Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
2 KEUET-MAOYABORSZÁQ 1978. augusztus 1. Kis VIT Naményban Nemzetközi zenei tábor Nyírbátorban Második alkalommal nyitja kapuit augusztus 1-én Nyírbátorban a nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábor. Idén, akárcsak tavaly, három héten át tanulnak itt a fiatal muzsikus 3k — főiskolai hallgatók és zeneiskolai tanárok, valamint szimfonikus zenekari tagok — neves hazai és külföldi tanároktól, előadóművészektől. A tábor hallgatói között most közel húsz külföldi muzsikust találunk — a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, valamint Romániából. A tavalyi tapasztalatokra építve ezúttal is lehetőség lesz a tartalmas műhelymunkára, a zenekari játék és a kamarazene tolmácsolásának elsajátítására. Az elmúlt ívben a barokk zene előadói feladataival foglalkoztak, az Mén a következő nagy stílus, a bécsi klasszikus zene szerepel a tábor programjában. Az egyéni tanulásra is lesz idő, de arra is, hogy kamaraegyütteseket alakítva nyilvános koncertekre készüljenek. A tábor résztvevőiből alakuló szimfonikus zenekar ugyanis fellép a nyírbátori zenei napok egyik hangversenyén. Ezenkívül szájmos kisebb koncerten mutatkoznak be megyénkben és Debrecenben. Miniszter vendég a táberban Miniszter vendége volt a napokban a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban működő Bagi Ilona KISZ-építőtábomak, ahol 250 szabolcs-szatmári diáklány dolgozik: dr. Polinszky Károly oktatási miniszter látogatta meg a 7500 hektáros, búza- és kuko- ricavetőmag-termesztéssel foglalkozó gazdaságban kukoricacímerező építőtáborozókat. A miniszter a munkahelyek megtekintése után ifjúságpolitikai fórumon válaszolt a fiatalok kérdéseire. Képünkön: rögtönzött eszmecsere a kukoricatábla mellett. (Kőhidi Imre felvétele) Ma kezdődik a nyári egyetem Nyíregyházán A téma: Krúdy Gyula élete, munkássága Negyedik éve rendeznek nyári egyetemet Nyíregyházán. A korábbi években a honismeret volt a középpontban, az újabb szakosodás szerint a megyeszékhely e kiemelkedő kulturális rendezvénye egy-egy jelentős jubileumi évfordulóhoz kapcsolódik. Az augusztus 1-én, kedden kezdődő nyíregyházi nyári egyetem témája: Krúdy Gyula élete és munkássága, illetve a kor történelme, irodalma, művészete — a város írófia születésének századik évfordulója alkalmából. Két héten át a tanárképző főiskola ad otthont a nyári egyetem résztvevőinek. Itt hangzanak el az előadások, több oldalról közelítve Krúdy művészetét. A gazdag program a város- és megyenéző kirándulásokat is kínál, több alkalommal vetítenek Krúdy- művekből készült filmeket, egy kétnapos kiránduláson pedig felkeresik azokat a felvidéki városokat, melyek az írót oly gyakran ihlették. A nyári egyetem ünnepélyes megnyitóját kedden délután tartják, az első előadás szerdán reggel hangzik el. Elődöntőre készülnek a vetélkedő brigádok Az „Igaz ez a szép” címmel meghirdetett szocialista brigádvetélkedőt ez évben is megrendezik Nyíregyházán, a városi művelődési központ szervezésében. Ez alkalommal a megyeszékhely 158 brigádja nevezett be a vetélkedőre. A vállalati előselejtezők során 23 vállalat 74 brigádja jutott tovább a szeptember 8-án megrendezésre kerülő városi elődöntőbe. Az elődöntőre való felkészítés során a városi művelődési központ augusztus 1- től — Nyíregyháza három művelődési házában és a Béke filmszínházban — előadás- és filmvetítés-sorozatot indít. Az előadásokon a szakelőadók művészeti, nép- művészeti, helytörténeti, politikai, gazdasági és űrkutatási témakörökben tartanak tájékoztatókat. A benevezett brigádok mellett várják az érdeklődőket is az előadásokra, melyek időpontjáról és témájáról a műsorkalauz augusztusi száma ad tájékoztatást. Lépni alig lehetett, a ••forró homok csak' itt-ott bukkant elő a fürdőruhás testek közül — ezrek népesítették be vasárnap a ger- gelyiugornyai Tisza-partot. A tömeg azonban egy percig sem volt nyugalomban, folyamatos mozgása, a helyenkénti „csomópontok” jól jelezték: nemcsak a strandolás örömeiért rándulteny- nyi ember — zömmel fiatalok — a Tisza partjára. Itt rendezték ezen a ragyogó hétvégen a megyei kis VIT- et. Már jóval a program szerinti műsor kezdete előtt benépesült a part (sokaknak nem is kellett messzire menni: a sátorozásra kijelölt terület zsúfolásig telt a hét végére). Tíz óra körül másfél tucatnyi csónakot eresztettek a vízre, s azok megindultak a Tisza-híd felé. Ott visszafordultak, és a sodrással szemben feszültek az evezők. Tivadarig eveztek, majd vissza: összesen ötven kilométert kellett a fiataloknak maguk mögött hagyni ahhoz, hogy teljesítsék az „Aranyjelvényesek az - olimpiára mozgalom vízi túráját! Tíz órakor megszólalt a műsorközlő a frissen felállított szabadtéri színpadon, és lesz!” Nehezen, igaz, de elnéptelenedett a víz, felsüvöltöttek a rádióirányítású modellek, és jó ideig száguldoztak a nézők örömére. Utána vízisí-bemutató, könnyűbúvárok mélybe szállása nyújtott látványosságot a vízparton tartózkodóknak. Az ifjúsági táborban érdekes program várta az arra kíváncsiakat: bekötött szemű fiatalok indultak a számukra ismeretlen cél felé: kezükben kis rádiókészülék — az adót kellett megtalálniuk. A szabadtéri színpad szomszédságában kis sátor: kendők, jelvények, trikók, sapkák között válogathattak a fiatalok a VIT-bazárban. Másutt könyveket vehettek. Délután ötkor a Szamos-tor- kolatnál diszkózene riasztotta az erdő lakóit... megkezdődött a tánc a sétahajó fedélzetén. Egyórás útra indult a kis „Jégvirág” vontatta üdülőhajó, a „Tiszavirág”. Hamarosan a rock ritmusára ringott a hajótest, és messzi szállt a víz fölött a dal. Akiknek nem jutott hely a koktélhajón, este vigasztalódhattak : tánccal, zenével zárult a sok-sok fiatalt megmozgató, jól sikerült megyei kis VIT. (tgy) bejelentette a színes műsor kezdetét. Polbeaténekesek, néptáncosok léptek a színpadra, és dél múlt, mire az utolsó csoport befejezte proKéki táncosok a szabadtéri színpadon. dukcióját — nonstop pergett a műsor. Fél egy körül megafonos rendőrök jelentek meg a vízparton : „Kérem, szíveskedjenek kifáradni a vízből. Fél kettőig hajómodell-bemutató A búvár és kísérete. (Mikita Viktor felvételei) Visszagondolva a múlt hét tévéműsoraira, viszonylag kevés jóra, maradandóbb élményt adóra emlékezhetünk, s ha igen, akkor sem mindig a kifejezetten televíziós produkciók esetében. A legnagyobb hatást kétségkívül a VIT-köz- vetítések keltették, köztük is a káprázatos megnyitó- ünnepségé, a minden bizonnyal világszenzációnak számító, mesterien váltakozó figurális és feliratos élőképekkel. Az Egyszemélyes Színház, Cseh Tamás és Sándor György műsoraiból válogatott jelenetfűzér és a két miniportré valóban közelebb vitt az „egyszemé- lyesség forrásához”: a művészi személyiség lebilincselő erejéhez. Mert elsősorban ez kell ahhoz, hogy valaki egyszál maga az egész műsort betöltve, sikeresen pódiumra vagy színpadra lépjen —, az önmagába vetett hitén és bátorságán kívül. A Z. Szerkesztő emlékezetes esetei során a Beszélgetés a fagylaltmérgezőkkel, avagy a kisszerűség magasiskolájában a sorozat írója, H. Barta Lajos először lépett túl a tényközlő publicisztikán. A megtörtént eset felidézéséhez most íróilag is hozzátett valamit: a harácsoló cukrász házaspár jellemét — az alapvonásokat kiemelve — jól jellemző torzképpé rajzolta el, s ezúttal keretet is adott, meg is szerkesztette a történetet. Inke László és (a tévében sajnos ritkán látható) Mészáros Ági pompásan elevenítette meg a torzult személyiségeket. Szönyi G. Sándor rendezésében, Ráday Mihály vezető operatőri munkájával — szerintem — a sorozat eddigi legsikerültebb darabját láthattuk. Ügy látszik, érdemes közelíteni az „eseteket” a tévéjáték műfajához. Egy unalmas francia film (Fáklyásmenet), egy ráadásul még avatag Feydeau- vígjáték színpadi felvétele (Szakítani n'ehéz) megtekintése után valósággal felüdülés volt élvezni a Kabos- sorozat legutóbbi, ugyancsak kimódolt, középszerűnek is alig mondható darabjában (Háromszázezer pengő az utcán) a tündéri „szerencsegyerek”, Ádám Klári játékát. Már ez is megérte az 1937-es magyar film bemutatását. Jó nyári szórakozást nyújtott a Házikoncert c. tévékomédia, mely nemcsak egyes képernyőn szerepelni vágyók túlbuzgalmát figurázta ki, hanem finoman önirónikus is volt. A kitűnő Antal Imre stílusával viszont „kilógott” a komédiából, mert saját közegében teljesen természetes volt. Merkovszky Pál Az eddig hallott műsorokból és a közölt tervekből ítélve az eseménysorozat jelentőségéhez méltón és érdekességeihez jól alkalmazkodva készült fel a rádió (és a televízió) a XI. Világi! júsági Találkozó programjainak közvetítésére. Még csak most, azaz a múlt hét végén kezdődött meg a VIT Havannában, de a rádió (és a tv) jóvoltából bárki máris szinte a helyszínen érezheti magát. Az Ötödik sebesség eddigi két adása és a vasárnapi Táskarádió műsora a riporterek és a szerkesztők szemfülességét. és ötlet- gazdagságát dicséri. Ez a találkozó a fiatalok mérhetetlenül fontos politikai eseménye, hiszen az ifjú nemzedék a gazdasági és a társadalmi élet valóságos tényezője még ott, azokban az országokban is, ahol ezt a tényt a politikai vezetők nem akarják számításba venni. Azonban éppoly lényeges politikai esemény ez a felnőtt, a korosabb és az idős generációknak, mert a fiatalság nélkül sehol nincs élet, s ez a kubai találkozó nemcsak most, hanem később is hatni fog szerte a világban, akár akarják ezt, akár nem. Jó dolog együtt gondolkodni, együtt érezni ezekben a napokban a világ haladó gondolkodású fiataljainak képviselőivel, jó érzés gondolatban ott lenni velük. Azt, ami régi, különösen ha két-háromszáz éves irodalmi mű, még az olvasni szerető ember is meggondolja, meghallgassa-e; pedig tudhatja, hogy a rádió a legtöbbször igen élvezetes módon dolgozza fel ezeket az alkotásokat. Ismeretlen szerző műve esetében ez a tartózkodás még csak erősödik. Mint például a Kocsonya Mihály házassága című XVIII. századi közjáték esetében, amely nem ismeretlen a rádióhallgatóknak, mert régebben már — más feldolgozásban — sugározták. Bizonyosan többen voltak, akik péntek este pusztán kíváncsiságból, és nem komoly érdeklődéstől hajtva kapcsolták be készüléküket. Az is bizonyosra vehető azonban, hogy a legtöbben végighallgatták ezt a régi, de korántsem avitt játékot. A történet stílusa előadásmódja régies, csattanói is századok óta ismertek a bohózatokban, mégis hatásos darab, mulattató ma is. Mi tette azzá? Az a játékos kedv mindenekelőtt, amely - lyel a színészek (Szabó Gyula, Tábori Nóra, Schütz Ila, Haumann Péter) előadták. végigkomédiázták mértéktartóan és mégis (sőt éppen azért) színesen az öregecske házasulandó férfi és a fiatalnak ugyancsak (szépnek meg egyáltalán) nem mondható „lányka” egymásra találásának, majd a borisszává lett asszonyszemély „halálának”, „feltámadásának” és a megne- velésének történetét. A szöveggel és a színészi játékkal teljesen egyenértékű a Sebő Ferenc írta zene, s együttesének közreműködése. A népzenei hangzásra, fordulatokra épített muzsika egyáltalán nem kiegészítőként lép be a darabba, hanem a mű szerves részeként van jelen, él tehát. Humoros dallamfordulatai, mintegy ráadásként, külön élvezetet szereztek a hallgatónak. Marton Frigyes új fent bizonyította, amit már régóta tud a rádióhallgató, hogy nemcsak a mai humor mestere, s hogy kiváló értéke van a régi magyar irodalom értékeinek kibontásához, modernné tételéhez. Seregi István
