Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
1978. június 7. KELET-MAGYARORSZAG 3 Közelebb az öregekhez □ z elesett, többnyire egyedülálló öregekről beszélgettünk a minap, amikor a tanács szociálpolitikai csoportvezetője megjegyezte: nehezebben mozdulnak a társadalmimunkás-kezek, ha öregek napközi otthonáról, szociális otthonok szebbé tételéről esik szó. Egyes községekben a legnagyobb anyagi áldozattól sem húzódoznak, ha az a gyermekek érdekében történik. Nem ilyen egyértelmű a lelkesedés, ha az öregeken kell segíteni... Meddig jutunk el az öregekhez vezető úton? Sokszor csak a sajnálatig, amely önmagunk tükre is, az idős emberekben jórészt leendő önmagunkat sajnáljuk. S ez nincs rendjén, mert az idősek nem sajnálatot, hanem gondoskodást kérnek. S olyan erkölcsi, társadalmi értékítéletet, amelyben minden család igyekszik eltartani, napfényessé tenni saját öregeinek életét. Ez természetes követelmény. De tudomásul kell vennünk, hogy vannak és lesznek is olyanok, akik jószántukból nem teljesítik ezt a kötelességüket. És lesznek olyan idős emberek is, akiknek nincsenek hozzátartozóik. Róluk a nagyobb közösségnek kell gondoskodnia. Ezért is hallottuk jólesően, hogy az AGROBER vállalat és hét szocialista brigádja társadalmi munkában ez év végéig elkészíti a megye nyolc szociális otthonának rekonstrukciós, a következő ötéves tervre is érvényes tervét. Minden fontosat a bővítés, átépítés lehetőségeiről, sőt az új létesítmények tervdokumentációit is. Miért nagy dolog ez a mi megyénkben, ahol a nyolc öregek szociális otthona évi 37 milliós fenntartást igényel, s ahol 1310 idős ember él, de legalább háromszázan szeretnének bejutni uz otthonokba? Nagy érték a társadalmi vállalkozás, mert nehéz tervezői kapacitást szerezni az ilyen munkákhoz. A másik előny, hogy nem kerül pénzbe a teljes rekonstrukciós tervezői munka, s a helyszínen tájékozódva a szakemberek a legideálisabb megoldásokat valósíthatják meg. A megye a 10 ezer lakosra jutó szociális otthoni ágyak számát tekintve a tizenötödik helyen áll. Sok a tennivalónk, hogy több legyen az elfogadható ágy, szebbé, derűsebbé váljanak a mostani otthonok. Ezekben az otthonokban egy-egy idős ember ellátása évente 28 500 forintba kerül. De nem csak ezen az úton közelíthetünk az öregekhez, hisz nem mindenki akar otthonba költözni. Többen maradni szeretnének a saját hajlékukban, de szívesen töltenék el a nap egy részét a helyi öregek napközi otthonában. Ebből hatvanegy van a megyében, de még több kellene. S ebben az idősebb emberek is segíteni akarnak, akik érdekeltek és van is egy kevés megtakarított pénzük. Az egyik községből érkezett levélben egy idős házaspár, jól megbeszélve a dolgot, 25 ezer forintot ajánlott fel arra a célra, hogy a községben létrehozzák az öregek napközi otthonát. A tanácsi tisztségviselők komolyan vették az ajánlatot: ha 15—20 jelentkező akad, berendezik az idős emberek napközi otthonát. ök, az idős emberek is lépni akarnak, mert érzik, hogy az elzárkózás csak falakat emelhet közéjük és a fiatalabb nemzedék közé. De mindnyájuknak meg kell birkózni a megszokással, a régi beidegződéssel, sőt a falu előítéleteivel is. Egy éve létezik egy alig ismert támogatási forma is, az úgynevezett szociális étkeztetés. Ez nem más, mint ingyen étkezésre való lehetőség. A megyében ötszázan veszik ezt igénybe. A tanácsok a helyi óvodák, napközik, ÁFÉSZ-étkezdék konyháin oldották meg az idős emberek étkeztetését. Ingyenesen. a e sokakat visszatart a szégyenkezés: mit szól a szomszéd, a falu, hogy „ingyen konyhára” szorulnak? Es inkább nem veszik igénybe ezt a lehetőséget, pedig öregségük, betegségük miatt képtelenek saját maguknak főzni. Pedig csak az ételhordót kell megfogni, már aki bír járni, és hazavinni az ebédet. Nem törődhetünk bele, hogy az előítéletek megrövidítsék azok életét, akiket a szóbeszéd elriaszt és nem fogadják el a feléjük nyújtott kezeket... (P. G.) Nyári ruhák exportra Az épülő abroncsgyár látképe 1978. júniusában. (G. B. fclv.) A piressisakos igazsága Pillanatképek az abroncsgyár építőiről A mixerkocsi sivító erőlködése, a kerekekről szertel'röccsenő agyagos sár. az óriási dugványok, pocsolyák, a süppedő gumicsizmák, a félméteres keréknyomok arról árulkodnak, hogy az embert és a gépet próbára tették az utolsó hetek Nyíregyházán a mezőgazdasági abroncsgyár építkezésén. Az előkészítő csarnokban minden csendes, csak két ács füttyét visszhangozzák a falak. Az épület tetején, jó 20 méterre a föld felett pedig a Tokaj irányából fújó szél si- vít, mintha ezer vígkedélyű ács füttyentgetne egyszerre. Itt dolgozik Kóth János brigádjának egyik fele. Ha esik, ha fúj... — Tetőkiegyenlítő betonozással foglalatoskodunk — mondja. — Ha itt végzünk, a kiszolgáló épületre megyünk. — Körülnéz, tekintete végigpásztázza a készülő épületei^ sorát, majd témát vált. — Jó dolog az ilyen nagy építkezés, mert nem kell hetenként átállni, egy ekkora beruházáson az ember mindig előre tudja, mi várrá holnap, egy hét múlva. Van tartalékmunka, így ha esik, ha fúj, tudunk mit dolgozni. — Jól állunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Csávási József főművezető. — A raktárépületeket már teljesen átadtuk, a legtöbb helyen megindultak a technológiai szerelések is. Ezek közé tartozik az energiaközpont, a vulkanizáló és a keverő épülete. Folyik a gépek szállítása — mutat a szabadban látható óriási ládákra, melyek legtöbbjén a felirat arról tanúskodik, hogy a Szovjetunióban adták fel őket. — Nem volt fennakadás a rossz idő miatt? — Fennakadás nem... — válaszolja —, persze azért nehéz volt. Biztató, hogy épülnek már a végleges utak, ez pedig azt jelenti, hogy az ősz és a tél is köny- nyebb lesz... Beépítve: 260 millió Az abroncsgyárba eddig 260 millió forintot építettek be, már világosak a telep kontúrjai. Sóderhegyek, homokhalmok mindenütt, gépek tucatjai és emberek százai. — Óriási mennyiségű anyagot használunk fel. A vulkanizáló medencéhez például 3000 köbméter beton kellett — szólal meg újra Csávási József. — Akkora ez a medence, hogy vízzel feltöltve egy úszó-világbajnokságot is meg lehetne rendezni benne. Az építkezés területének szélén Bagoly András kubikosbrigádja dolgozik. Igaz, munkájuk csak némileg emlékeztet a klasszikusnak nevezhető földmunkára: sehol egy ásó, sehol egy talicska. Csak a pattogzott zománcú, kék vizeskanna és a mellette fekvő lapát idéz valamit a régi mesterségből. A kubikosok most betonoznak, a targoncatöltő és a tűzoltószertár alapozása a munkájuk. — Amit lehet, azt géppel végezzük — meséli a helyettes brigadéros, Petró András. — Ahová a gép befér, oda ásó nem kell... Inkább betonozóbrigádnak volnánk mondhatók. Nyíribronyi kubikosok Bagoly András brigádja a vállalat kiváló brigádja címet is kiérdemelte. Tizenhármán — ez esetben szerencsés szám — dolgoznak a csapatban, és tizenegyen egy faluból, Nyíribronyból származnak. Ebben a faluban hagyomány a kubikolás. — Sokunk ősei keresték ezzel a kenyerüket. De mesz- sze van már az idő, amikor a taligát tolva a fél országot is bejárták. Míg tovább caplatunk a sárban, útbaejtjük a kívülről már késznek látszó szociális épületet is. — Ez az „A” jelű — mutat rá a főművezető. — Ebédlők, öltözők és irodák lesznek benne. Június végén megtörténik ennek az átadása is. Egy lépéssel megint közelebb kerülünk a befejezéshez ... Az energiaközponthoz a hang csalogat. A vakológép úgy jajong, akár egy éhes, mély hangú csecsemő, csövéből pedig mint a sötétre kakaózott sűrű gríz, spriccel a falra a habarcs. Kóth János szocialista brigádjának másik fele dolgozik itt. Tulajdonképpen beszélni kellett volna velük, de a pirossisakos, aki a tömlőt tartotta, udvariasan, ám határozottan mondta: — Ne haragudjanak, de nem érünk rá társalogni, mert gyorsan kell elvégezni a munkát. Voltaképpen igaza volt a piroskobakosnak... Speidl Zoltán Almasíírítmény Gelséröl Hosszú ideig egyedülálló volt a speciálisan almasűrítményt feldolgozó nyírgelsei üzem. (Már bővült a kör.) A hűtőtárolóhoz kaposolódó részben 1976 végéig évente 7—800 vagon almát dolgoztak fel és 450—500 tonna sűrítményt készítettek exportra. A bő terméssel, amit gyümölcsöskertjeink adnak, nőtt a csak ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcs aránya is. Ennek hasznosítására a legjobb mód a feldolgozás, a végtermék, a sűrítmény értékesítése. A nyírgelsei hűtőtárolót és léüzemet eddig két állami gazdaság, a balkányi és a nyírlugosi üzemeltette. Az elmúlt évben jelentős exportnövelő fejlesztést kezdtek el. Nagy teljesítményű svájci gépet állítottak üzembe, amely már az év utolsó negyedévében is termelt. Hatásaként az ipari minőségű alma feldolgozásában rekordot döntöttek. 1200 vagon almából az előállított sűrítmény meghaladta a 700 tonnát. A léüzem korszerűsítése tovább folyik. Bővült az almafeldolgozásra társult gazdaságok száma is, Balkány és Nyírlu- gos mellé a fejlesztés megoldásához Nyíregyháza és Nyírmada is csatlakozott. Az almaszezon kezdetére tervezik, hogy újabb nagy teljesítményű svájci présgépet szerelnek fel. A régi berendezést már leszerelték, egy társgazdaságnak elszállították. A fejlesztés, amit Nyírgelsén végrehajtanak 61 millió forintos beruházási költséggel történik. Mindez a következő szezonokban 2500 vagon léalma feldolgozását és 1400 tonna sűrítmény előállítását teszi majd lehetővé. Előjegyzés az óvodákban Megkezdődött Nyíregyháza óvodáiban a kisgyerekek előjegyzése a következő évre. A városi tanács vb művelődési osztálya tájékoztatója szerint június 10-ig, a körzet szerinti óvodákban várják az apróságokat. A gyermekgondozási segély letelte után év közben munkába álló szülők ugyancsak most jelenthetik be igényeiket az évközi felvételre. Az előjegyzésre vinni kell a gyereket és az egyik szülő személyi igazolványát. Az óvodai felvételekről augusztusban társadalmi bizottság dönt, melyről az illetékes gyermekintézményben lehet érdeklődni. Szovjet megrendelésre gyárt jersey anyagból készült nyári női cs leánykaruhákat a BFK mátészalkai gyáregysége. (Császár Csaba felv.) E gy szép napon, amikor James B. Sop- head segédrendező megérkezett a filmgyárba, észrevette, hogy két fiatalember éppen a névtáblát szereli le szobájának az ajtajáról. A helyiség üres volt. Még a telefoni is elvitték. James B. Sophead megértette, hogy kidobták az állásából. Megpróbált beszélni valakivel a fejesek közül, de mindenki éppen ülésen volt, és így nem maradt más választása, mint hogy sarkon forduljon és hazaballagjon. Másnap megkapta a filmgyártól a végkielégítést. Előbb úgy döntött, hogy golyót röpít a fejébe — de aztán mégis meggondolta magát. A végkielégítés egy ideig elegendő volt a megélhetéshez, és így a hirtelen ölébe hullott szabad időt a bensejében tajtékzó bosszú- szomj kielégítésének szentelhette. Betért egy üzletbe, kék munkaruhát, álbajuszt, csavarhúzót vásárolt, és másmes B. —, hogy ez miféle érzés.” Amikor a főnök felocsúnap besurrant a filmstúdióba. Tudta, hogy az osztályvezető, aki kimarta innen, reggel tíz óra tájt szokott megjelenni. És abban a pillanatban, amikor gyűlöletes alakja felbukkant a lift kinyíló ajtajából — James B. hozzálátott, hogy eltávolítsa a főnök névtábláját tartó facsavarokat. Fojtott hörgést és egy zuhanó test tompa puffanását hallotta a háta mögött. A főnök elájult. „Most majd megérted — gondolta kárörömmel Jadott, valamit hnbogott, James B. azonban elváltoztatott hangon közölte, hogy ő nem tájékozott az ügyről, itt bizonyára valamilyen fafejű alak csücsült, akit már régen ki kellett volna ebrudalni, valamilyen .semmirekellő naplopó, akinek fogalma sem volt a munkáról... A főnök támolyogva és a falba fogózva, kifelé ballagott, James B. pedig lecsavarta a névtáblát, és sürgősen visszavonult, mielőtt az orrára koppinthattak volna. Éppen ebben a pillanatban óriási ötlete támadt. A gondolatot telt követte: megalapította „A főnökök névtábláinak eltávolítása” céget. Cége ajánlattal fordult azokhoz, akiket hasonló szerencsétlenség ért: akik munkahelyükre érkezve, asztalukat üresen találták, névtáblájuk pedig eltűnt. ■■ ames B.-nek hamaro- I san már négy alkalmazottja volt, aki azzal foglalkozott, hogy végigjárta a hivatalokat és az alkalmas pillanatot kilesve, előzetes igénylés alapján 'lecsavargatta a gyűlölt főnökök névtábláit. Mivel pedig — mint a nyájas olvasó bizonyára tudja — ilyenekben egyetlen hivatalban sincs hiány, James B. cége virágzik, jómaga pedig mindmáig élvezi bosszú- > ját... Gellert György fordítása OHGE KUUSSOH:';||||p|! Édes a bosszú
