Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 18. Javítóintézetben a fiatalkorú zsebtolvaj A ZÖLDÉRT nyíregyházi üzemében rövid szünetelés után is­mét megkezdték a közkedvelt Oázis üdítő ital palackozását. Ezekben a napokban két és fél-háromezer üveg üdítő italt ké­szítenek. (E. E. felv.) Az ígéret szép szó... T öbbször hírt adtunk róla, hogy Nyíregy­házán, az Ady End­re utcán újfajta építési móddal kívánják meg­gyorsítani a lakásépítke­zést. Az Ibrányi Építő- és Szakipari Szövetkezet vál­lalkozott a „No-fines” technológia meghonosítá­sára, amellyel évente 80— 100 lakás vázszerkezetét lehet kiönteni. Az új mód­szert Angliából vásárolták meg, különleges gépek kellenek hozzá, szigorú technológia. Legutóbb, augusztus 12- én már egy képet is kö­zöltünk, hogy megkezdő­dött a földmunka az ala­pozáshoz. Két nappal ko­rábban, a szövetkezeti építőipar gondjairól szóló cikkünkben viszont az szerepelt, hogy ennél az építkezésnél több hónapos késés van. Mi az igazság? Ha az eredeti terveket nézzük, akkor valóban igaz a 4—5 hónapos késés, hiszen az építők, a beru­házó nyíregyházi lakásszö­vetkezet korábban azt nyi­latkozta. hogy májusban indulhat az építkezés, eb­ben az évben már állni fog az első 108 lakásos ház. Csakhogy menet közben derült ki: a tervek nem a legjobbak. A SZÖVTERV — mint annyiszor — most sem remekelt. Az építési terület sem állt tel­jes egészében rendelkezés­re, elhúzódott a szanálás. Az alapozásnál gondok vannak, a magas talajvíz­szint miatt módosítások szükségesek, ami késlelteti az építést. A külföldi gé­pek valószínűleg a falak öntésének idejére hiányta­lanul megérkeznek, vi­szont tapasztalatok híján nem biztos, hogy az eddigi lemaradásból be tudnak hozni valamit. Persze, ha azt nézzük, hogy az építkezésre még szerződést sem kötöttek, akkor „jól állnak”, hiszen a munkálatok korábban kez­dődtek. Ha megvizsgáljuk az érveket a késésre, akkor szintén akad olyan magyarázat, amit el kell fogadni. A beruházó, a tervező és a kivitelező egyenként indokolni tud­ja, hogy mi akadályozta a tényleges munkát. Mind­ezt mi nem tudjuk felülbí- nálni, nem is vagyunk il­letékesek rá. Egyet viszont tudunk: a szép ígéreteknek csak ak­kor van hitelük, ha valóra is váltják őket. L. B. PADLÓT SÚROL TANÁR ÉS DIÁK Átadás előtt az új iskolában A finommechanikai tagozat negyedikesei Jeles László szak­tanár irányításával a forgácsológépeket állítják be a mű­helyekbe. (Cs. Cs. felv.) Ezerötszáz ablaka van az új nyíregyházi fémipari szak- középiskolának, mely a Jó- saváros peremén magasodik látványos külsejű épületei­vel. S ez a másfél ezer ab­lak mind ragyog — fényesre sikálták az új intézmény ta­nárai, diákjai. Augusztus eleje óta heti váltásban dol­goznak itt a diákok, akik szeptemberben beülnek a pa­dokba, és oktatóik, akik majd elébük állnak. Ezekben a na­pokban azonban még más a felállás: egymás mellett sú­rolják a padlót, söprik a port.. . — Hatszáz diákunk és mintegy száztíz pedagógu­sunk, dolgozónk vállalkozott arra, hogy a mielőbbi átadás, rendcsinálás érdekében a ta­karítást és a költözködést- beréndezést teljes egészében elvégzik — mondja az igaz­gató, Ökrös István. — Amo­lyan házi építőtábort szer­veztünk: a bejárók, a kollé­gisták és a helybeliek dol­goznak az egyes turnusok­ban július 31-től négy héten át. Mellettük a tanárok, az iskola gazdasági dolgozóival együtt. Egy tanári brigád ép­pen most fejezte be az ab­laktisztítást ... A tanműhe­lyekbe már megkezdtük a beköltözést is. Ebben — és az egész vállalkozásunkban — óriási segítséget ad jó né­hány nyíregyházi vállalat. Rakodógépeket, járműveket, irányítást kaptunk például a HAFE-től, a Volántól, az ÉPSZER-től, az MHSZ-től, hogy csak néhányat említ­sek. — Valóságos „haditervet;’ készítünk minden napra — mutat egy jókora papírlapot az igazgató. — Bőséggel van teendő: folyik a szerszámgé­pek. műszerek átszállítása, a tornaeszközök, a bútorok, a könyvtári polcok vagy a rajzgépek beállítása... Elso­rolni is sok. Az új szakközépiskola fo­lyosóit, emeleteit bejárni sem kis dolog, s ugyanez el­mondható a külső területről is. Mintegy négy hektáron fekszik az intézmény — há­tul lelátós ministadion, elöl terjedelmes terasz nyújtózik, oldalt most simítják a többi sportpálya helyét, készítik a füvesítéshez, virágágyakhoz a terepet. Biztosak lehetünk abban: a mostani lendület­ből futja még jó ideig az új szakközépiskolában tanárnál és diáknál egyaránt. (tarnavölgyi) Tizennyolc szabolcsi résztvevő Anyagbeszerző társulás ipari szövetkezeteknek Tizenötödik éves és a közel­múltban — rövid idő alatt — már két élettársa volt a fiatalkorú V. Ilonának. A. tárgyaláson ezt mondta: „Nem kellettem apám­nak, aki másodszor nősült, ezért állami gondozásba kerültem”. Az intézeti légkört és a fegyelmet azonban nem akarta megszokni, onnan rendszeresen megszökött. Közben pénz és állandó munka­hely nélkül, kétes körülmények között tartotta fenn magát. Ván­dorlása közben jutott el Olcsva- apátiba, ahol második élettársá­val és annak szüleivel lakott. Ebből a családból — élettársa édesapjával együtt került előzetes letartóztatásba, majd a fiatalko­rúak bírósága elé. Idősebb Csercsa Géza életútja is nagyon tekervényes volt ed­dig: többször volt büntetve és tavaly őszön szabadult 12 évig tartott büntetésének letöltéséből, amelyet emberölés miatt kapott. A bíróság előtt Csercsa a bibliai szamaritánusnak tüntette fel ma­gát, aki megsajnálta a szánalom­ra méltó, céltalanul csavargó lányt és befogadta hajlékába. Csercsának azonban jól jött a kis ingyenpásztor, a lány segí­tett neki a jószágot naponta ki­hajtani és őrizni. Csercsa ugyan­is községi pásztor volt Olcsva- apátiban. Egyik alkalommal ittas vendé­get fogadtak Csercsáék. A ven­dég a fiatalkorú V. Ilonának akart udvarolni, s annak köze­ledését még idős Csercsa sem el­lenezte, noha a vendég fia élet­társára vetette ki hálóját. Iszo- gatás, zenélgetés közben (a zenét Csercsa szolgáltatta) V. Ilona egyre közelebb került a kalandot kereső sértetthez, majd egy al­kalmas pillanatban kilopta a zse­bében lévő 4700 forintot, amelyet aznap szedett össze a tsz-tagok- tól a tsz által végzett különböző szolgáltatásokért. Csercsa Géza pár nap múlva sertéseket vásá­rolt a könnyen szerzett pénzen. A sértett — a szégyenkezés mi­att — nem tett feljelentést: ne tudjanak róla, hogy mi történt. A rendőrség azonban tudomást szerzett a történtekről és Cser- csáéknak felelniük kellett. A fia­talkorú vollomása szerint Csercsa biztatta őt arra, hogy a sértett pénzét vegye el. Csercsa azonban tagadta ezt. Szerinte a sértett 1400 forintot a muzsikálásért adott neki, míg a többi pénzt a fiatalkorú lánynak ajándékozta, „csak úgy”. A meglopott fiatal­ember pedig részegsége miatt a történtekre nem emlékezett. A bíróság zsebtolvajlás útján elkövetett lopás büntette miatt a fiatalkorú javítóintézeti nevelését rendelte el. Csercsa esetében nem látta bizonyítottnak fejbújtói vagy bűnsegédl szerepét a pénz megszerzésében, ezért orgazda­ság elkövetésében mondta ki bű­nösnek és 1 év 6 hónapi — fegy- házban végrehajtandó — szabad­ságvesztésre, és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Csercsa esetében az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész Tizennyolc szabolcsi ipari szövetkezet tagja annak a tár­sulásnak, amely építő-, faipa­ri és kohászati termékek be­szerzésével foglalkozik. Az anyagok elhelyezéséért is fe­lelős debreceni iroda öt me­gye ipari tagszövetkezeteinek szükségleteit látja el. A megyénkbeli közösségek belépésükkor 690 ezer forint forgóalappal járultak hozzá a szervezet működéséhez: En­nek fejében lekerült a vál­lukról az anyagbeszerzéssel együtt járó gondok nagy része. A szabolcsi tagszövetkezetek közül kilenc folytat építőipa­ri tevékenységet. A társulás évente 200 mil­lió forintos forgalmat bonyo­lít le, s ennek 20 százaléka irányul megyénkbe. A szer­vezet közvetlenül a gyártó­művekkel van kereskedelmi kapcsolatban. Miután az egy­ségek tisztán látják az előt­tük álló feladatokat, leadják anyagszükségleti igényüket. Ezt követően a társulás ügy­intézői nyakukba veszik az országot és igyekeznek a le­hető legrövidebb idő alatt megvásárolni, illetve a meg­rendelők által közölt helyre továbbítani a szükséges anyagokat. Erre kétféle lehe­tőség van. Vagy közvetlenül a gyárból küldik az anyago­kat úgynevezett tranzit úton, vagy a korszerű debreceni központi telepen tárolják és a szövetkezet vezetőségének kérése szerinti időpontban szállítják. Ellenőrzés a „mozgó vendéglőkben“ Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, tekintettel az idegenforgalmi és üdülő fő­szezonra, hat megyei és a fővárosi felügyelőség közre­működésével augusztus első felében „villámvizsgálatot” tartott 56 helyen, a belföldön közlekedő expressz és gyors­vonatok étkező- és büféko­csijaiban, mozgóárusainál és a fővárosi pályaudvarokon. A vizsgálatról most elké­szült összefoglaló, általános tapasztalatként állapította meg, hogy mind a pályaud­varokon, mind a vonatokon megfelelően szolgálták ki az utasokat, bár a mozgószol­gálat árusítóhelyei elavultak és helyszűke miatt nincs le­hetőség az' áruk hűtésére. Éppen ezért elismeréssel szól­tak az ellenőrök arról, hogy a vállalat gondoskodik az árusítóhelyek készleteinek folyamatos, gyakori feltölté- sérői, kiegészítéséről. Az áruk minősége — eltekintve a pályaudvarokon talált né­hány száraz szendvicstől — megfelelt a követelmények­nek. Hasonlóan rendben ta­lálta a vizsgálat az árusító automatákat. Kifogásolták vi­szont az ellenőrök a szűkös tej- és tejtermék-kínálatot; joggal, hiszen a vizsgált pá­lyaudvari üzletek közül mindössze négy árusított te­jet és kakaót, öt kefirt és joghurtot. Ugyancsak keve- selték a dohány- és az aján­dékboltok választékát. Vég­eredményben azonban a pá­lyaudvarokon az utasok, a várakozók ellátását kedvező­nek ítélte az ellenőrzés. A vásárlók érdekvédelmé­nek megfelelően foglalkozott a vizsgálat az árakkal, elő­írt feltüntetésükkel és a szá­molással is. Ezen a területen már többet büntettek, mint dicsértek az ellenőrök. A vo­natok éttermeiben, mozgó­árusainál sok helyen hiá­nyoztak az árjelzők, s bár többségében kisebb összegek­kel, de gyakran csapták be a vevőket hamis számolással. Az ellenőrök 37 próbavásár­lásánál 16 esetben összesen 62 forinttal számoltak töb­bet az árusok, főleg a pá­lyaudvari üzletekben. A Hajdú expressz bisztrójának vezetője viszont 56,30 forin­tos fogyasztásnál tíz forint­tal számolt többet, a Keleti pályaudvar egyik büfése pe­dig 45 forint értékű vásár­lásnál 7,30 forinttal károsí­totta meg vevőjét. Hiányos­ság, hogy szinte sehol sem jelezték a vásárlók könyvé­nek meglétét. Az Országos Kereskede.lmi Főfelügyelőség felhívta az Utasellátó Vállalat vezetőit, hogy rövid időn belül gon­doskodjanak az áruk megfe­lelő hűtéséről és a vevők tá­jékoztatásáról. A szabályta­lanságokért az illetékes fel­ügyelőség tíz esetben 10 500 forint pénzbírságot rótt ki és három ügyben vállalati fe­gyelmi eljárást kezdeménye­zett. n nyírbátori zenei tábor hangversenye Nyíregyházán A nyírbátori nemzetközi if­júsági vonós zenei tábor im­már a második éve működik közre abban, hogy a hazai és részben külföldi ifjú hegedű- művészek és tanárok hang­szertudását elmélyítse. Az elmúlt évben a barokk mu­zsika, ebben az évben a bé­csi klasszikusok, elsősorban Beethoven és Mozart zenéje volt a tanulmányok központ­jában. A zenei tábor ifjú résztvevőiből alakult zene­kar augusztus 16-án a me­gyei művelődési központ hangversenytermében mutat­kozott be a nyíregyházi kö­zönségnek. Első számként Mozart Ido- meneo nyitánya hangzott el Jancsovics Antal karmester vezényletével. A mű mind­végig sötét moll hangzása, kíméletlen disszonanciái, a második téma lágy sóhajai, melyek a lendületes C-dúr szakaszt készítik elő, jól ér­vényesültek a zenekar és a karmester jól összeforrott muzsikálásában. Második számként Mozart A-dúr hegedűversenyét hal­lottuk Mihail Vaiman (Moszkva) előadásában. Pa­zar technikai játékában sem­mi gépiesség, magát mutoga­tó virtuozitás nem volt, el­lenkezőleg: a hegedűnek bol­dogító, lelkes öröme zengett ki játékából. A szünet után Mozart: Sinfonia concertante hegedű­re és brácsára hangzott el, Natali Morozova (Leningrad) és Daniel Meerovics (Lenin­grad) előadásában. Ez a mo­zarti interpretáció a maga or­ganikus dallamrajzával, plasz­tikus formáival, az előadók kivételes instrumentális ta­lentumával megmutatta, hogy nagy és komoly zenei fela­datok megoldására hivatott kiváló muzsikusokat hallot­tunk. Befejező számként Beetho­ven I. szimfóniáját hallot­tuk. Jancsó Antal karmeste­ri pálcája nyomán a lassú bevezetés várakozást keltő dinamizmusa, a gyors főté­ma energikusan magasba tö­rő témája, a Menüett tétel száguldó tempója, az élénk és vidám finálé valóban mű­vészi élményt nyújtottak. Ez a hangverseny is fé­nyes bizonysága volt annak, hogy a nyírbátori zenei tá­bor betölti feladatát, teljesí­ti a hozzá fűzött reménye­ket. Vikár Sándor (Paál László felv.) OÁZIS-PALACKOZÁS Vastagon fog az árasak ceruzája

Next

/
Oldalképek
Tartalom