Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 8. Fotópályázatunkra érkezett ESŐLESÉS Mit hoz Medárd? Egy biztos: a mai napon még a labdarúgást is túlszár­nyaló izgalommal figyelik az emberek az eget. Medárd napja, június 8. a hagyo­mány szerint ugyanis nem el­hanyagolható, hiszen ha ek­kor esik az eső, akkor 40 na­pig, pontosabban hat hétig csapadékos időjárás várható. Ha az elmúlt éveket vesz- szük szemügyre, úgy kiderül: a június nem volt túlságo­san csapadékos. 1975-ben ugyan 12 esős napot jegyez­tek fel, de Medárd után csu­pán 70 milliméter csapadék hullott. A helyzet 1976-ban még jobb volt. Ekkor öt csa­padékos napot regisztrált a meteorológia, összesen 30 milliméteres esővel. Az el­múlt évben Medárdot köve­tően négy esetben volt esős idő június folyamán, igaz ekkor 51,7 milliméteres csa­padékot mértek. A tapasztalat tehát az, hogy az elmúlt három év­ben a június hónap többnyi­re szép időt kínált. Mit vár­hatunk az idén. Vegyük elő­ször is a Medárd előtti nap időjárásának főbb jellemzőit. Az első: rendkívül párás volt a levegő. A páratartalom el­érte a 76 százalékot. Ehhez jó meleg járult. A zivatarte­vékenységre való hajlam nagy volt. Már délelőtt több helyről jelentettek esőt. Az eget többnyire felhő borí­totta. Mindebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy mára is várható eső. Az eső és a nagy meleg ugyanakkor azt eredményezi, hogy szinte ál­POSTAFORDULTÁVAL landósul az eső és a zápor lehetősége. Az idős emberek ezzel szemben azt mondják: hogy egyensúly legyen, ah­hoz most száraz idő kell. Má­jusban Nyíregyházán 105 milliméter csapadékot mér­tek, s erre hivatkozással azt latolgatják a tapasztalat em­berei, hogy a június nem lesz esős. (?) Egyelőre tehát korai lenne bármit is biztosra mondani. Szerencse, hogy meleg van, ez kedvez a növényeknek. Reméljük, hogy ha ma esik is, Medárd nem váltja be a hozzá fűződő hagyományt. Ha kívánni lehetne valamit, úgy az lenne az óhaj: essen egy keveset éjjelente, s nap­pal süssön a nap. Persze mindez csak óhaj. A lég­áramlatok egyelőre még a maguk útját járják. Beküldte: Csákányi György, Nyíregyháza Van már egy félállású, nyugdíjas népművelőjük is. MIVEL ADÓSAK? Már az eddigiek is valamivel többet mutatnak, mint első lépések. Az igazgatóság pártszerveze­tének vezetősége azonban in­kább szerényebben értékeli az elértek' nehogy túlságo­san szépnek lássák a négy­éves munkát. Ezért beszél­nek önkritikusan az adóssá­gokról is: évente az iskola­szerű oktatásban 30—40, a politikai — elsősorban szak- szervezeti — tanfolyamokon 500—550 dolgozó vesz részt. Van egy politikai vitakörük is. Mégsem elégedettek a po­litikai műveltség, érdeklődés gyarapodásával. Mi vár még a pártalap- szervezetre? Főként az, hogy továbbra is igényes, irány­mutató lépésekre serkentsék a közművelődési bizottságot. Évente egy-két alkalommal pártfórumon foglalkozzanak a közművelődési párthatáro­zattal: mi valósult meg, mit kell tenni. Számoltassák be a bizottságban dolgozókat. Tegyenek továbbra is lépése­ket, hogy a tárgyi és személyi feltételek javuljanak, s azok­ban is felébredjen a műve­lődés iránti vágy, akikben ez ma még szunnyad ... így ér­hető el, hogy mindenki lép egyet, segédmunkás, szak­munkás, technikus, mérnök — városon és falun élő dol­gozó. len, hiszen nap mint nap gyakorolnak saját klubjuk­ban ... Hétfő a kérdéseké és vála­szoké volt. Már előzőleg sok kérdést összegyűjtöttek a fia­talok, s ezeket a megyei klubtanács tagjainak tehet­ték föl. A válasszal sem ma­radtak adósak a „klubtaná­csosok” — a kialakult pár­beszédben több hasznos ja­vaslat is elhangzott. (tgy) ELŐZMÉNY: a Felső-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ságon négy évvel ezelőtt — a közművelődési párthatáro­zat megjelenésének végre­hajtására — helyi intézkedé­si tervet dolgoztak ki. A ko­rábbi oktatási bizottság he­lyett megalakult a közműve­lődési bizottság. AMI AZÓTA TÖRTÉNT: először a sajátosságokról. A vízügyi igazgatóság egyik ar­ca intézményhez, a másik vállalathoz hasonlít, ötszáz­nál több adminisztratív dol­gozó, 82 felsőfokú végzettsé­gű műszaki értelmiségi, 156 középiskolai műveltséget szerzett alkalmazott és né­hány száz vízépítési fizikai dolgozó alkotja az igazgató­ságot. Mindez szétszórva a megyében. Lehet-e mindenkire érvé­nyes művelődési prognózist készíteni? A kérdéssel négy évvel ezelőtt kellett szembe­nézni, amikor a több mint száztagú pártszervezet tag­gyűlésen szavazott a közmű­velődést elősegítő lépésekről. Világossá vált, hogy minden­kinek, fizikai dolgozónak, ér­telmiséginek lépni kell, ha a párthatározat szellemében akarnak cselekedni... — Megtettük az első lépé­seket — fogalmazott mérték­tartóan Szakszón Péter víz­ügyi mérnök, a pártalapszer- vezet titkára. Ez a mondat nagyjából a következőket foglalja magában: már rég­óta létezik egy jól ellátott műszaki könyvtáruk, függet­lenített könyvtárossal, mely­hez az utóbbi években egy igazgatósági -szakszervezeti letéti könyvtár is társult. Évente 200—250 ezer to­rint a kulturális alap, amelyből könyveket, mozi- és színházjegyeket vásárol­nak, fizetik a kulturális ki­adásokat. A műszaki értel­miséget az általános művelt­ség gyarapítására ösztönzi a közművelődési bizottság, a fizikai dolgozókat — főként, akiknek alacsony az iskolai végzettségük — a 8 általános elvégzésére. Négy év alatt a 316 dolgozóból 124 már meg­szerezte az általános iskolai végzettséget. Két éve a fiatalok kérésé­re a közművelődési bizottság támogatásával KISZ-klubot rendeztek be az igazgatósá­gon. (Saját és a vízügyi szak- középiskola fiataljainak köz­reműködésével.) A 117 víz­ügyes brigádból sokan gya­rapították ismereteiket az „Igaz ez a szép” című vetél­kedőn, ahol tisztes helyezé­seket értek el. Sikerült a két vidéki szakmérnökségre és az önálló vízügyi tervező osz­tályra is kiterjeszteni a kul­turális pezsgést... VIGYÁZAT, FRONTBETÖRÉS! Kiszűrik az érzékenyeket Számtalanszor hallunk, ol­vasunk arról, milyen érzéke­nyen érinti az időjárás hirte­len változása az embert. Van, aki levert, fáradt egy-egy hi­deg- vagy melegfront betöré­sekor. Mások ingerlékennyé, kapkodóvá. vagy éppen fi­gyelmetlenné válnak. Ilyen­kor több a rosszullét és a bal­eset is. Az a járművezető, aki ér­zékeny a légköri változások­ra, frontbetöréskor lehetőleg ne üljön volán mellé. De mit tegyenek a hivatásos sofőrök? A Volán 5-ös számú Vállalat új kezdeményezést indított útjára a közelmúltban. Va­lamennyi vezetőt orvosi vizs­gálatra küldenek a frontérzé­kenység megállapítására. A vizsgálat befejezése után le­hetőség lesz arra, hogy az idő­járás változásaira előre fi­gyelmeztessék a frontérzé­keny sofőröket. (A vállalat szoros kapcsolatban áll a me­teorológiai állomással, ahon­nan rendszeresen küldik az időjárás-előrejelzéseket.) Azo­kat a vezetőket pedig, akik különösen rosszul reagálnak, nem engedik volán mellé. Az idén május 15-ig több, mint 6 millió kilométert tet­tek meg az 5-ös Volán busz­vezetői. Ez idő alatt saját hi­bájukból nem okoztak bal­esetet. Elősegítette ezt az a sokrétű ellenőrzés, melyet a vállalat szervez. A vezetők rendszeresen megjelennek pszichológiai vizsgálaton, fo­lyamatos oktatáson, képzésen vesznek részt. Ha új típusú járműre kerülnek, vizsgát kell tenniük. A közlekedés biz­tonságát a frontérzékenység részleges vagy teljes kiszűré­sével fokozzák tovább. A balkányi Szabolcs Termelőszövetkezetben az első kaszálású lucerna jó termést hozott. Géppel végzik a rendek felszedését. (E. E. felv.) HEGYEI KLUBTALÁLKOZÓ A SÓSTÓN Táncház, vetélkedő, képes utazás Június 3-án, szombaton ér­keztek meg a sóstói KISZ- iskolába a megye ifjúsági klubvezetői: — százötvenen — itt rendezték a háromna­pos megyei klubtalálkozót, mely egyúttal a klubvezetők éves felkészítését is szolgál­ta. Amint átlépték a küszö­böt, máris becsöppentek egy „klubba”. Ugyanis a részt­vevőket nyolc csoportba osz­tották a szervezők: amolyan alkalmi klubot alakítottak a fiatalok. Ez nemcsak a szer­vezés, ,a rend miatt volt szükséges: munkát is kaptak mindannyian később. A meg­Madártani érdekességek a Nagy Sziken Hattyú a műút mellett Immár másodszor jelent meg a bütykös hattyú a Kál- mánháza és Nyíregyháza kö­zötti műút mellett elhelyez­kedő Nagy Szik tavon. A környéken élők elbeszélése szerint a hattyú mintegy másfél-ikét hete érkezett. A hajnali és délelőtti órákban a tó műút felé eső oldalán — délben és délután pedig az északi rejtettebb nádsze­gélyek mellett úszkál. Nya­kát jellegzetes S alakra be­görbítve tartva. Feltűnő fe­hér színe már igen messzi­ről elárulja. Valószínűleg új­ra a tavalyi kóborló pél­dány. A tó, mely egyébként más, ritkábban előforduló mada­raknak is otthont ad — ke­vésbé háborgatott... így például nagy tömegben for­dul elő és költ is a barát-, a tőkés- és a cigányréce, — kisebb számban a búbos vö­csök, s mint átvonuló, emlí­tést érdemel a kontyosréce. Ezenkívül igen ritkán szem elé kerül a guvat is, mely csak 1—2 párban fészkel a területen. Ugyancsak kisebb számban költ a kormos szer­kő, a fehér arcú szerkő, a törpegém és a nádi sár­mány. A dankasirálytelep — a víz tisztaságának viszony­lagos javulása óta — mint­egy 50—70 párra tehető. A tó szennyező anyagokkal való egyre nagyobb mérvű feltöltődése és a partján a nádas és magasfüves részek­be kihelyezett műanyag és egyéb hulladékok — sajnos — veszélyeztetik a fó tiszta­ságát, s esztétikailag is zava­róan hatnak. Ezenkívül, mivel vízutánpótlása szinte alig van, s az is időszakonként szennyezett, nem ritka, hogy a tó kétharmad része is ki­szárad aszályos időben. Mindezek mellett, főként az őszi és a tavaszi vonulási időben igen fontos állomás­helye az áthaladó madárcsa­patoknak. Agárdy Sándor nyitó után a nyolc „klub” forgatókönyvet készített min­den csoport egy-egy klub- foglalkozásához. Szombaton este sem unat­koztak a klubtalálkozó részt­vevői: az Igrice együttes és a Szabolcs-Volán néptánc- együttes tagjai táncházat rendeztek — nagy sikerrel. Többek között tréfás nép- táncparódiákiban is gyönyör­ködhettek a klubvezetők. Vasárnap először előadást hallgattak a klubok ösztön­zésének rendszeréről, annak felhasználási tapasztalatai­ról, ismertették az idei esz­tendő megyei klubos akcióit. Ezután négy vállalkozó klub tagjai jó előre fölkészültek egy-egy bemutató foglalko­zással. A nábrádi fiatalok képzőművészeti ismeretter­jesztő foglalkozást tartottak, a mándokiaik vitafórumot. A nyíregyházi „Fiatal utazók klubja” nevéhez híven uta­zásra invitálta a többieket. Színes diák tucatjait mutat­ták be, és ami ennél több: egy-egy kérdésre válaszol­hattak a résztvevők a képek kapcsán. Végül a nyíregyhá­zi Sipkay Barna Klub tagjai rövid, ám tartalmas VIT-ve- télkedőt rendeztek a nyolc csoport vállalkozó szellemű tagjai között. Délután az előző napon el­készült forgatókönyvek gya­korlati bemutatója követke­zett: volt itt tréfás vetélke­dő, vita, helytörténeti isme­retterjesztés, népművészet, — egyhangú volt a vélemény: színvonalas munkát végeztek az alkalmi „klubok” tagjai. S ez nyilván nem volt vélet­Hibabe­jelentés A cipésznek nincs jó ci­pője, a szabónak jó ruhá­ja, a postahivatalnak tele­fonkönyve. (gy módosul­hat a hajdani szólásmon­dás. Az okot erre a meg­állapításra az szolgáltatta, hogy kiderült: a jósa váro­si postán nem tudnak ad­ni telefonkönyvet, mert egy kedves vendég ellopta. Nos, ismeretes a kedves telefonálók mentalitása. Tépik a könyvet a fülké­ben, s elviszik a hivatal­ból is, ha éppen úgy adó­dik. Persze nem mind, de akadnak ilyenek. Az ember úgy gondol­ná: a posta a hiányt gyorsan pótolja, hiszen ez is része a szolgáltatásnak, melynek szintén megvan­nak a maga üzleti kocká­zatai. Ez az elmélet. A posta nem pótol, mond­ván: majd jön az új táv­beszélő-névsor, abból lesz. Addig? Hát tessék még egy forintot rászánni, a 09 megmondja a keresett szá­mot. Vagyis: egy telefo­nálás: két forint. Árdrágítás? Árukapcso­lás? Áremelés? Nem. Egy­szerűen hanyagság. Kár, hogy ilyen panaszt nem orvosol — a hibabejelen­tő. (bürget) Vízügyesek művelődése Mindenki lépjen egyet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom