az embert majd ne pusztán ügyfélként, elintézendő akta szereplőjeként kezeljék, hanem valóban emberséggel foglalkozzanak ügyesbajos dolgával. A legmeglepőbb nyilatkozatot a beaténekes tette az előbb említett gondolattal; a fiatal államigazgatásiak véleményén viszont a riporter lepődött meg. Nevezetesen azon az állásfoglaláson, alapálláson, hogy az állam- igazgatási munkát is lehet kevesebb bürokratikus vonással, emberközpontú szemlélettel (és gyakorlattal) végezni, s hogy akadnak fiatal emberek, akik az elvégezhető munkák kö»ül ezt, a hivatalnoki munkát választották. Pedig — és ebben igaza van a műsorban megszólalt egyik fiatalnak — az államigazgatási munka: közéleti tevékenység. S ha így közelítjük meg a mindennapi gyakorlatban is, akkor az állampolgár nem általában, hanem sajátos vonásaival POLGÁRI VÉDELEM HÁ: gyakorlati bemutató Haményban Vásárosnamény: a Vörös Október Férfiruhagyár épülő üzeme. mint ember lesz jelen az elintézendő ügyekben. A műsorok, riportok időtállóságból akkor vizsgáznak, ha hosszabb idő múltán ismétlésként adásba kerülnek. Ékkor tudjuk meg, valóban vannak-e bennük szélesebb érvényű, hosszabb távra ható gondolatok. Talán furcsának tűnik, de még a sportriportokban is találhatók ilyenek. Az autó- rallye és a motorsport a népszerűek közé tartozik. Talán azért, mert nálunk a motorizáció most ível felfelé, és mert mindkettő látványos és nagy bátorságot kíván. Ennek a két sportágnak néhány versenyzőjével készült riportokat hallhattunk a Hajtűkanyar című műsorban, ismétlésként az első adás után egy évvel. Aki most meghallhatta ezt az érdekes műsort, azt is megtudhatta: nemcsak bátorság, hanem nagy önfegyelem és szigorú önkritikus alapállás is nélkülözhetetlen e veszélyes sportágak műveléséhez. A versenyzőnek mindig tudnia kell, mikor mit kell és szabad tennie, s rögtön a cselekvés után meg kell ítélnie (ha még módja van rá), helyesen cselekedett-e. Ez a követelmény másféle sportokban is érvényesül. Milyen jó lenne, ha ez az önkontroll azonnal és mindenütt működésbe lépne a gazdasági és a társadalmi életben! Igaz, az életnek ez a két területe általában nem „veszélyes üzem”, legalábbis rövid távon, mert a hiba nem elkövetőjére üt vissza, hanem a csapás súlya a közösségen, a társadalmon oszlik el. Pedig nem ártana, ha a felelősség olykor a valóban felelős személyre is nagyobb mértékben hárulna. fgy lenne fair play az a verseny, amelyet a szocializmusért folytatunk. Seregi István j
