Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

Púja Frigyes Bécsben I keddi program: megbeszélés a külügyminisztériumban és a nemzeti tanácsban, előadás a magyar külpolitikáról Tartalék A vállalat új, korsze­rű berendezést vá­sárolt, és a munka jó megszervezésével si­került elérnie, hogy a gép beszerelése alatt a terme­lés átmenetileg sem esett vissza. A dolgozókat már az átállással egy időben megtanították a gép ke­zelésére, az új munka- módszerekre. Nincs ebben semmi rendkívüli, hacsak az nem, hogy az ilyesfaj­ta megoldások még nem mondhatók általánosnak. A szervezés a termelés elemei — emberek, gé­pek, anyagok — közötti összhang megteremtésé­nek az eszköze. A cél, hogy minden, amire a termelésben szükség van, akkor, ott, olyan meny- nyiségben és minő­ségben álljon rendelke­zésre, amely a legkedve­zőbb működést, az elér­hető legjobb eredményt biztosítja. A szervező munka fejlesztésének kö­zéppontjában azoknak az ésszerűsítési lehetőségek­nek a keresése áll, me­lyek alapvetően a terme­lőerők jobb kihasználását eredményezik és csak ki­sebb mértékű kiegészítő beruházásokat tesznek szükségessé. Nyilvánvaló, hogy a szervezés nem önmagáért és önmagában — a válla­lat egyéb tevékenységeitől elszakítva — tölti be funkcióját. Szoros össze­függésben áll a technikai, gazdasági és szubjektív tényezőkkel. Ha például egy munkahelyen rend­szeresen több szerszám törik a megengedettnél, nem biztos, hogy a nem megfelelő minőség az oka. Lehet hibás a technoló­giai előírás, a munkások betanításának hiánya, az érdekeltség torzulásai stb. A vártnál nagyobb szer­számfogyasztás egy idő után minden bizonnyal fennakadást eredményez, és az adott munkahely a termelés folyamatában mint szűk keresztmetszet jelentkezik. A felszínen ez szervezési probléma, de az is látható, hogy , a szerszámellátás jobb meg­szervezése csak személyi és technikai feltételek együttes mérlegelésével, a kedvezőtlen tényezők kiszűrésével valósítható meg. A vállalati üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítéséről szóló 1971-es párthatározat megjelenése óta megélén­kült a vállalatok szerve­zési tevékenysége. Sorra alakultak a szervezési osztályok, a gyárakban egyre több szakember foglalkozik szervezéssel. A további fejlődés felté­tele, hogy a vállalati ve­zetők jobban igényeljék a szervezők közreműködé­sét a tartalékok feltárá­sában, a veszteségidők csökkentésében. F. P. Kedden Bécsben megkez­dődtek a magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, aki háromna­pos hivatalos látogatásra hét­főn érkezett az osztrák fővá­rosba, a reggeli órákban lá­togatást tett a nemzeti ta­nácsban, ahol Roland Min- kowitsch alelnök, valamint a törvényhozás több tagja üd­vözölte a magyar külügymi­nisztert. A több mint egyórás láto­gatás során Minkowitsch al­elnök tájékoztatást adott a parlament tavaszi ülésszaká­nak munkájáról és legfonto­sabb témaköreiről, majd vá­laszolt a feltett számos, ér­deklődő kérdésre. Púja Fri­gyes szólt a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődésének leg­főbb vonatkozásairól és is­mertette a magyar kormány­nak a nemzetközi helyzet és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiben elfoglalt állás­pontját. Ezt követően a Ballhaus Platz-ra hajtatott, ahol a kancellári hivatal tanácster­mében a szakértők bevoná­sával megkezdődtek az érde­mi megbeszélések. Púja Frigyes és dr. Willi­bald Pahr osztrák külügymi­Moszkvában kedden befe­jeződött a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának kétnapos teljes ülése. A Szovjetunió mezőgazda­ságának további fejlesztésé­ről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára által a központi bizottsági ülés első napján megtartott elő­adói beszéd vitájában ked­den nyolcán szólaltak fel. Púja Frigyes külügyminisz­ter (balra) megkezdte tár­gyalásait Bécsben Willibald Fahr osztrák külügyminisz­terrel. (Kelet-Magyarország telefotó) niszter keddi tanácskozásán áttekintették a nemzetközi helyzetet, amelyen belül a legnagyobb figyelmet az enyhülés kérdésének szentel­ték. A felek egyetértettek ab­ban, hogy tovább kell foly­tatni az enyhülési politikát. A magyar és az osztrák dip­lomácia vezetője a nemzet­közi helyzet több kérdésében azonos, vagy egymáséhoz közeli álláspontot foglalt el. A tanácskozást követően Willibald Pahr ebédet adott Púja Frigyes és kísérete tisz­teletére. Az ebéden a két kül­ügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Délután a bécsi Pálffy Pa­lotában az osztrák külpoliti­kai és nemzetközi kapcsola­tok társaságának felkérésére Púja Frigyes előadást tartott a Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő vonásai­ról és az európai együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. A külügyminiszteri tárgyalá­sok szerdán délelőtt folyta­tódnak. Az SZKP Központi Bizott­ságának teljes ülése egyhan­gúlag határozatot fogadott el a Szovjetunió mezőgazdasá­gának további fejlesztéséről. Az SZKP KB plénuma Bo­risz Pasztuhovot, az SZKP KB póttagjai sorából koop­tálta a központi bizottság tagjává. Az SZKP KB kétnapos tel­jes ülése ezzel befejezte munkáját. Határozat a mezőgazdaság fejlesztéséről Befejeződött az SZKP KB teljes ülése . Újfehértón elindultak a kombájnok Kralnak megyénkben Kedden a déli órákban je­lentették szerkesztőségünk­nek, hogy a nyíregyházi já­rásban — ahol általában ko­rábban érik a kalászos, mint a megye más részén — első­ként az újfehértói Lenin Tsz 230 hektáros őszi árpa táblá­ján indultak el a kombáj­nok, megkezdődött az aratás. Ugyancsak jelentették a megyei tanács járási hivata­lának, hogy ma, szerdán — ha az időjárás engedi —, a nagyhalászi Petőfi és a ti- szalöki Szabadság termelő- szövetkezetekben is kezdetét veszi az aratás. Amennyiben továbbra is tartósan süt a nap, nem esik számottevő csapadék, úgy a hét végén már a járás csaknem vala­mennyi árpatermő területén megkezdődik a betakarítás. Felvételünk az újfehértói ha­tárban dolgozó kombájnokról készült. (H. J. felv.) Záhonyon át Tizennyolcmillió Ionná áru Hazánk legfontosabb vas­úti átrakó csomópontja a zá­honyi. Vasúton itt érkezik a Szovjetunióból az áru Ma­gyarországra. Évente 14,5 millió tonnát kell a széles nyomtávú kocsikból a ma­gyar vagonokba átrakni. Na­gyon jelentős a Szovjetunió­ba irányuló forgalom is. Záhonyban több mint hat és fél ezer ember dolgozik az átrakókörzet, munkahelyein. A különböző termékek, nyersanyagok, a vasérc ra­kodása nagyrészt már gépe­sítve van. A legkorszerűbb daruk, emelőberendezések se­gítik az embert. A hatalmas vágányhálózaton rádió segít­ségével irányítják a munkát. A gépesített átrakás mellett a kézi munka is jelentős. Szá­mos olyan áru érkezik, amit nem lehet géppel átrakni. A sok fogyasztási cikk követeli meg azt, hogy erős emberek fogják meg a munka végét. Télen és nyáron ez a legna­gyobb erőfeszítést követelő tevékenység a záhonyi átra­kókörzetben. Az itt dolgozó műszakiak állandó feladata a legnehezebb fizikai munkák gépesítési módszereinek ki­dolgozása. Jó ideje az egyik legigé­nyesebb munka a Szovjetu­nióból érkező személyautók átrakása. Minden egyes jár­művet le kell kormányozni a speciális kétszintes vasúti ko­csiról és a MÁV ún. pőreko­csijára felvezetni. A záhonyi átrakókörzet forgalma a nagyobb európai tengeri kikötők forgalmával vetekszik. Irányítása színvo­nalas szervező munkát kíván, s nem egyszerű a forgalom nyilvántartása sem. Már je­lenleg is van több korszerű adatfeldolgozó gépük, de a gond igazán csak 1980-ra ol­dódik meg. Záhonyban ugyanis már épül a számító- központ, melynek munkája mind a rakodás tervezését, mind a szállítmányok nyil­vántartását is jobbá teszi. A Szovjetunióba irányuló magyar exporttal és tranzit- szállítmányokkal évente 17— 18 millió tonna árut fogadó és továbbító Záhony így hazánk valóban egyik legfontosabb közlekedési központja. Jövő­je is nagy: a vasúti szállítás mellett már tervezik a közeli Tisza hajózásának moderni­zálását, ezzel is gyorsítva és olcsóbbá téve a hatalmas tö­megű áru továbbítását. (bürget) Érkeznek a Lada—1600-as gépkocsik Támogatás a fiataloknak Könnyítik a munkát — Oktatási kabinet — x Kölcsön lakásépítéshez Az ifjúságpolitikai határo­zat megvalósítása szerves ré­sze tennivalóinknak. A me­gyébe települt gyárak mun­kásságának egyik része a har­minc éven aluli korosztályok­ból verbuválódik. Ök adják az üzemek, gyárak ipari és mezőgazdasági szövetkezetek szakképzett munkaerejének a jelentős hányadát. Ezek együtt kötelezik a gyárakat arra, hogy egyre nagyobb tö­rődéssel vegyék körül fiatal­jaikat. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalatnál a fiata­lok száma közel jár az öt­százhoz. Politikai, szakmai, általános műveltségük emelé­sére, élet- és munkakörülmé­nyeik javítására 1978-ban több mint 800 ezer forintot irányoztak elő. Ebből szakmai oktatásra, továbbképzésre 530 ezer forint jut. Kulturális rendezvényekre, kirándulá­sokra, üdültetésre a fiatalok sportolási lehetőségeire is je­lentős összeget költenek. Szerveznek tapasztalatcsere­látogatásokat a szomszéd me­gyékbe. A szorosan vett ifjú­sági alap összege 46 ezer fo­rint. Ezeket a KlSZ-alapszer- vezetek használják fel. Ebből fedezik a klubok és egyéb KISZ-rendezvények költsége­it. Megszervezik a vállalathoz belépő fiatalok fogadását. Melléjük az első időben a KISZ patronálót állít, hogy ezzel is elősegítsék beillesz­kedésüket. A lakásvásárlás­ra szánt vállalati összegnek felét a fiatalok kapják. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalatnál mintegy négyszázötven fiatal dolgozik. Legnagyobb figyelmet ebben az évben is az élet- és mun­kakörülmények javítására fordítják. Erre 800 ezer fo­rint áll rendelkezésükre. A fiatalok oktatásának költségeire 270 ezer forintot szánnak. A szakmunkástanu­lók foglalkoztatására, jobb szakmai felkészítésére Nyír­egyházán, a Jósavárosban a 75-ös kis ABC-ben oktatási kabinetet rendeztek be. A szakmunkástanulók étkezte­tési hozzájárulása 250 ezer forintot igényel. A Nyírség Ruházati Ipari Szövetkezetben a tagság hat­van százaléka — ez 250 fia­talt jelent — harminc éven aluli. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeik javítására fordítandó pénzből legtöbbet a szakmunkástanulók képzé­sére fordítják. Ez a 140 ipari tanulónál mintegy 260 ezer forintot jelent. Étkeztetési hozzájárulásuk 315 ezer fo­rintra rúg. A tanulmányi ösz­töndíj, a tanfolyamok költsé­gei mintegy 22 ezer forintot emésztenek fel. Az ifjú szak­munkások versenyeire, jutal­mazásukra ebben az eszten­dőben 5 ezer forintot tartalé­koltak. A fiatal házasok la­kásépítkezésének támogatá­sára 30 ezer forinttal rendel­keznek. Ezt kamatmentes köl­csönként adják. (sigér)

Next

/
Oldalképek
Tartalom