Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
Befejeződtek a bakui ünnepségek L. Brezsnyev visszautazott Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szombaton Bakuból hazautazott Moszkvába. A pályaudvarra vezető út mentén a város lakóinak tízezrei búcsúztatták. Mint ismeretes, Leonyid Brezsrwev Bakuban azon az ünnepségen vett részt, amelyen az Azerbajdzsán SZSZK fővárosának átnyújtották a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését, a Lenin-rendet. Elutazott az NDK ügyészküldöttsége A Német Demokratikus Köztársaság ügyészi küldöttsége — amely dr. Josef Streit , legfőbb ügyész vezetésével tartózkodott hazánkban — szombaton elutazott Budapestről. A küldöttség megismerkedett a magyar ügyészi szervezet legfontosabb feladataival, a törvényesség biztosítására és a törvénysértések megelőzésére irányuló ügyészi tevékenységgel, a bűnözés helyzetével és társadalmi, gazdasági összefüggéseivel. A két ország ügyészi szervei között hasznos eszmecsere alakult ki az együttműködés további erősítéséről. VILLAMOS ENERGIA, ÓLAI, SZÍNESFÉM Százezrek takarékosságból Megyénk üzemeiben és vállalatainál a munkáskollektívák igen nagy gondot fordítanak az éves takarékossági elképzelések megvalósítására. Különösen jelentősek ezek az energiahordozók, a különböző nyersanyagok, alkatrészek felhasználásánál. A munkahelyeken, a párt-, a gazdasági és a tömegszervezeti vezetés rendszeresen értékeli az eredményeket. Jelentést kaptunk arról, hogy a Volán 5-ös számú Vállalatánál ez év első fél évében elért üzemanyag- és kenőanyag-megtakarítás pénzben már túl van a 839 ezer forinton. Gázolajból 97 304 litert, benzinből 15 ezer 271 litert takarítottak meg a vállalat dolgozói. Ezeknek értéke 465 ezer 571 forint. Ez az üzemanyagköltség 3,5 százalékát jelenti. Motorolajból 2987 literrel fogyasztottak kevesebbet a tervezettnél, így 53 ezer forinton felüli pluszjövedelemhez jutottak. Ez az előirányzott motorolaj-kiadás 5 százaléka. A fáradt olajat saját üzemükben, Nagykállóban regenerálják. Eddig ilyen eljáráson ment át 41100 liter fáradt olaj. Az így nyert megtakarítás 320 600 forint. A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szocialista brigádjai is eredményesen takarékoskodtak. A tervben 710 ezer forint megtakarítást irányoztak elő. Jelenleg 684 ezer forintnál tartanak. Szeptember közepéig ésszerűbb megmunkálással színesfémekből 53 ezer forint a megtakarítás. A villamos energia jobb kihasználásából 215 ezer forint plusz- bevételre tettek szert. Szennyvíztisztításnál a fajlagos anyagmegtakarítás területén 384 ezer forintot nyertek. A vízórajavítás -felújítás 32 ezer forintot hozott. A vállalatnál így remény van az ilyen jellegű vállalások túlteljesítésére. A Nyírség Ruházati Szövetkezet párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetése a dolgozók felajánlásaira alapozva 800 ezer fórintos takarékossági tervet irányzott elő. Az energiaköltségek csökkentésében nehezen mozdultak előre. Ezért a TITÁSZ-szal közösen kialakították a szövetkezet energiafelhasználásának a leggazdaságosabb rendszeret. Ez eddig több mint 100 ezer forint megtakarítást eredményezett. Nagy gonddal tervezik és szervezik az alapanyag-felhasználást. (sigér) ■ ■ Ünnepi szüret a Barátságkertben A magyar—szovjet határon — Beregsurány—Luzsánka határában — lévő közös Barátságkertben szeptember 23- án ünnepélyes körülmények között kezdték meg az almaszüretet. Már hagyomány, hogy a tizennyolc évvel ezelőtt telepített Barátságkertben a szüret kezdetére meghívják a két terület párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit. Szabolcs-Szatmár megye küldöttségét dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a szovjet delegációt pedig J. V. llnyickij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpáton- túli területi Bizottságának első titkára vezette. A testvérterületek vezetői az államhatáron találkoztak, ahol úttörők köszöntötték a politikai delegáció tagjait. A kölcsönös üdvözlések után dr. Tar Imre meghívta a szovjet vendégeket a magyar területen lévő kertbe, a szüret kezdetére. A kedves kötelesség teljesítése után J. V. llnyickij kérte meg a magyar delegációt, hogy a luzsánkai részen vegyenek részt az ünnepi szüreten. A szovjet oldalon lévő Barátságkertben külön színfoltja volt az ünnepi szüretnek a két terület közúti építő vállalatai közös munkájával készült Barátság-almaút avatása. A magyar és szovjet útépítők a múlt évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára telepített gyümölcsösben építették meg a művelést és gyümölcsszüretet megkönnyítő korszerű utat. A magyar építők negyűléssel folytatódott, amelyen a két testvéri területről több mint ezer dolgozó vett részt Ott voltak az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának tanárai is, akik a szüreten is részt vettek. A nagygyűlést László András, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Majd elsőként J. V. llnyickij mondott beszédet, aki többek között hangsúlyozta: A nagygyűlés elnöksége vében Ojtozi János igazgató, a szovjet építők nevében Ljak Iván igazgató tett jelentést a két terület párt- és állami vezetőinek. Dr. Tar Imre és J. V. llnyickij meleg szavakkal mondtak köszönetét a két terület építőmunkásainak a közös útépítésért. A baráti találkozó nagy— Nagyszerű hagyomány, hogy minden ősszel egybegyűlünk e gyönyörű gyümölcsösben, ahol összegezzük eddigi munkánk eredményeit. Itt újra kifejezésre juttatjuk azt a változatlan törekvésünket, hogy tettekkel szilárdítsuk testvéri barátságunkat, a szovjet és magyar nép megbonthatatlan egységét. Majd a továbbiakban arról szólt, hogy a közel két évtized alatt a Barátságkert a gyümölcstermesztés tapasztalatainak igazi akadémiájává lett. — Barátságkertünk gyümölcsei nem csak a sok száz tonna nagyszerű almatermelésben fejeződnek ki; van olyan jelentősége is, ami nem mérhető mázsákkal: kertünk a szomszédos testvérterületek dolgozói internacionalista nevelésének igazi iskolája is. J. V. llnyickij elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyekkel a Kárpátontú- li terület dolgozói ebben az évben is büszkélkedhetnek. Sikerrel teljesítik a X. ötéves tervben meghatározott feladatokat. Végül az Ukrán Kommunista Párt Kárpáton- túli területi Bizottsága és a területi tanács végrehajtó bizottsága nevében köszönetét mondott a Barátságkert gyümölcstermelő munkásainak, vezetőinek a gazdag eredményekért, a példás együttműködésért. Majd dr. Tar Imre lépett a mikrofonhoz, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a Barátságkert dolgozóit. Beszédében többek között hangsúlyozta: az idei gazdag termés jó bizonyítéka a lelkiismeretes és hozzáértő munkának, a korszerű termelési tapasztalatok kölcsönös és eredményes hasznosításának. Örömmel szólt arról, hogy a Barátságkerthez hasonlóan Szabolcs-Szatmár megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben is eredményes munka folyik. Kiemelkedően szép sikereket értünk el a XI. párt- kongresszus határozatainak és az ötödik ötéves terv céljainak megvalósításában. (Folytatás a 4. oldalon) A résztvevők egy csoportja A szüretelők A delegációt fogadta Tra- utman Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Markója Imre igazságügy-miniszter, és Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Borsod megyei látogatásuk során tanulmányozták a megyei főügyészség munkáját. Ez alkalommal a küldöttséget fogadta Bodnár Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. A küldöttség búcsúztatásánál jelen volt Gerhardt Rei- nert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Háttér I nfrastruktúrának, újabban háttérágazatoknak nevezik azoknak a gazdasági feltételeknek — illetve már létező tényezőknek — az együttesét, amelyek ugyan nem részesei a termelői folyamatoknak, ám lényegesen befolyásolják, bizonyos esetekben meghatározzák a fejlesztés lehetőségeit. így azután a háttérágazatokba az úthálózat, a szállítás, a személy- közlekedés épp úgy beletartozik, mint a közművek, az egészségügy, az oktatás. A háttérágazatok életünk valamennyi területére hatást gyakorolnak, ezen belül elsősorban az iparra, mint a termelő tevékenység élenjáró ágára, de ma már egyre inkább — gondoljunk csak a termények szállítására, az öntözésre, az energiaigényekre — az intenzív mezőgazdasági termelésre is. Pusztán érzékeltetésül: az ipar 1975-ben ötször annyi vizet fogyasztott, mint 1950-ben. Számítások szerint 1990- ben 12,7 milliárd köbméter lesz az ország teljes vízigénye — 1975-ben 6,6 milliárd volt — s ennek felét az ipar. negyedét — öntözésre — a mezőgazdaság használja majd fel. A hetvenes években elsősorban a lakosságot közvetlenül szolgáló háttérágazatok gyarapodása gyorsult meg. míg a termelési és egyéb célúaké kevésbé. Ez a fölismerés fogalmazódik meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában — a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről —, amikor kimondja: „Az infrastruktúrát az eddigieknél jobban, a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva, úgy kell fejleszteni, hogy mennyiségileg és minőségileg feleljen meg gazdaságunk általános fejlődésének. Különösen fontos a termelő jellegű infrastruktúra viszonylagos elmaradásának megszüntetése”. A z infrastruktúra korszerűsítése rendkívül költséges, ám kérdés: mihez képest drága? Az egyéb kiadásokhoz? A fejlesztés híján bekövetkezhető zavarok okozta károkhoz mérten? Arra ugyanis tapasztalati tények figyelmeztetnek: a háttérágazatok kellő fejlesztésének mellőzése akadályává válik a gazdasági növekedésnek. S annak ellenére, hogy hetvenes évek fejlesztő munkája szakított a korábbi gyakorlattal, még mindig tetemesek az adósságok. Nem bizo- nyítvány-magyarázás, tény az is: sok területen évtizedek, némely dologban évszázadok mulasztásait kell fölszámolni. Amihez idő kell, rengeteg pénz, átgondolt tervezés. S nem utolsósorban: következetes végrehajtás a közelebbi és távolabbi programoknál. M. O. Keserű Jánosné látogatóban Mma-Mában A miniszter a gazdasági és műszaki napok fővédnökeként előadást tart hazánk gazdasági életéről és a magyar-szovjet együttműködés alakulásáról. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével szombaton delegáció utazott Alma-Atában, a magyar gazdasági és műszaki napok megnyitására.
