Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 24. KISVÁRDA 1985-IG Nemcsak a központot szépítik A látványosabb városközponti építkezésekre még mindig várni kell Kisvárdán, ám a legfontosabb lakásépítkezések, bölcsőde-, óvoda-, iskolaberuházások jól haladnak. Mind a 223 állami lakás időre felépül, és megtervezték a két ötéves terv közötti átmenetet is: 1981-ben is, várhatóan már az első fél évben lesz lakásátadás. Mindez a korábban gondosan előkészített építési területnek köszönhető, amely esetleg több lakás elkészítését is lehetővé teszi. „Komplett11 új negyed Befejezéshez közeledik a város központi fekvésű új lakónegyedének építése. A Felszabadulás lakótelepet kiszolgáló 60 személyes bölcsőde átadás előtt áll, a 100 személyes óvoda és a 8 tantermes iskola 1980-ban lesz kész. (Ez utóbbit a VI. ötéves tervben még további 8 tanteremmel bővítik.) ABC-áruház és szolgáltató üzletek is épülnek, s lényegében a mostani tervidőszak zárásával „komplett” lesz az új negyed. Nem helyi tanácsi beruházásból ugyan, de szép létesítmény került a lakótelep mellé: elkészült a szakmunkásképző intézet tanügyi épülete és kollégiuma, amely szintén ezt a városrészt gazdagítja. A város két másik részén is számottevő építkezések zajlanak: a Tordai utcában (szintén lakótelep mellett) iskola, bölcsőde, óvoda épül, amelyeket két szakaszban adnak át: az iskolát 1979- ben, a többi létesítményt 1980-ban. Kisebb lakótelep épül magánerőből is: a vár szomszédságában, a Domb közben szép környezetben OTP- és szövetkezeti lakásokat építenek. Vita az étterein körül Az utóbbi hónapokban vita volt az étteremépítés körül, úgy tűnt, eltolódik az ÁFÉSZ nagyon hiányzó új létesítményének építése. Pedig sokan összefogtak, hogy a szükséges 24 millió forintot előteremtsék, a SZÖVOSZ ,a MÉSZÖV, a Belkereskedelmi Minisztérium egészítette ki a helyi pénzeket. A tervezőktől azt kérték, hogv az 1500 négyzetméternyi alapterületen épülő vendéglátó-létesítmény a fő étkezési időben (önkiszolgálással) 1500—2000 adag étel kiszolgálására legyen képes, este pedig (hagyományos felszolgálási móddal) 600 étkező vendéget láthasson el. Szakvállalat, a SZÖVTERV készítette a terveket — földszintes épületet ajánlott, mellé pedig majdan szállodát. Ez váltotta ki a vitát, mert a városrendezők nem engedték a földszintes létesítmény megépítését a főtérre. Mivel szállodára belátható időn belül nincs pénz, de „foghíj” sem maradhat az új városközpontban évtizedekig — más megoldást javasoltak. Főtéri szárny, lábakon A megállapodások a közelmúltban megtörténtek: a főtérre középületek kerülnek. A főtéri szárny lábakon áll majd, s a beljebb épülő éttermet azok alatt lehet megközelíteni. Szabadon hagynak viszont szállodaépítésre alkalmas területet is, ám ez nem a főtérre, hanem a szomszédos utcára néz majd. Az étterem bontást-építést összehangolják, amire az új elhelyezés lehetőséget is ad. Ha az építkezések ugyanis jól haladnak majd, valószínű, hogy az átadásig működhet a régi „Halász”, s a legrosszabb esetben is csak rövid szünetre kényszerül. Az új étterem avatását 1980-ban szeretnék megtartani. (m. s.) Tanácsi nyilvántartás mikrofilmen gatási szervek közötti munka- folyamatok, hogy fölgyorsuljon az ügyintézés menete. A konferencián előadások hangzanak el az ügyvitel-gépesítés lehetőségeiről, a1 mikrofilmtechnika alkalmazásáról, és a tanácsi nyilvántartások korszerűsítéséről is. Leves helyett gyümölcslé... Az őszre átadott új iskolákkal, óvodákkal megszaporodott az Alföldi Vendéglátó Vállalat konyháin étkező óvodások, iskolások száma. Míg 1976-ban Szabolcs-Szat- már megyében hat és fél ezer, addig az idén több mint 13 ezer gyermek étkeztetését kell megszervezniük. (Ez a nagyarányú emelkedés nemcsak az új gyermekintézményeket jelzi, hanem egyre több városi, községi tanács adja át a kezelésében levő óvodai, iskolai konyhát az Alföldi Vendéglátó Vállalatnak. Ök ugyanis képzett szakemberekkel, modernebb technikai felszereltséggel, állami hozzájárulással és a vállalati jellegből adódóan! több kedvezménnyel oldhatják meg a főzést.) A múlt évben adták át a konyha üzemeltetését többek közt a nyíregyházi Guszev-telepi, a Ságvári-lakótelepi, a kisegítőiskola-vezetői, Kisvárdán minden gyermekintézményben az „Alföldi” ebédjét fogyasztják a gyerekek, Nyírbátorban 3 iskolai és 5 óvodai konyha üzemeltetését vették át szeptembertől. A több mint 13 ezer óvodás és iskolás étkeztetésének megszervezése nem kis gondot jelent. A megyében ösz- szesen 49 gyermekintézményben találnak az Alföldi főzt- jéből, ezt az ételmennyiséget 24 konyhán főzik. A többi 25 intézmény melegítő- és tálalókonyhájára ezekről hordják. A főzést megkönnyíti majd a Jósavárosban, a VI. ötéves tervidőszakban felépülő úgynevezett báziskonyha, ahol naponta 5 ezer ételadagot készítenek. Innen három és fél ezer iskolás és óvodás kapja majd az ebédet. Azokba a gyermekintézményekbe hordják innen a főtt ételt, ahol korszerűtlen, elavult konyha van, s már nem gazdaságos annak az üzemeltetése. A meghatározott kalóriatartalmon belül úgy alakítják a menüt, hogy az úgynevezett franciásabb ételek kerüljenek többségbe: a zöldségfélét nem főzve, hanem párolva készítik, körítésnek nemcsak burgonyát és rizst adnak, hanem többféle főzeléket, párolt zöldséget. A levesek elhagyásával kísérleteznek a hét egy-két napján: ekkor tartalmasabb második fogást, utána pedig rostos gyümölcslevet adnak a gyerekeknek. A választék bővítése érdekében több alkalommal szerepel az étlapon baromfi és hal. T. K. Városrészek névadója Néhány évvel ezelőtt már eredményre vezetett Nyíregyházán a nyilvános névadó ■ pályázat. Most újra lehetőség nyílik; hogy bontakozó városrészeink számára & lakosság adjon nevet. Több új lakótelep-épül, átalakul a belváros és a leendő 4-es 'főút környéke. Elsőként szakembereket kértek fel, hogy (az itt is közölt térképvázlat alapján, a római számokkal jelölt lakókörzetek számára) ajánljanak neveket. Több javaslat érkezett, amelyeket most a város közvéleménye elé tárnak az illetékesek, s egyben, kérik, hogy akinek további ötlete, javaslata van a városrészek névadásához^ közölje azt a városi tanács vb művelődés- ügyi osztályával. Több hangulatos és hagyományőrző javaslat van, és a város híres szülötteiről is szívesen neveznének el újabb városrészeket a nyíregyháziak. Érdekes például, hogy a VI. lakókörzetre hárman is javasolták az Érkert megnevezést, minthogy évtizedekkel korábban ilyen néven ismerték a környéket. A' III. lakókörzetet sokan neveznék szívesen Városligetnek, de legalább ennyien ajánlják a hagyományos Bujtos név megtartását is. Szamuelyváros (vagy városrész) névvel illetnék például a javaslattevők az I— VII. jelű városrészt, de talán jobb lenne a VI—VII, lakókörzet együttes nevének, mivel az Arany János utca— Huszár sor között ezer lakásos új városrész épül még az V. ötéves tervben, s ez a két rész (a „Déli alközpont” egy része és a leendő új lakótelep) jobban kapcsolódik. A XIV. lakókörzetre eddig három javaslat van: Városmajor, Ujszőlő, Majorkert. Ezek közül — mintegy hagyományőrzőként — talán áz Ujszőlő név lenne legcélszerűbb. A XV. lakókörzetet valamilyen formában a Stadion névhez lenne jó kapcsolni. A XVI. lakókörzet már-már kivívta magának a Krúdy-la- kótelep nevet, s ezért e városrész és az író nevének ösz- szekötése elfogadhatónak látszik. A XVIII. lakókörzetre a szép hangzású Himes (vagy Himeskert) nevet adnák az eddigi javaslattevők. A Kert utcai szövetkezeti lakótelep számára három névjavaslat is van: Malomkert, Váci-lakótelep, Nádorváros. Ezek közül talán a Malomkert névnek van előnye, mert itt állt a malom, korábban is így hívták, lassanként ez a név kap „polgárjogot”. A XXII. lakókörzet az egyik legfontosabb a névadás Nyíregyháza lakókörzetei szempontjából. Húszezer lakosú, a Jósavárosnál nagyobb városrész épül itt; eddig főként Keleti lakótelep néven említettük. Az eddigi javas- lattevők Szabadságtelep, Szatmár lakótelep, Hajnal (vagy Hajnalkert) nevet ajánlották. Ez utóbbi különösen figyelemreméltó, minthogy sok településünkön viseli a Hajnal nevet a város, a falu legkeletibb utcája. Végül a XXIII. lakókörzetnek (amely rajzunkon nem szerepel; a szaggatott vonallal körülhatárolt XXII. lakókörzethez csatlakozik, tartalék lakóterületként, keleti irányban) Igricekert, Kertváros, Ben- czúrváros. nevet ajánlottak eddig. Természetesen nem kampányról, tizes névadóról van szó. Ám nagyon fontos lenne, hogy az építkezések idején már nevén nevezzük a városrészeket, alakítsuk ki, ápoljuk hagyományaikat. Ehhez várják a város közvéleményének állásfoglalását, a *lakosság javaslatait. Makrai László kiállítása Üzemtörténeti sorozat címmel szervezett bemutatókat a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei Könyvtár. Makrai László tisza- dobi bőrműves csütörtökön nyílt kiállításával a kismesterségek bemutatását kezdték el. Rablóbanda a vádlottak padján Példás büntetést, majdnem 17 évet szabott ki a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa arra a rablóbandára, amelyik június 24-én este 52 forintért leütött és összerugdosott egy munkából hazafelé tartó embert Nyíregyházán, a Petőfi kertben. Az elsőrendű vádlott Var- ga.-Attila 18 éves nyíregyházi karosszérialakatos már ült egyszer rablásért, pedig — ha igaz, amit mondott — 6—7 ezer forintot keres havonta apja műhelyében. Egyik társa Palicz József 20 éves nyíregyházi segédmunkás, aki először lopásért, majd Vargával együtt rablásért volt. börtönben, a másik a 18 éves Szilágyi György kétszer már büntetett sóstó- , hegyi segédmunkás, a-har- madik társa Andrásdi György 21 éves, korábban garázdaságért büntetett nyíregyházi lakos volt. A négy fiatalember együtt szórakozott június 24-én este az Anna presszóban két lánnyal. Varga hét üveg sört, a többiek valamivel kevesebbet ittak, majd elindultak a lányokkal a Széchenyi utcán. A Petőfi utca sarkáig együtt mentek, majd Palicz és Andrásdi elkísérték a lányokat, Vargáék pedig várták őket a sarkon. A két kísérő hamar megérkezett, s elindultak négyesben az állomás felé. Ekkor már elmúlt este 10 óra. A Vasgyár utca felől egy férfi közeledett. 10-ig dolgozott a i: 2ÖGÉP-nél, s az óráját fig> : e, hogy le ne késsé a Napkor felé menő vonatot. Nem akart kerülni, gondolta, hamarabb odaér, ha keresztülvág a Petőfi parkon. A négy fiú akkor figyelt fel rá, amikor elindult a kerten keresztül. Andrásdi megszólalt: „Nézzük meg mennyi van nála!” Társai gondolkodás nélkül benne voltak, s futásnak eredtek a . férfi után. Az ember a szobor körül járt, amikor észrevette, hogy futnak utána. Meggyorsította lépteit, de néhány méter után utolérték. Andrásdi szólalt meg ismét: adja oda a pénzét, de amikor a férfi azt mondta, hogy nincs, mind a négyen nekiestek és ütni, rugdosni kezdték. Még akkor sem hagyták abba a brutális támadást, amikor a férfi már a földön feküdt: bevonszolták egy fa alá és újból ösz- szerugdosták. Közben Szilágyi átkutatta a táskáját, de mindössze 52 forintot talált. Varga a zsebei^ forgatta ki, s mivel semmi sem talált, lecsatolták az óráját és elpucoltak. A kirabolt ember — amikor már fel tudott állni — feljelentést tett a rendőrségen, s a tettesek — ha egyenként is — két-három nap alatt a fogdába kerültek. A bíróság Varga Attilát 5 év és 2 hónapi, Palicz Józsefet 5 év és 6 hónapi. Szilágyi Györgyöt 3 évi, Andrásdi Györgyöt 3 évi szabadság- vesztésre ítélte. Vargának, Palicznak és Szilágyinak fegyházban, Andrásdinak börtönben kell letölteni a büntetést. Mellékbüntetésként Vargát és Paliczot 6—6, Szilágyit és Andrásdit 3—3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, Vargát és Paliczot ezenkívül 1000—1000 forint vagyonelkobzással is sújtották. A bíróság a kár megtérítésére is kötelezte a rablókat. Az ítélet nem jogerős. Makrai Lászlót néhány éve betegsége miatt leszázalékolták, és az unalomtól való félelem vetette elő vele régi, bőrmegmunkár láshoz használatos szerszámait. Cipésztanuló, majd tizenhét évig bőrmunkás volt. tehát az anyagot már ismerte. Elképzelése az volt, hogy olyan használati tárgyakat, lakásdíszeket állít elő. amelyek a puszta használaton kívül gyönyörködtetésre is szolgálnak. A bőr, amely hozzákerül, engedelmeskedik kezének, nemcsak a legkülönfélébb használati tárgyakat, táskákat, öveket. kulcstartókat. nyakéket. hanem népi iparművészeti darabokat is készít belőlük. A tükrösök, dobozok népművészetünk, a sallan- gos lószerszámok csikósaink hagyományait is tükrözik. Ezek a már használatra egyre ritkábban kerülő tárgyak a modern környezetbe is nagyon lói illeszkednek. Makrai László mintáit gondosan állítja össze. Saját formái és mintái szerényen szolgálják a tárgyat, nem hivalko- dóak és nem mesterkéltek. Mintái és formái az egyéni mintavilág megtartása mellett szorosan kapcsolódnak a népművészet hagyományaihoz. A megyei könyvtár tárlatán a közel ötven bőrmunka között találunk kisebb-nagyobb méretű tükrösöket, ékszerdobozokat, táskákat, és apróbb használati tárgyakat. A kiállítást a hónap végéig tartják nyitva. D. L. Érkert, Igrice, Városliget, Hajnalkert Hétfőn kezdődik a tanácsi igazgatásszervezők országos konferenciája a fővárosban. A budapesti és a megyei szakemberek az Államigazgatási Szervezési Intézetben öt napon át arról folytatnak eszmecserét, miként korszerűsíthetek, egyszerűsíthetők a tanácsok, illetve a szakigazGYERMEKÉTKEZTETÉS 78
