Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-22 / 224. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 22. Műbőr kalát, estélyi raha, velúrzakó Számos új termékkel jelentkeznek megyénk textilipari vállalatai, szövetkezetei az év hátralévő hónapjaiban a piacon. A nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál már varrják a téliesített műbőr női és serdülőkabátokat. A műszőrmével díszített új modellek gyártása szeptemberben kezdődött, s év végéig 4—5 ezer darab készül belőlük. NDK és lengyel importanyagokból — kártolt és fésűs gyapjú felhasználásával — női és serdülő télikabátokat is gyárt a DIRUVÁLL. A pasztellszínű anyagokból karcsúsított, derékban vágott kabátokat varrnak. Érdekességük a chanellhossz: térd alatt érnek 6—7 centiméterrel. Ezekből a kabátokból 3—4 ezer darab készül az idén, melyeket hazai piacon hoznak forgalomba. A vállalat év végi újdonsága néhány estélyiruha-mo- dell. Az NDK importanyagból készülő nyitott vállas, ujja nélküli maxiruhák — mo- dellenként 20—30 darab — két hét múlva már kaphatók lesznek Nyíregyházán, a Mo- dellházban. Sötétkék, barna, fekete és zöld velúrbársonyból készül a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet új zakója angol megrendelésre. A klasszikus szabású, széles fazonnal, s egysoros gombolással díszített felöltőkből az idén 4850 darabot indítanak útnak Angliába. Másik nagy megrendelőjük egy ausztriai partner év végéig 4 ezer öltönyt igényelt a kisvárdai szövetkezettől: szürke, barna és kék színben. Műszál és selyem keverékéből készül a HÖDIKÖT ti- szalöki gyáregységének új terméke: a selyemgarbó. Az idén 75 ezer darab szállítására kapott rendelést a gyáregység, melyből 40 ezer már el is készült. Most új fazon gyártására térnek át. Ä modell még a tervezőasztalon van, de várhatóan színnyomott (mintás) anyagból, hátul húzózáras megoldással készül majd. December 1-én számos új termék készítését kezdik meg a tiszalöki HÖDIKÖT-ben. Ezek között a jövő tavasz érdekes újdonsága lesz a me- lírozott női blúz, melyből 75 ezer darabot rendelt eddig a kereskedelem. Egyenes vonalú, hólos, kockás szoknyákat ad át a Ke- let-Szövker. Vállalatnak még ebben az évben a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezet. Az NSZK-exportból visszamaradt alapanyagból terv szerint 600 darab női szoknyát szabnak ki, melyek várhatóan két hét múlva kerülnek pultra megyénkben. Ugyancsak a Kelet-Szövker közvetítésével hozza forgalomba exportból visszamaradt őszi és téli ruháit a fehérgyarmati szövetkezet. Az új divat szerint hosszú, bő vonalú, galléros ruhákból — melyek többnyire egyedi darabok — 200 darab kerül a Kelet Áruházba Nyíregyházán. Zakót készítenek angol exportra a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezetben. Á BIZTOSÍTÓ BELÜLRŐL ■ ■ Üzlet vagy segítség? — Ha nem lenne üzlet a biztosítás, akkor be lehetne zárni a boltot. De ha nem jön be az ügyfél az üzletbe, akkor is ki lehet tenni a „zárva” feliratot — foglalja össze tréfásan a biztosítási tevékenységet Fehér László, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának vezetője. A maradványelv Egy tény: a gyors gazdasági növekedéssel együtt jelentkezik a vagyonmegóvás iránti igény is. A lakosság életszínvonalának növekedése, a gyorsuló élettempó veszélyei (baleset stb.) ugyancsak a biztosítás iránti igényt növeli. Mindez a számok tükrében azt jelenti, hogy az állami vállalatok, a szövetkezetek mindegyike rendelkezik valamilyen biztosítási formával. Szabolcs-Szatmár megyében minden családnak átlagosán másfél biztosítása van, havonta 24 forintot fizet egy-egy ember biztosítási díjként. Ennek ellenére nem a nyereségért, a nagyobb bevéteAMATÖR EGYÜTTESEK ELŐADÁSAI Bemutatószínpad Nyíregyházán „Bemutatószínpad” címmel előadássorozat kezdődik a nyíregyházi városi művelődési központ szervezésében szeptember 30-án. Az ország neves- amatőr színpadait hívták meg egy-egy előadásra Nyíregyházára: a Budapesti Műszaki Egyetem „Szkéné Színpada” kezdi a sort, majd a budapesti Utcaszínház társulata következik október 21-én. A műszaki egyetem hallgatói „Sej, az van arra írva” és „Fölszállott a páva” című produkcióikkal érkeznek a megyeszékhelyre, az Utcaszínház pedig „Fél van” című műsorát mutatja be. Novemberben a szegedi JATE színpada Sartre: Zárt tárgyalás című darabját viszi színpadra, majd a budapesti Pinceszínház érkezik Nyíregyházára decemberben: Moliere Botcsinálta doktorát mutatják be. A távolabbi tervek is elkészültek, januárban a Népszínház két fiatal művésze Szakonyi Károly „ítéletnapig” című egyfelvonásosát, februárban pedig a budapesti ELTE Universitás együttese Ghelderede: „Escurial” Című darabját hozza Nyíregyházára. Végül bemutatásra kerül a Stúdió „K” előadásában Büchner: Woyczek című színműve. A „Bemutatószínpad” sorozatának célja kettős: egyrészt az élvonalba tartozó magyar amatőrszínpadok bemutatása a nyíregyházi közönségnek, másrészt pedig a „színházi nevelés” erősítése. Ez utóbbi érdekében minden bemutató után beszélgetést tartanak, melyen részt vesznek a színjátszók, a rendezők — és a nézők. Emellett a jövő évi tervekben az is szerepel, hogy néhány nagyobb üzemben lépnének az ott dolgozók elé a színjátszók, és szakmunkásképzőkben, középiskolákban is sort kerítenek néhány rendhagyó irodalomóra tartására. (tgy) az anarcsi fenegyerek Szép László 20 éves anarcsi lakos május 16-án elköszönt otthonról és elindult a nyíregyházi börtönbe, hogy letöltse a verekedésért és garázdaságért kiszabott féléves büntetését. Szép, Mikita István és Koczkás Sándor anarcsi barátaival utazott, akik még Nyíregyházán is végigkísérték a Széchenyi utcán. Nyilván felöntöttek valahol a garatra, mert egymást lökdös- ve bohóckodtak a járdán, s amikor egy asszony merít velük szembe, Szép László rákáromkodott, majd torkon rakadta és ütni kezdte. Háromszor, négyszer is megütötte a védtelen asszonyt, majd bele is rúgott, szerencsére a második rúgás elől sikerült elhúzódni az asszonynak. Barátainak esze ágában sem volt megfékezni az anarcsi fenegyereket, s csak akkor hagyta abba a verekedést, amikor a segítségkiáltásra több járókelő közeledett. A „bátor” útonálló ekkor elmenekült, de az igazságszolgáltatás elől nem futhatott el. A bíróság 10 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelyet természetesen a korábban kiszabott hat hónap után kell majd letöltenie. Mellékbüntetésként egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Már a télikabátokat tisztítják a Patyolat nyíregyházi központi telepén. Bakó Mária a kabátokat tisztítás után gőzbábuval előformázza a vasaláshoz. (Császár Csaba felvétele) lért dolgozik a biztosító. Gazdálkodásának alapja a maradványelv, hogy a káresetek után kifizetett biztosítási díjak, a fenntartási kiadások után megmaradó nyereséget befizeti az államháztartásba. Az utóbbi két évtized statisztikája szerint 1956 és 1977 között a megyében 4 milliárd 281 millió forintos bevétele volt a biztosítónak, ugyanakkor 4 milliárd 65 millió forintot fizetett ki a károk alapján. Ebben az évben viszont valószínűleg magasabb lesz a kifizetett összeg, mint a bevétel, ugyanis a mezőgazdasági üzemeket tetemes belvízkár érte, a tavaszi fagy tizedelte a termést. Más megyékkel összehasonlítva erőteljesebb ütemben növekszik a biztosítások száma, ebből eredően a díjbevétel, amelynek kétharmadát teszik ki a vállalatok, szövetkezetek biztosításai, míg a lakossági részarány egyharmados. Az idén is 15—16 százalékos a növekedés eddigi üteme. 40 ezer káreset A megnövekedett igényekkel együtt jár, hogy mind változatosabb, többféle kárra terjed ki a biztosítás, nagyobb a választási lehetőség. Két éve, 1976 januárjától országosan szinte valamennyi biztosítási formát megreformálták, igazították a mai követelményekhez. (Például a lakásbiztosításnál nem azt az értéket veszik, amikor a ház épült, hanem a mai forgalmi érték alapján számítják a kárt.) A mind szélesebb körű biztosításra jellemző, hogy a megyében 1955-ben 28 ezer kárra történt kifizetés, az idén 40 ezer káresetet mértek fel. Az Állami Biztosító megyei apparátusa, a járási fiókok létszáma sokkal kisebb mértékben nőtt, mint a biztosítások száma. Ugyanakkor a különböző ügyintézési, nyilvántartási egyszerűsítésekkel az alig több, mint háromszáz ember jóval gyorsabb kárrendezést végez, javult az ügyfélszolgálati munka színvonala. A biztosítóval először az üzletkötőkön keresztül találkozik a lakosság. Százan vannak, akik hivatásosan a szervezéssel foglalkoznak. Kiveszőben van a hajdani biztosítási ügynök, abban az értelemben, hogy minden áron valamilyen biztosítási formára akarja rábeszélni azt a családot, ahová bekopogtat. A havi 4—5 ezer forintos jövedelem ugyan sok fiatalt csábít, azonban a nagymérvű fluktuáció bizonyítja, hogy itt csak az állja meg a helyét, aki kellő emberismerettel, találékonysággal, tárgyalókészséggel, kulturált modorral rendelkezik. Az üzletkötőknél kialakult törzsgárda viszont mutatja, hogy vannak ilyen emberek, akik sok munkával, havonta 60 ezer forintos díjbiztosítást szerveznek. Gyorsított eljárással döntenek Másodszor a kárszakértőkkel találkozik a vállalat, szövetkezet, vagy az ügyfél. Különösen a mezőgazdasági kárrendezésnél követelmény, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembere legyen a biztosítónak, aki partnere a tsz-vezetőknek, s önállóan, felelősséggel dönt. Rajtuk, s a belső ügyviteli apparátuson múlik, hogy mennyire gyorsul a kárrendezés. A gépkocsikároknál például az esetek többségében egy nap alatt, gyorsított eljárással döntenek, másutt, mint a személyi károknál átlagosan 4,1 nap az ügyintézés ideje. A bejelentéstől a kifizetésig az utóbbi egy év alatt a megyében ötödére csökkent az ügyintézési idő, miközben például a gépjárműkároknál 40 százalékos növekedés volt. A kárbecslés helyett egyre inkább a számvitelre támaszkodik a biztosító. Az újabb mezőgazdasági biztosításoknál például az előző három év termésátlagából indulnak ki, ehhez viszonyítják az elmaradt termést. Másutt, a műszaki jellegű károknál számlával igazolhatják a javítási, újra-előál- lítási költséget. A cél nem az, hogy a biztosító kibújjon a kárfizetés alól, hanem a biztosítási szerződésben kötött feltételek szerint, méltányosan járjon el. A megyében évente 20—25-nél nem több a jogos panaszok száma, ami a korrekt ügyintézést jelzi. — A biztosítás olyan pénzügyi üzletág, ahol a kockázat annál kisebb, minél általánosabb, hiszen a káresetek számát előre meg lehet becsülni. A megyében ezért törekszünk mind szélesebb körű szolgáltatást nyújtani — mondta Fehér László. Lányi Botond Népszerű kisbútorok Már eladta egész jövő évi termelését a veszprémi Balaton Bútorgyár, amelynek kínálatát egyöntetű elismeréssel fogadta a hazai és a külföldi kereskedelem. Rövidesen az üzletekbe kerülnek a házgyári lakásokba szánt szögletes és kerek formájú összecsukható étkezőasztalok, a falra szerelhető, lehajtható étkezőpultok, s az ezekhez színben és formában illő székek, ülőkék. A házgyári lakások számára gyártják az elemekből összerakható előszobafalakat is. Szellemes megoldású az emelhető asztal is, amely egyetlen mozdulattal étkező-, vagy dohányzóasztallá alakítható. A házgyári lakásokhoz készült kisbútorok külön érdeme, hogy hangulatos színvariációkban, pirosra, zöldre pácolva készülnek. E gy vízbefúlástól megmentett ember vagy gyermek pillanatok múlva megtudja kinek köszönheti életét. Ezernyi beteg, szülőanya, újszülött vagy operált vajon kinek is köszönhetné meg, hogy újjászületéséhez kitől kapott életmentő vért? Élő, eleven a térítésmentes véradómozgalom Szabolcsban, melynek jelszava így hangzik: „Aki vért ad, életet ment.” Az első felhívó szóra mukások, hivatali dolgozók százai adtak vért a MEZÖ- GÉP-nél, a Taurus Gumiipari Vállalatnál, az ELEK- TERFÉM-nél, a Nyíregyházi Konzervgyárban és a város több üzemében. Tudták, érezték, hogy a bajbajutottakon segíteni emberi kötelesség. Egy-egy órát azért vettek el a munkából a záhonyi vasutasok, a fehérgyarmati METRI- POND munkásai, a Mátészalkai ISG marósai és lakatosai, a MOM optikusai, Életmentők hogy hozzájáruljanak valamelyik kórházban fekvő beteg ember felépüléséhez. Ezért vállalták, hogy a munkából elszakított órát később bepótolják. Száznyolcvanhét üzemben, vállalatnál, tsz-ben, intézményben adtak életmentő vért ez év nyolc hónapjában. Több mint 15 ezer szabolcsi munkás, paraszt, kisember ajánlott fel térítésmentesen vért. Pontosan 4327 liter vér került így a vérellátó szolgálathoz, s innen a kórházak műtőasztalaihoz. És lett egy részéből különböző vér- készítmény, vagy gyógyszerek fontos alapanyaga. Kiket illet elsősorban az elismerés? Az önzetlen véradókat, a több mint félezer vöröskeresztes alapszervezetet, aktivistákat, akik közreműködtek, gondosan előkészítették és megszervezték a sikeres véradónapokat. A MOM mátészalkai gyárában készülnek a véradó . ünnepség megrendezésére. Csaknem 400 véradó megjelenésére számítanak. Több üzemben, vállalatnál rendezik meg az idén Szabolcsban a véradó ünnepséget. Életmentőket köszöntenek, olyan embereket, mint Jármi Zoltán, a MÁV kisvárdai állomásának vezénylő* tisztét, negyvenszeres véradót, és a több mint kétszázhúsz kitüntetett szabolcsi önkéntes véradót és mindazokat, akik szervező munkával is hozzájárultak a mozgalom fejlődéséhez. F. K.
