Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

Országos műszaki vándorgyűlés Nyíregyházán Magas rangú vendégek társaságában Kádár János látogatása a vásárvárosban Dr. Tar Imre előadása a megye gazdasági, társadalmi fejlődéséről A vándorgyűlés résztvevői ság titkára és Brutyó János, a KEB elnöke társaságában tegnap délelőtt felkereste a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. A vendégeket a vásárváros kapujában Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. A BNV vezetői rövid tájékozta­tót tartottak a nagy nemzet­közi árubemutató adatairól, fejlesztésének terveiről. Ezt követően a vendégek megte­kintették a vásárt. Elsőként a háztartásvegy­ipari termékek bemutatóját keresték fel. A vásárhoz kapcsolódó ke­Kádár János megtekintette a fogyasztási cikkek felmutató­ját, az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásárt. A képen Kádár János, LoSonczi Pál és Sághy Vilmos, valamint más személyiségek társaságában a csehszlovák pavilonban. (Ke- let-Magyarország telefotó) és a jobb áruellátást szolgá­ló gépek, berendezések kíná­latáról. A jövő év divatját, a leg­szebb hazai modelleket lát­hatták a vendégek a magyar divatintézet szervezésében, 24 vállalat divatbemutatóján. (Folytatás a 4. oldalon) Nyíregyházán rendezi a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat műszaki választmá­nya tizedik, jubileumi vár- dorgyűlését. melynek napi­rendjén a műszaki ismeret- terjesztés időszerű kérdései szerepelnek. A várdorgyűlés szeptember 25-én délelőtt kezdődött a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár tanácskozó termében. Az elnökségben helyet foglalt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Jenei Jenő, a TIT főtitkár-helyettese, Nagy Mi­hály, a TIT megyei szerveze­tének titkára. A vándorgyűlést Végh László, a TIT műszaki vá­Elsőként dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság első tit­kára tartott előadást Szabolcs -Szatmár megye gazdasági­társadalmi fejlődéséről. A történelmi visszapillantás után az utóbbi években vég­bement gazdasági és társadal­mi változásokról szólt. El­mondta, hogy a Politikai Bi­zottság 1965-ben hozott, a megye fejlődésével foglalko­zó határozata óta lényegesen meggyorsult a megye általá­nos fejlődése. Az országos és megyei intézkedések hatásá­ra alakult a megye gazdasági arculata, a termelés szerke­zete. Ipari agrár megyévé vált Szabolcs-Szatmár, ahol távlatilag is meghatározó sze­repe lesz a mezőgazdaságnak. A gazdasági fejlődéssel együtt jár a foglalkoztatott­ság színvonalának növekedé­se — folytatta a megyei párt- bizottság első titkára. Ez je­lentősen átalakította az osz­tályszerkezetet. Megnöveke­dett, ma már 133 ezer főt tesz ki a megye munkásságának létszáma, és az aktív keresők 53,8 százalékát alkotja. Kor­íasztmányának alelnöke nyi­totta meg. Hangsúlyozta, hogy a várdorgyűlés a megvitatás­ra kerülő napirendekkel hasz­nos tapasztalatcserére ad le­hetőséget az országos műsza­ki választmány tagjai és a szabolcsi műszaki értelmiség között. Elmondta, hogy a 10. műszaki vándorgyűlés azért tűzte célul az automatizálás­sal összefüggő feladatok meg­vitatását, mert az automati­zálás eredményei nagyban be­folyásolják a termelés haté­konyságának alakulását. szerű ipar települt és dolgo­zik a megyében. A következő években a hatékonyabb ter­melés. a meglévő kapacitások jobb kihasználása, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok jobb kihasználása a közös cél. A mezőgazdaságról szólva dr. Tar Imre elmondta, hogy tovább növekedett a gépek és rendszerek térhódítása, ame­lyek megkívánják a dolgozók általános és szakmai művelt­ségének további gyarapítását. Elismerései szólt a megye ér­telmiségének munkájáról, köztük a műszaki és közgaz­dasági értelmiségi dolgozók tevékenységéről. amellyel segítik a megye fejlődését. Kifejezte meggyőződését, hogy a 10. műszaki vándor- gyűlés is hozzájárul a megye gazdasági-műszaki feladatai­nak megoldásához, a korsze­rű tudományos eredmények, technológiák elterjesztéséhez. Végezetül jó munkát kívánt a vándorgyűlés részvevőinek fontos feladatuk teljesítésé­hez. Délelőtt a műszaki választ­mány alelnöke kitüntetéseket' és jutalmakat adott át a leg­kiemelkedőbb ismeretterjesz­tő munkát végzőknek. Dr Anka István, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tan­székvezetője több éves kiváló műszaki ismeretterjesztő te­vékenységéért, a MÉM „Ki­váló munkáért" kitüntetését kapta. Előadás az antomatizálás szerepéről Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a vándorgyű­lés első napjának délelőttjén dr. Terplán Zénó, a műszaki tudományok doktora, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra „Az utomatizálás szerepe a korszerű termelésben” cím­mel. Előadásában vázolta az automatizálás jelenlegi hely­zetét és a jövő útjait. Az automatizálás egyre jelentő­sebb helyet foglal el a kor­szerű termelés szervezésében, irányításában, tervezésében, a különböző gyártástechnoló­giák kidolgozásában, vezérlé­sében. A postai levélelosztás­tól az agysejtek vizsgálatáig a számítógépes technika- nél­külözhetetlen. A jövő útjairól szólva dr. Terplán Zénó professzor az ipari robotok szerepére is utalt, amely különösen jelen­tős a nehéz fizikai munka és az egészségre ártalmas mun­kafolyamatok robotokkal va­ló helyettesítésénél. Hangsú­lyozta a jelenről szólva, hogy a számítógépes hálózat ki­építése, a műszaki adatban­kok megszervezése nagy se­gítséget adhat a termelés automatizálásához, korszerű­sítéséhez. De járható és vi­szonylag olcsó út a pótlólagos automatizálás, amely a már meglévő gépekhez és egyesé- gekhez csatlakoztat automa­taegységeket Az automatizá­lás elterjedése magával von­ja a tudományos-technikai ismeretek állandó megújí­tását. a fejlődéssel való lé­péstartást. Korrelerátumok A műszaki vándorgyűlés első napján korreferátum hangzott el az automatizálás szerepéről a textiliparban, előadója dr. Csurgai Dezsőné minisztériumi főosztályveze­tő-helyettes volt. Dr. Tóth 1. György igazgató a közleke­désben alkalmazott irányok­ról, eredményekről, dr. An~ nus Sándor vezérigazgató-he­lyettes a papírgyárban be­vezetett automatizálásról, Ba­lázs Géza főmérnök a nehéz­ipar, dr. Kocsis Károly egye­temi docens a mezőgazdaság automatizálási helyzetéről tar­tott korreferátumot. Holnap üzemlátogatással folytatódik a várdorgyűlés, majd délelőtt 11 órakor kerül sor a záró­ülésre és a tapasztalatok ösz- szegezésére. Szabolcsi termékek a BNV-n Változatos kivitelű, szuperkényelmes lábbelikkel jelentke­zett a vásáron a Szabolcs Cipőgyár. A puha felsőbőrből és hajlékony műanyag talpból készült cipőkből 130 párt állí­tottak ki. A Szatmár Bútorgyár garnitúrái közűi háromnak ítélték oda a Kiváló Áruk Fóruma kitüntetést. A képen az 5 sze­mélyes Rebeka ülőgarnitúra látható. (Mikita V. felv.) Vásárfia S zemet gyönyörködte­tő, ízléses kiállítás­ban sorakoznak a szebbnél szebb árucikkek az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron. A rendezők többször hangsúlyozták ugyan, hogy vásárról, és nem kiállításról van szó, a látogatók nagy többsége mégis az öltözködés, a di­vat, a1 lakberendezés, de még az élelmiszeripar ki­állításának, reprezentatív bemutatójának is tekint­heti a vásárt, ahol mód nyílik az összehasonlításra a magyar és a külföldi termékek között. Egy kicsit az összeha­sonlítás igényével figyel­tük mi is, hogyan állják meg a helyüket ebben a versenyben a Szabolcs1 üzemek. Nos, a látottak alapján felemás vásárfiát hoztunk haza. Mert egyes vállalatok nagyon szép ki­állítással rukkoltak ki, bi­zonyították, hogy a me­gyében bútort, cipőt, szö­vetet már világszínvona­lon tudunk gyártani. Más­részt viszont a hiányzók is bizonyítottak. Azzal, hogy a megyéből a koráb­biakhoz képest valame­lyest kevesebb kiállító szerepelt, mintegy önma­gukról állítottak ki bizo­nyítványt, félve a verseny­től, az összehasonlítástól. Néhány olyan vállalat, vásárdíjnyertes cég kiállí­tása is elgondolkodtatott, amelynek tudjuk, hogy szabolcs-szatmári gyár­egysége is van. Az itteni gyáregységekben ugyanis nem mindig a legkorsze- ■ rűbb technikai színvona­lon, nem a világpiaci mér­cével mért módon termel­nek. Kivételeket, ellenpéldá­kat is lehetne hozni gar­madával. Hiszen a ken­der-, juta- és politextil vállalat termelésének felét már a nagyhalászi zsák­gyár adja, s egyre jelentő­sebb szerepet tölt be a vállalat tőkés exportjában — ahogy ezt a BNV-n is láthattuk. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyá­ra mindig valamilyen új­donsággal, díjnyertes ter­mékkel mutatkozik be. Ám például az, hogy a 995 magyar kiállító között jóval kevesebb a szabolcsi ipari szövetkezet, mint egy-két évvel ezelőtt, hogy nem csak a könnyűipar­ban, hanem az élelmiszer­iparban sem akadt a 80 közül olyan díjnyertes ter­mék, amelyet a megyében állítottak elő, egyfajta mi­nősítés is egyben. M indez nem mond el­lent annak, hogy a megyében az ipari fejlődés továbbra is igen dinamikus. Ám a meny- nyiség mellett egyre in­kább meg kell tanulni a minőségi termelést, észre kell venni, hogy másutt is egyre többet tesznek azért, hogy megállják a helyüket a nemzetközi versenyben. Lányi Bolond — reskedelemtechnikai és ven­déglátóipari kiállításon Sághy Vilmos, belkereskedelmi mi­niszter fogadta a látogatókat. A pavilonban összességében képet kaptak a kereskedelmi hálózat fejlesztését, techno­lógiai színvonalának javítását Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Apró Antal, Losonczi Pál, Nemes Dezső, Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai; Korom Mihály, á Központi Bízott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom