Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1978. július 1. KELET-MAGYARORSZAG 3 Aratásra készülünk M ezőgazdasági üzemeinkben az ara­tásra, a kenyér- és takarmánygabo­na betakarítására történő felkészü­lés a legfontosabb feladatok közé tartozik. A technika fejlődése, a teljes gépesítettség mellett is nagy szervezettséget, pontos együttműködést követel ez a munka min­den egyes szervezettől, akiknek közük van kenyerünk jó minőségben, időben történő, veszteségmentes betakarításában. A hűvös, csapadékos időjárás ellenére lassan beérik a kenyérgabona, az őszi, a tavaszi árpa. Ez évben 102 ezer hektár ka­lászosterület vár betakarításra. Az előze­tes becslések alapján a várható termésát­lag valamennyi kalászosnál a szorgos és becsületes munka eredményeként maga­sabb lesz az előző évinél. A kipusztulás nyomán kisebb területről is közel 30 ezer tonnával több termés várható. Ez pedig azt igényli, hogy minden mezőgazdasági üzemünk szervezettebben, megfelelő idő­ben és jól végezze el a betakarítási mun­kákat. A kedvezőtlen időjárási tényezőket figyelembe véve nehezebb aratásra kell felkészülni. Az üzemi konkrét intézkedési terveket, a betakarítási munkák ütemezé­sét ennek figyelembevételével szükséges elkészíteni. Mezőgazdasági üzemeink, felvásárló vállalataink a felkészülést már a múlt év őszén megkezdték: kenyér- és takarmány- gabonát a népgazdasági tervben előirány­zottaknak megfelelően vetettek. Nagy fi­gyelmet és gondot fordítottak az időben történő és jó minőségű vetésre, a növény- ápolásra, a gépek, berendezések javítását ütemesebben, a magasabb követelmények­nek megfelelően szervezték. így a szerve­zettebb felkészülés lehetővé teszi, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is időben, a múlt évinél jobb minőségben végezzenek a nyári betakarítási munkálatokkal. Ez évben tovább javult mezőgazdasági üzemeink kombájnellátottsága; 964 darab kombájn áll rendelkezésükre, 30 százalék­kal több, mint 1977-ben. Az aratási munka javítását segíti többek között, hogy üze­meink ez évben 132 nagy teljesítményű kombájnt vásároltak, így egy kombájnra 105,4 hektár aratnivaló kalászosterület jut. A rendelkezésre álló kombájnkapacitás 70 százalékos kihasználását figyelembe véve 18 munkanap szükséges az aratási-betaka­rítási munkálatok elvégzésére. A mezőgazdasági munkagépek, kombáj­nok — az NDK-kombájnok kivételével — alkatrészellátása zavartalan. Szovjet kom- bájnalkatrészből 35 százalékkal nagyobb értékű készlet van raktáron, mint az elő­ző évben. Megfelelő mennyiségű szovjet bálázó, bálázózsineg és -huzal áll rendel­kezésre. A szalmalehúzókat üzemeink álta­lában házi kivitelezésben készítették el. Továbbra is probléma, hogy üzemeink kaz- lazógépigényét az AGROKER vállalat tel­jes mértékben nem tudja kielégíteni, a munkák tervezésénél ezzel feltétlenül szá­molni kell. A z AGROKER s a MEZŐGÉP vállala­tok az aratás és betakarítás idősza­kára ügyeletet szerveztek, s erről mezőgazdasági üzemeinket időben értesí­tették. Az ügyeleti szolgálatnak különösen a hiányzó alkatrészek gyors beszerzésében, felújításában, vagy elkészítésében, új kom­bájnok összeszerelésében és üzembe helye­zésében lesz nagyon fontos szerepe. A gabonaforgalmi és malomipari vál­lalat az illetékes állami érdekképviseleti szervekkel egyeztetve elkészítette az 1978. . évi kalászosgabona felvásárlási tervét. A korábbi évek tapasztalataiból okulva ké­szültek fel a termények folyamatos fogadá­sára, szárítására és tisztítására. A zökke­nőmentes terményátvétel egyik feltétele, hogy mindkét fél tartsa meg a szerződés­ben vállalt kötelezettségeit, szükség esetén időben egyezzenek meg az esetleges módo­sításról. Az 1978. évi kalászosgabona felvásár­lási tervek programja 20 150 vagon áru el­helyezésére készült. A vállalat a mezőgaz­dasági üzemekkel a tárolási, szárítási szer­ződéseket megkötötte. A gabonaforgalmi es malomipari vállalat lehetőségeihez mér­ten 21 korszerű szárítóval és 77 tisztítógép­pel felszerelt 172 átvevőhelyet alakított ki. A vállalati és üzemi raktárak tatarozását, fertőtlenítését is megfelelő üteműnek le­het tekinteni, befejezését azonban feltétle­nül meg kell gyorsítani. Az elvégzett termésbecslések alapján mezőgazdasági üzemeinkben most folyik az aratási kampánytervek pontosítása. Az ara­tási gépszemlék azonban még nem minden üzemünkben fejeződtek be. El kell érnünk, hogy ezek július első napjaira minden me­zőgazdasági üzemben befejeződjenek. A nagyobb, korszerűbb kombájnok, műszaki berendezések nem csökkentik, el­lenkezőleg: növelik a betakarításban részt vevő emberek szerepét. Minden mezőgaz­dasági üzemben az eddigitől nagyobb gon­dot fordítsanak a személyi feltételek meg­teremtésére, gondos felkészítésére, a dolgo­zó emberek felelősségének fokozására, e nagy fontosságú munkában részt vevők er­kölcsi, anyagi elismerésére. Mezőgazdasági üzemeink folytassák azt a korábbi években jól bevált gyakorlatot, hogy a lehető leg­jobban szervezzék meg a betakarításban részt vevők étkeztetését, üdítő itallal történő ellátását, a megfelelő munkakörülménye­ket, egyszóval: fokozottabban gondoskodja­nak a dolgozó emberről. M indenkor fontos feladat, mezőgazda- sági üzemekben, a vállalatoknál működő szocialista brigádok kezde­ményezéseinek támogatása, a versenymoz­galom fellendítése; különösen az aratási, betakarítási munkák időszakában van en­nek felbecsülhetetlen jelentősége. A koráb­bi évek tapasztalataiból kiindulva a búza, árpa, a rozs betakarításának meggyorsítá­sára különversenyt lehet és szükséges szervezni. Az aratási, betakarítási munkák ered- ményessége nagymértékben függ a jó mun­kaszer vezettségtől. A termelőszövetkezetek területi szövetsége a tsz-ek gépi kapacitá­sának ismeretében felkészült arra, hogy — ahol erre szükség lesz — az illetékes ter­melőszövetkezetekkel egyeztetik a kombáj­nok, szállítóeszközök átcsoportosítását. Erre az időszakra esik a szálas és siló- takarmány betakarítása, a növényápolási és növényvédelmi munkák jelentős részé­nek elvégzése is. Gondoskodni kell üze­meinknek a nyári zöldség- és gyümölcsfé­lék szüreteléséről, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről — ez mind egy időben jelentkező feladat. A csapadé­kos időjárás következtében az eddig beta­karított szálas takarmányok minősége gyengébb az átlagostól, betakarítása elhú­zódik. Az üzemek csak többszöri munkará­fordítással tudják megfelelően szárítani a fűféléket. Minden mezőgazdasági üze­münkben nagyobb figyelmet szükséges for­dítani a rétek, legelők, töltések, az árok­partok fűtermésének betakarítására. Ezt a munkát — az üzemi lehetőségeket figye­lembe véve — még az aratás megkezdése előtt be lehet fejezni. Az említett munkák mellett kell meg­oldaniuk mezőgazdasági üzemeinknek a kapás növények ápolását. Egyes területe­ken a nagyarányú esőzések miatt a gyo- mosodás gyors, ezért az elvégzett vegysze­res gyomirtás mellett is feltétlenül szükség van a kapálásra. Nagyüzemeink a gyümöl­csösök védelmére nagy figyelmet fordíta­nak: eddig 14-szer, 15-ször permeteztek. A termés megvédése, a jó minőségű export­áru előállítása megköveteli a védekezés to- vábbfokozását, a szükséges növényvédelmi munkálatok időbeni elvégzését. Alapelv­ként kell szem előtt tartanunk, hogy a szükséges növényvédelmi munkák elha­gyásával nem takarékoskodhatunk. Ebben az időszakban kell felkészülni mezőgazda- sági üzemeinknek az őszi betakarítási, szál­lítási csúcsmunkákra, az almaszüret terv­szerű és összehangolt lebonyolítására is. Fontos feladatunk az is, hogy a belvíz sújtotta területeken a víz levezetése után olyan növényféleségeket vessenek mezőgaz­dasági üzemeink, amelyeknek a termését — paprika, paradicsom, uborka, stb. — a kereskedelem felvásárolja. A ZÖLDÉRT erre vállalkozik. Takarmányféleségek — borsós csalamádé, napraforgós csalamádé, silókukorica, köles — vetése is ajánlható üzemeinknek. Az aratás után a tarló- és másodvetés­hez szükséges vetőmagvak is rendelkezé­sünkre állnak. Ilyenkor például rövid te­nyészidejű kukorica, napraforgó, borsó, kö­les, muhar, különböző zöldségfajok vető­magjai, amelyek a tarlókon sikeresen ter­meszthetők. Ezzel a lehetőségekkel élni kell! Az aratási, betakarítási munkák sike­res végrehajtása igényli pártszervezeteink hatékony segítségét és ellenőrzését, a kom­munisták szervező erejét és példamutató helytállását, a szocialista versenymozgalom eredményességét. Az a feladat, hogy min­den területen gondoskodjunk az aratási, betakarítási munkálatok tervszerűségéről, a gyors és veszteségmentes betakarításról, ezzel kapcsolatban a dolgozók kezdemé­nyezésének, aktivitásának kibontakoztatá­sáról. M egyénkben a határ képe kedvező. A kalászosokra vonatkozó terveink céljaink teljesítésére, esetleg túltel­jesítésére lehetőségünk van. Ehhez termé­szetesen még a következendő hetekben je­lentős feladatokat kell megoldanunk. Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője Váltás az építőtáborban Váltásra készülnek a KISZ nyári építőtáboraiban: az évadkezdő több mint 8200 fiú és lány leteszi a szerszá­mot és átadja helyét a tanu­lók újabb csoportjainak. Va­sárnap újabb 11 tábor is megnyitja kapuit, így mind a 61 központi szervezésű ön­kéntes építőtábor benépesül, köztük több száz szabolcs- szatmári diákkal. A fiatalok a mezőgazdaság­ban elsősorban a növényápo­lási munkákból vették ki ré­szüket, de a cseresznye, illet­ve a meggy „szüreteléséért” is sokat tettek. szerepük volt abban, hogy a primőr gyümölcsök idejében a hazai és külföldi piacra kerülhet­tek. Derekasan dolgoztak az M—1-es autópálya építésén a Fejér megyei, az M—3-ason pedig a Pest megyei tizené­vesek. Ezen a nyáron csaknem 2300 szakmunkástanuló elő­ször végez szakmába vágó munkát Leninvárosban, a KISZ-védnökséggel épülő Ti­szai Kőolajipari Vállalatnál, valamint a Gördülőcsapágy Művek diósdi építkezésén és Ajkán, az alumíniumkohó re­konstrukciójánál. Űj tábor nyílik Bács-Kiskun megyé­ben a tompái Kossuth Tsz- ben: ezt 600 fiatal népesíti majd be a nyáron. A Török­bálinti Állami Gazdaságban is 600 diák váltja majd egy­mást az őszibarackosban. Tábornyitás lesz Tatabá­nyán is, ahol a Komárom megyei Építőipari Vállalat kap segítséget az új bányász­lakások, kollégiumok és is­kolák építéséhez. Tart a borsószezon a Nyír­egyházi Konzervgyárban. Az idén több mint négyszáz va­gon késztermék hagyja el a gyárat, ennek a mennyiség­nek kilencven százalékát ex­portálják. A képen: futósza­lagon a konzervesüvegek. (MTI Fotó — Paál László fel­vétele) LEHETNE JOBBAN ? A megye további dinami­kus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrá­sokat. Csak a termelékeny­ség növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a pia­ci igényekhez jobban alkal­mazkodó termelést megva­lósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg mun­kásokat és vezetőket, ho­gyan lehetne jobban dol­gozni, gazdálkodni? Az erkölcsi elismerés — Idestova majd húsz esztendeje vagyok már a szövetkezetnél — itt kezd­tem a tanulóéveket is — így volt alkalmam rengeteg jó, de nagyon sok kellemet­len dolgot is tapasztalnom. Kezdem a rosszal: ma még sajnos sokan vannak, akik azt tartják: pénz beszél, kutya ugat. S furcsa módon, jórészt éppen közülük ke­rülnek ki azok, akik nem mindig a munka nehezebb oldalát markolják meg. Ök azt mondják, a jó munkát elismerő kézfogás csak úgy ér valamit, ha mellette a borítékot is megkapják. — Érdemes azon is el­gondolkodni, hogy vajon mitől válik egy brigád szo­cialista brigáddá. Semmi­képpen sem attól, hogy a tagok csak úgy nagyjából végzik el a rájuk bízott fel­adatokat. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a brigá­dunk egyre inkább kezd tényleg szocialistaként dol­gozni, élni. Csak néhány példát hadd említsek. A brigádnaplónk tele van kö­szönő sorokkal, az óvodák­nak, az iskoláknak nyújtott segítségért. S ezek tényleg nem „alibi” sorok, mert szinte fel sem lehet sorolni a segítségadásunk módjait. Vagy például már az ötödik lakás épül úgy fel, hogy a brigádtagnak három—négy napig is segít egy-egy társa. Az én házamon is három napot dolgozott a brigád. Persze a másik négy tár­samnak a lakásépítkezésen én is legalább tíz napot dolgoztam. — Kicsit elkanyarodtam ugyan a témától, de szük­ség volt rá, hogy bebizo­nyítsam: jó közösség a mi­enk. Ismerjük egymás gond­jait, örömeit. S tudja, mi­lyen szemérmesek az embe­rek? Nagyon kevesen me­BAKA JÓZSEF rik bevallani ám, hogy jól esik az, ha megdicsérik az embert. Közöttünk is van­nak olyanok, akik nagy hanggal döngetik a mellü­ket, mit érdekli őket a di­cséret, az a fontos, hogy te­le legyen a boríték. Aztán mikor kap két-három száz forintot, s meghív bennün­ket műszak után egy kor­só sörre, csak kiböki vala­melyikünknek, „rendes em­berek ezek a főnökök, lát­ják, hogy igyekszik az em­ber”. S higgye el, nem a két-három száz forintnak örülnek, hanem annak, hogy figyelemmel kísérik, s elis­merik a munkájukat. — Az ember ilyenkor lát­ja tulajdonképpen igazán, hogy mennyire igénylik az emberek a jó szót, a meg­becsülést, az elismerést. Ép­pen ezért kellene talán a vezetőknek az eddigieknél is gyakrabban megfordulni­uk az emberek között, hogy azok lássák, figyelemmel kí­sérik a munkájukat. Bár szerencsére nekünk nem igen lehet panaszunk. Az elnök szinte mindennapos látogató nálunk, ha valami visszás dolgot lát, lehordja az embert a sárga földig. De nem felejt el dicsérni sem. — Ha cinikusak lennénk, azt is mondhatnánk: ez nem kerül pénzbe, miért takarékoskodnánk hát ve­le? De ezt nem lehet így el­fogadni. Csak annak a. di­cséretnek van igazi értéke, amikor az ember érzi, azt valóban megérdemelte. S bármennyire is örül az em­ber a pénznek, az erkölcsi elismerésnek legalább olyan jelentősége van. Másnap, egészen biztos, még a mun­kát is jobb kedvvel kezdi. Elmondta: Baka József, a Gávavencsellői Vegyes­ipari Szövetkezet Petőfi Sándor Szocialista Bri­gádjának a vezetője. Lejegyezte: Balogh Géza. gess a nálad fiatalabbakkal, mesélj nekik; gyerekkori pil­langós rétekről és akaratot edző kutyaszorítókról, a mun­ka öröméről és a sikertelen­ség ösztökéjéről, a szerelem keserűségéről és a szerelem hatalmáról. És a gondolat ha­talmáról, amely parancsolni tud esendő emberi mivol­*mié tartsd meg önma- yV gadnak azt, amid van, barátom, — szórd szét magad. Nem ér­zed még, hogy itt az ideje? Túl életed delén több van már birtokodban, semhogy csak a tiéd lehetne. Szórd szét, pazarold el, oszd szét azok között, akik híjával vannak, és használni tudnák. Amit gyűjtöttél, nem ma­gadnak gyűjtötted — rá kell erre jönnöd előbb vagy utóbb —, tudást és tapaszta­latot nem cipelhetsz meddő módon, úgy kuporgatva, és hurcolva magaddal az utolsó nyughelyre, mint távoli, fel­ékszerezett őseink tették volt kincseikkel. Ami értéket hordozol, to­vább kell azt adnod, tovább adnod, tudva azt, hogy a szellemi kincsek megosztva nem kevesebbednek, hanem sokszorozódnak. Beszélgess velük, beszél­SZÓRD SZÉT MAGAD! tanknak, és a gondolat esen­dő mivoltáról, mert az kény­telen meghódolni az anyag hatalma előtt. És mesélj nekik arról, hogy a felesleges is szüksé­ges, szükséges a sírás és szükséges a nevetés, szüksé­ges a botlás és szükséges a talpraállás. Beszélj nekik erről, még akkor is, ha hi­tetlenkedve fogadják, mondd meg nekik, hogy olykor he­nyélni is kell, mert a sem­mittevés órái gyakran hasz­nosak, néha meg nagy gon­dolatokat szülnek — gondo­latokat, amelyeket tovább le­het adni, szét lehet szórni az utódok között. m te tartsd meg hát te se rtf önmagadnak azt, amid van, barátom, — szórd szét magad, pazar­ló könnyelműséggel! K. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom