Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. július 4. Út, járda, parkírozó épül Kisvárdán Nyári veszélyek-rivente sok ember vész­elj ti életét azért, mert nem ismerte, vagy nem tartotta meg a vízi közleke­déssel, vízi sportolással, für­déssel kapcsolatos szabályo­kat és előírásokat. Még alig kezdődött el a fürdési szezon, máris 8 ha­lálos áldozatot követeltek megyénk folyói, patakjai. B. Vincze 23 éves kölesei lakos 1978. április 15-én, a kertjük végében húzódó Túr folyó holtágában horgászott, horgászás közben a vízbe csúszott és megfulladt. R. Zoltán 38 éves alkalmi munkás, barabási lakos Zol- tán-napot ment köszönteni, közben több helyen italozott. Annyira leittasodott, hogy amikor a Miszi-patakon akart keresztül menni, elesett és a vízbe fulladt. P. Sándor 26 éves tsz-tag, szamostatárfalvai lakos — minden engedély nélkül — a Szamos partján lévő idegen csónakot eloldotta, feleségé­vel együtt a csónakba ült és a folyón át akart kelni. A csónak hibás volt és a folyó közepe táján elmerült. A se­gélykiáltásukra megjelent emberek ügyességének kö­szönhették, hogy megmene­kültek a haláltól. A veszélyeztetett helyeken kijelölik a fürdőzésre alkal­mas részeket. A vízi- és für­dőrendészetre vonatkozó sza­bályokat a lakosság körében előadások során ismertetik. A veszélyhelyzetek felismeré­sére jól látható jeleket, bó- lyákat helyeznek el és táblá­kon felhívással fordulnak a fürdőzőkhöz. A hatóságok te­vékenységéhez jelentősen hozzájárulnak az önkéntes társadalmi segítők és a KISZ Ifjú Gárda speciális egységei is. A tilalmak, a korlátozások nem öncélúak, valamennyi­ünk védelmét szolgálják. P. A. Jánkfalvi Lajos nyíregy­házi levélírónkon kívül töb­ben is szóvá tették az utóbbi időben, hogy a nyíregyházi MÁV-állomás előtti tér autóbuszmegállóiban a fel­szálláshoz az autóbusznak csak az első ajtaját nyitják ki a gépkocsivezetők. Olva­sóink kíváncsiak: vajon ez valamilyen belső vállalati in­tézkedésre történik, vagy csak az autóbuszvezetők ma­guk vezették be ezt a gya­korlatot, amellyel nem min­denki ért egyet? A bérlettel rendelkezők ugyanis a kö­zépső- és a hátsó ajtón is fel- szállhatnának, s így a jegy­váltóhely előtt kisebb lenne a torlódás. A Volán 5. sz. Vállalat sze­mélyforgalmi osztályán ér­deklődtünk, s megtudtuk: nincs ilyen vállalati utasí­tás, de nem is valami ké­nyelmi szempont diktálta gyakorlatról van sző. Gépko­csivezetőik hosszú időn át ta­pasztalták, hogy az állomás előtti téren felszálló nagyszá­mú vidéki, vonattal érkező — akik bérlettel nem ren­delkeznek — utas száll fel a járatokra, akiknek figyel­mét gyakorta elkerülte, hogy a gépkocsivezetőnél lehet je­gyet váltani. Ehhez pedig az első ajtón célszerű és kell felszál'niuk. Korábban sok kellemetlen­ség származott abból, hogy a hátsó, vagy a középső aj­tón is felszálltak a bérlettel nem rendelkezők, s onnan igyekeztek a jegyváltóhely­hez. Zavarták az autóbusz belsejében az elhelyezkedési rendet. Előfordult, hogy már nem tudtak előrejutni, s jegy nélkül maradtak. Emiatt pedig a jegyellenőrrel tá­madt vitájuk. A Volán tehát „nevelő” szándékkal vezette be a le­vélírók által szóvá tett új A nyíregyházi TAÉV kivi­telezésében Kisvárdán, a Fel- szabadulás lakótelepen út, járda és parkírozó épül. A TAÉV dolgozói két ütemben végzik el a lakótelep útháló­zatának teljes kiépítését. Az első ütemben 540 méter út, Porelszívó berendezést sze­reltek fel a Kisvárdán, a Vulkán vasöntödében a dol­gozók egészségének védelmé­re. Az elszívott, vastartalmú port a készülék nem fogja föl, hanem a szabadba fújja: a vállalat szomszédságában rendet. Azért mégis jó len­ne idővel visszatérni a régi megszokotthoz. Bármennyi­re is korán — jóval a járat indulása előtt — lehetővé te­szik a beszállást, és elkez­dik a jegykiadást, naponta tapasztalni, hogy zsúfoltság van — majd minden alka­lommal — az első ajtónál. Ebből pedig kénytelenek a bérletesek is kivenni részü­ket. Vagyis őket ez a fel­szállási rend bizonyos mér­tékig megfosztja a bérlet nyújtotta kényelemtől, (s. á.) Rubóczki István pátrohai lakos emberölés kísérlete miatt került a vádlottak pad­jára, amit egyrészt az ital hatásának, másrészt lobbané­kony természetének köszön­hetett. Az elmúlt év december 13- án a munka befejezése után Rubóczki hazafelé igyekezett a fényeslitkei MÁV-állomás- ról induló személyvonattal T. Béla ismerősével és P. Bertalan keresztfiával. Az útra T. Béla egy fél liter ru­mot vásárolt, amit közösen fogyasztottak el. A vonat már az ajaki állomásról indult ki, amikor megjelent a kocsi fülkéjénél az ittas Tamási István, és beszólt a fülkébe P. Bertalannak: „Mi van, kopasz”?! P. Bertalan nem szólt vissza, Rubóczki pedig felkérte, hogy menjen a dol­gára az általuk ismeretlen kötekedő. Tamási azonban nem ment el, hanem P. Bertalan fejé­re ütött. A vonat fülkéjében dulakodás, verekedés rob­1170 méter járda, valamint 110 gépkocsi részére a par­kírozó készül el E munkála­tokat ez év augusztus 31-re elvégzik. A második ütem­ben 535 méter út, 625 méter járda és 101 gépkocsi részére parkírozó építését 1979-ben kezdik meg és 1979. szeptem­álló 4—5 családi házra. Idén áprilisban légszennyeződés­mérésekkel megállapították, hogy e házak udvarán 90- szer nagyobb a levegő por­tartalma a megengedettnél. Ez a környezet emberi tar­tózkodásra alkalmatlan. Szerencsére sem Kisvár­dán, sem a megye más terü­letén nincs több hasonló, sú­lyosan veszélyeztetett kör­nyék. A városban két válla­lat: a Vulkán, valamint a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár gyáregysége szennyezi legerősebben a le­vegőt. Mindkét vállalatra magas összegű bírságot ve­tett ki a városi tanács. CSATORNA Kisvárda külterületén, fő­leg a Kékesei út mentén je­lentős terület áll a termelő- szövetkezet birtokában, ahol esős időben nagy a belvízve­szély. Ezen a környéken nagy szükség lenne a külterületi csatornák rendszeres kar­bantartására, amit elég sok­szor elmulasztanak. A belvíz- veszély a város belterületén is gondot okoz. Rongálja a lakóépületeket, s kilúgozza a kiskertek földjét. bánt ki. Tamási drasztikus módon sértegette a fülkében utazókat és szabályosan pro­vokálta őket arra, hogy ve­rekedés legyen. Amikor ütés érte Rubócz- kit, nadrágzsebéből elővette zsebkését, majd a pengéjét kinyitva nagy erővel hasba szúrta a kötekedő Tamásit. A nagy zűrzavar közben a vonat megérkezett a pátro­hai állomásra, ahol Rubóczki és útitársai leszálltak és ha­zamentek, mintha mi sem történt volna. Tamási Istvánt a mentők vitték kórházba életveszélyes sérüléssel és csak az orvosi segítség men­tette meg életét. A bíróság Rubóczki Istvánt bűnösnek találta, de enyhítő körülményként értékelte az ittas sértett provokatív ma­gatartását a lényegesen idő­sebb vádlottal szemben, és ezért Rubóczkit 2 év és 4 hó­napi börtönben végrehajtan­dó szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős, (m. f.) bér 30-án lesz az átadás. A lakótelep úthálózatának ki­építésével egyidőben készül el a terület csapadékvíz-el­vezetése is. A jövő év máso­dik felében befejeződő mun­kák költsége 8.5 millió fo­rint. (V. P.) Az elmúlt években tovább bővítették a csapadékvíz- csatorna-rendszert a telepü­lésen. A hálózat azonban még most sem elegendő. Legégetőbb feladat á~varos- major, a Vöröshadsereg utca és a Hármas út térségének csatornázása. A városrende­zési terv — figyelembevéve a domborzati és talajviszo­nyokat — a 4-es fő közleke­dési út Belfőcsatorna—Vár- fürdő—Szabadság út határol­ta területre erdősáv telepíté­sét írja elő. Ez a háromszög napjainkban nagyrészt ná­das tó, s csak kis százalék­ban termőképes. Már 1974-ben vb-határo- zat született a város körül nyújtózó tórendszer haszno­sításáról. A szemétteleptől nyugatra eső tavak múlt év végéig az ipartelep szenny­vizét fogadták. A városi szennyvíztelep átadása óta nem fogadnak ugyan szenny­vizet, de a vízügyi igazgató­ság tartalék oxidációs tónak jelölte meg a tavakat. ZÖLDFELÜLET A kisvárdai szennyvízrend­szer átadása elősegítette a vi­zek védelmét a településen. A nagy szennyvíztermelő üze­mek közül a SZAVXCSAV ke­zelésében álló strandot és az Elektroakusztikai Gyár egy­ségét nem a hálózatra kap­csolták. Ehhez csatornázni kell a Városmajor utcát, amit az V. ötéves terv végére vál­lalt a KEMÉV. A város egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincs kö­rülötte erdő. A városrende­zési terv pontosan rögzíti a leendő védőerdők, gondozott zöldfelületek helyét, nagy­ságát. Sajnos, a kijelölt pon­tok napjainkban lakóterüle­tek, illetve használatban lévő temetők. VÁRKÖRNYÉK Várni kell a sportolásra, pihenésre, szórakozásra al­kalmas terület létrehozására is, amely a vár környékén kap helyet. Itt az egyik leg­fontosabb létesítmény a sportkombinát lesz, melynek kiviteli tervei 1979—80-ban készülnek el. Szerencsére sokan vannak, akik nemcsak várják környe­zetük szépítését, hanem tesz­nek is érte valamit. A Gyár utcai lakótelep rendezése — az ott élők segítségével — a közelmúltban befejeződött. H. Zs. Hol szálljon fel a bérletes? Bírság légszennyezésért Ml van, kopasz ? Szurkálás a robogó vonaton Felszabadulásunk utáni irodalmunk egyik kiemel­kedő alkotója, az 1972-ben olyan sajnálatosan korán elhunyt Kamondy László két elbeszéléséből Feltéte­les vallomás címmel készí­tett tévéjáték valóban „két azonos tématételre” kompo­nált volt — mint a műsor­lapban olvashattuk —, s ilyen értelemben a két da­rab összetartozott. Mégpe­dig nemcsak a hősök kö­rülményeinek bizonyos for­mális hasonlóságai (mű­vész férfiak, értelmiségi nők, a szokványostól min­denképpen eltérő szerelem­ébredés) miatt, hanem a mondandót illetően is ta­pasztalhattunk valami kö­zöset. Mert mindkét rész­ben erős, szuggesztív férfi­ak — művészek — vontak szinte mitikus, ellenállha­tatlan vonzáskörükbe első­re sajátosan határozott jel­leműnek tetsző nőket, s kényszerítették rájuk az akaratukat, elveiket, mint­egy a nők szerelmének pró­baköveként, és a sajátjuk­nak pedig feltételéül szabták a partner majdnem teljes önfeladását. S lám, az olyan büszke, és megközelíthetet- lennek látszó, határozott nők egyszerre csak hajlan­dók lettek a nagy behódo- lásra az őket lebíró hatal­mas férfiak előtt... Szóval, ilyen értelemben mindkét filmnovellában volt némi egyforma egyol­dalúság, amit persze nem kell azért a dramaturg Já­nosi Antal és a rendező Gaál Albert rovására írnunk, sőt az íróéra sem. Csupán meg­jegyezzük, hogy a férfi—nő szerelmi párviadalának ez a „beállítása” meglehetősen egyoldalú, mert általában bizony több a példa a kölcsönös engedményekre, a kompromisszumokra. (Amikre egyébként Kamon­dy munkáiban is találha­tunk számos „tételvariáci­ót.”) Nos, az egyes darabok valamiféle módon való ösz- szetartozásának az érzékel­tetése nem emelhető ugyan feltétlen követelménnyé a hasonló műsorokban — mint ahogyan a szervesebb összeillesztésük, egybedol- gozásuk sem —, többnyire jó, ha az adaptálok megke­resik az egymáshoz kapcsol­ható műveket, mint ebben az esetben is történt. (A kö­zös cím bizonyára ezt jelzi.) De a műfaji megjelöléssel lehetne talán csínján bánni: a tévéjáték egyetlen játék­ra utal. A két kis játékban az éle­sen jellemzett főszereplők pszichés feszültséget terem­tő, frappáns dialógusai ki­váló lehetőséget adtak a színészi játékra, a részletek finom kimunkálására. Az elsőben leginkább Pap Éva élt ezzel, s nagy elhitető erővel igen rokonszenvesre formálta meg a kissé tétova agronómusnö áldozatát a szerelem oltárán, lemondá­sát a megéhezett-megjunló- dott tárgyszeretetérőí Sin- ká László hegedűművésze — a kelleténél talán egy árnyalattal harsányabban szuggesztív volt. A műsor második darabja, az Ismer­kedés tükörben, az elsőnél nagyobb igényű volt, s jóval mélyebben árnyalta az írói alapgondolatot. Az üdülő­ben játszódó háromszög­történet részletezőbb kör­nyezetrajzzal még hatáso­sabb lehetett volna a kép­ernyőn, de így is ez tet­szett jobban. Merkovszky Pál A békés idők harcosa cí­mű rádiójátékában Csák Gyula egy napjainkban mind többször feltett kér­désre válaszol. A kérdés kö­rülbelül így hangzik: mi­lyen életelveket kövessen, mit tegyen, magyarán: ho­gyan, miként éljen, visel­kedjen az az ember, aki egykor világformáló forra­dalmi elvekkel telítődve kezdett dolgozni, élni, de mára több minden megvál- tozott körülötte. A szocia­lizmus, a kommunizmus felépítése változatlanul cél, de ettől és a szocialista el­vektől idegen életelvek és magatartásformák is nagy számban jelentkeznek és érvényesülnek, státuszszim­bólumokká vált tárgyak kezdenek meghatározó vagy igen fontos szerepet betöl­teni sok ember életében. Bár a rádiójáték főhőse, középponti alakja közéleti ember, a feltett kérdés ér­vényességi köre természe­tesen sokkal tágabb: min­denkire vonatkozhat, vo­natkozik, aki a szocializ­mussal, annak céljaival egyetért, hisz bennük. Csák Gyula válasza a kérdésre egyértelmű és határozott: csakis a foradalmi erkölcsi elvek szerint szabad és ér­demes élni, cselekedni. Hő­se esetében ez azt jelenti, hogy a köz szolgálatát előbbrevalónak tartja a sa­ját javánál, azt, hogy a kö­zösséget ért sérelmeket or­vosolja, sőt azt, hogy a tör­vénytelenségeket igyekszik megakadályozni, lehetetlen­né tenni. Az író válasza tehát egy­értelmű és határozott, de ami a kérdés és a válasz között van, az tandrámára emlékeztet. Ügy érzi az em­ber, hogy a problémához és a leszűrt következtetéshez kitalált a szerző egy törté­netet és megfelelőnek vélt jellemeket. Tehát csinált- nak hat az egész. Megpróbálom röviden el­sorolni, mik azok, amelyek — ügy gondolom — csök­kentik a hangjáték hitelét. 1. Közéleti emberről szól a rádiójáték, de csak a ma­gánéleti szférát látjük (hall­juk) tulajdonképpen. A má­sikat, a közéletben való ténykedését legfeljebb el­képzelni tudjuk. 2. Ez ön­magában nem lenne nagy hiba, ha nem éppen arról lenne szó, hogy hősünk, a tanácstitkár, több esetben már útjába állt a zavaros­ban halászoknak. (Bár az ilyen ügyek súlyáról nem említenek semmit.) 3. Nem tisztázódik a hallgató előtt a titkárral szembenálló, elle­ne dolgozó tanácselnök közéleti szereplése sem (mit vétett?), csak annyit tudunk meg róla, azt is a darab végén, hogy leváltá­sa folyamatban van. 4. Ha a rosszul kevert gyomirtó­szerrel mérgezett takar­mány és az állatelhullások ügyében már összegezték is a megyei népi ellenőrzés vizsgálatának eredményét, akkor mi szükség még hő­sünk további nyomozómun­kájára? A rádióhallgatónak úgy tűnik, hogy az igazság nem a főhős tevékenységének eredményeként kerekedik felül (bár biztosan van ré­sze benne neki is), hanem a megyei szervek vizsgálata, közbelépése által. Nem va­gyunk tanúi küzdelmének, csak azt halljuk tőle: sem­mi izgalomra nincs ok, a megye már intézkedett, ki­vizsgáltak mindent, levált­ják az elnököt. Nem izgu­lunk tehát, sikerélmény ar­ról, hogy a szocialista igazság legyőzi az igazság­talanságot, a korrupciót, a visszaélést — úgy látszik nem jár a hallgatónak. Kí­vül vagyunk a drámán. Kész. Nem tudunk együtt lélegzeni a főhőssel. Inkább eszmék, életelvek, magatar­tások mérkőznek itt, sem­mint árnyalt jellemek. Ezért tartom tézisdrámának ezt a rádiójátékot.- ____________;eregi István por, viz, erdő kisvárdán Olvasóink kérdezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom