Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 11. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Közös közlemény a magyar—mozambiki tárgyalásokról — öt NATO-hatalom párizsi tanácskozása a zaire-i beavatkozás módjairól — Tartományi választások Hamburgban és Alsó-Szászországban KEDD: Vietnam határozottan visszautasítja a kínai rágalmakat — Az egyiptomi hadügyminiszter washingtoni útja — Deszai Londonban SZERDA: Leonyid Brezsnyev és a svéd király találkozója Moszkvában — Carter beszéde a szovjet—amerikai viszonyról, washingtoni állásfoglalások a SALT- tárgyalásokkal kapcsolatban — Brandt Szófiában CSÜTÖRTÖK: Űj szocialista javaslat a bécsi haderő-csökkentési megbeszéléseken — Helsinkiben előzetes konzultáció kezdődik a műholdelhárító fegyverek eltiltásáról — A kínai külügyminiszter Mobutunál PÉNTEK: Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán befejeződik az általános vita — Véget ér a chilei hazafiak éhségsztrájkja, a junta kénytelen megígérni, hogy megvizsgálja az „eltűntek” ügyét SZOMBAT: Az Olasz Kommunista Párt felhívása: szavazzák meg a vasárnapi népszavazás elé bocsátott törvényjavaslatokat — Kína egyoldalúan felmondja a Vietnammal kötött gazdasági megállapodásokat Á hét három kérdése Ézsaiás prófétától kezdve Hérodotoszon keresztül egészen Einsteinig sok mindenkit és sok mindent idéztek az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, amely a héten eljutott 5 hetes tanácskozásának félidejéhez. Az általános vitában részt vevő majd 140 felszólaló — köztük sok államfő, kormányfő és külügyminiszter — a legkülönbözőbb oldalakról közelítette meg a leszerelés bonyolult kérdését, számtalan észrevételt és javaslatot tettek. A New York-i ülésszak vitathatatlan érdeme, hogy ismét a középpontba állította a fegyverkezési verseny korlátozásának és megszüntetésének szükségességét, az elfogadásra kerülő ajánlások nyilván ezt juttatják majd kifejezésre. Ugyanakkor a tanácskozás gyenge pontja, hogy nem jogosult kötelező határozatok hozatalára, arra egy leszerelési világértekezlet lenne hivatott, amelynek összehívását változatlanul szorgalmazzák a szocialista országok, s több más állam képviselői. O Mit mutat a washingtoni SALT-állásfoglalás? Kétségtelen érdeklődés^ de főként nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapolisi beszédét, mivel jó előre közölték, hogy az államfő a szovjet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem azért is indokolt volt, mert az amerikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változatos előjelű és árnyalatú nyilatkozatok hangzottak el ebben a lényeges kérdésben. Akik egyértelmű tisztázást vártak, csalódhattak. A New York Times szerint az elnök egyszerre lengetett fur. kósbotot és olajágat. Ami viszont nem valamiféle kiegyensúlyozottságot jelent, hanem inkább kedvezőtlen, a kibontakozást gátló magatartást. A szovjet—amerikai viszonynak ma a leglényegesebb területe a SALT-tárgya- lások sorozata, hiszen ezek foglalkoznak az atomfegyverkezési verseny szabályozásával. a kapcsolatok különösen érzékeny elemével. Az amerikai megnyilatkozásokból megint kitűnt, hogy nem kívánják a gyakorlatba átültetni az egyenlő biztonság elvét, egyoldalú előnyökre törekszenek, s a fegyverzetkorlátozást össze kívánják kapcsolni más. oda nem tartozó ügyekkel, mint például a haladó afrikai országoknak nyújtott szocialista segítséggel. Ez a nyilvánvalóan elfogadhatatlan amerikai álláspont. Legfeljebb az a különbség, hogy ezt a külügyminiszter mérsékeltebb, a nemzet- biztonsági főtanácsadó pedig meglepően éles hangnemben fejti ki, s az elnök mind nagyobb kétértelműségre törekszik. A SALT kétoldalú téma, közvetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése azonban az egész emberiség létérdeke lenne. Hajdú-Bihar megyei látogatása során Kádár János ezért emelte ki olyan nyomatékkal. hogy békére törekszünk, s ez politikánk sarkalatos kérdése. „Ennek megfelelően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért — mondotta többek között — a fegyverkezési verseny korlátozásáért, azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejöjjön a stratégiai fegyverekre vonatkozó megállapodás.” Hazánk önmagában természetesen nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának, de amint ugyancsak Kádár János kifejtette „mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társadalmi rendszerét illetően a nemzetek élvonalában halad. Külpolitikai törekvéseink is a szocializmus és a béke következetes élcsapatába sorolnak bennünket”. Ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitikának. amelyet tovább erősíthet következetes kiállásunk — a szocialista országok egyeztetett álláspontja alapján — a SALT—II. egyezmény mielőbbi aláírása, a fegyverkezési verseny csökkentése és teljes megszüntetése érdekében. O Mi a jelentősége a helsinki előkészítő tanácskozásoknak? A Helsinkiből keltezett híradás, hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a műholdelhárító fegyverek eltiltásáról — jól érzékeltethetik a leszerelési kérdések bonyolultságát. Nem titok, hogy a földünk körül keringő mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy „élőben” nézhessük a Mun- dialt, hanem jórészük katonai feladatokat teljesít. A műholdak azok a „nemzeti eszközök”, amelyekkel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok ellenőrizte öt éven keresztül a SALT—1 betartását s ez lenne a SALT— 2 kontrolljának leghatékonyabb módjá is. Mivel az egyes fegyverek és harci célokat szolgáló eszközök ellenfegyverei mindig megjelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék vagy „megvakítsák” (fényképezésre, felderítésre alkalmatlanná tegyék) a másik fél műholdjait. Ezzel nem annyira katonai pluszt lehet elérni, hiszen a kozmikus térség békés felhasználásáról szóló korábbi nemzetközi egyezmény eltiltja az „űrbombákat”, hanem — mint említettük — a lehetséges SALT—2 ellenőrző rendszereit kapcsolnák ki. Vagyis lehetetlenné válna a megállapodás megkötése, illetve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelentős a helsinki előkozultáció. © Miben áll a szocialista országok bécsi kezdeményezése? A közép-európai haderőcsökkentéssel foglalkozó bécsi konferencián lassan az ötödik évfordulóhoz közelednek, de eredmény még nem születhetett. A tárgyalásokban közvetlenül ^ részt vevő négy szocialista állam (a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) számos indítványt nyújtott be. Ám jóllehet, azon az elvi alapon készültek, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen csorbát, a NATO-hatalmak mégis visszautasították azokat. A szocialista országok, az elvi határozottságot párosítva a messzemenő rugalmassággal, most új kezdeményezést tettek. Javaslataikba beledolgoztak több korábbi nyugati kívánságot. hogy ily módon mozdítsák elő a kompromisz- szumot. Elfogadták, hogy a térségben állomásozó atlanti illetve varsói erők létszámát közös szintre, 900—900 ezer főre csökkentsék; hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett csapatcsökkentés csak a szárazföldi erőkre s bizonyos meghatározott fegyverfajtákra vonatkozzék; lehetségesnek tartják, hogy a csökkentés első szakaszában csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vegyenek részt. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy miután — néhány ezer fős különbséggel — a szemben álló felek csapatlétszáma egyenként egymillióra tehető a térségben, két szakaszban, hozzávetőlegesen százezres csökkentéssel. Kialakulhatna az egyenlő biztonságot szavatoló kilencszázez- res „plafon”. A lecke tehát fel van adva, a Nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köztük hazánk, amely, mint különleges tanácskozási joggal rendelkező résztvevő, mindenben támogatja a négyek lépését — őszintén remélik, hogy a NATO-hatalmak nem szalasztják el a kedvező lehetőséget. Reálisan számolnunk kell azonban azzal is, hogy a feszültség bajnokain a SALT és a többi megegyezések ellenzői aligha munkálkodnak majd a bécsi sikeren... Réti Ervin Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán ellátogatott az ország legnagyobb közös gazdaságába, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, ahol a hagyományok szerint kenyérrel fogadták. A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új megállapodás kérdéseiről tárgyalt hét közben New Yorkban Gromiko szovjet és Vance amerikai külügyminiszter, (Kelet-Magyarország telefotó) Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hét közben Prágában Vasil Bilakkal, a CSKP Központi Bizottságának titkárával tárgyalt. Íj m-TOl »1*1 fl hét eseményei képekben Országjáró körútra indult szombaton a svéd királyi pár. Kijev után Taskentbe, Sza- markandba és Le- níngrádba is ellátogat. Képünkön: Leonyid Brezsnyev a vnukovói repülőtéren búcsúztatja XVI. Károly Gusztáv svéd királyt és Silvia királynét.
