Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. július 1. Mit szeretnének a kismamák? I Üj éttermek üzembe he­lyezésével tovább javult az ÁFÉSZ-ek vendéglátó tevé­kenysége, de az ételforga­lom még mindig várakozáson aluli. Kocsmából presszó Az V. ötéves terv első két évében a szövetkezeti ven­déglátás 17,5 százalékkal fej­lődött, de a megye vendég­látásából az ÁFÉSZ-ek még mindig csak 70 százalékban veszik ki részüket. Az utób­bi években is indokolatlanul nagy volt az italforgalom, az összes forgalom mintegy 76 százalékát tette ki. Az étel­forgalom a bevételnek mind­össze 15 százaléka. Az ará­nyok az elmúlt években alig változtak. Az italforgalom 0,3 százalékkal vésőkként ugyan, de az ételforgalom csak 0,6 százalékkal nőtt. A hálózatfejlesztés viszont szembetűnő. A IV. ötéves tervbpn a vendéglátó-hálózat 9500 négyzetméterrel, az el­múlt két évben 4300 négy­zetméterrel bővült. Az ital­boltok alapterülete csökkent, több italbolt átalakítás után presszóként, vagy büféként üzemel. A választék Egyre nagyobb az igény a tömegétkeztetés, a gyermek- és diákétkeztetés iránt. Szá­mos ÁFÉSZ ipari üzemekbe, termelőszövetkezetekbe szál­lítja ki az ebédet. Kisvár­dán 200, Mátészalkán 140, Mándokon 120, Csengerben 80 iskolás étkeztetéséről gon­doskodott a helyi szövetkezet. Hasznos kezdeményezés, hogy a Dombrádi ÁFÉSZ is­kolaboltok közreműködésével háromszáz gyermek reggeli­zését oldotta meg, a Csenge­ri ÁFÉSZ általában kétszáz iskolás ellátásáról gondosko­dott. A legtöbb szövetkezeti vendéglátóhely azonban csak kismértékben, vagy egyálta­lán nem foglalkozik reggeli és vacsora forgalmazásával. A cukrásztermékek árusí­tása javult, de még most sem felel meg az igényeknek. Me­gyénkben csak 19 fogyasztási és értékesítő szövetkezet mű­ködtet cukrászüzemet. Ezek általában korszerűtlenek, szűk alapterülettel és kevés modern géppel rendelkeznek. Az említett 19 üzem kétszáz üzletben forgalmaz cukrász­termékeket; bővebb lehetne a termékek választéka, a friss sütemények utánpótlá- sa is elkésik néha. 160 milliós fejlesztés Ebben az ötéves tervben megyénkben 160 millió forin­tot fordítanak az ágazat fej­lesztésére. Ezt az összeget ésszerűen kell felhasználni. A rejtett tartalékok felhasz­nálásával együtt javítani kell az üzemi és a diákétkezte­tést; fontos, hogy a büfék és az italboltok több hidegkony­hai készítményt kapjanak. Célszerű létrehozni úgyneve­zett báziskonyhaüzemeket, amelyek egy nagyobb terület ellátását is meg tudják olda­ni. (n. 1.) Fúvósaink és majoretteink a fesztiválon . Július 5-én, szerdán, a MALÉV IL—18-as charter repülőgépén indul csehszlo­vákiai vendégszereplésre a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és a megyei KISZ-bi- zottság Ifjú Gárda fúvósze­nekara és a majorettcso- port. Cheb városában rende­zik ugyanis azt a nemzetközi fesztivált, amelyen Európa is­mert fúvósai és majorettei mutatkoznak be, mérik össze tudásukat. A nyíregyháziakat már másodszor éri az a meg­tiszteltetés, hogy hazánkat képviselhetik. A július 10-ig tartó prog­ram keretében lesz éjszakai hangverseny, nemzetközi vár­koncert az egykori Wallen- stein-kastélyban, térzene és nyilvános hangverseny a tör­ténelmi város terein, utcáin. A találkozón előreláthatóan a vendéglátókon és a magyaro­kon kívül nyugatnémet, len­gyel, szovjet, luxemburgi, francia együttesek is részt vesznek. A nyíregyházi mu­zsikusokat és leányokat a koncertek és programok után egy napig Prága várja, ahol ismerkednek a csehszlovák főváros szépségeivel. Tártjaié a kapcsolatot a munkaihelyével ? Ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg? Tanulna-e az otthon töltött három év alatt? Mi­kor megy vissza a gyermek- gondozási szabadságról? Van-e valamilyen kapcsola1­ta a lakóterületi társadalmi szervekkel? Vállalna-e fela­datot a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a lakóbizott­ság munkájában? — Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tartalmaz az a kérdőív, ame­lyet a Hazafias Népfront Nyíregyházi városi Bizottsága küldött ki a gyermekgondo­zási szabadságukat töltő kis­mamáiknak. Az egy hete postára adott kérdőívekre meglepően sok válasz érkezett eddig is. A beérkezett adatok azt bizo­nyítják: a gyesen lévő kis­mamák igénylik a társadal­mi szervek segítségét, s ugyanakkor ők is szívesen látnának el különböző meg­bízatásokat a lakóterületen. Hasznos javaslatok A válaszok közt igen sok olyan akad, amelyik nem­csak a rublikák kitöltését tartalmazza, hanem több hasznos javaslatot is ad. Tóth Ferencné, az almatáro­ló telefonközpont-kezelője például azt kérdezi, hogy a többi nagyvároshoz hasonló­an Nyíregyházán miért nem kaphatnak 'kedvezményes áron tejet a kismamák? Tóthné úgy tudja, hogy Bu­dapesten és Pécsett úgyne­vezett csecsemőtej-utalványt kap minden kismama. A tanulásról szólva a kis­mamák csaknem mindegyike hangsúlyozta: lényeges, hogy a három év alatt növeljék általános vagy szakmai kép­zettségüket. Feffer Gyuláné, a konzervgyár adminisztrá­tora a tanárképző főiskola tanítói szakát végzi, Dallos Sándomé a testnevelési fő­iskola edzői szakára akar jelentkezni, Bányai Endréné francia vagy román nyelven tanulna... Csak egy néhány válasz a tanulni szándéko­zók elképzeléseiből. ló programok A kérdések másik cso­portja a szabad idő eltöltésé­re vonatkozik. A legtöbb kismama a kézimunkázást, az olvasást, a közös kirándu­lások szervezését vélte a sza­bad idő legésszerűbb felhasz­nálásának. De akadt olyan vélemény is, hogy egészség- ügyi, kulturális, történelmi előadásokat, filmvetítéseket tarthatnának a kismamák­nak. A gyermekgondozási sza­badságát töltő 3017 nyíregy­házi kismamának küldött kérdőív fontos munkaerő-gaz­dálkodási adatokra is felhívja a figyelmet. A válaszokból arra is fény derül, ki meny­nyi idő múlva akar vissza­menni dolgozni; ha elhe­lyezheti gyermekét bölcsődé­ben vagy óvodában, akkor mennyi idő múlva állna munkába? A kérdőívek beérkezése után az adatokat rendszere- zik, feldolgozzák. A további teendőket Tukacs Sándomé, a népfront városi bizottságá­nak titkára foglalja össze: Közösségben — A népfront megtette az első lépést, a folytatás az üzemi, a kerületi nőbizott­ságokra vár. Nemsokára pontosan ismerjük, mit sze­retnének a kismamák a sza­bad idejükkel kezdeni, s a körzeti nőbizottságok felada­ta lesz a színvonalas kultu­rális műsorok, az előadások megszervezése. A szakmai és az általános képzésre vonat­kozó igényekkel megkeres­sük az illetékes vállalatokat, iskolákat. A különböző szak­körök, klubok létrehívása bi­zonyára nemcsak szépen hangzó igény marad. Az a célunk, hogy a nyíregyházi lakosok 3 százaléka (a 3 ezer gyesen lévő kismama) aktí­vabban bekapcsolódjon a la­kóterület társadalmi, közös­ségi munkájába, szorosabb­ra fűzzék a szálakat a tö­megpolitikai szervezetekkel. Tóth Kornélia Balctai kezdeményezés A kórház nyitott kapui II címzett nem válaszolt Nem csupán a szokás és az illem, kormányhatározat is előírja: az újságban megje­lent bíráló írásra válaszolni kell. Éppen úgy, mint minden közérdekű jelzésre, bejelen­tésre. Mindezt azért elevenítem fel, mert az utóbbi időben gyakorta előfordul, hogy a megbíráltak ügyet sem vet­nek az észrevételekre. Ügy tesznek, mintha el sem hang­zottak volna. Nyilván teszik ezt abból kiindulva: úgyis el­felejtik, minek a válaszon, vagy — legtöbbször — a ma­gyarázkodáson gondolkodni. Csupán emlékeztetőül: a strandjegyekkel kapcsolatos észrevételre a SZAVICSAV nem is reagált. Pedig bizto­san érdekes mondanivalóik lehettek volna. A városi ta­nács sem adott választ ar­ra: miért betonosítják a Jó- savárost? A nyírbátori Űj Barázda Tsz sem tartotta méltónak a lapot — és olva­sótáborát! —, hogy megírja: mit tettek, hogy ne kártyáz­zanak a talponállójukban. Szótlanság követte a vásáros- naményi táncosok külföldi szereplését szóvá tevő írást is, bár biztos,'hogy vannak felelősei az ügynek. Ennyit ízelítőnek, (b.) Az egészségügyi integráció során a megye tbc-orvoslása is új szervezeti egységbe szerveződött. ■ Az egyik köz­pont Baktalórántházán van, itt működik a tüdőszakkórház és -gondozó. Az intézmény jelentős szellemi kapacitást mondhat magáénak. Orvosok, gazdasági szakemberek, egészségügyi középkáderek, szakmunkások dolgoznak itt, elsősorban a betegek érdeké­ben. A tüdőszakkórház szakmai vezetői úgy érezték, hogy jelenlétük a községben nem lehet formális. Ezért kezde­ményeztek egy olyan együtt­működést, amely jelentős előnyöket ígér Baktalóránt- házának, s nem közömbös az intézménynek sem. Járási, községi és intézeti vezetők, a különböző szervek képviselői gyűltek tehát ösz- sze, hogy az együttműködés feltételeit, területeit megvi­tassák. A kórháziak javaslata a következőkre terjed ki: cso­portos látogatóknak megnyit­ják a kórház természetvéde­lem alatt álló parkját. Az in­tézet kertészete a megter­melt árufölösleget az AFÉSZ- nek adja át értékesítésre. Kö­zös rendezvényeket szervez­nek a művelődési házzal. A kórház érettségizettjei vál­lalják a nyolcadik általánost végző dolgozók korrepetálá­sát. Az egészségügyiek közöl­ték: szívesen vállalnak részt a községi politikai oktatás vezetésében. Rendszeres egészségnevelő előadásokat tartanak a faluban. A tüdő­szakkórház kertészei bekap­csolódnak a virágos község mozgalomba, és szépítik a helységet. Az orvosok havon­ta egy alkalommal a körzeti orvos helyettesítését is vállal­ják, hogy ezzel javítsák az ügyeleti helyzetet. Mondani sem kell: a javas­latokat, melyek ezeken kívül még a sport területére is ki­terjedtek, a résztvevők lelke­sen fogadták. A következő lépés a bakta- iakra vár, hiszen a felkínált lehetőségek tervszerű hasz­nosítása rajtuk múlik. Az együttműködési javaslat határozottan leszögezi: a kórházi szabályokat szigorúan meg kell tartani, lényegében a közös munka nem liberali­zálja az egészségügyi intéz­ményt. Ennek ellenére biz­tos, hogy a községbeliek és a kórháziak szorosabb kapcso­lata igen gyümölcsöző lehet. — Szép klubunk van — mutatja Nagy Illés, az intézet gazdasági vezetője a valóban tetszetős, otthonos helyiséget. Itt is lehet olyan összejövetel, ami nem zavarja a gyógyító munkát. Nyitott a parkunk is. De ami még fontosabb: mindannyian szívesen kap­csolódunk a baktai közműve­lődési munkába. A példamutató kezdemé­nyezés ma még gyermekko­rát éli. Biztos, hogy az el­következő hónapok már hasznosítható tapasztalattal bizonyítják: minden új mód­szer jó, ha a lelkesedés a kez­deteket túléli, s tenni akaró emberek szívügyévé válik. B. L. n gépjárművezetők pálya­alkalmassági vizsgálatáról A gépjárművezetők pá­lyaalkalmassági vizsgálata annak megállapítására irá­nyul, hogy az illető személy­nek megvan-e a képessége a közúti forgalom biztonsági követelményeinek megfele­lő szociális alkalmazkodás­hoz, és a gépjármű vezetése közbeni terhelés elviselésé­hez? Továbbá, hogy meg­van-e az illető személynek a vezetéshez szükséges észlelé­si, döntési és cselekvési ké­pessége? El tudja-e sajátíta­ni a gépjárművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket? Napjainkban a növekvő közúti forgalom mi­att egyre nagyobb szerephez jut ez a vizsgálat. A vizsgálaton annak kell részt vennie, aki már betöl­tötte az 55. életévét, vagy még nem töltötte be a 18. életévét és vezetői enge­délyt akar szerezni. E kor­határoknál azonban nincs szükség előzetes pályaalkal­massági vizsgálatra — a B járműkategóriára szóló ve­zetői engedély megszerzésé­nél — akkor, ha valakit 1978. április elseje előtt gép- járművezetői munkakörben, gépjárművezetésre alkalmas­nak minősítettek. Kötelező a pályaalkalmassági vizsgálat C járműkategóriára érvé­nyes vezetői engedély meg­szerzéséhez. Akkor is vizs­gázni kell ha valaki jármű­vezetési gyakorlatból öt si­kertelen vizsgát tett. Az elő­zetes orvosi vizsgálatot vég­ző orvos, vagy orvosi bizott­ság is kérheti a pályaalkal­massági vizsgálatot. Aki au­tóbuszt, közhasználatú sze­mélygépkocsit (taxit), vagy nemzetközi forgalomban rendszeresen részt vevő, vagy megkülönböztető jel­zéssel ellátott gépjárművet kíván vezetni, annak szin­tén alá kell vetnie magát ennek a vizsgálatnak. A pályaalkalmassági vizs­gálatot az Autóközlekedési Pályaalkalmassági vizsgáló Intézet végzi. A minősítés eredményét a vizsgálat utá­ni tizenöt napon belül írás­ban közli az intézet, mely­nek felülvizsgálatát a gép- járművezető — az alkalmas- sági minősítés kézhezvételé­től számított — 15 napon be­lül kérheti. E kérelmét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium valamint a Belügyminisztérium kije­lölt szakembereiből álló bi­zottság bírálja el. Ha valakit pályaalkalmas­sági szempontból alkalmat­lannak minősítettek, újabb vizsgálatot csak két év el­telte után kérhet, ha pedig a gépjárművezető a vizsgálat időpontjától számítva még nem töltötte be a 18. élet­évét, az újabb vizsgálatot csak 18. életévének betölté­se után kérheti. (s. á.) Nem fizetett tartásdíjat Krózser Béla 32 éves körömi lakos másodszor állt már a Nyíregyházi Járásbíróság elé, mert nem fizette a két gyermek után megitélt tartásdíjat. Az idült alkoholista Krózsernek 1974 óta kellett volna fizetni havi 680 fo­rintot, de mivel nem fizetett, 1977-ben 6 hónap börtönre Ítélték. Akkor azt Ígérte, rendesen telje­síti kötelességét, így a bíróság felfüggesztette a szabadságvesz­tés végrehajtását. Krózser azóta sem vállalt munkát, csak any- nyit, hogy inni legyen miből. A napokban ismét bíróság elé állí­tották, s 10 hónap szigorított börr tönben letöltendő szabadságvesz­tésre ítélték, valamint elrendel­ték a korábban kiszabott 6 hó­nap börtön végrehajtását is. Az ítélet jogerős. Vendéglátás falun Báziskonyhák a tömegétkeztetéshez Kicsi az ételforgalom Egy kérdőív nyomában Hat nap Csehszlovákiában OLVASÓNK KÉRDEZTE Szalontai József vásá- rosnaményi olvasónk a | közelmúltban arról ér­deklődött. hogy mi a cél­ja a gépjárművezetők pályaalkalmassági vizs­gálatának, és ki köteles azon részt venni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom