Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. június 25. Nyári akadémia A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság már hagyományosnak mondható legrangosabb rendezvénye a szervezéstudományi nyári akadémia. A SZVT megyei szervezete a szervezési szak­osztállyal közösen 1974-től évenként szervezi meg az akadémiát, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen a szervezéstudomány legfris­sebb, de már alkalmazott, élenjáró gyakorlati tapaszta­latainak kicseréléséhez. En­nek megfelelően az akadé­mia résztvevői a vállalatok gyakorlati szervezői, szerve­zést vezető szakemberei, míg előadói többségükben a leg­újabb tudományos ismerete­ket valamilyen szinten és mértékben már alkalmazó, gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező szakemberek. Ebben az évben az aka­démia fő témája a munka- szervezés élenjáró módsze­reinek, a termelőberendezé­sek karbantartás-szervezési tapasztalatainak kicserélése. Jelentős szerepe van az aka­démiának a megyében — el­sősorban Nyíregyházán — működő vállalatok szerve­zésfejlesztésének elősegíté­sében is. Az előadásokat és a vitákat szakembereink szabadon látogathatják és abban aktívan részt vehet­nek. Ez jó tapasztalatszerzé­si lehetőség számukra. Ugyanakkor nagy örömmel vettük tudomásul, hogy ma már egyes — a szervezés­fejlesztésben élen járó — me­gyei vállalataink tapasztala­tai is kedvező fogadtatásra találnak az ország más ré­szeiről érkező szakemberek körében. Ez a körűimén-’ ve- rületfejlesztési célkitűzéseink teljesítését is kedvezően be­folyásolja. Az SÍZVT céljai között szerepel a nyári akadémia nemzetközi tapas z tala tcs ere - fórummá történő továbbfej­lesztése. Elsősorban az MTESZ megyei szervezete, illetve tagegyesületei által már kiépített együttműködé­sek koordinált bekapcsolásá­ra törekszenek. A szovjet, a lengyel és a bolgár testvér­szervezetek szakembereit is várjuk az elkövetkezendő előadásokra. Ez elő fogja se­gíteni a megye vállalatainak fokozott bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosz­tásba, ezen keresztül előmoz­dítja majd a technikai szín­vonal emelését, az élőmunka és az eszközök ésszerű, egy­re hatékonyabb kihasználá­sát. Török István SZVT megyei titkár A nagyhalászi zsákgyárban au­tomata gépsor készíti a zsákszö- vat anyagát. A gép kezelője, Együd József gyártás közben el­lenőrzi a szálhúzó gépsor mun­káját. Zay Anna herbáriumának gyógymódjai Ül TEMPÓ-SZERVIZ NYÍREGYHÁZÁN A Nyíregyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága 1976 júliusában a fiatalkorú Hor­váth Sándor gyógyítónevelését rendelte el súlyos testi sértés mi­att. Az elmeorvos-szakértő véle­ménye szerint akkor a debilitás enyhe fokán álló gyengeelméjű­ségben szenvedett, így cselekmé­nye társadalmi veszélyességének felismerésében kismértékben kor­látozva volt. A gyógyítónevelés eredménnyel járt Horváth többnyire környe­zeti hatásokból eredő debilitása megszűnt és értelmi képességében lényeges változás állt be. Az újabb elmeorvos-szakértői véle­mény szerint cselekménye társa­dalmi veszélyességét már meg tudta ítélni. 1978. április 29-én három üveg sör elfogyasztása után érkezett haza Pátrohára Horváth Sándor. Útja itt is a presszóba vezetett. Barátai társaságában ismét meg­ivott három üveg sört. Ezután indult el, hogy Horváth Tiborék- tól elviszi azt a kölyökkutyát, amelyet Horváth Béla korábban nekik eladott. Horváthéknál csak két kis gyermek volt otthon, akik han­gosan siratni kezdték kedves ku­tyájukat. A sírásra a szomszédok — akik többnyire a fiatalkorú vádlott rokonai voltak — össze­futottak. Horváth Bálint szólt rá először, hogy ne rémisztgesse a gyerekeket. A köztük folyó vita egyre hevesebb lett és Horváth Bálint egy fejszével agyoncsapta a vita tárgyát képező kutyát. Közben odament Horváth Ferenc is, aki Horváth Sándor nagybáty­ja volt. Nyugtatni kezdte és hív­ta, hogy menjen be a lakásukba. Horváth Sándor azonban értel­metlen módon kést vett elő és hadonászni kezdett vele Az el­járás során azt állította, hogy nem is vette észre, mikor szúrta meg a nagybátyját. Egyetlen szúrása halált okozott: a 7 cen­timéter hosszú pengéjű kés Hor­váth Ferenc mellüregébe hatolt, amely átjárta a mellkas rétegeit, megsértette a szívburkot és át­szúrta a szív jobbkamráját. Hor­váth Ferenc perceken belül meg­halt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Horváth Sándort emberölés bűn­tettében mondta ki bűnösnek, ezért őt 8 évi — a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó — sza­badságvesztésre ítélte, és 7 évre eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész Vaja ötszáz barátja Mitől baráti egy kör? Mit tehetnek a pártolótagok, hogy egy múzeum gyarapít­sa szellemi és tárgyi kincse­it? Tíz év krónikája válaszol erre Vaján, ahol 1967-ben alakult meg a múzeumba­ráti kör. Kevés ilyen népes és aktív múzeumbaráti kör van az országban: a vajai körnek félezer tagja van az ország minden tájáról, sőt Csehszlovákiából, az NSZK- ból, a Szovjetunióból, Fran­ciaországból, Romániából és Kanadából is „feliratkoztak” a listára. Á kuruc kori hagyományápolás országos központja lesz Külföldről is segítenek Mit ad a múzeum a kör tagjainak és mit adnak a kör tagjai a múzeumnak? Az alapszabály szerint a múze­umbaráti kör tagjai ingyen látogathatják az összes mú­zeuma rendezvényeket, öt­venszázalékos áron kapják a rendszeresen megjelenő ki­adványokat. Minden évben írásos tájékoztató érkezik címükre, amelyből megtud­hatják, mire költötte a mú­zeum a befizetett tagdíja­kat. A baráti kör tagjai ugyanis évi 10 forintos tag­díjat is fizetnek. Sokan en- zeum címére. Évente 60—70 nél többet küldenek a mú- ezer forintot használhatnak fel tudományos, múzeumi füzetek, dokumentumok, ki­állítások, emlékplakettek, oklevelek, tudományos kon­ferenciák költségeinek fede­zésére. Ha nincs a baráti kör anyagi és erkölcsi támogatá­sa, aligha kerülhetett vona sor tudományos ' értékű - kötetek, a különböző tudományos em­lékülések anyagainak meg­jelentetésére. Ezek közé tar­tozik a Vay Ádám tudomá­nyos ülés, a Rákóczi-kori tudományos kutatók előadá­sainak közreadása, a Thökö- ly-ünnepségek, a „Fordulj kedves lovam kuruc kori nép­hagyományokat fedolgozó kötet, vagy a legfrissebbek egyike, Vay Ádám verses önéletrajza. S a „könyvki­adás” tovább folytatódik: megjelentetik Vay Ádám fele­sége, Zay Anna herbáriumát, orvosságos könyvét, amely 400 gyógymódleírásét tartal­mazza. A múzeum országos szaktekintélyek közreműkö­désével megjelenteti a kuruc vezérek önéletrajzát és leve­lezéseit; 13—14 kötetről van szó. Természetesen nemcsak anyagi hozzájárulással se­it észlet gából a vajai múzeum Rákóczi-kiállításának anya­gítenek a múzeumbarátok, hanem a múzeum kuruc kori anyagának gyűjtésével, aján­dékozással is. így került a vajai múzeum birtokába az 1938-ban készült, a kassai dóm falára tervezett eredeti domborműtanulmány, Be­regszászról egy Rákóczit áb­rázoló faintarzia. Francia- országból és Kanadából az ottani Rákóczi- és kuruc kori emlékekről, ünnepségről szóló újságdokumentációkat, fényképeket küldik meg rendszeresen Vajának. Ed­dig 1200 Rákóczi-korral fog­lalkozó cikket őriznek a tár­lókban, több százra tehető a fényképek és egyéb doku­mentumok száma is. Szoborgaléria a parkban Évente 41 ezer érdeklődő te­kinti meg a Vay Ádám mú­zeumot és nevezetességeit, köztük 800—1000 a külföldi vendég, németek, lengyelek, szovjetek, csehszlovákok. A múzeum a legjobb úton van afelé, hogy a kuruc kori hagyományápolás országos központjává váljék. Ezzel függ össze az a meg­értő támogatás, amelyet a képzőművészeti lektorátus, illetve a kulturális minisz­térium nyújt a múzeumnak egy szabadtéri szoborgaléria létrehozásában a 14 holdas, védetté nyilvánított park­ban. Jelenleg három kiváló szoborral dicsekedhet Vaja, itt található a Vay Ádám, a Rákóczi és a Kuruc talpasok szobor. Ez utóbbi jelenleg „vendégszereplésen” van a fővárosban, a Műcsarnok­ban. A kuruc szoborgaléria további „tagjai” lesznek: Bercsényi Miklós, Béry Ba­logh Ádám, Vak Bottyán, Esze Tamás, Mikes Kelemen, Ráday Pál, Radvánszky Já­nos, Zrínyi Ilona, Thököly Imre. A kőszobrok egy ré­szét már faragják, évente két-három, egyenként 100 ezer forintba kerülő alkotás kerül majd a sétányokra. Mindez a múzeumnak nem kerül pénzébe, a lektorátus és a minisztérium fedezi a költségeket. Egy gondjuk van, amiben' a múzeumbarátok kevésbé tudnak segíteni, hogy a védet­té nyilvánított park valóban váljék azzá és minél előbb „vigyék” ki innen a futball- pályát és kerítsék le, új be­járatot nyitva, a szabadtéri színpadot is. így a műemlék várkastély és benti kincsei méltó környezetben fogadják az érkezőket. P. G. Szolgáltatóbázis a Jég utcán Nap mint nap sokan a sa­ját bőrükön érzik, a jármű­javító-szolgáltatás szűkös kapacitását. A nyíregyházi Tempó Általános Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet a Jég utcán (ennek közelében húzó­dik később az új 4-es számú főútvonal) épít egy 3500 négyzetméter alapterületű járműjavító üzemet. Erre a járműjavítást; karbantartási, és felújítási igények ugrás­szerű megnövekedése miatt van szükség, valamint a szö­vetkezet Moszkva utcai rész­lege elavultságánál fogva már nem felel meg a legelemibb követelményeknek sem. E telepen 90 szerelőt kívánnak foglalkoztatni korszerű körül­mények között.. De nemcsak autókat, motorokat fognak itt javítani, hanem kerékpárokat és varrógépeket is. Minden­nemű munkát elvégeznek, sőt a járművek műszaki vizs­gáztatására is berendezked­nek!. Az új szerviz felépülését követően a Moszkva utcai részleg megszűnik, és a kapa­citás a jelenleginek négysze­rese lesz. E bázis 3 épület­tömbből áll majd, valamint modern szociális létesítmé­nyek is készülnek a jobb munkakörülmények kialakí­tására. A kivitelezéshez szük­séges anyagi fedezetet 70 szá­zalékban a szövetkezet önerő­ből nyújtja, a hiányzó össze­get állami támogatásként kapják. Maguk végzik az építkezést, nagyrészt társa­dalmi munkában. A szocia­lista brigádok ütemtervet készítettek feljánlásaik terv­szerű, zökkenőmentes végre­hajtásához. A szükséges berendezése­ket, diagnosztikai eszközöket nagyrészt importból szerzik be. A létesítmények többsége könnyű Vázszerkezetes, ami a gyorsabb építést segíti elő. Anyaghiány előreláthatóan nem gátolja a mielőbbi meg­valósulást. A beruházás 25 millió forintba kerül, s az át­adási határidő 1979 vége. Az alapozási munkálatokkal már elkészültek. (Cselényi) ÚJ TANTÁRGY A RAJZ ÉS A TECHNIKA Szeptembertől: anyanyelvi foglalkozás az első osztályban Szeptembertől magyar nyelv és irodalom, matemati­ka, környezetismeret, ének­zene, testnevelés és új tan­tárgyként rajz, és technika szerepel majd az elsőosztá­lyosok órarendjében. Különö­sen jelentős, hogy a beveze­tésre kerülő új tanterv meg­szüntette az anyanyelv tan­tárgyakra történő szétparcel- lázását, és a nyelvhasználat fejlesztését állítja előtérbe. Nem lesz tehát a jövőben az órarendben olvasás- és írás­óra, ezeket magukban foglal­ják ä mägyarhyelv- és iro­dalomórák. Gyakorlatilag anyanyelvi foglalkozást je­lentenek, legfeljebb egy-egy alkalommal többet írnak vagy olvasnak. Bár az órákon külön nem tanulnak nyelv­tant, illetve irodalmat, a be­szédgyakorlás és az írás köz­ben a nyelvtani szabályokat alkalmazzák, az új ábécés könyv szövegeinek nagy része pedig értékes irodalmi alko­tás. HALÁL EGY KÖLYÖKKUTYA MIATT Nyolc év emberölésért Kemencében sült nadrág NYÍREGYHÁZI SLÁGER A KORÁTRON Látszatra semmiben sem különbözik a nadrág sok száz ezer társától. Divatos szabású, könnyű anyagból készült, kényelmes viselet. Különleges tulajdonságaival mosáskor találkozunk. Az él nem törik meg rajta, s vasa­lást sem igényel. A korátron speciálisan hő­kezelt férfinadrág. Az or­szágban egyedül a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár nyíregy­házi gyárában és vásárosna- ményi üzemében gyártják. A műgyantával átitatott, gyűr- telenített nadrágok szabás, varrás, vasalás után hőrögzí­tést kapnak: kemencében sü­tik szárukba az élt. A hagyományos szürke, barna árnyalatok mellett kü­lönböző pasztellszínekben is készül a korátron, könnyű nyári és vastagabb téli anyag­ból egyaránt. Az idén az első negyedévben kezdték a köz­kedvelt ruhadarab gyártását. A korátronnadrágból — amely ez évben kapta meg a kiváló áru címet — terv szerint 100 ezer darab készül 1978 végé­ig: hazai piacra. Képünkön: Vass Anna korátronnadrágot varr. (Elek Emil felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom