Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 7. A nyíregyházi lakásgondok (3.) Saját pénzért Nincs könnyű helyzetben Nyíregyházán az sem, aki saját pénzért kíván lakást építeni, vagy venni. Családi ház építésére ugyanis van­nak telkek (Nyírszőlősön, Sóstóhegyen), de ezek ma még nem elég kedveltek, hol­ott van jövőjük. Foglalkoz­nak a nemrégen Nyíregyhá­zához tartozó Nyírszőlős fej­lesztésével. Megváltozott az értékíté­let Borbányával és a Ságvári- teleppel kapcsolatban (ame­lyek néhány éve szintén nem voltak kedveltek a kislakás­építők között), a felüljáró­építések és az ipartelep-bő­vítések révén mindkét terü­let felkapott lett, ma már alig kínálnak telket ezeken a helyeken. A jártasabb építtetők újabb és újabb „foghíj”- telkeket találnak; négy-hat lakásos társasházak így épül­nek a városközpontban. Ez a lehetőség azonban csak azoknak adatik meg, akik építőipari kapacitást tudnak szerezni. Az ilyesmi viszont nagyon nehéz dolog ma Nyír­egyházán. Nemcsak a kisebb csoportok, hanem a szerve­zett apparátussal rendelkező lakásépítő szövetkezet sem tudja egykönnyen megoldani a kapacitásgondokat. Diczkó József, a nyíregy­házi lakásszövetkezet elnöke: — Ezer lakást terveztünk az V. ötéves tervre. Ezt meg is építjük, de már most lát­szik: legalább egyévnyi „el­csúszásunk” lesz, terület-elő­készítési és kapacitásgondok miatt. Szövetkezetünk 1973- ban alakult, eddig kb. 700 lakást építettünk, de az igénylők száma 3000 körül van. Gondjaink három lé­nyeges tény körül csoporto­sulnak: terület-előkészítés, építési kapacitás, az igény­jogosultság elbírálása, azaz a kiutalás szempontjai. A megoldás, amint az Dicz­kó József tájékoztatásából kitűnt — mindegyik terüle­ten elérhető közelségbe ke­rült, bár legnehezebb az épí­tésre alkalmas telkek meg­szerzése. Jelenleg 200 lakás­hoz van telek, s ez az 1979. évi indulást lehetővé teszi, és jelenleg már az 1980-ban kezdeni kívánt lakások terü­let-előkészítésével foglalkoz­nak, Az építés gondjait csak újabb módszerek bevezeté­sével tudják megoldani: a korábbi téglaépítés után most az alagútzsalus és a me­gyénkben először alkalmazott no-fines technológia beveze­tését határozták el, a Keleti lakótelepen pedig már ház­gyári lakásokat is építtetni kívánnak. Próbálkoznak az­zal is, hogy négylakásos tár­sasházakat házgyári elemek­ből építsenek. Rendet teremtettek a ki­utalások körül is: a lakás­építő szövetkezet által szer­vezett családi otthonok 70 százalékára a tanács jelöli Családi házas lakónegyed Nyíregyházán, a Ságvári-telepen. ki a vevőt, így csak olyanok kaphatnak szövetkezeti la­kást, akik elismert tanácsi lakásigénnyel rendelkeznek. A 30 százalékot elsősorban a vállalati támogatással épít­kezők, valamint a saját szer­vezésben építkezők jelentik. Az Országos Takarékpénz­tár 1150 lakás építését ter­vezte 1976—80 között. A mó­dosított tervek alapján azon­ban 1810 lakást építtet. Dr. Tisza László, az OTP megyei igazgatója: — Felemelt lakásépítési tervünket teljesíteni tudjuk: 624 lakást már átadtunk, az idén 230-iba költözhetnek be ügyfeleink. Az elosztásnál jól együttműködünk a tanáccsal: a lakások 90 százalékát csak úgy vásárolhatják meg ná­lunk is, ha Nyíregyházán el­ismert jogos lakásigénylése van az illető családnak. Ezen belül természetesen lakás- vásárlási lehetőséget terem­tünk az ifjúsági betétesekés a minőségi cserét igénylők számára is. Mindössze laká­saink 10 százalékát adjuk el a szabad értékesítés kereté­ben, tehát készpénzért. Nagy számban építtetünk a leg­nagyobb kedvezménnyel, a munkáslakás-építési akció ke­retében. Az igény nagy, a vál­lalatok több munkást tudná­nak a kedvezményes köl­csönhöz juttatni; a kapacitás azonban (a lényeges emelé- sek ellenére) csak a kb. 1800 lakás építését teszi lehetővé. Írásunkban többször is szóba került a társadalmi kontroll. Az 1970-es évek elején, az akkori új lakás­ügyi rendelkezések megjele­nése után Nyíregyházán is létrehozták a lakásügyi tár­sadalmi bizottságot, amely tanácstagokból, a szakszerve­zet, a KISZ, nagyvállalatok képviselőiből alakult. Elnöke Pokrovenszki Pál, titkára VÁLASZ CIKKÜNKRE Tej és bor Szövetkezetünk a meg­szűnt tejbolt mellett üzemel­tette régi italboltját, amely­nek vezetője nyugdíjba ment. Ezért döntöttünk úgy, hogy a tejivó helyére költöztetjük át az italboltot. Ezzel Magy községben a tejellátás nem rosszabbodott, mivel három élelmiszerboltban is árusí­tunk azóta tejet. Az átszerve­zésnél a lakosság érdekeit szem előtt tartottuk. A cikk­ben szereplő presszó egyedül nem tudta volna kielégíteni az igényeket, mivel ott IV. Herczeg András tanácstag, nyugdíjas. — Minden új kiutalási névjegyzék elkészítése előtt a tanácsi lakáscsoporttól megkapjuk az igénylők jegy­zékét, amely rendszerint minden lakás típusra kb. há­romszorosa a kiutalásra, ér­tékesítésre kerülő lakások­nak — mondja Pokrovenszki Pál. — Személyesen keresünk fel minden igénylőt; a reá­lis kép ismeretében készül az a névsor, amelyet köz­szemlére kitesznek. Minden esetben megvizsgáljuk a fel­szólamlásokat is: a végleges névsorra mindig újabb igény­lők is felkerülnek, mások, akik helyzetét valami oknál fogva nem ismerhettük meg pontosan, későbbre marad­inak, vagy más típusra veszik figyelembe őket. Azt várjuk a mi munkánktól, hogy az állampolgárok annak tuda­tában legyenek: a lehető leg­reálisabb képet igyekszünk kialakítani a végleges döntés előtt... A városi tanács vb a na­pokban ilyen helyzetiben dön­tött a következő két év la­káskiutalásairól. Marik Sándor (Vége) NEM TWIST OLIVER, NEM ÁRVÁCSKA „Állami gondozott gyermeket kérek.»“ Gyermekvédelem... A mai felnőttek, középkorúak, vagy idősebbek élményanyagában jobbára Twist Oliver-szerű alakok, móriczi Árvácska­képzetek társulnak a foga­lomhoz. Nehezen szabadu­lunk olvasmányélményeink­től, képzeletünket megmoz­gatja az egykor volt keser­ves gyermeksorsok vissza- idézése. Azon a tanácskozáson, amelyen néhány héttel ez­előtt meghívott vendégként részt vettem — Árvácskáról egyetlen szó sem esett. Pe­dagógusok és tanácsi szak­emberek, intézményi vezetők cserélték ki gondolataikat: a Pedagógusok Szakszerveze­tének elnöksége tárgyalta meg a gonddal készített, fel­mérő jellegű összesítést a ha­zai gyermekvédelem helyze­téről, a tennivalókról. A jelenre talán elég annyi adatismertetés: több, mint 35 ezer gyermek él állami gon­dozásban. Ebből megyénkben közel 3 ezer. Több ezer gyer­mek nevelőszülőknél, csalá­dias környezetben tartózko­dik. Családi segélyt is jó né­hány ezer otthonba juttat el az állam gondoskodása, a ve­szélyeztetett gyermekek sor­sának felügyeletével pedig a pedagógusokon kívül, a taná­csi gyámhatóságok foglal­koznak rendszeresen. Sók-e, avagy kevés a 35 ezres szám? Laikusnak ön­magában véve keveset mond. S ha azt vesszük, hogy ha­zánkban jelenleg egymillió­nál több az általános iskolás korú, félmilliónál nagyobb létszámú a 14—18 évesek kor­osztálya — most az óvodás korúakról nem is beszélve — tulajdonképpen nem látszik rossznak az arány. Tegyük hozzá azt is, hogy az állami gondozottak jelentős hányada nem is kell, hogy tizennyolc éves koráig intézetben nevel­kedjék. Ha a szülők családi körülményei javulnak, élet­viszonyaik rendeződnek, esz­tendőről esztendőre sok gyer­mek kerülhet vissza a szülői házba. Ami azonban megkü­lönböztetett figyelmet igé­nyel, az a sajnálatos körül­mény, hogy a korábbinál több a veszélyeztetett kor­osztályú árak alkalmazására nincs lehetőség. Baktalórántháza és Vidéke ÁFÉSZ A szerkesztőség megjegy­zése. Az említett három ve­gyesboltban korlátolt meny- nyiségben valóban árusíta­nak tejet, a boltok polcain azonban szinte minden meny- nyiséghen megtalálhatók a dugaszolt italok is. A cikk­ben az is szerepelt, hogy a presszó egyik helyisége át­alakítható talponállóvá. A talponállóban pedig csakis a IV. osztályú árakat lehet al­kalmazni. NÖVEKVŐ FOGYASZTÁS Nyárra: szovjet és norvég fagyasztott hal Egyik igen fehérjegazdag, s emellett zsírszegény táplálé­kunk a hal. A Halértékesítő Vállalat megyei fiókjában ar­ra kerestünk választ: hogyan alakul nálunk a halkereslet és -(kínálat? — Kétéves statisztikai ada­tot tudunk említeni, misze­rint hazánkban az egy főre jutó évi halfogyasztás 2,5 kiló volt, ami igen csekély. Az ötéves terv céljai között szerepel az is, hogy ezt a mennyiséget 3 kilogrammra emeljük. Az utóbbi időben tapasztalható keresletnöve­kedésből megítélve, úgy lát­szik, el is fogjuk érni. — Honnan szerzik be a halat és csúcsidőszak­ban mennyit adnak el? — Az ország valamennyi haltenyésztő gazdaságával szerződéses viszonyban va­gyunk. Így az onnan érkező halszállítmányokat azonnal értékesítjük. Csúcsidőszak­ban havi 400 mázsa is vevő­re talál. Idén eddig 1500 má­zsát adtunk el. nyezetben élő, tehát külön­leges figyelmet igénylő gyer­mek, fiatalkorú. Ennek a jelenségnek ag­gasztó magyarázata sok he­lyütt a családi keretek lazu­lásában, a helytelen életvi­telben keresendő. A veszé­lyeztetettséget előidéző okok között toronymagasan vezet az apa, ritkábban az anya alkoholizmusa, esetenként a munkakerülő életmód, ennek minden nevelési fogyatékos­ságával. Roppant nagy fele­lősséget, gondok, teendők so­rát hárítja mindez a gyám­ügyi hatóságokra. Árnyalt, sokrétű — és né­hány vonatkozásban tovább­fejlesztésre váró munka — a gyermekvédelem. Nagyobb gonddal kell fejleszteni a jobbára elavult intézménye­ket; tovább kell kutatni azo­kat a családokat, amelyek igencsak rászorulnak a kü­lönleges törődésre, de — sok­szor szemérmességből, sok­szor pedig nem ismerve a se­gítség mai formáit — még nem kértek elegendő támo­gatást. Nyolcvanezer veszélyezte­tett gyermeket tartanak szá­mon jelenleg az országban, közülük hatvanezret vidé­ken. Feltehető egyébként, hogy ennél is többen van­nak: kallódó, csellengő, csa­vargó kisebbek és tizenéve­sek, s egyikük-másikuk szü­— Kik a nagyfogyasz­tók és kielégíthetőek-e folyamatosan az igé­nyek? — Vállalati, üzemi kony­hák, iskolai étkezdék, ven­déglátóipari egységek. E meg­rendelőknél az egyik legna­gyobb probléma a munkaerő- hiány. Ugyanis a hal tisztí­tása és feldolgozása több munkát igényel másfajta hú­sokhoz képest, ezért kissé idegenkednek tőle. A nyári hónapokban na­gyon kevés élő halat kapunk a halgazdaságoktól. így az igényeket élő helyett csak fagyasztott hallal tudjuk ki­elégíteni. A Szovjetunióból, valamint Norvégiából érkez­nek fagyasztott import hal­szállítmányok. Eddig e for­rásból 5000 mázsa halat kap­tunk, s a további szállítmá­nyok kapcsán zavartalan lesz az ellátás. Augusztusban már ismét várhatók a hazai gaz­daságok élőhal-küldeményei is. (cs.) lei el is utasítják a segítsé­get! A nevelőszülők „tábora” is rászorul a gyarapításra. Gyakran tapasztalható, hogy jobbára idős, gyenge, a mun­kában már nagyon megfá­radt emberek jelentkeznek azzal: állami gondozott gyer­meket kérnének. A háttér­ben sokszor húzódik meg az egyébként megbocsátható szándék: gondozót, segítséget szeretnének kapni a gyer­mek, az állami gondozott személyében. Csakhogy a ne­velőszülői intézménynek nem ez a célja. Száz és százmillió forint kerül esztendőről esztendőre abba a „kasszába”, amely a gyermekvédelem anyagi hát­terét egybegyűjti. Nem taka­rékoskodunk — csak éppen sok helyütt szűkös az építő­ipari kapacitás, a kelleténél lassabban lehet felújítani öreg épületeket. Mégis, amit csak lehet, megad nekik, a társadalom. Amit nehezeb­ben tehetünk — s ahol első­sorban a szőkébb környezet és az iskolák, nevelők segít­ségére utal a gyermekvéde­lem hálózata: lépésről lépés­re tenni azért, hogy ne több, hanem kevesebb legyen a ve­szélyeztetett gyermek. Társa­dalmi méretű gondunk mind­ez: közös tennivalót, együt­tes erőfeszítést kíván a meg­oldása is. V. M. Havonta 1500 darab órát javítanak meg a VAGÉP mátészal­kai 3. számú órajavító részlegében. A jól felszerelt műhely­ben Svarc József, a Zalka Máté aranykoszorús Szocialis­ta Brigád tagja, vibrográffal műszeres hibamegállapítást végez. Gyermekkocsit lopott Eddig egy év és négy hó­napot ült lopásért Juhász László 32 éves nyíregyházi lakos, és most ismét lopás miatt került a bíróság elé. Juhász március 22-én déle­lőtt berúgott, de elfogyott a pénze és még inni szeretett volna. A Búza tér 7. szám alatti lakás lépcsőházába ment be és ott egy 1200 fo­rint értékű mély gyermekko­csit lopott. Természetesen nem a kocsira, hanem az árára lett volna szüksége, ezért el is tolta a „Nyíri fé­szek” kisvendéglőhöz, hogy környékén valakinek megvé­telre ajánlja. Az üzlet nem sikerült, ezért a Bizományi Áruházba indult, ám itt azt mondták neki, hogy a pénzt csak akkor kapja meg, ha el­kelt a gyermekkocsi. Juhász viszont nem azért lopott, hogy napokat várjon a pénzre, így otthagyta a bi­zományit és tétován elindult a Tanácsköztársaság téren. Pechjére a rendőrség igazol­tatta, s mivel nem hitték el, hogy a kocsit feleségétől hoz­za, bekísérték a rendőrségre. A gyerekkocsitolvajt a bíró­ság 10 hónapi börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a köz- ügyök gyakorlásától. Az íté­let jogerős. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom