Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

1978. augusztus 18. KELET-M AGYARORSZÁG 3 „A kisipar célja, hogy a szocialista gazdálkodó szervek tevékenységét kiegészítve, elsősorban az állampolgárok ré­szére javító, karbantartó és egyéb szolgáltatást végezzen.” (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa) A KÖZELMÚLTBAN na­pilapjaink egymás után két cikket is közöltek a magán­kisiparosok helyzetéről, tö­rekvéseiről. Az egyikben szá­mokkal, példákkal bizony­gatják, hogy megnyugvást és létbiztonságot adott a kisipa­rosoknak az ötéves helyi iparpolitikai terv, amely sze­rint az állam évente több milliárd forint értékű mun­kát vár a kisiparosoktól. A másik cikk az elejétől a vé­géig azt példázza, hogy sok kisiparosnak csak a vissza­élések leplezésére, a harácso- lásra kell az iparjogosítvány. Ezt követően egyik ismerő­sünk feltette a kérdést: „Ezek után melyik cikk sze­rint ítéljem meg a kisiparo­sok helyzetét, törekvéseit?” Persze nem egy cikk, de még egy cikksorozat sem ele­gendő a magánkisiparosok helyzetének, törekvéseinek sokoldalú elemzéséhez. Aki azonban ismeri a számok, tények sokaságát, az tudja, hogy a magánkisiparosok nagy többsége a lakosság szolgálatát tekinti elsőrendű feladatának. Ismerünk órás­mestereket, akik a hetedik évtizedüket tapossák, mégis kora reggeltől késő estig dol­goznak műhelyükben. Már nyugdíjba vonulhatnának, de nem tudják otthagyni az ap­rószerszámokkal felszerelt javítóasztalokat, mert tud­ják, hogy kevés az órásmes­ter. Ismerünk lakatosokat, akik tíz-tizenöt tanítványt neveltek. Százával, ezrével dolgoz­nak ilyen kisiparosok az or­szágban. Társadalmunk meg­becsüli őket. Sokan kaptak kitüntető oklevelet több év­tizedes munkásságukért. S nemcsak a mesterek idősebb nemzedéke, hanem a fiatal iparosgeneráció is mind töb­bet tesz a lakosság igényei­nek kielégítéséért, nemegy­szer pótolja az üzletek kira­kataiból hiányzó cikkeket, újdonságokkal, találmányok­kal jelentkezik a hazai és a nemzetközi piacon. A közel­múltban előfordult például, hogy egy fontos importter­mék elkészítése késlekedett 35 forintot érő külföldi tömí­tőgyűrűk hiánya miatt: egy kisiparos találmánya megol­dotta a problémát. A szolgáltatás, a javítás a kisiparosok fő feladata. De gyakran kapunk hírt arról is, hogy a kisiparosok évtizedes szakmai gyakorlata, munká­ja kedvezően egészíti ki az állami ipar termelését. Egy statisztikai jelentés szerint évente négy-ötszázmillió fo­rint értékű terméket expor­táltak a magyar kisiparosok a külkereskedelmi vállalatok közreműködésével, mintegy 700 millió forintnyi import alól mentesítették a népgaz­daságot, és két-hárommilli- árd forintnyi állami export időbeni kiszállítását segítet­ték elő. Ami hazai küldeté­süket illeti: az az ötödik öt­éves tervben, a lakáskarban­tartásban például, a kisipa­rosok munkájának a meg­duplázását igényli. VÁROSBAN ÉS FALUN egyaránt kevés a hozzáértő kisiparos. Sok faluban nincs szabó, 'hiányzik a villany- szerelő és a borbély. A köz­érdek, az ésszerűség tehát megköveteli az önálló mes­teremberek támogatását. A Kisiparosok Országos Szö­vetsége szervezetten folytat­ja a megfelelő szakképzett­ségű emberek felkutatását és elhelyezését ott, ahol nincs elég szakember. Az állam- igazgatási szervek lehetősé­get biztosítanak, hogy a más területen alkalmazásban le­vők soron kívül iparjogosít­ványt kapjanak, ha úgyneve­zett ellátatlan vidékre kíván­nak menni. Ide tartozik az az intézkedés is — ami nem eléggé köztudott —, hogy 1977 januárjától újabb ked­vezményben részesülnek azok a kisiparosok, akik a falvakban, községekben vagy a városok ellátatlan terüle­tein vállalkoznak lakossági szolgáltatásra. Ha munkáju­kat példásan végzik, akkor a további két év helyett há­rom évig kaphatnak például adómentességet. Az ilyen és hasonló rendelkezések hatá­sára a kisiparosok létszáma 3600-zal nőtt. Az állami szer­vek rendszeresen javítják a kisiparosok anyagellátását. A jól végzett munka pedig biz­tosítja a mesterembert meg­illető társadalmi megbecsü­lést. MINDEZÉRT KÖTELES­SÉG a törvények tiszteletben tartása. Senki sem tagadhat­ja, hogy az utóbbi években a kisiparosok körében megszi­lárdult a törvény tisztelet; ezt jelzi például, hogy szá­mos megyében egyetlen kis­iparost sem kellett felelős­ségre vonni ártúllépésért. De előfordult másutt az ellenke­zője is. Ilyen esetről, ilyen kisiparosról szólt a már idé­zett második cikk. De lehet-e néhány ember üzelmein ke­resztül megítélni az egész kisiparosságot? Ezzel kap­csolatban hadd hívjuk tanú­nak ismét a számokat: éven­ként és megyénként 20—25 személytől vonják meg az iparjogosítványt különféle okok, törvénysértések miatt, jóllehet több tíz ezer kisipa­ros tevékenykedik az ország­ban. Nyilvánvaló, hogy is­merősünk, aki egy felháborí­tó visszaélésből, egy villany- szerelő kisiparosnak álcázott kontár tevékenységéből ítéli meg a kisiparosok helyzetét, törekvéseit, téved. Valóban: a kisiparosok egy szűk réte­ge itt-ott megpróbál jogtalan előnyökhöz jutni, harácsolni. De ez nem lehet ok a többi, hasznos munkát végző kis­iparos elmarasztalására, hi­szen sok esetben éppen a kisiparosok hívják fel az il­letékesek figyelmét a tör­vénysértőkre, az üzérkedők­re. Ha a szóban forgó inter­pelláló csak egy ember vé­leményét tükrözné, felesle­ges lenne a kérdés további tisztázása. A kisiparosok helyzetének, törekvéseinek megítélése körül azonban mások is, másutt is vitatkoz­nak. Ezek a viták gyakran csapnak át végletekbe: egy­részt túlbecsülve, másrészt lebecsülve a mesteremberek szerepét. Egy nyírségi ta­nácselnök beszélgetésünk közben például kifogásolta az új ipartörvényt, amely­nek értelmében háromezer­nél kevesebb lakosú közsé­gekben működési engedélyt adnak ki olyanoknak, akik­nek iparjogosítványuk nin­csen, de eddigi gyakorlatuk alapján vállalkoznak arra, hogy elvégzik a legszüksé­gesebb javításokat. Ezek azok a vegyesjavítók, akik új árut nem készíthetnek, csak az elromlott zárat, csa­pot, villanykapcsolót stb. ja­víthatják. „Minek szaporít­juk az üzérek, harácsolok táborát, mikor úgyis sokan vannak!” — érvelt a tanács­elnök. S közben megfeledke­zik róla, hogy körülötte 16 községben nincs villanysze­relő, továbbá arról is, hogy az apró-cseprő javításokból, ha mégoly sok van is belő­lük, túlzott keresetre nem le­het szert tenni. TEHÁT SZÜKSÉG VAN kisiparosokra, akár új cikke­ket gyártanak, akár vegyes­javítók. Nekik pedig szüksé­gük van a megbecsülésre, a bizalomra. Ezért nem lehet egy napon emlegetni a be­csületes. hasznos munkát végző kisiparost az üzérek­kel, csalókkal, kontárokkal, harácsolókkal. £. F. SZABOLCSI PORTRfiK A népművelő T alálkozunk néha embe­rekkel, akik életük de­rekán jutottak célba. Ilyenkor hangzik el a sok bölcsességet tartalmazó meg­állapítás: az ember „pálya­választása”, helyének kere­sése olykor egy életen át is eltarthat... Krasznai László most 46 éves, végzettsége szerint bio­lógia—földrajz és mezőgazda- sági ismeretek szakos tanár. Tizenhat évig tanított, leg­utóbb Gáván. Talán nem sze­rette igazában a nevelői hi­vatást? — Szerettem — mondja el­tűnődve. — Jó szívvel és tel­jes emberként csináltam is 16 évig. De akkor is úgy tapasz­taltam, olyan fajta vagyok, akinek valahogyan szűk az iskola. Ezért voltam benne szinte minden közös meg­mozdulásban, MHSZ-titkár voltam, lőteret építettem, fát ültettem, tánccsoportot vezet­tem ... Mégis vége szakadt a pe­dagógus pályafutásnak. Köz­vetlen okként személyi nézet- eltérést említ, amiből azt a következtetést vonta le: jobb ha továbbáll. De Krasznai László nemcsak „továbbállt” egy másik iskolába, hanem talán önmaga számára is szokatlan munkát vállalt, a gávai ipari szövetkezet bőr­díszműves részlegének a ve­zetője lett. — Jó volt nekem a kétéves termelési gyakorlat. Több élettapasztalatra tettem szert itt két év alatt, mint az egész pedagógus pályafutásom ide­jén. A két év azt is bebizonyí­totta, mégsem ez az ő igazi munkaterülete. S újra vál­tott ... — Hetvenkettőben a Nyír­egyházi Városi Tanács műve­lődési osztályáról megkeres­tek, nem lenne-e kedvem a népművelési munkához? Ak­kor alakult a városi művelő­dési központ. Elvállaltam, ketten voltunk akkor. Ez volt a VMK hőskora, kettőnknek volt egy íróasztala. Két évig dolgoztam a VMK-ban, első­sorban az ismeretterjesztő munka összehangolása volt a feladatom. De akadt itt más is, a paraván cipelésétől a különböző kiállítások rende­zéséig ... Krasznai László a két év alatt szerezte meg a második szakmáját, sikerrel elvégezte a Népművelési Intézet által szervezett 2 éves népművelési kiegészítő szakot. Most már a pelagógusi oklevél mellé a szakképzett népművelői ok­levél is megvolt. De jobban vonzotta a gyakorlati népmű­velői munka, mint a művelő­dési központban rá háruló irányító, koordináló tevé­kenység. Ismét tovább­ment . .. — Hetvennégyben a nyír­egyházi városmajori párt- és művelődési ház igazgatója lettem. Sok fantáziát láttam az új művelődési házban, amely a város egyik új lakó­negyedében, egy kőrengeteg­ben nyílt meg. Négy évig dolgoztam itt. — Különösen jó érzéssel emlékezem a környezetalakí­tásra, amelyben mi is részt vettünk. Megalakítottuk a város akkor egyetlen citera­Az apagyiaknak Jó áruellátást nyújt ABC-kisáruházuk. (Hammel J. felv.) AKADOZÓ ELLÁTÁS - „FOGHÍJAS" VÁLASZTÉK Mozgóbolt a tanyán Friss kenyérrel, tejjel, fon­tosabb élelmiszer- és vegyi­cikkekkel az egész megyét átfogó ÁFÉSZ-bolthálózat látja el Szabolcs-Szatmár fal­vainak lakosságát. Az ezer­nél kevesebb lélekszámú kis­községekben 120 bolt, illetve kiskereskedelmi egység mű­ködik, melyek 1977-ben kö­zel 280 millió forint értéket forgalmaztak. Ezek több, mint fvegyesbolt, 4 üz­letben csak húst, 2 helyen zöldség-gyümölcsféléket áru­sítanak. Az elmúlt évek fej­lődése ellenére 5 italbolt zenekarát. Én magam is ját­szottam benne. A legtöbb él­ményt a nyugdíjasklub adta nekem, az idős emberek oda­szoktak a művelődési házba. Közös kirándulásokra is vit­tem őket. Megpróbáltunk a bérházakba is „betörni”, több-kevesebb sikerrel. Kap­csolatot építettünk ki a kör­nyező üzemekkel, vállalatok­kal. így a MEZŐGÉP válla­lattal is. S egy hónapja Krasznai László „feladta” a városma­jori művelődési ház igazgatói posztját és elment a MEZÖ- gép vállalathoz ' üzemi nép­művelőnek. Hivatalosan: köz- művelődési előadó a személy­zeti és oktatási osztályon. Ez most már végleges? — Azt hiszem, igen. Bár még egy hónapja vagyok a vállalatnál, a benyomásaim jók. Szokatlan ugyan, hogy blokkolni kell, mint bárme­lyik dolgozónak, de van ál­landó kilépőm. Nem vagyok megkötve. Mint üzemi nép­művelő, szeretném hasznossá tenni mindazt, amit eddig pe- dagógus-részlegvezető-városi népművelési szakemberként szereztem. Nem a pénzért jöt­tem ide, hisz mindössze 100 forinttal kapok többet, mint a Városmajorban. Azt is tu­dom, az üzemi népművelés­nek még kevés a hagyomá­nya, kiforratlan, de éppen ezért látom jó terepnek. El­sősorban a szocialista brigá­doknak szeretnék segíteni. Azt is tudom, egyedül nem boldogulnék, a vállalati párt-, szakszervezet, KISZ- és egyéb szervek nélkül. K rasznai László pályájá­nak helyszínei, munká­jának formái változtak az évek során. De az eredeti cél aligha: emberekhez közeli munkát végezni, hatni rájuk, nevelni őket. Anélkül, hogy nevelőnek nevezné magát. Tulajdonképpen ezt teszi új munkahelyén Is ... , <P. G.) napjainkban is üzemel a kis­községekben. Hasonló a helyzet a 90 kül­területi,/ tanyai üzletben is. Ezekben tavaly 130 millió forint értékű árut vásárolt meg a lakosság. Nagyobb ré­szükben élelmiszerek, ház­tartási cikkek kaphatók. Az italboltok száma még min­dig sok: 12 a 90-ből. A MÉSZÖV felmérése sze­rint 21 kisközségben és 13 tanyán még nein Igazodik az, árukínálat a kereslethez. Gond, hogy az ellátás nagy különbségeket mutat a bol­tok között alapvető élelmi­szereinkből. Kenyér és pék­sütemény — a szállítás idő­szakos akadozását nem szá­mítva — rendszerint naponta érkezik a településekre. Ja­vult a minőség is. Péksütemé­nyekből viszont szegényes a választék — akár tejtermé­kekből. A külterületi boltok Rend, tisztaság és bő áru­készlet várja a vásárlókat a rozsrétbokori vegyesboltban. 23 százalékában egyáltalán nem kapható tej és tejké­szítmény — nem igényli a lakosság. Huszonegy helyre 1—4 naponként, 48 tanyai üz­letbe naponta szállítják e fontos élelmiszereket. Tőkehúst mindössze né­hány településen mérnek, a boltok 40 százalékában pedig húskészítmény egyáltalán nem kapható — elsősorban külterületeken. Ahol pedig árusítanak, ott is csupán 2— 3 féle a kínálat. Ezt a hi­ányt némileg ellensúlyozza, hogy jó pár helyen vágott baromfi és mirelitek is kap­hatók. Nem megfelelő az áru- és göngyölegszállítás. A túraké­sések, a csúszások, a gön­gyölegek felhalmozódása, a nem megrendelések szerint zajló szállítás itt okozza a legtöbb nehézséget. Az ÁFÉSZ-ek legtöbbször saját járműveikkel hozzák-viszik az árukat. Ez pedig többlet­kiadást jelent. Gondot okoz, hogy az el­adók alig több. mint fele rendelkezik szakmai képesí- ' téssel., Nem kevésbé nehéz az utánpótlás. Á munkakö­rülmények, a szociális ellátott­ság színvonala jóval elmarad az egyébként is alacsony me­gyei átlag mögött. A felada­tok megoldása jelentős fizi­kai megterheléssel jár, s a fi­zetés is alacsonyabb, mint a szabolcsi átlag. Mindez el­riasztja a pályakezdőket. A munkakörülmények ja­vítását szolgálta, hogy tavaly 26 üzletet bővítettek illetve korszerűsítettek. Az ötödik ötéves terv végéig 10 újabb bolt átadását illetve felújí­tását tervezik külterületen, kisközségekben. Az ÁFÉSZ- ek nagyobb fejlesztésre ké­szülnek a következő tervidő­szakban: várhatóan több, mint 30 millió forintot köl­tenek a hálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára. Szabolcs-Szatmárban fő­ként a nyíregyházi, nagykál- lói és a nyírbátori járás te­rületén élnek sokan kisköz­ségekben, tanyákon. Számos apró, 100—200 lakosú telepü­lésről hiányzik a bolt. Az ott lakók több kilométerről szerzik be mindennapos élel­miszereiket is. Így ezekben a körzetekben — mivel számolni kell a ta­nyák fennmaradásával — szükség van a mozgókeres­kedelem megszervezésére. Ezt lehetővé teszik a viszony­lag kedvező útviszonyok, a portalanított utak. Ahol ke­vés az ellátottabb, nagyobb települések száma — mint Fehérgyarmat, Csenger, Vá- sárosnamény környékén —, ott célszerű megszervezni iparcikkek árusítását is a mozgókereskedelem kereté­ben. Jelenleg csak a Nyíregy­házi ÁFÉSZ rendelkezik egy mozgóbolttal. A járművet szabadságolások, leltározá­sok, betegségek, tatarozások idején hasznosítják. Szükség lenne több,új gépkocsira, de egy-egy megfelelő autó ára nagyon magas. A hálózat létrehozását Nagykálló, Bal- kány, Üjfehértó ellátási kör­zetében tervezik az ÁFÉSZ- ek a következő tervidőszak­ban. H. Zs. Kölcsönös megbecsülés, ■ ■■ I ■■ ■■ a ■ a kölcsönös bizalom Harmincmilliós fejlesztés a falusi üzlethálózatban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom