Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
1978. július 1. KELET-MAGYARORSZAG 3 Aratásra készülünk M ezőgazdasági üzemeinkben az aratásra, a kenyér- és takarmánygabona betakarítására történő felkészülés a legfontosabb feladatok közé tartozik. A technika fejlődése, a teljes gépesítettség mellett is nagy szervezettséget, pontos együttműködést követel ez a munka minden egyes szervezettől, akiknek közük van kenyerünk jó minőségben, időben történő, veszteségmentes betakarításában. A hűvös, csapadékos időjárás ellenére lassan beérik a kenyérgabona, az őszi, a tavaszi árpa. Ez évben 102 ezer hektár kalászosterület vár betakarításra. Az előzetes becslések alapján a várható termésátlag valamennyi kalászosnál a szorgos és becsületes munka eredményeként magasabb lesz az előző évinél. A kipusztulás nyomán kisebb területről is közel 30 ezer tonnával több termés várható. Ez pedig azt igényli, hogy minden mezőgazdasági üzemünk szervezettebben, megfelelő időben és jól végezze el a betakarítási munkákat. A kedvezőtlen időjárási tényezőket figyelembe véve nehezebb aratásra kell felkészülni. Az üzemi konkrét intézkedési terveket, a betakarítási munkák ütemezését ennek figyelembevételével szükséges elkészíteni. Mezőgazdasági üzemeink, felvásárló vállalataink a felkészülést már a múlt év őszén megkezdték: kenyér- és takarmány- gabonát a népgazdasági tervben előirányzottaknak megfelelően vetettek. Nagy figyelmet és gondot fordítottak az időben történő és jó minőségű vetésre, a növény- ápolásra, a gépek, berendezések javítását ütemesebben, a magasabb követelményeknek megfelelően szervezték. így a szervezettebb felkészülés lehetővé teszi, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is időben, a múlt évinél jobb minőségben végezzenek a nyári betakarítási munkálatokkal. Ez évben tovább javult mezőgazdasági üzemeink kombájnellátottsága; 964 darab kombájn áll rendelkezésükre, 30 százalékkal több, mint 1977-ben. Az aratási munka javítását segíti többek között, hogy üzemeink ez évben 132 nagy teljesítményű kombájnt vásároltak, így egy kombájnra 105,4 hektár aratnivaló kalászosterület jut. A rendelkezésre álló kombájnkapacitás 70 százalékos kihasználását figyelembe véve 18 munkanap szükséges az aratási-betakarítási munkálatok elvégzésére. A mezőgazdasági munkagépek, kombájnok — az NDK-kombájnok kivételével — alkatrészellátása zavartalan. Szovjet kom- bájnalkatrészből 35 százalékkal nagyobb értékű készlet van raktáron, mint az előző évben. Megfelelő mennyiségű szovjet bálázó, bálázózsineg és -huzal áll rendelkezésre. A szalmalehúzókat üzemeink általában házi kivitelezésben készítették el. Továbbra is probléma, hogy üzemeink kaz- lazógépigényét az AGROKER vállalat teljes mértékben nem tudja kielégíteni, a munkák tervezésénél ezzel feltétlenül számolni kell. A z AGROKER s a MEZŐGÉP vállalatok az aratás és betakarítás időszakára ügyeletet szerveztek, s erről mezőgazdasági üzemeinket időben értesítették. Az ügyeleti szolgálatnak különösen a hiányzó alkatrészek gyors beszerzésében, felújításában, vagy elkészítésében, új kombájnok összeszerelésében és üzembe helyezésében lesz nagyon fontos szerepe. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat az illetékes állami érdekképviseleti szervekkel egyeztetve elkészítette az 1978. . évi kalászosgabona felvásárlási tervét. A korábbi évek tapasztalataiból okulva készültek fel a termények folyamatos fogadására, szárítására és tisztítására. A zökkenőmentes terményátvétel egyik feltétele, hogy mindkét fél tartsa meg a szerződésben vállalt kötelezettségeit, szükség esetén időben egyezzenek meg az esetleges módosításról. Az 1978. évi kalászosgabona felvásárlási tervek programja 20 150 vagon áru elhelyezésére készült. A vállalat a mezőgazdasági üzemekkel a tárolási, szárítási szerződéseket megkötötte. A gabonaforgalmi es malomipari vállalat lehetőségeihez mérten 21 korszerű szárítóval és 77 tisztítógéppel felszerelt 172 átvevőhelyet alakított ki. A vállalati és üzemi raktárak tatarozását, fertőtlenítését is megfelelő üteműnek lehet tekinteni, befejezését azonban feltétlenül meg kell gyorsítani. Az elvégzett termésbecslések alapján mezőgazdasági üzemeinkben most folyik az aratási kampánytervek pontosítása. Az aratási gépszemlék azonban még nem minden üzemünkben fejeződtek be. El kell érnünk, hogy ezek július első napjaira minden mezőgazdasági üzemben befejeződjenek. A nagyobb, korszerűbb kombájnok, műszaki berendezések nem csökkentik, ellenkezőleg: növelik a betakarításban részt vevő emberek szerepét. Minden mezőgazdasági üzemben az eddigitől nagyobb gondot fordítsanak a személyi feltételek megteremtésére, gondos felkészítésére, a dolgozó emberek felelősségének fokozására, e nagy fontosságú munkában részt vevők erkölcsi, anyagi elismerésére. Mezőgazdasági üzemeink folytassák azt a korábbi években jól bevált gyakorlatot, hogy a lehető legjobban szervezzék meg a betakarításban részt vevők étkeztetését, üdítő itallal történő ellátását, a megfelelő munkakörülményeket, egyszóval: fokozottabban gondoskodjanak a dolgozó emberről. M indenkor fontos feladat, mezőgazda- sági üzemekben, a vállalatoknál működő szocialista brigádok kezdeményezéseinek támogatása, a versenymozgalom fellendítése; különösen az aratási, betakarítási munkák időszakában van ennek felbecsülhetetlen jelentősége. A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a búza, árpa, a rozs betakarításának meggyorsítására különversenyt lehet és szükséges szervezni. Az aratási, betakarítási munkák ered- ményessége nagymértékben függ a jó munkaszer vezettségtől. A termelőszövetkezetek területi szövetsége a tsz-ek gépi kapacitásának ismeretében felkészült arra, hogy — ahol erre szükség lesz — az illetékes termelőszövetkezetekkel egyeztetik a kombájnok, szállítóeszközök átcsoportosítását. Erre az időszakra esik a szálas és siló- takarmány betakarítása, a növényápolási és növényvédelmi munkák jelentős részének elvégzése is. Gondoskodni kell üzemeinknek a nyári zöldség- és gyümölcsfélék szüreteléséről, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről — ez mind egy időben jelentkező feladat. A csapadékos időjárás következtében az eddig betakarított szálas takarmányok minősége gyengébb az átlagostól, betakarítása elhúzódik. Az üzemek csak többszöri munkaráfordítással tudják megfelelően szárítani a fűféléket. Minden mezőgazdasági üzemünkben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a rétek, legelők, töltések, az árokpartok fűtermésének betakarítására. Ezt a munkát — az üzemi lehetőségeket figyelembe véve — még az aratás megkezdése előtt be lehet fejezni. Az említett munkák mellett kell megoldaniuk mezőgazdasági üzemeinknek a kapás növények ápolását. Egyes területeken a nagyarányú esőzések miatt a gyo- mosodás gyors, ezért az elvégzett vegyszeres gyomirtás mellett is feltétlenül szükség van a kapálásra. Nagyüzemeink a gyümölcsösök védelmére nagy figyelmet fordítanak: eddig 14-szer, 15-ször permeteztek. A termés megvédése, a jó minőségű exportáru előállítása megköveteli a védekezés to- vábbfokozását, a szükséges növényvédelmi munkálatok időbeni elvégzését. Alapelvként kell szem előtt tartanunk, hogy a szükséges növényvédelmi munkák elhagyásával nem takarékoskodhatunk. Ebben az időszakban kell felkészülni mezőgazda- sági üzemeinknek az őszi betakarítási, szállítási csúcsmunkákra, az almaszüret tervszerű és összehangolt lebonyolítására is. Fontos feladatunk az is, hogy a belvíz sújtotta területeken a víz levezetése után olyan növényféleségeket vessenek mezőgazdasági üzemeink, amelyeknek a termését — paprika, paradicsom, uborka, stb. — a kereskedelem felvásárolja. A ZÖLDÉRT erre vállalkozik. Takarmányféleségek — borsós csalamádé, napraforgós csalamádé, silókukorica, köles — vetése is ajánlható üzemeinknek. Az aratás után a tarló- és másodvetéshez szükséges vetőmagvak is rendelkezésünkre állnak. Ilyenkor például rövid tenyészidejű kukorica, napraforgó, borsó, köles, muhar, különböző zöldségfajok vetőmagjai, amelyek a tarlókon sikeresen termeszthetők. Ezzel a lehetőségekkel élni kell! Az aratási, betakarítási munkák sikeres végrehajtása igényli pártszervezeteink hatékony segítségét és ellenőrzését, a kommunisták szervező erejét és példamutató helytállását, a szocialista versenymozgalom eredményességét. Az a feladat, hogy minden területen gondoskodjunk az aratási, betakarítási munkálatok tervszerűségéről, a gyors és veszteségmentes betakarításról, ezzel kapcsolatban a dolgozók kezdeményezésének, aktivitásának kibontakoztatásáról. M egyénkben a határ képe kedvező. A kalászosokra vonatkozó terveink céljaink teljesítésére, esetleg túlteljesítésére lehetőségünk van. Ehhez természetesen még a következendő hetekben jelentős feladatokat kell megoldanunk. Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője Váltás az építőtáborban Váltásra készülnek a KISZ nyári építőtáboraiban: az évadkezdő több mint 8200 fiú és lány leteszi a szerszámot és átadja helyét a tanulók újabb csoportjainak. Vasárnap újabb 11 tábor is megnyitja kapuit, így mind a 61 központi szervezésű önkéntes építőtábor benépesül, köztük több száz szabolcs- szatmári diákkal. A fiatalok a mezőgazdaságban elsősorban a növényápolási munkákból vették ki részüket, de a cseresznye, illetve a meggy „szüreteléséért” is sokat tettek. szerepük volt abban, hogy a primőr gyümölcsök idejében a hazai és külföldi piacra kerülhettek. Derekasan dolgoztak az M—1-es autópálya építésén a Fejér megyei, az M—3-ason pedig a Pest megyei tizenévesek. Ezen a nyáron csaknem 2300 szakmunkástanuló először végez szakmába vágó munkát Leninvárosban, a KISZ-védnökséggel épülő Tiszai Kőolajipari Vállalatnál, valamint a Gördülőcsapágy Művek diósdi építkezésén és Ajkán, az alumíniumkohó rekonstrukciójánál. Űj tábor nyílik Bács-Kiskun megyében a tompái Kossuth Tsz- ben: ezt 600 fiatal népesíti majd be a nyáron. A Törökbálinti Állami Gazdaságban is 600 diák váltja majd egymást az őszibarackosban. Tábornyitás lesz Tatabányán is, ahol a Komárom megyei Építőipari Vállalat kap segítséget az új bányászlakások, kollégiumok és iskolák építéséhez. Tart a borsószezon a Nyíregyházi Konzervgyárban. Az idén több mint négyszáz vagon késztermék hagyja el a gyárat, ennek a mennyiségnek kilencven százalékát exportálják. A képen: futószalagon a konzervesüvegek. (MTI Fotó — Paál László felvétele) LEHETNE JOBBAN ? A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? Az erkölcsi elismerés — Idestova majd húsz esztendeje vagyok már a szövetkezetnél — itt kezdtem a tanulóéveket is — így volt alkalmam rengeteg jó, de nagyon sok kellemetlen dolgot is tapasztalnom. Kezdem a rosszal: ma még sajnos sokan vannak, akik azt tartják: pénz beszél, kutya ugat. S furcsa módon, jórészt éppen közülük kerülnek ki azok, akik nem mindig a munka nehezebb oldalát markolják meg. Ök azt mondják, a jó munkát elismerő kézfogás csak úgy ér valamit, ha mellette a borítékot is megkapják. — Érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon mitől válik egy brigád szocialista brigáddá. Semmiképpen sem attól, hogy a tagok csak úgy nagyjából végzik el a rájuk bízott feladatokat. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a brigádunk egyre inkább kezd tényleg szocialistaként dolgozni, élni. Csak néhány példát hadd említsek. A brigádnaplónk tele van köszönő sorokkal, az óvodáknak, az iskoláknak nyújtott segítségért. S ezek tényleg nem „alibi” sorok, mert szinte fel sem lehet sorolni a segítségadásunk módjait. Vagy például már az ötödik lakás épül úgy fel, hogy a brigádtagnak három—négy napig is segít egy-egy társa. Az én házamon is három napot dolgozott a brigád. Persze a másik négy társamnak a lakásépítkezésen én is legalább tíz napot dolgoztam. — Kicsit elkanyarodtam ugyan a témától, de szükség volt rá, hogy bebizonyítsam: jó közösség a mienk. Ismerjük egymás gondjait, örömeit. S tudja, milyen szemérmesek az emberek? Nagyon kevesen meBAKA JÓZSEF rik bevallani ám, hogy jól esik az, ha megdicsérik az embert. Közöttünk is vannak olyanok, akik nagy hanggal döngetik a mellüket, mit érdekli őket a dicséret, az a fontos, hogy tele legyen a boríték. Aztán mikor kap két-három száz forintot, s meghív bennünket műszak után egy korsó sörre, csak kiböki valamelyikünknek, „rendes emberek ezek a főnökök, látják, hogy igyekszik az ember”. S higgye el, nem a két-három száz forintnak örülnek, hanem annak, hogy figyelemmel kísérik, s elismerik a munkájukat. — Az ember ilyenkor látja tulajdonképpen igazán, hogy mennyire igénylik az emberek a jó szót, a megbecsülést, az elismerést. Éppen ezért kellene talán a vezetőknek az eddigieknél is gyakrabban megfordulniuk az emberek között, hogy azok lássák, figyelemmel kísérik a munkájukat. Bár szerencsére nekünk nem igen lehet panaszunk. Az elnök szinte mindennapos látogató nálunk, ha valami visszás dolgot lát, lehordja az embert a sárga földig. De nem felejt el dicsérni sem. — Ha cinikusak lennénk, azt is mondhatnánk: ez nem kerül pénzbe, miért takarékoskodnánk hát vele? De ezt nem lehet így elfogadni. Csak annak a. dicséretnek van igazi értéke, amikor az ember érzi, azt valóban megérdemelte. S bármennyire is örül az ember a pénznek, az erkölcsi elismerésnek legalább olyan jelentősége van. Másnap, egészen biztos, még a munkát is jobb kedvvel kezdi. Elmondta: Baka József, a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet Petőfi Sándor Szocialista Brigádjának a vezetője. Lejegyezte: Balogh Géza. gess a nálad fiatalabbakkal, mesélj nekik; gyerekkori pillangós rétekről és akaratot edző kutyaszorítókról, a munka öröméről és a sikertelenség ösztökéjéről, a szerelem keserűségéről és a szerelem hatalmáról. És a gondolat hatalmáról, amely parancsolni tud esendő emberi mivol*mié tartsd meg önma- yV gadnak azt, amid van, barátom, — szórd szét magad. Nem érzed még, hogy itt az ideje? Túl életed delén több van már birtokodban, semhogy csak a tiéd lehetne. Szórd szét, pazarold el, oszd szét azok között, akik híjával vannak, és használni tudnák. Amit gyűjtöttél, nem magadnak gyűjtötted — rá kell erre jönnöd előbb vagy utóbb —, tudást és tapasztalatot nem cipelhetsz meddő módon, úgy kuporgatva, és hurcolva magaddal az utolsó nyughelyre, mint távoli, felékszerezett őseink tették volt kincseikkel. Ami értéket hordozol, tovább kell azt adnod, tovább adnod, tudva azt, hogy a szellemi kincsek megosztva nem kevesebbednek, hanem sokszorozódnak. Beszélgess velük, beszélSZÓRD SZÉT MAGAD! tanknak, és a gondolat esendő mivoltáról, mert az kénytelen meghódolni az anyag hatalma előtt. És mesélj nekik arról, hogy a felesleges is szükséges, szükséges a sírás és szükséges a nevetés, szükséges a botlás és szükséges a talpraállás. Beszélj nekik erről, még akkor is, ha hitetlenkedve fogadják, mondd meg nekik, hogy olykor henyélni is kell, mert a semmittevés órái gyakran hasznosak, néha meg nagy gondolatokat szülnek — gondolatokat, amelyeket tovább lehet adni, szét lehet szórni az utódok között. m te tartsd meg hát te se rtf önmagadnak azt, amid van, barátom, — szórd szét magad, pazarló könnyelműséggel! K. D.
