Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. július 5. Huszonöt varrógép ás számos más célgép javítását végzi a Nyíregyházi Cipőipari Szövet* kezeiben Tóth Gyula műszerész, segítve ezzel is az exporttervek teljesítését. Kiállításon láthatjuk tak Szabolcs-Szatmár ellátásáról. Megállapították, hogy nincs megfelelő választék, s szélesíteni kell a gyártók és a kereskedelem kapcsolatát. Az értekezlet után a Kelet- Szövker. és a szövetkezetek egy része között szerződés született a biztonsági tartalék, az exportból visszamaradt alapanyagokból gyártott ruhaneműk eladására. A megyei szövetkezetek itthon is kapható termékeit július 5-én és 6-án kiállításon mutatja be a Kelet- SZÖVKER és a KISZÖV Nyíregyházán a vásárlóknak. <házi) Zöldség és gyümölcs a mátészalkai körzetben Ellátás 99 boltban A Mátészalkai ÁFÉSZ vonzáskörzete Rohodtól Számos- szegig tart. Tizennégy község és Mátészalka tartozik hozzá. Tavalyi zöldség-gyümölcs felvásárlásuk 88 millió forint volt, erre az évre 110 milliót terveznek. Ennek az összegnek a négyötödét a téli alma teszi ki. Eredetileg mintegy ezerötszáz vagon alma felvásárlásával számoltak, azonban a kedvezőtlen időjárás következtében kevesebb lesz a felvásárolandó mennyiség. Az összes zöldség és gyümölcs — amit ebben az évben felvásárolnak — 1800 vagon. A legnagyobb tételű téli almán kívül 30 vagon meggyet vásárolnak, főként Kántorjánosiból. Burgonyából 18 vagon a szerződött mennyiség. Zöldségfélékből 10 vagon felvásárlását tervezik. Ez a mennyiség azonban nem elegendő, a ZÖLDÉRT árujával egészítik ki. Az ellátás javítása érdekében más ÁFÉSZ-ektől és termelőszövetkezetektől is vásárolnak árut. Ezenkívül a boltok közvetlenül a termelőktől is átveszik — a fogyasztói ár 85 százalékáért — a megtermelt mezőgazdasági terméket. Az egyéni termelőktől a boltokon keresztül vásárolt termék május végéig 360 ezer forint értékű volt, amiből 300 ezer forintot a zöldség tett ki. Ez bővíti a választékot, amellett állandóan biztosítja a boltokban a friss áru kínálatát. Az egyetlen zöldségszakcsoport Nyircsaholyban működik 28 taggal. Szinte mindenfajta zöldséggel foglalKevés ruhanemű, cipő, néhány fa- és fémipari termék. Nagyjából ezt kínálják a Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek a hazai piacon. A 40 szabolcsi ipari szövetkezet között 24 gyárt olyan termékeket, melyek a belföldi — így a megyei — üzletekben is kaphatók. Ezek a szövetkezetek zömükben exportra termelnek. Az idén külföldön 827, itthon 273 millió forint értékű termék eladását tervezik.-A megyei szövetkezetekben gyártott cipők közel 10 százalékával találkozhatunk éves szinten a hazai üzletek polcain. Legtöbbet — 55 millió forintért — a rakamazi szövetkezet ad. Belföldi termelése többségét női szandálok, félcipők illetve csizmák alkotják. A nagykállói Kal- lux 8, a nyíregyházi cipőipari 4 millió forint értékű férfi-, a gávavencsellői pedig kevés női lábbelit szállít a belkereskedelemnek. Felsőruházati cikkekből legnagyobb nennyiséget a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet értékesít itthon. Ezt a fehérgyarmati követi, végül a nyíregyházi és a nyírbátori zárja a sort. E négy helyen olyan nagymértékű a tőkés export, hogy a kapacitás 50 —60 százalékát leköti. A fennmaradó részt kell elosztani a hazai és a szocialista országok megrendelései között. Az arány végül is az export javára dől el. Az idén Export Nagyecsedről Hízott bika Líbiába A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet 5600 hektáron gazdálkodik. Ennek leg- nagyobb részét a kalászosok és a kukorica foglalja el, de termelnek cukorrépát, napraforgót, borsót és pillangósokat is. A csaknem kétezer embert foglalkoztató szövetkezet legerősebb oldala az állattenyésztés. Ebből származik a bevétel nagyobbik része. Szarvasmarha-állományuk 400 darab. Az idén a tejtermelést negyedével kívánják növelni. így egy tehénre évente 4000 liter tejhozamot terveznek. Terveik között szerepel még egy 600 férőhelyes tehenészeti telep építése is. A tsz bikahizlalással is foglalkozik. Évente félezer hizlalt bikát exportálnak, Olaszországba és Líbiába. Tekintélyes mértékben akarják növelni a juhállományt is. A bábolnai rendszerű szakosított sertéstelepen idényenként tízezer malacot nevelnek. (cs.) Miért volt édes a rántott hús ? Árdrágítás, sikkasztás a jósavárosi élelmiszerboltban Nyíregyházán a jósavárosi háziasszonyok gyakran tapasztalhatták, hogy az Ungvár sétányon levő 61. számú élelmiszerüzletben több árut drágábban számláztak mint más, hasonló jellegű boltokban. Bácskái Györgyné boltvezető. Bacsó Gáborné és Kondész Jó- zsefné boltvezető-helyettesek olyan visszaéléseket követtek el, amelyek miatt a bíróság előtt kell felelniük. Az üzletben január 2-án leltározásra került sor. A bolt vezetői, arra számítva, hogy a leltár mindenképpen többletet fog kimutatni, az üzlet árukészletéből 3258 forint értékben téliszalámit, szeszesitalt. cigarettát és más árut saját öltözőszekrényükbe rejtettek. A leltárt végző személy a leltározás befejezése után az eldugott árut megtalálta, így az okozott kár megtérült. A vásárlókat közvetlenül is érintik azok az esetek, amelyek egy része bűncselekmény, másik része pedig súlyos fegyelmi vétség. Bacskainé és társai elhatározták, hogy a tojásokat a központilag megállapított árnál magasabban fogják értékesíteni. Körülbelül 2000 tojást értékesítettek átlag 50 fillérrel drágábban, részben úgy, hogy egyszerűen magasabb árat kértek, de olyan esetek is voltak, hogy az olcsóbb, apróbb, darabonként árult tojásokat saját elhatározásukból üres dobozokba rakták át és mint dobozos tojást, már drágábban árulhatták. A sűrített paradicsom ára 1977. július 11. után központilag 3,80 forint helyet 3 forintra módosult. A vádlottak azonban megállapodtak abban, hogy a paradicsomot továbbra is 3,80 forintos áron értékesítik. A paradicsomos dobozokról a bolt vezetői részben maguk, részben a beosztottjaikkal együtt eltávolították a 3 forintos címkéket és így 1977. júliustól 1978. januárig összesen mintegy 850 darab sűrített paradicsomot értékesítettek 3 forint helyett 3,80 forintos egységáron. A már kisebb jelentőségű, de mindenképpen elítélendő cselekmények közé tartozik: rendszeressé vált a boltban az, hogy az üzlet takarításához szükséges tisztítószerekről a vásárlók rovására gondoskodtak. Azokból a műanyag flakonokból, amelyek folyékony tisztítószert tartalmaztak, kisebb mennyiséget kiöntötték, és azt használták fel a takarításhoz. Valószínűleg több vásárlónak feltűnt, hogy egyes flakonok nincsenek tele szerrel, azonban a viszonylag kevés hiány miatt nem sokan reklamáltak. A karácsonyi ünnepek után nagyobb mennyiségű száraz kalács maradt az üzletben, amelyet már nem lehetett értékesíteni. A boltvezető utasítására ezeket a száraz kalácsokat egy diódarálón átdarálták, és mint zsemlemorzsát értékesítették. A vásárlók pedig csodálkozhattak, hogy miért édeskés ízű a rántott hús... Az üzlet hosszabb ideig nem kapott 2 dl-es cseresznye-, barack- stb. pálinkákat. Vezetői utasításra ezt is megoldották úgy, hogy a literes égetett szeszt a vásárlók által visszaváltott 2 dl-es üvegekbe öntötték szét és így árulták. Természetesen az sem véletlen, hogy az ilyen jellegű cselekményekkel literenként mintegy 8 forint többlethaszon származott. A visszaélések közé tartozik az is, hogy a leértékelt 6 forintos kacsaragut egy ideig a régi, 12 forintos áron értékesítették, és hogy — különösen ünnepek után — az enyhén szólva élvezhetetlen, állott húsárut is igyekeztek a vevőre rásózni, hol eredménnyel, hol anélkül. A bolt vezetői ellen a Nyíregyházi városi-járási Ügyészség árdrágítás és sikkasztás bűntette miatt a Nyíregyházi Járásbírósághoz vádiratot nyújtott be. Ügyük tárgyalására a közeljövőben kerül sor. Dr. Márián Zoltán ügyész koznak, s előtérbe került a fólia alatti termesztés. Ezzel nagy mennyiségű primőr árut is előállítanak, amit az ÁFÉSZ-boltokban értékesítenek. A szakcsoport ebben az évben ezer vagon sárgarépát, gyökeret, tököt, karalábét és más zöldségfélét értékesít 1 millió forint értékben. A jobb ellátás érdekében kívánatos lenne újabb szakcsoportok létrehozása, amit a Mátészalkai ÁFÉSZ anyagilag is támogatna. A szövetkezet megoldotta a téli tárolás gondját is. Tavaly 30 vagon burgonya bértárolását végezte a jármi termelőszövetkezet. Vöröshagymából 600 mázsát raktak el télire. Ez a mennyiség lehetővé tette az egyenletes ellátást, s ebben az évben is hasonló mennyiségben tárolnak burgonyát és zöldséget a lakossági igények kielégítésére. Az ÁFÉSZ-hez tartozó 99 bolt 80 százaléka forgalmaz zöldséget és gyümölcsöt, öt zöldségszakboltot is fenntartanak: hármat Mátészalkán, ezenkívül Nyírkátán és Hodá- szon. A konkurrenciát a ZÖLDÉRT és a termelő- szövetkezetek boltjai jelentik. Ennek megfelelően jó ellátást kínálnak üzleteikben, amit bizonyít az is, hogy az első fél évben a zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalom 150 ezer forinttal haladta meg az egy évvel ezelőttit és elérte a 2 millió 800 ezer forintot. (sb) Garanciális bútorjavítás A bútorok megvásárlását követő 8 napon belül a rendeltetésszerű használat és kezelés során jelentkező hibák kijavítását az árut eladó bolt köteles elintézni — mondja Bruzsenyák Andrásné, a SZO- LIVALL Szolgáltató Ipari Szövetkezet bútor garanciális javító központjának megyei vezetője. Minden új bútornak általában 18 hónap a garanciális ideje. Ha idő közben észlelhetők olyan minőségi hiányosságok, melyek a gyártó vállalat munkájára vezethetők vissza, akkor a szövetkezet a hibát bérmentesen kijavítja. A szolgáltatást jól felszerelt műhellyel rendelkező szakemberek látják el, akik a központban felvett megrendelések alapján a helyszínen, a vásárlók otthonában végzik el a garanciális javítások körébe tartozó munkálatokat.A szövetkezet alkatrészellátása kielégítő, s minden esetben új anyagokat használnak fel a javításokhoz. Sajnos, nem megfelelő a boltokban a vevők tájékoztatása és ennek kapcsán sok kellemetlenség adódik. Ugyanis a vásárlók több ízben a legkisebb hiba észlelése után kérték, hogy bútorukat cseréljék ki. Pedig erre csak akkor van lehetőség, ha az valóban javíthatatlan, vagy ha a javítás elvégzésének értéke meghaladná a teljes vételár 40 százalékát. Másik jellegzetes probléma a garanciajegyekkel kapcsolatos. A vidéki áruházakban megtörtént, hogy a vevőnek elfelejtették odaadni a garanciajegyeket, vagy azokat a tulajdonos elveszítette. Ezek hiányában nem segíthetnek ügyfeleiknek. A' SZOLIVALL szolgáltatása egyre inkább közismertté válik, vagyis (sajnos) azzá kell válnia. Az idén már 250 megrendelés érkezett, s ez figyelemre méltó kritika a bútorgyártó üzemek számára. (cselényi) — Majd én megmutatom magának, mikor fog az én kertemen átjárni! — repli- káz az őszülő, középkorú asszony. — Ott ásom fel a kertet, ahol akarom. Megtűrtem, hogy évtizedekig használják azt a kisajtót. ■M. Ivánné szinte kiabál, bírósági határozatokat lobogtat a kezében, a tárgyalásve- zető ismételt kérésére ül csak le nehezen. — De asszonyom — védekezik H. Géza, — a motort és a tüzelőt a hátamra vegyem és úgy cipeljem tizennégy lépcsőn fel, majd le, míg az én lakásomhoz érek?! Újabb per A Makarenko utcai tágas családi ház ügyei nem először kerülnek a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportjára. Dr. Ujváry Margit csoportvezető már a régi tulajdonos idejében is intézkedett néhányszor. — Nemrég költözött abba a házba H. Géza a korábbi tulajdonos P. Pál helyére, akivel gyakran támadt M. Ivánnénak nézeteltérése — folytatja a fiatal jogász. — Most az új tulajdonost is pereli az asszony. Az érdekelt felek és a tanúk meghallgatása után dönt a szabálysértési csoport: bírságol-e vagy — jogi nyelven szólva — az eredeti állapot visszaállítására kötelezi a tulajdonost. A tárgyalási napon félóránként váltják egymást a behívott ügyfelek. A belépő fiatalember, H. János ellen két feljelentés is érkezett, A Volán 5-ös számú Vállalat gépkocsivezetőjét a közúti ellenőrzés során feketefuvar közben igazoltatták. A kocsin 6 zsák cementet találtak, a menetlevélen nem szerepelt az az útvonal, ahol az igazoltatás történt. „Nem is tudtam...” — Én nem is tudtam arról, hogy cement maradt a platón — mentegetődzik a fiatalember. — Míg bementem az irodára, a többiek lepakoltak, s rögtön indultam. Egy háttonnás kocsinál a három mázsa igazán nem tűnik fel — próbál döntő bizonyítékot találni. Hogy a gépkocsi viszont más irányba haladt, mint a menetlevél szerint kellett volna, arra nem tud felhozni semmit... A múlt évben 1400 ügyet tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportja. Az idén eddig 470 kisebb-nagyobb ügyben fordultak jogorvoslásért a tanácshoz. Viszályok eldöntése — A legtöbben birtokhá- borítási ügyekkel jönnek. — így Ujváry Margit. — Főként tavasszal és ősszel a kerti és a ház körüli munkák idején kérnek a szomszéd, a bérlő ellenében igazságot. Az a tapasztalat, hogy sokan vélt sérelmek igazolását, régi viszályok, családi nézeteltérések „eldöntését" várják tőlünk. Sokszor már úgy jönnek ide, hogy előtte felőrlik egymás idegeit, teher a közös udvar, van olyan, aki egy függöny kirakásáért bepereli a szomszédját. T. K. itthon mindössze 14 millió forint értékű ruhanemű értékesítését tervezi a négy szövetkezet. Az országban a Csengeri Vegyesipari Szövetkezet az egyetlen;- ahol a nagy, pety- tyes labdákat gyártják — évente 11—12 millió forint értékben. A Magyarországon forgalomba kerülő pvc gyermeknadrágok negyedét ugyancsak itt készítik. A szabolcsi szövetkezetek közül egyedül a nyírbátori építőipariban készülnek drótfonatok. Fehérgyarmaton, az asztalos- és vasipari szövetkezetben díszes kerítéseket, kapukat kovácsolnak, a gávavencsellői vegyesipariban pedig létrákat és munkavédelmi kesztyűket készítenek mintegy 14 millió forintért A háztáji gazdaságok fellendülése miatt egyre több építőipari bádogfölszerelésre van szükség. A Mándoki Fa- és Vasipari Szövetkezetben az idén már 32 millió forint értékben formálnak etetővályúkat, üstházakat, csatornákat, tetőkibúvókat. A rakamazi fa- és fémipari többek között fürdőkádat, a tiszalöki vegyesipari zömében parkettát, a baktálórántházi Verti- kál Szövetkezet kisebb tételű fogast és mosdóállványt ad át a belkereskedelemnek. A KISZÖV, az ipari szövetkezetek elnökei, a Kelet- Szövker. Vállalat és a megyei tanács részvételével tavasszal tanácskozást tartótKevés a „hazai” termék Felörlik egymás idegeit... „Majd én megmutatom!”
