Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. június 8. Kommentár A barát pálfordulása A HETEK ÓTA TARTÓ Vietnam-ellenes kínai kam­pány nemcsak a két ország sok évtizedes viszonyában okoz törést, hanem hatást gyakorolhat a térség megle­hetősen érzékeny politikai és biztonsági rendszerére. Mint ismeretes, a pekingi propa­gandaakciókra az szolgálta­tott ürügyet, hogy Vietnam ^hálátlannak bizonyult, s felrúgta a két ország barát­ságát”, amikor a déli ország­rész tőkés iparának és keres­kedelmének átszervezése közben úgymond Kína-elle- nes kampányba kezdett. Sú­lyos vádak ezek, amelyeknek azonban semmi alapjuk sincs. Hiszen az említett in­tézkedések nem az ország­ban élő egyik vagy másik népcsoport ellen irányultak, hanem a szocialista ipar és kereskedelem alapjainak le­rakását szolgálták délen. A kínai kormány ellensé­ges magatartásának valódi okaira enged következtetni egyebek között az a tény, hogy az amerikai agresszió fölötti győzelem kivívása, a két országrész egyesítése után kínai részről csökken­tették a Vietnamnak szánt segélynyújtást. Mi több, Pe­king ez év tavaszára vala­mennyi szakértőjét kivonta a Kínai Népköztársaság segít­ségével épülő vietnami beru­házásokról. E lépésre pe­dig minden jel szerint va­lamilyen hosszú távra szóló politikai döntés nyomán, nem pedig a Vietnamban élő kínaiakra való tekintettel került sor. Erre utaló, fi­gyelemre méltó tényező, hogy Peking a tengerentúl élő kí­naiakhoz fűződő kapcsolato­kat mindig alárendelte pil­lanatnyi politikai érdekei­nek. Ezt teszi most Kambod­zsa esetében is. Az ott élő kí­naiak elleni atrocitásokról — nem hogy rossz szót — egyet­len szót sem ejtenek Peking- ben. Nincs hivatalos tiltako­zás, nincs sajtókampány, sem megtorló intézkedések­kel való fenyegetőzés. A kér­dés jogos: talán csak nem azért hunynak szemet Pe- kingben, mert Kambodzsa el­lenségesen viseltetik a szo­cialista Vietnam iránt, és — nem utolsósorban kínai báto­rításra — katonai akciókra ragadtatta magát? Van azonban még egy fi­gyelemre méltó eleme a kí­nai magatartásnak, annak, hogy szembefordult a szo­cialista Vietnammal. Ez pe­dig az, hogy Pekingben ha­bozás nélkül ellenséggé nyil­vánítják mindazokat, akik nem hajlandók asszisztálni a szovjetellenes kínai mester­kedésekhez, s nem támogat­ják Kína hatalmi törekvéseit az ázsiai térségben. A KÍNAI MAGATARTÁST JELLEMEZVE az egyik ha­noi lap kommentárja így fo­galmazott: „Vietnam népe a szabadságért és a független­ségért vívott küzdelemben nem ismert megalkuvást, és mindig tisztában volt vele, ki az ellenség és ki a barát. A barátokhoz, legyenek azok közeliek, vagy távoliak, min­dig hűségesnek bizonyult. Hűségünk azonban nem je­lent vakságot. Ostobák len­nénk, ha nem vennénk észre, amikor a barátok megváltoz­nak.” Márpedig a jelek szerint Kína megváltozott. Kanyó András Brezsnyev fogadta a svéd királyt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének meg­hívására szerdán hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett XVI. Károly Gusztáv svéd ki­rály és Szilvia királyné. — A repülőgépből kilépő svéd uralkodót és feleségét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere kö. szöntötte. A két ország állami himnu­szának elhangzása után XVI. Károly Gusztáv Leonyid Brezsnyev társaságában ellé­pett a tiszteletére felsorako­zott díszalakulat előtt, üdvö­zölte a fogadására megjelent szovjet vezetőket, a svéd ko­lónia tagjait és a moszkvai dolgozók képviselőit. A repülőtéri fogadtatásnál jelen volt Go Göran Ryding, a Svéd Királyság moszkvai nagykövete. A svéd uralkodó vendéglá­tói társaságában gépkocsin szálláshelyére hajtatott. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán délután a Kremlben találko­zott XVI. Károly Gusztáv svéd királlyal, aki hivatalos látogatásra érkezett a Szov­jetunióba. A svéd király szerdán dél­után koszorút helyezett el a Kreml falánál az Ismeretlen szovjet katona emlékművén. Felkereste a Kreml világhírű múzeumát, s fegyvertárát is. Ecevit a Szovjetunióba készül Bülent Ecevit török kor­mányfő hazaérkezett kéthe­tes ikülföldi körútjáról, amelynek során részt vett az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán is. Az isztambuli repülőtéren újságírók megkérdezték tőle, mit tartalmaz majd a Szov­jetunióban teendő küszöbön- álló látogatásakor aláírandó politikai nyilatkozat. „Ügy gondolom, hogy a szovjet- török nyilatkozat írásiban rögzíti majd a két ország közötti baráti kapcsolatokat, lehetővé teszi Törökország és a Szovjetunió közötti baráti együttműködés elmélyítését a kölcsönös bizalom légkö­rében” — válaszolta Ecevit. A török miniszterelnök hangsúlyozta: országa eltö­kélte, hogy független külpo­litikát folytat, és ezt nem kí­vánja alárendelni konjunk­turális tényezők káros hatá­sának. Brandt Szófiában Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke, szerdán Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának meghívására, kétnapos hiva­talos látogatásra Szófiába érkezett. A Todor Zsivkovés nyugatnémet vendége közöt­ti megbeszéléseken a két or­szág közötti együttműködés és az európai méretű együtt­működés témái szerepelnek. Megérkezésekor a szófiai repülőtéren adott nyilatko­zatában Willy Brandt hang­súlyozta, hogy nem a nyugat­német kormány képviselője­ként, hanem pártpolitikus­ként látogat Bulgáriába. NATO-jelenlét Afrikában Az afrikai kontinensen a haladás és a reakció erői áll­nak szemben egymással és ami itt történik, az nem mi­nősíthető a Szovjetunió és az Egyesült Államok konfron­tációjának — jelentette ki Lopo do Nascknanto ango­lai miniszterelnök a Prensa Latina tudósítójának, majd megállapította: Az imperializmus rendkí­vül veszélyes politikát foly­tat Afrikában. A földrészen fokozódott a NATO katonai jelenléte azzal a céllal, hogy a nemzeti felszabadító moz­galmak és a haladás útját járó nemzetek elszigetelésé­re, az ellenük irányuló ag­resszió előkészítésére reak­ciós tömböt hozzanak létre. A dél-afrikai rezsimnek fontos stratégiai szerepe van az Angola elleni agresszió előkészítésében, ezen túlme­nően gazdasági provokációk­kal akarja eltéríteni haladó politikai irányvonalától pél­dául Zambiát — mutatott rá Nascimento, majd hangsú­lyozta, hogy a Zaire-ben ki­épített rakétatámaszpont el­sősorban Angola ellen irá­nyul, de fenyegetést jelent a többi afrikai országra is. A közélet hírei Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán Nógrád megyébe látogatott. Salgótarjánban a Nógrád megyei pártbizottság szék­házában, Géczi János első tit­kár és Kovács László, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak vezető titkára fogadta. Géczi János beszámolt a me. gye politikai, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális életének fejlődéséről, a XI. pártkong­resszus határozatainak idő­arányos végrehajtásáról és a további feladatokról. Gáspár Sándor ezután a salgótarjáni 211. számú szak­munkásképző intézetet keres­te fel. Itt Horváth László igazgató mutatta be a húsz tanteremből, korszerű tanmű­helyből és 300 személyes kol­légiumból álló oktatási in­tézményt, majd az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán aktíva- értekezletre került sor. Ezen a szakszervezeti munka idő­szerű kérdéseiről tartott tá­jékoztatót a SZOT főtitkára. ★ Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Kedden Szegeden az olajipa­ri dolgozók klubjában rende­zett fórumon válaszolt a munkások és gazdasági veze­tők kérdéseire. Aczél György szerdán reg­gel a szegedi Uj Élet Tsz kertészetét, korszerű szárító. és húsüzemét tekintette meg és megismerkedett a nagy fűszerpaprika-termelő gazda­ság eredményeivel. Aczél György látogatásának programjaként a párt me­gyei oktatási igazgatóságán kulturális aktívaértekezleten ideológiai, közművelődési és más időszerű kérdésekről tar­tott tájékoztatót. Szállítás a föld alatt Az első modern olajszállító csővezetéket 1865-ben egy Sydsle nevezetű fiatal ame­rikai műszerész tervezte meg a pennsylva­niai Titusville és az ettől 100 kilométerre fekvő olajfinomító között. A XX. század utolsó harmadára a világ fejlett ipari kör. zeteiben a szénhidrogének (olaj és föld­gáz), továbbá a vegyipari termékek egy ré­szének fuvarozásában már mindenütt ál­talánossá vált a csővezetékes szállítás. Sőt: az utóbbi évtizedben már gyorsuló ütem­ben folyik — Amerikában, Európában, La. tin-Amerikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten — a nemzeti hálózatok ösz- szekapcsolása a transzkontinentális rend­szerekké. Például a Nyugat-, Dél-, Észak- és Kelet-Európát egymással és Szibériával összekötő nagy teljesítményű földgáz távve. zetók-rendszer első teljes körének kiépítése tervek szerint a 70-es évek végére befeje­ződik. Európában jelenleg a legnagyobb föld- gáztávvezeték-építés Orenburg és Ungvár között folyik. Ez a vezeték 2750 km hosszú és évi 28 milliárd köbméter földgáz szállí­tására lesz képes. Épül napjainkban egy nagy vezeték Észak-Afrika és Szicília kö­zött is, a „Transmediterrán” — 2500 km hosszban, évi 11,5 milliárd köbméter hord- képességgel. S épül egy kisebb vezeték Trieszt és Karlsruhe között, a „Mokka”, 650 km-es hosszban, 6 milliárd köbméteres kapacitással. Kétmillió km hosszú cső A világban jelenleg működő nemzeti és nemzetközi szénhidrogén illetve vegyipari termékvezetékek hossza már megközelíti a 2 millió kilométert. Az USA-ban például a 70-es évek közepén már 420 ezer km földgáz, 160 ezer km kőolaj és 110 ezer km termékvezeték létezett. A Szovjetunióban a földgáz távvezetékek hossza meghaladta a 100 ezer km-t, az NDK-ban a 14 ezret, Csehszlovákiában a 8 ezret, Romániában a 7 ezret, Magyarországon a 6 ezret. A kő- olajvezetékek hossza általában mindenütt a földgázvezetékek hosszának 30—40 száza, lékát teszik ki. A világ csővezetékei évente átlagosan 40 ezer kilométerrel „nőnek”. Különösen fel­gyorsult a földgázvezeték építése. Ennek egyik oka az, hogy a földgázszállítás az egész világon új szakaszba lépett. Minde­nütt nőttek ugyanis a felhasználás és a ki. termelés közötti távolságok, tehát több és hosszabb vezetékekre van szükség. A nagy távolságú szállításokat egyébként azzal le­het gazdaságossá tenni, ha növelik a veze­tékek szállítóképességét: a kompresszorok teljesítményét, a csövek átmérőjét. Nincs forgalmi dugó A csővezetékes szállítás azonban a tá­volságok növekedése, az építési költségek emelkedése dacára is változatlanul tartja jelentős gazdaságossági előnyét a közúti és vasúti szállítással szemben. A csővezeté­kes kőolajszállítás a vasútinál legalább egy, a közúti szállításnál két nagyságrend­del gazdaságosabb. A földgáz vasúti, vagy közúti szállításához pedig olyan speciális műszaki feltételek szükségesek, amelyek eleve háromszorta, négyszerié költségeseb­bé tennék a fuvarozást a vezetékes továb­bítással szemben. Nem szólva arról, hogy a jelenleg szál­lított földgáz és kőolaj mennyiségét, a mai távolságokra mással mint zárt csővezetéki rendszerrel gyakorlatilag nem is lehet el­juttatni. Az utóbbi két évtizedben a föld­gáz-felhasználás világméretekben jelentős növekedése a csővezetékes szállítás kifej­lesztése nélkül be sem következhetett vol­na. A hagyományos szállítási módokhoz képest a csővezetékes szállítás üzembizton­sága óriási, amit az utóbbi években roha­mosan kifejlesztett csőszállítási automata- rendszerek tovább növeltek. Nagy előny még, hogy az effajta szállítást nem befo­lyásolja az időjárás, nem gátolják a forgal­mi dugók, s nem szennyezi a környezetek Egy lakosra 1000 kg kőolaj Az utóbbi két évtizedben a magyar nép­gazdaságnak kevés ágazatában sikerült úgy követni a nemzetközi fejlődési folyamato­kat, mint éppen az energiaszerkezet átala­kításában. A magyar népgazdaság energia­szerkezetének korszerűsítési terve, s ezen belül különösen a földgázprogram — más­fél évtized eredményei tanúsítják — a leg­megfelelőbb időpontban és a magyar gaz­daság lehetőségeit tekintve a leggazdaságo­sabb fejlesztési irányokat jelölte meg. En­nek eredményeként a 70-es évek közepére már a hazai energiamérlegben is a szén- hidrogének vették át a vezető szerepet. A kőolaj-felhasználás 10 év alatt ha­zánkban több mint a háromszorosára nőtt: az egy lakosra jutó kőolajfogyasztás az 1965. évi 360 kg-ról 1000 kg fölé emelke­dett. E növekedés alapját természetesen főleg a kőolajimport bővítésének lehetősé­ge teremtette meg, hiszen a hazai terme­lés, a rendelkezésre álló készletek miatt, különösen nem bővíthető. Az importált olaj túlnyomó része a Szovjetunióból a Ba­rátság vezetékrendszeren érkezik. Az 1962 szeptemberétől működő Barát, ság I. és az 1972-iben üzembe lépett Barát­ság II. vezetéken eddig, együttesen kb. 60 millió tonna olaj érkezett hazánkba. A hazai kőolajipart kiszolgáló, kiépült rendszerbe kapcsolódik most majd be az új nagy teljesítményű, nemzetközi import­vezeték az Adria, évi 10 millió tonnás ka­pacitással. (Ennek fele tranzit lesz Cseh. Szlovákiának, Százhalombattán át a ju­goszláviai Krk szigetétől, ahová a közel- keleti olaj majd befut.) Az ország többi kőolajvezetéke (az Al- győ—Százhalombatta, a Százhalombatta— Szőny, a Bázakerettye—Csepel, az épülő dél-zalai vezeték, s még néhány kisebb ág, főként Nyugat-Dunántúlon) a szállított mennyiségeket tekintve nemzetközileg nem jelentősek ugyan, de ma már, egymással összefüggő rendszerré kapcsolva a hazai olajipar korszerű, a termelés biztonságát és gazdaságosságát egyaránt elősegítő hálóza­tát adja. Kényelmesebb életvitel A hazai földgázvezeték-hálózat (a fel­használói kör sokrétűségéből adódóan is) a gerincvezetékekkel, a leágazó és elosztó­rendszerrel együtt ma már túllépte a 6 ezer km-t. E hálózat kiépülése tette lehe­tővé, hogy ma már csaknem 200 település, ezen belül mintegy 50 nagyváros bekap­csolódhatott a vezetékes gázszolgáltatásba. A háztartások 70 százalékában, (a pb-gáz- zal együtt) már ott a gáz. Ennek hallatlan előnyeit a gazdaságos és kényelmes élet­vitel szempontjából aligha szükséges hang. súlyozni. A földgázfogyasztás Magyarországon ma már meghaladta az évi 6 milliárd köbmé­tert. 1980-ig a IV. ötéves tervhez képest, legalább 70 százalékkal több földgáz kerül majd a fogyasztókhoz. Ennek érdekében veszünk részt az orenburgi távvezeték épí­tésében is. Rövidesen befejeződik a Test­vériség harmadik szakaszának bővítése és az orenburgi rendszerrel való összekapcso­lása; elkészül továbbá mintegy 1000 kilo­méternyi újabb elosztóvezeték. 1980-ra a magyar népgazdaság kőolaj-, földgáz- és termékvezeték-hálózatának ki­építése, az első korszerű, átfogó vezeték- rendszer létrehozása befejeződik. A fel­használt földgáz teljes mennyiségét, a kő­olaj 98 százalékát és a kőolajtermékeknek mintegy a felét már hazánkban is csőveze. tékek szállítják majd a fogyasztókhoz. Gerencsér Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom