Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. augusztus 12. Itt 108 lakás lesz Nyíregyházán az Ady Endre utcán egy újabb 108 lakásos lakóház alapozási munkáit kezdték meg az Ibrányi Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói. Bodrai László és Harsá- nyi József az épülő tömbházak alapjának földmunkáit végzik kotrógép segítségével (Cs. Cs.) Krúdy nyomában Nyíregyházán Lelakható korszerűsítés Ha a tanácsi bérlakást korszerűsíteni, illetőleg komfortosítani akarjuk, kit terhel ennek a költsége — a bérlőt-e, vagy a bérbeadót? Az 1/1974. (I. 9.) Mt. számú rendelet módosítása alapján a bérlő a teljes költséget beszámíthatja a lakbérbe: a) ha a lakás átadásakor észlelt hibák, a hiányosságok megszüntetésérői a bérbeadó helyett a bérlő gondoskodott; b) ha a bérbeadót terhelő egyéb olyan munkát végeztetett el a bérlő, amelynek költségét egy összegben nem követelheti a bérbeadótól; c) ha a lakás átalakításával, illetőleg korszerűsítésével a lakásnak vagy az alapterületét, vagy a komfortfokozatát, vagy a lakószobáknak a számát növelik. Az a) és b) pont voltaképpen „értelemszerűen” meghatározza azoknak a munkálatoknak a körét, amelyeknek teljes költsége lelakható. Másképp áll a helyzet a c) ponttal; minden olyan munkálatnak a költsége teljes egészében a bérlő által lelakható, amelynek eredményeként — vagy nőtt a lakószobák száma, — vagy bővült a lakás alapterülete, — vagy emelkedett a lakás komfortfokozata. A lakószobák számának és a lakás alapterületének növekedése könnyen megállapítható tény, tehát itt vitára aligha kerülhet sor. A rendeletek részletesen előírják, hogy milyen jellegű korszerűsítési munkák eredményeképpen növekszik a komfort- fokozat. A fürdőhelyiség létesítése a komfort nélküli lakást félkomfortossá, villanyvagy gázboylernek a beépítése a lakást komfortossá alakítja. Az idevágó lakásátalakítási és -korszerűsítési munkák költségei teljes egészében le- lakhatók. Ez annyit jelent, hogy a lakbérnek csak 25 százalékát kell fizetni egészen addig, amíg a lakbér másik része, a 75 százalék ki nem egyenlíti a költségeket. A tanácsi bérlakás korszerűsítéséhez a lakás fenntartója, az ingatlankezelő vállalat előzetes hozzájárulását kell kérni. Megtagadás esetén a bíróság előtt lehet az igényt érvényesíteni, mert bírósági ítélettel pótolható az IKV megtagadó nyilatkozata. A lakások korszerűsítésével kapcsolatban az Országos Takarékpénztártól építési kölcsön igényelhető. (—i —gy) Konyakos vadkacsa szerecsendióval Városnéző sétára csatlakoztunk a nyári egyetem résztvevőihez. Krúdy nyomában indultunk el, s ki mást hívhattunk volna segítségül barangolásunkhoz, mint Krúdy Gyulát? „A mai emberek nem is igen emlékeznek arra a regényes, sőt vadregényes Nyíregyházára ...” Akkor a 20. volt a városok sorában, girbe-gurba utcákkal, nádtetős házakkal, csupán 15—20 emeletes épülettel. Ott állt a Krúdy-család háza, ahol ma a rádióstúdió épülete van, ott szövődött a szerelem az ifjúúr és a szolgálóleány között. Az író e szerelem gyermekeként jött világra — törvénytelenül — a mai Vöröshadsereg úti 8- as számú házban. Később, látván, hogy tartós az érzelem, visszafogadták a szülők a leányt, s a gyermek ott, a családi házban hallgatta nagyanyja meséit, babonáit régi időkről. „Eltűnt a Bujtos, diákoknak, varrólányoknak és halálos párbajoknak találkozóhelye ... Ide szökdöstek ki a kisasszonykák és régen porrá vállott gavallérjaik, hogy nevük kezdőbetűjét a padba, vagy a hársfa kéregjébe bevéssék.” Mit szólna vajon most Gyula úr, ha látná: a százéves házak mellé — melyek között ő is sétálgatott — városliget, főút, új városrész épül? „A városban még nádasházak voltak, amelyekben kis ablakok mögött epekedő fiatal nők, mániákus vénasszonyok, bogarászó, elgondolkodó öregemberek laktak.” De volt már kőszínház is, Casinó is, 4000 kötetes könyvtárral, s nemcsak „gyanús kis kávéházak: a Betyár, a Vörös Tehén, a Zabolch- vezér” működtek, de több mint tíz egylet is volt, például a Jótékony Nőegylet, a Színpártoló és Zeneegyesület, a Dalárda — ezek voltak a kulturális élet színhelyei. Ebből a régi Nyíregyházából indult Krúdy. Nézzük meg a Kossuth szakközépiskola épületét: ez volt az evangélikus főgimnázium, melynek falai között keserves diákéveket töltött. Utána elsétálhatunk a Bessenyei (az egykori Károlyi) kertbe, ahol annak idején a Rózsakerti- féle nagyvendéglő fogadta a megye kiskirályait. „Itt tanyáztak azok a híres beduinok, akik a szép Rózsa- kertiné jóvoltából és puha tenyeréből jeges fehér kendővel homlokukon folytatták egyik napból a másikba az eleven kártyát, a mélázó cigányozást, vagy keserves dá- ridót.” Menjünk be a hűvös múzeumba, ahol két szobába gyűjtötték össze az író ereklyéit. Halovány a világítás, biztosan örülne neki, hiszen élete utolsó napjaiban már villanyra sem tellett, gyertyafénynél húnyta le a szemét. Itt vannak személyes tárgyai, az a néhány darab bútor, amije még volt, s a múzeum legutóbbi szerzeménye: egy portré, melyhez 1925-ben még modellt állt. Sétánk a Sóstó nélkül elképzelhetetlen. Itt is nyomáA városnéző séta résztvevői a Svájci-lak előtt. ban járunk. A Svájci-lak békéje, nyugalma mit sem változott azóta. Második feleségével és lányával töltött itt pár hetet 1924-ben. Itt mindig megnyugodott, figyelte a titokzatos erdőt, a tölgyfákon szaladozó cincéreket, a csendet. „A Sóstót ki tudná régi értékében ? ... Ki tudná a tónak visszhangját, holdfényét, éneklését, midőn olyan emberek vonták az evezőt, vagy elmerengve ültek a parton, akik ma már a Morgó-temetőben alusszák örök álmukat.” Utoljára 1930-ban járt Nyíregyházán. Kétkerekűvel ment el, s repülővel jött vissza, az első járattal. Ezer és ezer szál köti a szülőföldhöz, a Nyírség csendje, a nag'ybajszú-nagyhangú megyei uraságok, a nefelejcsszemű kisasszonyok hatalmas műre ihlették: 55 újságnak dolgozott, több mint 2500 cikket és 140 kötetet írt. Nyíregyháza benne van minden írásában — akkor is, ha nem nevezi meg. Azt vallotta, hogy „ennek a városnak voltam az írója.” (be—cscs) Tanárnő puskával Egy kezünkön meg lehetne számolni, hány nőtagja van a megyében működő vadász- társaságoknak. Elvben nem szabnak határt a jelentkezésüknek, de az éjszakai és a hajnali vadászatok, a sokféle társadalmi munka a vadász- társaságoknál, a hosszú gyaloglások — nem utolsósorban a család, a gyerekek, a háztartás gondjai — a legtöbb nőt távoltartják ettől a szenvedélytől. A kevesek közé tartozik Gergely Elemérné, a kisvárdai Rákóczi Vadásztársaság tagja. Amikor a kisportolt alakú három gyermekes családanya megemlítette otthon, mi lenne, ha jelentkezne ő is, osztatlan öröm fogadta az ötletet. A férje, a fia és a veje mellett így az anya lehetne a negyedik vadász a családban. Amikor a biológia—földrajz szakos kékesei általános iskolai tanárnő kartársai és tanítványai megtudták a dolgot, akadt, aki elcsodálkozott a nőiesnek nem nevezhető vállalkozáson. — Másfél éve jelentkeztem a Rákóczi Vadásztársaságnál, talán itt keltette a legnagyobb feltűnést az ötlet. Amíg a közgyűlés elé kerülhetett a felvételi kérelmem, „aprómunkákkal” bíztak meg, a vadászatokon hajtőként vettem részt. Ennek is megvolt a haszna. Kassai Józsi bácsi a vadőr sok érdekeset elmondott a vadak életéről, szokásairól, a vadászetikáról. Lényegében beavatott a vadászat rejtelmeibe. A közgyűlésen bizalmat szavaztak a tanárnőnek: felvették az első nőt a ragok sorába. — Eleinte akartak adni apróbb kedvezményeket, például, hogy ne legyek a felvezető a vadászaton, vagy a legbiztosabban eltalálható pontról én lőjek a vadra, de azt hiszem, kár lett volna elfogadni a legcsekélyebb engedményt is. Biztosan hamar rámsütötték volna, hogy persze, ő nő, neki könnyebb. Bántotta volna az önérzetemet is: ne a kivételezés réa dúvadírtást is a tagok végzik. Gergelyné sok társadalmi munkát vállal. A fácáncsibe nevelését, a tojások kihelyezését, aztán a nyúlhá- lózást is érdekes kiegészítő, valójában a sikeres vadászatot előkészítő tevékenységnek tartja. Gergelynére illik a mondás: elment vadászni, meglőtte, hazavitte, megsütötte és megeszi a család az ízletesen elkészített vadpecsenyét. Kedvencüket, a vadka- csalevest gazdagon ízesíti gyömbérrel, szerecsendióval, konyakkal vörös borral. A vadászcsalád már inkább a különleges ízű vadhúst választja ebédre a hagyományos sertéscomb helyett. Most nagy izgalommal készül az őszi „avatásra”. Ekkor régi vadászszokás szerint az új vadászt ráfektetik arra a vadra, amit lőtt, majd a társaság minden tagja ráver a jelölt legdombo- rúbb részére. Mivel női vadász még nem volt náluk, nagy lesz a dilemma; lehet, hogy itt is felkínálják az engedményt? Tóth Kornélia vén legyek én vadász! Pedig nem könnyű mondjuk 40— 50 kilométert gyalogolni a nyúlhálózásnál. Gergelynét nemrégiben nagy megtiszteltetés érte: vendégvadászatra hívta egy másik társaság. Meg kellett mutatnia, hogy nem véletlenül lett vadász. Volt olyan nap, hogy 300 varjút ejtett dúvadírtáskor. Az aktív vadászatokon kívül a társaság adminisztrációs munkáit, a vadgazdálkodásból adódó feladatokat és Meglopta munkatársát Németi László 20 éves, nyíregyházi lakos ez év március 8-án a VAGÉP vállalat Lujza utcai telepén egyik munkatársától kölcsönkért 100 forintot. A munkatárs megengedte, hogy Németi az öltözőszekrényében lévő levéltárcájából vegye ki a pénzt. Németi 500 forintot elvett, majd felváltotta, és 400 forintot visszatett. Másnap szintén együtt dolgoztak a telepen, azonban Németinek már megint nem volt pénze, ezért gondolt egyet, s mivel tudta, hogy munkatársának a levéltárcájában még maradt pénz, felment az öltözőbe és 1900 forintot lopott el a levéltárcájából. Németi az eljárás során elismerte bűnösségét, és a kárt megtérítette. A bíróság közös munkahelyen elkövetett lopás miatt vonta felelősségre Németi Lászlót és ezért 6 hónapi szabadságvesztésre és ezer forint pénz mellék- büntetésre ítélte. A szabadság- vesztést 2 évre felfüggesztették. (m) Népes közönség jelenlétében nyílt meg augusztus 11-én, pénteken délelőtt a nyíregyházi Jósa András Múzeumban Szikora Tamás festőművész önálló tárlata. A nyíregyházi születésű művész 1966-ban Leningrádban kohómérnöki diplomát szerzett, s ezt követően vették föl a Képzőművészeti Főiskolára. Jó néhány tárlaton bemutatkozott már alkotásaival, és a szabolcs-szatmári közönség is megismerhette egy nagyméretű munkája révén: a vásárosnaményi művelődési központ előcsarnokában egy 16 négyzetméteres faintarziát készített. Első önálló kiállítását Szegeden rendezte az elmúlt évben, a második a jelenlegi kiállítás Nyíregyházán. A tárlatot szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A képen: a megnyitó közönsége. (M. V. felvétele.) Hit lehet beszámítani a tanácsi lakás bérébe ? „Ennek a városnak voltam az írója" Krúdy Gyula szobra a Sóstón.
