Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

1978. június 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 11 termőföld védelmében B mezőgazdaság átszervezésével me­gyénkben a földterület döntő több­sége szocialista tulajdonba került, a hasznosítás ennek megfelelően nagyüze­mekben valósul meg. A földterület ötödén állami mezőgazdasági üzemek, közel há­romnegyedén szövetkezetek termelnek, az egyéni és kisegítő gazdaságok részaránya 6,2 százalékos. Az országos és megyei cé­lokkal összhangban mezőgazdaságunk terv­szerűen fejlődik, a termelés egyre korsze­rűbbé és belterjesebbé válik. A racionális földhasználattal és a munkaerőforrással összefüggésben jó eredményeket érünk el a munkaigényes növények termesztésében. Természeti adottságaink mellett a nagyüzemi előnyök mind jobb kihasználá­sa, a szakosodás, a koncentráció, az ipar­szerű termelés növekedése, dolgozóink szervezett, hozzáértő és lelkes munkája teszi lehetővé, hogy több termény és ter­mék vonatkozásában — téli alma, dohány, burgonya, tej — a megye mezőgazdasága országosan is kiemelt jelentőségű. A foglalkoztatottság szempontjából is fontos a mezőgazdaság, mivel ebben az ágazatban dolgozik megyénk keresőinek több mint harmada. A tervszerű további növekedés szükségszerű azért is, mert a mezőgazdasági termelés nyújt biztonságos alapot a megye élelmiszeriparának (hús-, tej-, konzerv-, baromfi-, malom- és sütő­ipar) jó minőségű nyersanyaggal való el­látásához. A termelés szerkezete kialakultnak tekinthető, az összes mezőgazdasági terme­lés közel kétharmadát a növénytermesztés képviseli, az állattenyésztési ágazat rész­aránya 36—38 százalék. A legnagyobb vál­tozás az elmúlt években a nagyarányú gyümölcstelepítések eredményeképpen kö­vetkezett be, melynek hatására a gyümöl­csösök termelési értékének aránya az 1965-ösnek a duplájára nőtt. A megye me­zőgazdasági termelési értékén belül az al­ma egyötödös részarányt képvisel. Az állami és az erdőgazdaságokban, valamint a kisgazdaságokban a földtulaj­don és a földhasználat gyakorlatilag egy­beesik. A szövetkezetek használatában lévő összterületből azonban tulajdonjogi­lag a föld 55,7 százaléka még a tagok és azokkal azonos jogállásúak tulajdonában van. A földtulajdon és földhasználat to­vábbfejlesztésének lehetőségei adottak megyénkben. Ennek biztosítéka, hogy a termőterület döntő többsége már szocia­lista tulajdonban van és azt a dinamiku­san fejlődő nagyüzemeink hasznosítják. A szocialista tulajdon erősítése érdekében feladatunk továbbra is tervszerűen növel­ni az állami tulajdon szerepét, fokozni a közös szövetkezeti tulajdon részarányát. Nagy tartalékként kell kezelni a földmeg­váltás folyamatossá tételét valamennyi gazdálkodó egységünknél. Külön figyel­met érdemel az egyéni gazdálkodókkal való foglalkozás. A szocialista tulajdonvi­szonyok erősítése igényli, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek tervszerűen készül­jenek fel a felajánlott földek fogadására, a parlagterületek megművelésére és a je­lentkező foglalkoztatási igények kielégíté­sére. A termőföldvédelem érdekében vala­mennyi gazdálkodó egységnél el kell érni, hogy nagyüzemi művelésre alkalmas föl­dek ne kerülhessenek parcellázásra. Ezzel egy időben azonban az állami, községi tu­lajdonban lévő zárt kert jellegű földek, nagyüzemileg nem hasznosítható területek parcellázását, tartós használatba adását célszerű folyamatos munkának tekinteni. A szakszövetkezetek termelőszövetkeze­tekké való átalakulásának folyamatát a megyei pártbizottság határozatának meg­felelően indokolt e tervidőszak végére be­fejezni. M egyénkben a negyedik ötéves terv időszakában 21 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés, s az ötö­dik ötéves terv idején reálisan további 18—20 százalékos növekedéssel számolha­tunk. Az eredményeket, a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődését kedvezőtlen természeti adottságok mellett érjük el. Te­rületeink jelentős részén a nagyüzemi táb­lák kialakítását a domborzati viszonyok nehezítik, nagy az ár- és belvízveszély, alacsony talajaink természetes termőké­pessége, amit az is jelez, hogy megyénk­ben negyedével alacsonyabb az átlagos aranykorona-érték, mint az országos átlag. Az elmúlt 11 év alatt közel 12 milli­árd forint beruházás valósult meg a me­zőgazdaságban. Közel 130 ezer hektáron táblásítási, 64 ezer hektáron vízrendezési, 44 ezer hektáron talajjavítási munkákra került sor. Nőtt a műtrágya-felhasználás, az öntözésre berendezett terület elérte a 21 ezer hektárt. Nagyüzemeink vállalatsze­rű gazdálkodását jelentősen segíti álla­munk közvetlen támogatásokkal, jövede­lemkiegészítő és ártámogatással, célcsopor­tos erdőtelepítési, bekötőút- és villamos­energiai beruházásokkal is. A mezőgazdasági üzemek hatékonyabb földhasznosítását, a gazdaságosabb terme­lés elérését segíti a gazdaságok ésszerű to­vábbi koncentrációja is. A korszerű ter­mesztéstechnológia alkalmazását jelző ter­melési rendszerek és társulások szervezése csak 1973-ban kezdődött, de ma már az intenzív termelésbe vont terület nagysága meghaladja a 100 ezer hektárt. Több mint háromezer közép- és felsőfokú végzettségű szakember, hétezer szak. és nyolcezer be­tanított munkás segíti és szervezi a mező- gazdasági termelést. Megfelelő ütemben és tervszerűen folyik a politikai, szakmai to­vábbképzés is. A földhasználat során évről évre sú­lyosbodó gond, hogy több mint hétezer hektár zárt kerti ingatlanból — a tulajdo­nosok kiöregedése, a rossz földminőség, az elhanyagolt talajállapot miatt — mind nagyobb rész megműveletlenül marad. Az eddig végrehajtott hatósági zártkertrende- zés még nem hozott kielégítő eredményt e téren. Az állami tartalékterületekből tar­tós hasznosításra adható földterületek iránt is kevés az érdeklődés, vállalkozás az állampolgárok részéről. Egyes gazdaságoknál nem fordítanak megfelelő figyelmet a rakodóhelyek, kül­területen/ hagyott szalmakazlak, dűlők és fasorok mentén hasznosítható területek időbeni megművelésére. Amiatt minden évben jelentős terület marad vetetlen. Más gazdaságoknál olyan problémák is adódnak, hogy engedély nélkül változtat­nak földterületükön művelési ágat. A gazdaságos földhasználatot az álla­mi gazdaságok, erdőgazdaság, a szövetke­zeti és egyéni gazdaságok közötti önkéntes földcserékkel célszerű elősegíteni. A köl­csönös előnyökön alapuló — üzemek kö­zötti — földcsere előkészítése, végrehajtá­sa fontos feladat az üzemi szétszórtság megszüntetése, a munkaszervezési felté­telek javítása, az önköltség csökkentése miatt. A talaj termőképességét, a megye földterületének kedvezőtlen természet; adottságát szakszerű talajerő-gazdálkodás­sal, vizsgálatok adatai alapján végzett is­tállótrágyázással, műtrágyázással, belvíz­rendezéssel, öntözésfejlesztéssel lehet és szükséges javítani. Indokolt a hosszú távú megyei mezőgazdaság-fejlesztési tervhez és az üzemi feltételekhez igazodó komp­lex meliorációs programok kidolgozása és tervszerű, folyamatos gyakorlati megvaló­sítása. A Politikai Bizottság 1977. november 15-i ülésén megtárgyalta Szabolcs-Szatmár megye iparának és mezőgazdaságának ter­melési szerkezetváltozását, s egyben meg­szabta az ebből adódó legfontosabb politi­kai feladatokat is. E határozat kiemeli, hogy a megye mezőgazdasági termelési szerkezetét a tájkörzet sajátosságaihoz és a munkaerőhelyzethez igazodóan kell to­vábbfejleszteni úgy, hogy a termelés a gazdaságos export fokozásának, a lakosság szükségleteinek megfelelően korszerűsöd­jék. A további dinamikus termelésfejlesz- tés érdekében a gazdaságosság és a hatékonyság figyelembevételével kell folytatni a szakosodást, az ésszerű egyesüléseket, a kooperációkat. A határo­zat külön felhívja a figyelmet a földek ésszerű hasznosítására, a kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányok mérséklé­sére, a parlagföldek megművelésére, a to­vábbi erdősítésre, az indokolt területcse­rékre és vízrendezésre. Laub István Virágzik az akác Megkezdődött a mézgyűjtés Közel háromhetes késés után az elmúlt napokban végre virágba borultak az akácfák. A hideg, csapadé­kos tavasz „megtizedelte” Szabolcs-Szatmár 28 ezer hektáron nyújtózó akácerde­jét. Az akácméz gyűjtése jú­nius 2-án kezdődött szerte a megyében. A szabolcsi te­nyésztők 44 ezer méhcsalád­ja mellett pár ezer érkezett Hajdú, Borsod és Békés megyéből is. A termés azon­ban kevés, így az intenzív gyűjtés nem sok jóval ke­csegtet. A kedvezőtlen időjárás miatt tavasszal rosszul in­dult az új idény. Gyümölcs- virágzáskor a méhcsaládok átlagosan 5 kilogramm mézet raktároztak el — tavaly ilyenkor kétszer ennyit. Ezért akácnyílásig szinte élelem nélkül maradtak a méhek. Az idei sikertelen évkezdet „csupán” folytatása az előző két eredménytelen esztendő­nek. Legutóbb 1975-ben zár­tak jó évet a méhészek, mi­kor családonként 23,4 kilo­gramm mézet gyűjtöttek ösz- sze a rovarok. Tavaly az 1975. évinél közel 10 kilo­grammal lett kevesebb a gyűjtés átlaga. Ez évben az ÁFÉSZ-ek ke­retében működő 38 méhész szakcsoport 61 vagon méz átadását tervezi. A termés várhatóan az idén is keve­sebb lesz a vártnál. Az akác után a szöszösbükköny, a napraforgó, a lucerna és a nyári legelő ad új „vadász- területet” a méheknek. Import és hazai magnókésziilékek, lemezjátszók és televíziók javítását jól felszerelt üzem­ben végzi Nyíregyházán az ELEKTERFÉM szövetkezet. Maslenyik Géza műszerész egy ZK—146 sztereo magnetofon garanciális javítása közben. (Cs ászár Csaba felvétele) Tisztább, mint' a patika... Brigádgyűlés hajnalban Emberek, esetek a MOH mátészalkai üzemében Ápolt, üdezöld fűszö- nyegekkcl, terebélyesedő nyírfákkal, díszcserjék­kel. dísznövényekkel övezetten az ipari negyed büszkesége a Magyar Optikai Művek máté­szalkai gyára. Valóságos kis oázis a homokhe- gyek tőszomszédságában. A növényzetnek már a telepítéskor fontos sze­repet szántak. Feladata a jellegzetes szabolcsi kvarcos homok tökéletes lekötése. És nemcsak a gyárudvar rendje pél­dás. Az, hogy „patikai tisztaság” elégtelen ki­fejezés a nuíanyaglen- ese-üzemben uralkodó viszonyokhoz képest. Á legkisebb karcolás is... — Itt nemcsak a műhely légterében nem lehetnek por­szemek —, magyarázta Szilá­gyi Dezső, az üzemi pártbi­zottság titkára —, de még a nagy teljesítményű kompresz. szórók által ideszállított és munkára fogott sűrített le­vegőben sem. Hőre keménye- dő műanyagból különböző szerszámokban gyártjuk a műanyag lencséket. A szer­számokról leválasztott lencse semmiféle utómegmunkálást nem igényel. A kész mű­anyag lencséknek az optikai kívánalmaknak eleget kell tenni. A technológiai folya. matoknál a nagyfokú tiszta­ság és a precízség kötelező. A legminimálisabb felületi hiba (karcolás) már selejtessé teszi a lencsét. — így aztán a mi verseny­vállalásainknak a teljesítése sem egyszerű feladat —, ve. szí át a szót Sípos Imre tech­nikus, üzemvezető, a 2-es pártalapszervezetből. A mi te­rületünkön négy szocialista brigád tevékenykedik. A tag­ság kétharmada nő. Nagy ré­szük érettségizett. A munka pontossága megkívánja, hogy a gazdasági vállalásokat kö­zösen tegyük meg. A Salvador Allende brigád a múlt negyedévben elnyerte a vállalati vántlorzászlót. Eh­hez teljesítették készáruter­vüket, tartották a minőséget, csökkentették a selejtet, nö­velték az exportot. Mindezt úgy érték el, hogy új tago­kat is vettek fel a brigádba, akiknek a betanítása, beta­nulása nem ment zökkenők nélkül. A brigád tagjainak egyéni élete, önművelése pél­dás. Általános és szakmai is­mereteiket is bővítik. Munkakezdés 12 lépcsőben Mind a termelést, mind a brigádéletet sajátosan bo­nyolult munkaszervezéssel valósítják meg. Az üzem lé­nyegében egyműszakos. De a 8 óra ledolgozásához 12 féle munkakezdést alkalmaznak. Reggel öt órakor érkeznek az első munkások a műhelybe. Az utolsó csoport 13 órakor kezd. így tudják a legtöké­letesebben megvalósítani a zárt ciklusú technológiai fo­lyamatot. — Közismerten fiatal ami üzemünk — büszkélkedett Badak Anna optikus, a 2-es pártalapszervezet szervező titkára, a szemüvegcsarnok műszakvezetője. — Az átlag­életkor 26 év. Magam még csak 23 éves vagyok. Munka mellett szereztem meg a szak­munkás-bizonyítványt. Tu­dom, milyen nehéz volt be­illeszkedni, hozzászokni a sok figyelmet igénylő mun­kához. Ezért kérek minden­kit arra környezetemben, hogy a fiatalokkal igyekez­zenek megszerettetni ezt a bonyolult munkát. A ver­senyben csak teljes odaadás­sal, a terv pontos ismereté­vel mutathatunk fel ered­ményt. Megfelelni az „ezredtűrésnelc" A brigád a 100 százalékos teljesítést és az exportszáza­lék növelését vállalta. Aki tudja, hogy az üvegiparban a megengedett selejt 13 száza­lék, az azt is tudja, hogy egy fiatal üzem fiatal mun­kásaitól ez igen figyelemre­méltó vállalás. — Beleszólunk már a ter­vek kidolgozásába is — hal­lottuk a 24 éves Török At­tila esztergályostól, az 1-es pártalapszervezet tagjától. A jóváhagyott tervet pedig bűn nem teljesíteni. Vannak jó maró-, fúró-, meg eszterga­gépeink? Igen. De ahhoz, hogy a munkadarab megfe­leljen az ezredtűréseknek, ahhoz biztos kezű, jó szemű, szívmelósok kellenek. A II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádban meg ilyen embe­rek dolgozunk együtt. Az sem zavarja a brigád életét, hogy három műszakba já­runk. Ma is hajnali negyed ötkor tartottuk a brigádgyű­lést. Talán ez is bizonyítja: a brigádéletben, a munkában közös érdekünkkel összhang­ban cselekszünk. Nemcsak akkor van együtt a brigád, amikor meg kell fogni a munka végét a gyárban. Épí­tünk közösen lakóházakat a brigád tagjainak, végzünk társadalmi munkát az üzem­nek, a városnak. Voltunk már együtt külföldön is. Élőbb fórumok A gyárban 83 kommunista három pártalapszervezetben vállalta és vállalja magára a tervek kialakításának, telje­sítésének gondjait, bajait. Útmutatásokkal, számonké­résükkel irányítják a ver­senymozgalmat, a 42 szocia­lista brigádot. Elképzeléseik­kel, javaslataikkal nemcsak az üzemi demokrácia fóru­mai teszik élőbbé, de for­málják egyre gazdagabbá váló gyári, és egyéni életü­ket. Ez pedig már a közös nagycsalád öröme. Sigér Imre ABC-áruházban. Mit vegyünk? (E. E.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom