Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-24 / 147. szám
1978. június 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 LEHETNE JOBBAN ? A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével,, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei párt- bizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? Az anyagmozgatás megkönnyítése — Telepünkre évente 260 ezer köbméter fenyőgömbfa érkezik a Szovjetunióból. Ez hatalmas mennyiség, kézzel való kirakodására lehetetlenség lenne vállalkozni. A vagonokból géppel pakoljuk ki a fát. Ehhez van két szovjet darunk, egy magyar híddarunk és két Phanter autódarunk. Ezzel teljesen gépesített a beérkező fenyőfa kirakása. — Az ÉRDÉRT mátészalkai telepén 120 ezer köbmétert dolgozunk fel fűrészárunak. Ez két csarnokban történik, az egyikben szovjet, a másikban osztrák gépekkel. Exportra 47 ezer köbmétert szállítunk. A csarnokba szállítás előtt egyenlő hosszúságúra kell darabolni a rönköket. Ezt még kézi motorosfűrésszel végzik a dolgozók, ami erős fizikai igénybevételt is jelent. Persze, a szétdarabolt rönköket nem kell kézzel megfogni, emelgetni. A munka nehezét gépek végzik el, a fát, targoncával hordjuk a szállítószalaghoz, amely továbbítja a fűrészgépekhez. Ez a munkafolyamat, a fűrészelés természetesen teljesen gépesített. Mátészalka: lavul a város ellátása Június 23-án ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Egyebek között beszámoló hangzott el a kereskedelmi hálózat fejlesztésének tapasztalatairól, napirendre került a kereskedelem és a vendéglátás jövője is. A város ellátásába jól kapcsolódott be a Szamos menti Állami Tangazdaság és a Kraszna menti Termelőszövetkezet. A kereskedelmi hálózat 1970. és 1975. között mintegy háromezer négyzet- méterrel bővült. A vendéglátóegységek azonban továbbra is zsúfoltak és korszerűtlenek. Az elmúlt két évben sokat javult a város peremének bolti ellátása. Az ötéves terv végéig a kereskedelmi hálózat további 1450 négyzetméterrel, a vendéglátó-hálózat 260 négyzetméterrel nő. A VI. ötéves tervben a kiskereskedelmi hálózat várhatóan 2570 négyzet- méterrel bővül, a vendéglátóhálózat területén 1480 négyzetméter alapterületű bővítésre lehet számítani. Különös gondot fordítanak az új lakótelepek ellátására, a városközpont üzlethálózata a következő ötéves tervben „végleges” formát ölt. Ezután jön a neheze, a minősítés. — A minősítők minden egyes deszkaszálat külön megfognak, átvizsgálják, osztályozzák. Ennek a gépesítése nincsen megoldva, és úgy látszik, sokáig nem is fogjuk tudni géppel végezni. Habár van már erre a munkára is gép, azonban Magyarországon nincsen elterjedve. — Telepünkön a még jobb gépesítés egyik feltétele: utak építése a csarnok körül. Ugyanis itt bonyolódik le a legnagyobb forgalom és beton-, vagy aszfaltút hiányában a gépek nem tudnak rámenni a talajra. A dolgozók kézzel végzik a pályakocsik fel- és lerakodását. A minősítés után kézi anyagmozgatást itt feltétlenül meg lehetne oldani, ami a fizikai munka csökkentését jelentené. Egységcsomagokba rakva, targoncával továbbíthatnánk az anyagot a raktározáshoz, szállításhoz, illetve további feldolgozásra. Ehhez területet, utat kell biztosítani. Az említett útépítést és a szükséges szállítógépek beszerzését tervbe vettük. Azon vagyunk, hogy minél kevesebb fizikai munkával végezhessék az itt dolgozók napi munkájukat. Elmondta: Rissai István, az ÉRDÉRT vállalat 13. számú mátésaalkai telepének főművezetője. Lejegyezte: Sipos Béla. Aratás előtt az RGRDKERnél 120 darab kombájnt értékesítettek eddig a nyíregyházi AGROKER-nél. A nagyfokú gépvásárlásban nagy szerepe van annak, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek most kedvezményesen vásárolhatják a szovjet gyártmányú kombájnokat. A felső képünkön látható három SZK—5-ös kombájn a szerviz után a vásárosna- ményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjein dolgozik majd. A második kép: K—453-as nagy teljesítményű szalmabálázó gép. Ez iránt is nagy az érdeklődés a vállalatnál. (Elek Emil felvétel'') Mákgubó és lakat A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője bezáratta a tisza- vasvári Alkaloida és Vegyészeti Gyár tizenhatezer köbméteres mákgubótárolóját. A lakat közvetlen baleset-, illetve életveszély miatt került az ajtóra. Az intézkedés jelentősége jóval túlnő á gyári érdekeken. Ha rövid időn belül nem találnak megoldást az életveszély elhárítására — írja a Népszava június 23-i száma —, számolni kell vele, hogy a gyár egyik fő terméke, az évi több száz milliós bevételt és kemény devizaexportot hozó morfin gyártását esetleg mérsékelni kell. A veszélyt az okozza, hogy a 20 méternél is magasabb, nagy befogadóképességű tárolóban egy idő után összeáll a mákgubó és kiürítés közben boltozódik. Vagyis: alul fogy, és elszállításkor nem ömlik utána, minta silóban a gabona, hanem hatalmas üreg keletkezik. Fölötte pedig megreked a több száz tonna súlyú gubó, amely bármely pillanatban lezuhanhat. A siló kiürítésének biztonságos megoldása sürget. A mezőgazdasági üzemek hamarosan elkezdik az új gubó szállítását. Ezzel egy időben a gyárban indul az új fel- dolgozási szezon. A másik oldalról az sem fátok, hogy a gyár soha nem látott fejlődés előtt áll. Ennek biztosítására már hozzáláttak egy hasonló nagyságú új siló építéséhez, amelyre már egymillió forintnál többet költöttek, de anélkül, hogy a kiürítés biztonságos technológiáját sikerült volna megoldani. A siló kiürítésének technológiai megoldására a gyárnak lenne pénze, de kivitelezőt eddig nem találtak. Azt viszont állítják a munkavédelmi felügyelőségen, hogy addig a siló — és itt értendő az új is — üzemeltetéséhez nem járulnak hozzá, amíg nem gondoskodnak a balesetmentes kiürítésről Ismerve az alkaloida korábbi baleseti helyzetét, a munka- védelmi szakemberek intézkedése teljesen indokolt. (sigér) Kommentár Kihelyezett ülés A megyei tanács tervgazdasági bizottsága László András általános elnökhelyettes vezetésével csütörtökön kihelyezett ülést tartott a Csepeli Szerszámgép- gyár nyírbátori gyáregységében. Szokatlannak tűnik, hogy a tanács mellett működő egyik bizottság közvetlen vállalati problémákkal foglalkozzék. A gyáregység igazgatójának tájékoztatója ugyanis az üzem működéséről, az V. ötéves terv eddigi eredményeiről, a további feladatokról szólt. A gyárban 1980-ig 197 millió Ft értékű fejlesztést valósítanak meg, ezzel fokozatosan megszűnik a tisztán alkatrészgyártó jelleg, mivel jövőre már az RF—50 típusú radiálfúrógépeket itt gyártják. Rendelkezésre állnak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a tervidőszak végére a 140 millió forintos termelés elérését. Ennyit a tényekről, számokról. Emellett a tervgazdasági bizottság többek között javasolta, hogy tegyenek erőfeszítéseket a munkáskollektíva stabilizálására, a szakmunkásképzés szélesítésére, a műszaki értelmiség erősítésére. Példája mindez annak, hogy a tanács a terület gazdája, felelősséget érez a rflegyében működő üzemek sorsáért, ha kell, a maga sajátos eszközeivel segíti eredményes gazdálkodásukat, további fejlődésüket. Ezért üdvözöljük a bizottság ülését, amely hasznos javaslataival elősegíti mindezt. Számonkérés és beszámoltatás Áz ófehértói kommunisták erőssége Az évek során sok gazdag tapasztalat halmozódott fel az ófehértói Búzakalász Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet kommunistáinak gazdaságirányító tevékenységében. Minden apró részletre kiterjedő gondos szervező és tervező munka, valamint a tagsággal való törődő gondoskodás eredménye, hogy évek óta nem küzdenek mérleghiánnyal, hogy eredményeik esztendőről esztendőre biztatóbbak. A kommunisták javaslatára a dohányt ma már rendszerben termesztik. Az elelmúlt évben a 144 hektáros gyümölcsösben almából hektáronként export minőségben 230 mázsát termeltek. Azt is szorgalmazza a 25 tagú párt- alapszervezet, hogy a 80 százalékban homokos határ ellenére is évről évre csökkentsék a rozs vetésterületét. Olyan kultúrákat ajánlanak, amelyek még kisebb ráfordítással is magasabb jövedelmet hoznak. Ha és holnap — Nem azt nézik. itt a rendszeresen munkába járó tagok — mondta Varga István gépkocsivezető, a párt- alapszervezet titkára —, hogy milyen nehézségeket gyűrtünk le. A ma meg a holnap feladataira koncentrálják az emberek az erejüket. A jól végzett munka meghozza az örömet is. A két pártcsoportnak a jövőben az a feladata, hogy még jobban összefogja a kommunistákat, hogy magukkal tudják ragadni apár- tonkívülieket a politikai, gazdasági, kulturális elképzelések megvalósításában. Tennivaló pedig akad bőven. Közeledik az aratás ideje, és a kapások is hívják a munkáskezet. Az állattenyésztés szinte állandó készenlétet, folyamatos munkát követel. A napi feladatok megoldására a kommunisták közül a legeredményesebben Balogh János gépműhelyvezető és Pázmány Gyula párt- csoportbizalmi agitálnak. Példájukat követve végeznek eredményes munkát a pártcsoportok többi tagjai is. Nem nézik az ünnepet A szeszélyes időjárás megzavarta a tervszerű munkát. Ez, igaz a cél érdekében, egy kicsit kapkodóvá tette a vezetőség intézkedéseit. De egyéb döntéseket, határozatokat is magyarázniok kell a kommunistáknak. Itt van például a permetezés, amelynél teljesen az időjáráshoz kell igazodni. Ha éppen vasárnap, vagy más ünnepnapon lehet permetezni az almáskertben, menni kell. Sokan ezt 50 százalékos pótlékért sem csinálnák szívesen. A kommunisták nem nézik az ünnepnapokat. Példájukat követve munkába állnak a szövetkezet tagjai is. Elsősorban a négy szocialista brigádra lehet mindenben számítani. A kommunisták a szövetkezeti szakemberek véleménye alapján döntenek minden lényeges kérdésben. Döntéseik előkészítésénél meghallgatják a pártonkívü- lieket is. — A szaktudás, a tudomány mai vívmányai nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni — vallja Boldizsár József főagronómus. — Jobb talajerőtérképpel még nagyobb eredményeket érhetünk el. Az agrokémiai központ sem mindenben tud még segítséget adni. Lehet, hogy1 mi sem ismerünk minden lehetőséget ezeken a területeken. Földjeink is meg- megtréfálnak bennünket. A mi homoktalajainkon most a sok eső miatt a mélyebb helyeken összeszaladt a víz. Több mint 10 hektárt ezért nem tudunk megművelni. Á program születése Az almakötés idején fagy sújtotta a gyümölcsöst. A tagságot most az foglalkoztatja, hogy a biztosító kártérítéséből és a megmaradt termésből összejön-e majd a tervezett bevétel? Gond a közös gazdaságban, hogy a traktor-, teher- és személygépkocsi-vezetői engedéllyel rendelkező erőgépvezetők gyakran hagyják faképnél a traktort. Ilyen apró, meg nagy gondokból állt össze a pártalap- szervezet cselekvési programja, melynek középpontjában a gazdasági munka segítése áll. Az egyéni párt- megbízatások számonkérése, a vezetők beszámoltatása a cselekvési program minél tökéletesebb megvalósítását célozzák. Ezekhez egyre több helyszíni segítséget nyújt a járási pártbizottság is. Sigér Imre Jegyzet RISSAI ISTVÁN
